Tolnai Népújság, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)
1991-08-07 / 184. szám
1991. augusztus 7. PÚJSÁG 3 Egy termelési rendszer esélyei A KSZE Növénytermelési Rendszer útja a részvénytársaságig Reklámszlogen: Van esze, ha rendszere a KSZE! (Tudósítónktól) Augusztus 1-jén Bétán a szekszárdi választói körzet képviselője, dr. Témák Gábor fogadóórát tartott. Képviselőnk ismertsége azzal a reménnyel töltött el, hogy óriási lesz az érdeklődés. Igaz, emlékeimben él még egy előző fogadóóra az elmúlt évből, ami kudarcba fulladt. A teremben most valóban többen voltak, de még mindig nem az az érdeklődés, amit elvárnák egy olyan férfiúval kapcsolatban, mint képviselőnk. Némi várakozás után a polgár- mester bevezetőjét követően dr. Térnék Gábor ecsetelte az elmúlt időszak eredményeit és eredménytelenségeit, mert ilyen is volt, ezt elismerte. A kárpótlási törvényről is szólt, de a jelenlévőket egészen más problémák aggasztották. Ők földművesek, kisgazdák, azok is voltak. Ehhez megvan mindenük, sőt, éppen ez a legnagyobb problémájuk, hogy van mindenük, de azt, ami eladásra vár - búza, tej, élő állat -, alig vagy éppen sehogy sem tudják értékesíteni. Természetesen ezzel kapcsolatban fel is vetették problémáikat és elégedetlenségeiket a kormány intézkedéseivel szemben. Egyiküknek a helyi téesszel van gondja, mert az halogatja a kiosztott földjeik határának pontos kimérését, pedig arra a szükséges pénzt, mint panaszolják, befizették. A következő felszólaló elmondta, hogy nincs, aki levágja a búzájukat, és az a tartós esőzések következtében lábán fog Egy japán feltaláló kidolgozott egy eljárást, amellyel tejből a hernyóselyemhez hasonló minőségű selyemfonal állítható elő. A szenzációs találmány gyakorlati megvalósítására az ötletet felkaroló japán fejlesztő és befektető cégek szakemberei szerint Magyarország kínálja elrohadni. A téesz persze csak a sajátja után hajlandó erre. A polgármester azzal igyekezett megnyugtatni őket, hogy ilyen esetekben a jövőben más megoldást kell keresniük. Újabb felszólaló azt sérelmezte, hogy Szekszárdon járt a Gabonaforgalmi Vállalatnál takarmányának eladása ügyében, de ott szóba se nagyon álltak vele. Ezután megpróbálta azt lisztre becserélni, hogy úgy értékesítse. Azonban ez a szándéka sem járt sikerrel. A képviselő úr jogosan felháborodott, és megígérte, hogy utána néz ennek az ügynek. Közben a fogadóórából fogadóest lett, de ez szemmel láthatóan egyetlen résztvevőt sem zavart. Néhány szélsőségesebb kirohanásnak is fültanúi lehettek a résztvevők, akik tájékoztatták a képviselőt a falusiak egyre növekvő türelmetlenségéről. Később persze olyanok is szóhoz jutottak, akik érdemi kérdéseket tettek fel. Például nem értettek egyet a munka- nélküliek segélyezésének mértékével és módszerével. Szemükben egy kirúgott igazgató éppen olyan értékű ember, mint egy egyszerű munkás. Dr. Témák Gábor minden tőle telhetőt megtett, hogy válaszaival kielégítse hallgatóságát, ez azonban érezhetően nem mindig sikerült. Az itt élők csalódottak, kiábrándultak és e hangulat jele mindennap arcukra van írva, vele élnek és vele alszanak. Ha tudnak. a legjobb adottságokat. A gazdasági elemzések alapján ugyanis nálunk állítják elő a viszonylag legolcsóbb, legjobb minőségű és nagy tételben azonos minőségű tejet. A japán cégek a kaposvári Hematrade Kft. és az FM közvetítésével keresik a megoldást. (Folytatás az 1. oldalról.)