Tolnai Népújság, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1991-08-30 / 203. szám

1991. augusztus 30. PÚJSÁG 3 STOP Kisiskolások az utcán Szülőknek, mindenkinek Sikertelen siklósi idegenforgalom Megkezdődött az iskolaév. \z első osztályba induló, az ónálló gyalogos közlekedés te- én is még tapasztalatlan gye­rkeket meg kell védeni a köz- ekedés veszélyeitől, meg kell anítani velük a helyes és biz- onságos közlekedési magatar- ás alapjait. Ez az óvodáskor­on szerzett tudásra épül jgyan, de az első hetekben nindenképpen el kell kísérnünk jket az iskolába, értük is kell nennünk mindaddig, amíg az jtat és a forgalmi viszonyokat neg nem ismerik és meg nem szokják. Az, hogy a gyerek hány éves torban éri el azt a fejlődési fo­tót, amikor a közlekedésben jyalogosként már önállóan észt vehet, egyértelműen nem íatározható meg. Városi forga- omban hat-hét éves kora előtt semmi esetre sem tanácsos negengednünk, hogy a gyerek jgyedül közlekedjen. A forgal- nas városi utakon való közle- tedés még a nyolcévesek számára is különösen nehéz eladatot jelent. Leggyakoribb szabálytalan­ság és persze baleseti ok is, hogy a gyerek a gépjárműve­zető számára váratlanul kerül az úttestre. Legtöbbször akkor, ha egy elguruló labda, vagy más játék után fut, játszótársá­nak, vagy másoknak hívására átfut az úttesten anélkül, hogy körülnézne, egy másik gyerek­nek, vagy gyerekcsoportnak a vonzásában „vakon” a gyere­kek után szalad, esetleg valami­lyen vélt vagy valódi veszély elől (pl. duda hangjára) hirtelen elfut. Gyakori eset az is, hogy par­koló járművek, vagy más látást akadályozó tárgyak között ját­szik, s a játék hevében úttestre kerül. Sokszor az úttestet az út­kereszteződéstől távolabb ke­resztezi. A járdán gyakori és bizonyos mértékig - főleg városokban - szintén veszélyes, ha a gyer­mek a védőkorláton tornászik, lámpaoszlop körül futkos, a jár­daszegélyen egyensúlyoz, a lánckorláton hintázik, vagy az alatt bujkál, más gyerekekkel kergetőzik. Sokan azt hiszik, hogy az általános képességű gyerekek az utcán a felnőttek­hez hasonlóan viselkednek és nem gondolnak arra, hogy egy hat éves kisgyerek a forgalom­ban másként lát, másként hall, gondolkodik és cselekszik, mint a felnőttek. A gyerekek közlekedési biz­tonságának megóvásáért min­den józan gondolkodású ember tehet valamit. Legtöbbet - meg­felelő óvatosságot tanúsítva - a járművezetők. A legfontosabb pedig, amit mindnyájan megtehetünk: kö­vetésre méltó, jó példával elől­járunk a közlekedésben gyakor­latlan gyermekek előtt. Mindenekelőtt azonban a szülők felelőssége a legna­gyobb. Nekik főszerep jut ab­ban, hogy gyermekük a bizton­ságos közlekedésre éretté vál­hasson, hogy közúti gyermek­baleset miatt lehetőleg keve­sebb iskolapad maradjon üre­sen, mint az elmúlt esztendő­ben. Piácsek György Az még csak belátható, hogy a hazánkba látogató idegen, va­lami megfoghatatlan kíváncsi­ságtól vezéreltetve, egyszerűen csak ellátogat történelmi neve­zetességeink egyikéhez, mási­kához ... Még az is rendben van, hogy ezeknek az intézményeknek a nagy nyári turistaszezon idején is jár egy kijelölt szabadnap ... Azon sem csodálkozik az idegen, hogy ez a csendes nap hétfőre esik-, mert miért ne es­hetne erre a napra, hiszen ezt országosan elfogadott tényként konstatálhatjuk... Az azonban már hagy némi kívánnivalót maga után, hogy mondjuk egy siklósi várban - ahol vármúzeum és étterem is működik - legalább egy idegen­nyelvű útbaigazító tábla hir­desse ezt a tényt... Nem lenne ok a háborgásra, ha ez a tábla esetleg magyarul is ott díszelegne, s tudatná a tudatlan turistával: hétfőn jobb ha más program után néz ... Mert Siklóson semmiféle tábla nem hirdeti mindezt, sem