_ 1969-ben a Szekszárdi Állami Gazdaság vállalkozókedvű igazgatója, a Nehéz emberek c. filmben is szerepelt Mohácsi Károly kezdte meg az intenzív kukoricatermelésre vonatkozó kísérleteit, Jugoszláviából importált, modern nyugati gyártmányú gépekkel. Ezek a kísérletek egyidőben, de teljesen függetlenül folytak Burgert Róbert bábolnai tevékenységével. Később a gödöllői Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézet is beszállt a vállalkozásba, és 1972-ben megalakult Szekszárdon a termelési rendszer. 1975-ben megkezdődött az ágazattársítás, főként a drága gépi technika jobb kihasználásának céjából. Ma már a KSZE 13 növényi kultúrával foglalkozik, és nem is a kukorica a legnagyobb területtel bíró növény. (Az első a búza, amelynek területe meghaladja a negyedmillió hektárt.) Először a gödöllői MGI, majd a Szekszárdi Állami Gazdaság lett a gesztor, vagyis a rendszerközpont üzemeltetője. Sajnos, az állami gazdaság (ma mezőgazdasági kombinát) nem kezelte a megfelelő súllyal a rendszert, egyszerűen egy ágazatnak fogta föl, egy bevételi forrásnak, és a szervezet bevételéből származó jövedelem jelentős részét nem a rendszer fejlesztésére fordította. Ez egyre erősödő konfliktust eredményezett a rendszerközpont, a gesztor és a partnergazdaságok köztt. 1983-ban végül a termelési rendszer viszonylagos önállóságra tett szert, amikor gazdasági társasággá vált, közös vagyoni betéttel. Az önállóság azért nem volt még teljes, mert a KSZE (amely ekkor már rég nem volt „szocialista”, sem pedig „kukoricatermelési”, de megtartotta reklám- hordozó értékű betűszó nevét) továbbra is a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombináthoz tartozott, lévén a Kombinát a megbízott közös képviselő, s, munkajogilag a rendszerközpont dolgozói még mindig a kombinát állományába lettek sorolva. Út a teljes önállóság felé A konfliktus továbbra is megmaradt, a közös képviselőnek még mindig volt lehetősége, hogy a termelési rendszer jövedelmének egy részét elvonja, illetve a rendszer vezetői és dolgozói egzisztenciális függésben maradtak a kombinát vezetésétől. Végül kenyértörésre került sor, a rendszerközpont önállóvá vált, megszűnt a „közös képviselő” státusza, a gazdasági társaság kizárólag a partnergazdaságok közös szervezete lett. A tagok, s közöttük már nemcsak mezőgazdasági nagyüzemek, hanem olyan vállalatok is, mint a Rába, a Növényolajipari és Mosószer- gyártó Vállalat, több megyei AGROKER, stb. a bevitt vagyoni betét arányában részesedtek szavazati joggal az igazgató tanácsban, amelyben minden tag képviseltette magát. Az igazgatót, mint megbízott menedzsert ez az igazgató tanács választotta demokratikusan öt évre. A gazdasági társasági forma időközben megszűnt, eljárt felette az idő. így fölmerült a részvénytársasággá alakulás kérdése. A gazdasági társaság vagyonjegye nem eladható, nem forgatható, míg a részvény igen. Ez sokkal rugalmasabb megoldás tehát, s a KSZE is úgy döntött, hogy részvénytársasággá alakul 1990-ben. A részvénytulajdon már a korszerű nyugati tulajdonforma átvételét jelenti, és semmi akadálya annak, hogy akár magán- személyek is megvásárolják ezen értékpapírokat. Az RT a teljes önállóság elérését jelenti. Ha valamely részvénytulajdonos úgy gondolja, hogy pénze másutt jobban kamatozik, akkor bármikor értékesítheti a tőzsdén e tulajdoni részjegyet. Nincs gyámkodó gesztor, vagy közös képviselő. Természetesen a termelési rendszer esetében nem kizárólag a részvény utáni osztalék megszerzése a cél, a tagság egy sor egyéb előnnyel jár, a résztulajdonos mezőgazdasági üzemek több mint 50 féle szolgáltatást kapnak egy helyen, alacsonyabb áron, mint a rendszeren kívüliek. Sajátos vállalkozások A termelési rendszerek a magyar mezőgazdaság sajátos vállalkozásai, s jelentős állomásai voltak a