a várban, uram bocsá - még a máriagyűdi templom környékén sem -, mi több a városközpont­ban sincs erre utaló jelzés. Rá­adásul a vár belső udvarára ugyanazzal a tarifával léphet be a holland, a német és a kísérő­ként szegődött tudatlan magyar turista, mintha a vármúzeumot, és esetleg az éttermet is meglá­togatta volna. A megértő idegeneknek mindehhez szavuk sem volt. Leszurkolták a belépőt, de ez­zel együtt sem nyertek bebo- csáttatást, csupán pár lépés erejéig. Egyetlen elnéző moso­lyuk volt csupán, amit ez- úton szeretettel postázok a legilleté­kesebbnek. Arról nem is szólva, hogy otthon, idegenben, baráti környezetben minderről mit fognak mondani... Harkányban már meg sem lepődik az ember, amikor azt tapasztalja, hogy a visszaélé­sek elkerülése ürügyén, a ha­nyatt-homlok menekülő horvá- tokkal, magyarokkal is megfi­zettetik az üdülőhelyi tarifát. „Drága” egy önkormányzat, ugye ... ?-szs­Orvosi Védelmi Szövetség alakul Védőháló - a műhibák ellen Ki védi meg az orvosokat a jetegek, vagy a kezelés ered- nényével elégedetlen hozzá- artozók vádaskodásaitól? Hol ;apnak szakmai, jogi védelmet, iá egy-egy vitás kérdésben bí- óság előtt kell tisztázniuk má­jukat? Nagy-Britanniában immár ,záz esztendeje az orvosok nellett áll a The Medical Pro- ection Society, azaz: az Orvosi /édelmi Szövetség, amelynek alenleg több mint 110 ezer or- os, fogorvos és medikus a agja. A társaság székhelye .ondonban van, de ma már Eu- ópa számos országában mű­idnek irodái. Augusztus 29-étől Budapes- en is működik a szervezet ma- lyar tagozata, amelynek dr. Csillag Zsolt lett az ügyvezető jazgatója. Programjuk sokat ígér: a Ma- lyar Orvosi Kamarával együtt- nűködve kívánják ellátni az igészségügyi dolgozók széles­em védelmét. Noha nem tekintik magukat liztosítótársaságnak, szeret- lék tagjaikat mentesíteni a szakmai hibákat követő anyagi konzekvenciák alól, kártérítési esetekben viszontbiztosítani. Mindenféle anyagi követelést kikötés nélkül teljesítenek majd, s ez nem csak a magánpraxis­ban dolgozókat segíti majd, ha­nem az új betegbiztosítás be­vezetése után az állami kórhá­zakban működő orvosokra is ki­terjedhet. Az ÓVSZ azonban az anyagi felelősségen túl tagjainak szakmai továbbképzésére is nagy súlyt helyez. Információk­kal látják el a hozzájuk forduló­kat, dokumentációt készítenek a tanulságosabb esetekről, pub­likálják az orvostudomány leg­újabb eredményeit. Kutatáso­kat folytatnak a műhibák elkerü­lésére, audio és videokazettá­kat, filmanyagokat készítenek az érdekes esetekről. S ami nagyon fontos: ha va­laki egyik országból a másikba helyezi át a praxisát, a nemzet­közi szervezet oltalma elkíséri az orvost az országhatárokon túl is. T. E. Ferenczy-Europress Szekszárd és Zomba között r Épül a gázvezeték Amint az ember letér a hatos számú útról és Tamásinak veszi az irányt, azt látja, hogy a Völgységi-csatorna 0+900-as szelvényében dol­gozik a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kotrógépe. Készül a Szekszárdot, Sióagárdot, Harcot, Zombát összekötő gázvezeték, s az em­lített helyen azért álltak munkába a vízügyesek, hogy elkészítsék a vezeték helyét. Erről a szak­emberek elmondták, hogy három és fél méter mélységben lesz a vízszint alatt, azt lehomok- zsákozzák, majd terméskövet tesznek rá, hogy a víz ne tudja megmozdítani a csövet. Utána az eredeti állapotnak megfelelően állítják helyre a területet. Tegnapelőtt kezdték a csatorna megbontását - mondták -, de igyekezni kell a munkával, mert gyorsan beiszapolódik a a kiásott rész. Fotó: Gottvald ■■N Munkában a kotrógép Önki trilógia A zsíros téma Két újságíró témát keresett, egymástól függetlenül. Irány az önki! - gondolták, egymás­tól függetlenül. Bablevest vettek, két szelet kenyérrel, és leültek, ugyan­ahhoz az asztalhoz, egymás­sal szemben, egymástól füg­getlenül. Ki lehet ez az em­ber? - játszottak el a gondolat­tal, egymástól függetlenül. Ahogy itt kanalazza a leve­sét, és kétpofára tömi magába a kenyeret, szürcsöl, cuppog, csámcsog ... Melós talán, vagy munkanélküli, esetleg verítékszagú földműves? ... És az ihlet nyomán otthon tollat fogtak, s másnap rikkan­csok szájáról szállt a hír: „Egy aztalnál a föld fiával” illetve „Mégis mit gondol maga, nép­jóléti miniszter úr?”. Mely lapok munkatársai vol­tak? Az utolsó ebéd Ma délben ad utoljára ran­devút a szekszárdi önki sze­mélyzete a törzsközönségnek. Bezár a kajálda, s ha az átala­kítás után újra kinyit, már nem étteremként, hanem üzletként funkcionál. A dolgozók máshol dolgoznak, ha dolgoznak, a vendégek máshol étkeznek, ha étkeznek. Hogy mennyire fontos volt nekünk, az csak akkor derül majd ki, ha már nem lesz. Képzelt riport Bennsőséges ünnepség ke­retében búcsúztatták a me­gyeszékhelyen, a kis- és nagypolgárok által „Lapos", „Büdös”, „Moslék-csárda”, „Fapados” és egyéb neveken emlegetett önkiszolgáló ét­termet. Bezárt; vége a kézilányok virágkorának. Miután Horváth Tibor, az ex üzemeltető, a Kispipa kft. ve­zetője elhelyezte az épületen a fekete zászlót, a mikrofon­hoz kérettük. — Nem sajnálja ezt az oá­zist, e tündérvilágot, e paradi­csomkertet itthagyni, feladni? — Sajnos a gazdaságos üzemeltetést nem tudtuk megoldani - válaszolta. — Télen lehelőket, nyáron léhűtőket alkalmaztunk a le- veses pultnál, de be kellett látnunk, hogy hosszú távon ez nem mehet. — Hogyan tovább? - ér­deklődtünk volna, de a soka­ság magával ragadta beszél­getőpartnerünket. Kezdődött ugyanis az ün­nepi műsor. Erre az alkalomra meghív­ták az önki valamennyi egykori és mai vendégét és vendéglá­tóját. A gálán a szakácsok között kiosztották az „Elnyűhetetlen bélszín”, a „Savanyú édesség” és az „Édes savanyúság” ér­demérmeket, a pénztárosok örök rangadóján azt díjazták, aki egy hamubasült, szénné égett pogácsáért képes volt 25 forintot számlázni, a ven­dégseregből pedig a legsike­resebb tányértörőket és evő­eszköz-szarkákat tüntették ki. A hangulatot tetézte a hiva­talos részt követő kötetlen program, mely során - miköz­ben a megmaradt edények segítségével zenét szolgálta­tott a bukta sütő kukta - vala­mennyi kézilány megtalálta jóétvágyú párját. * Wessely Téves kapcsolás... Nem tartottam számon, hány alkalommal tárcsáztam a 03-at, pedig a hívások költségei sem olcsók mostanában... Hónapok óta bosszantanak - értesüléseim szerint sokunkat - a képtelennél képtelenebb telefon mellékapcsolások, az olyanok például, mikor a hívó fél budapesti hívott jelentkezésére számít egyszer, kétszer, háromszor, aztán más veszi föl a kagylót, mire föladja. Vagy azért, mert el akarja kerülni az epeömlést, vagy pe­dig azért, mert negyedik tárcsázásra már rózsát termett a türelme. Közben ő haragszik rám, én pedig őrá. Többre mennénk pedig, ha a pénzünkért a szolgáltatóra neheztelnénk nem csak úgy bele a nagyvilágba, hanem együtt, hogy annak eredménye is legyen: telefonjaink megbízhatóan működjenek, alkalmasan a rendeltetés szerinti használatra. Az se akármi, amikor dolgait félretéve megbeszélt telefonokra vár odahaza az ember, de a hívások nem jönnek, jönnek viszont napokkal később a szemrehányások, hogy vagy nem vettem föl a kagylót, vagy mégsem voltam odahaza. A csöngetés - mondják - normálisan kiment... Node az én készülékem meg se nyikkant! Ma reggel egy bonyhádi fuvarozó az iránt érdeklődött nálam, mikor hozhatja már az ülőgarnitúrámat? Mondottam volt, hogy hozhatná éppen, mert tudnék használni egy új garnitúrát, de