sztálini kolhoz- modelltől való lassú, keserves, de nagy sikereket eredményező távolodásnak. Alulról jövő kezdeményezésként születtek, ami a „lágerben” szinte teljesen egyedülálló jelenség volt. Maguk a mezőgazdasági nagyüzemek alakították ki e komplex szolgáltató, ellátó, fejlesztő szervezeteket az 1970-es években. Sokan azt állítják, hogy a termelési rendszereket a hiánygazdálkodás, a pártállam torz szisztémája szülte. Sok igazság van ebben, ám azt el kell ismerni, hogy ezek a központok váltak a magyar mezőgazdaság innovációs motorjaivá, valamint hogy szolgáltatásaikkal megtörték a hagyományos ellátó-forgalmazó szervezetek monopóliumát, és nem utolsósorban felvállalták az ágazat érdekvédelmének, érdekérvényesítésének funkcióját. Nem kis mértékben a termelési rendszereknek köszönhető, hogy az 1970-es évek közepén a magyar reformfolyamat ellen megindult támadás elakadt. Gazdag László M/b/J Tejből selyem Japán találmány Magyarországon Volt egyszer egy iskola Sokáig az oktatásügyet szolgálta Értény központjában az az épület, amit iskolának hívtak, hívnak, míg egy szép napon buzgó mócsingok utasítására megszűnt. Emlékszem, Simon Ferinek kellett levenni az „Állami Általános Iskola Értény” táblát a felesége helyett, aztán kikerültek belőle a gyerekek is. A közös tanács vezetőinek jóvoltából - ugyanúgy, mint a falu - az iskola is romlásnak indult. Igaz, előtte mindent elvittek belőle. Felszerelése - az önálló község és az önálló tsz vezetőinek köszönhetően - fölözte a központi iskoláét. Most úgy hírlik, jelentkezett érte az egyház, mások viszont azt mondják, a romhalmazra nem tartanak igényt. Iskola pedig kéne és pénz is. Az értényieknek nagy fájdalom a volt tanácsi vezetők tette, akik legszívesebben az egész községet lerombolták volna. Gottvald Károly képei sok mindent elárulnak. Országos találkozó Tamásiban „Cselekedjetek helyettünk, értünk és velünk” - ez a gondolat a mottója annak a rendezvénynek, amely augusztus 8.-án kezdődik Tamásiban, a városi művelődési központban. A Re- gölyi Szociális Foglalkoztató Intézet munkatársai első ízben rendezik meg a versmondók és színjátszók találkozóját, a felnőtt értelmi fogyatékosok részére. Az országos találkozó fővédnöke Erős András, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke lesz. Európában turnézik a Bartina Ma franciaországi turnéra utazik a Bartina táncegyüttes. A népszerű táncosok és zenészek augusztus végén újabb meghívásnak tesznek eleget, Németországban és Olaszországban is fellépnek majd. Hadifoglyok és veteránok közgyűlése A Volt Nyugatos Hadifogoly Bajtársak Országos Szövetsége és a Volt Hadviselt Háborús Veteránok Országos Bajtársi Szövetségének Tolna Megyei Szervezete augusztus 10.-én, szombaton alakuló közgyűlést tart. A közgyűlés helye a szekszárdi művelődési központ tanácsterme lesz. Fafaragók táboroznak Bárányfokon Egyhetes fafaragótábor kezdődik a hét végén a Gemenci Kirándulóközpontban, Bárány- fokon. A résztvevők amatőr fafaragó művészek, akik az itt elkészített alkotásaikat óvodáknak, iskoláknak és más intézményeknek ajánlották fel. A munkákhoz szükséges faanyagot a Gemenci Erdőgazdaság biztosítja. Sebészeti Alapítvány Mint arról már hírt adtunk, a pincehelyi kórház orvosai a baleseti sebészet kialakítására alapítványt hoztak létre, melyhez vállalatok és magánszemélyek segítőkész támogatását kérik. A keddi számunkban tévesen jelent meg a számlaszám. Az alapítványra szánt összegeket nem az OTP-nél kezelt számlájukra, hanem a Budapest Bank tamási fiókjánál lévő 465-993894203-es számlára kérik Sebészeti Alapítvány megnevezéssel. Előtréning