tar­tok tőle, hogy a dologból bonyodalmak támadnak. A mai napra rendelt telefonos játék ezzel nem ért véget. Délelőtt három alka­lommal én voltam a nyomda, egyszer vámőrség és Csirkecsárda, aminek neve Sióként vált ismeretessé. Sajnálatomra, nem tudtam asztalfoglalást fölvenni... Vártam ellenben egy szegedi és egy budapesti hívást. Hiába. Kapok is majd érte és újból ugyanazt: ki­csengett a berekedésig a hívás. Hetekkel ezelőtt a 03 éppen ügyeletes munkatársa azt mondta: „Elnézést, szerelik a központot!" Sokadszorra hallottam már ezt a mondatot. A városban pedig azt, hogy rövid időre még a 05, a tűzoltóság riasztó száma is befuccsolt és őket is türelemre intet­ték. Mit gondoljak minderről? Mégis: reménykedem. Kis szerencsével talán megérem a tele­fonközpont szerelési munkálatainak befejezését, föltéve, ha azt nem a jelenlegi szerelők unokái jelentik be.-li­A kárpótlásról Kapitány Ferenc országgyű­lési képviselő tart a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos ügyfél- fogadást augusztus 31-én, szombaton délután három és hat óra között Miszlán, a pol­gármesteri hivatalban, majd ezt követően a művelődési házban ugyanerről a témáról előadást is tart. Horgászbál A Hőgyészi Állami Gazdaság Horgászegyesület szeptember 7-én tartja megalakulásának ötödik évfordulóját, amikoris délelőtt az egyesületi tagoknak horgászversenyt rendeznek, este hat órától pedig ünnepi közgyűlésre kerül sor a műve­lődési házban. Az öt esztendő munkájának értékelését köve­tően szívesen látnak mindenkit a kulturális intézményben tar­tandó bátyus báljukon, ahol a talpalávalót az ifjúsági zenekar húzza majd. Növényvédelmi tanácskozás A Tolna Megyei Növényvédő Mérnöki Kamara, a Paksi Állami Gazdaság, a szekszárdi AG- ROKER, a Tolna Megyei Nö- vényegeszségügyi és Talajvé­delmi Állomás, a Damisol Kft. Albertirsa, és az Interag Rt. Shell növényvédőszer képvise­let közös szervezésében a Szőlő növényvédelme címmel szakmai tanácskozást tartottak szerdán délelőtt a Paksi Mun­kás Művelődési Otthonban. A szakmai tanácskozást területi bemutató követte, melynek so­rán megtekintették az 1991. évi kísérleteket is. Kínálati piac székházakból Önkormányzataink egyik nagy dilemmája, hogyan hasz­nosítsák a múlt rendszer egyes, mára funkcióit vesztett ingatlan­jait. Külön szerencséje Paks- nak, hogy szovjet laktanya nem volt a városban, mert legalább ennek a gondjától megszaba­dultak. Egy másik örökség azonban itt van: a volt MSZMP székház. Egyébként székházakból is kínálati piac van országszerte. Az itteni ingatlan sokáig kihasz­nálatlanul, üresen állt. Külön­böző elgondolások megvitatása során az üzleti hasznosítás mel­lett döntött az önkormányzat, erről érdeklődtünk a polgármes­teri hivatalban Egyed Sándortól a vállalkozói csoportnál. Bérbeadásra meghirdettük az épületet - mondta, mi ugyanis kiválóan alkalmasnak látjuk arra, hogy a telefonnal, telefa­xai, URH antennarendszerrel el­látott volt pártszékház üzleti centrummá váljon a városban. Sajnos, meg kell mondanunk, az irodák nem mind kerültek bérbeadásra. Nem értjük, miért nincs vonzereje Paksnak egy jövendő vállalkozó részéről! Gyűjtés menekülteknek Gyűjtést szervez a jugoszlá­viai menekültek megsegítésére a Kereszténydemokrata Nép­párt paksi szervezete. Pénza­dományt, takarót, tartós élelmi­szereket augusztus 31-én, szombaton 9-től 12 óráig, vala­mint szeptember 1-jén 9-től 16 óráig lehet leadni Pakson, a Szent István tér 6. szám alatt. Diákok Kalaznón Táborozó diákok és szüleik látogattak el Kalaznóra. A bu­dapesti diákok rendbetették az evangélikus templomot, és a templom előtti járdát. Harc felé vezet az árok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom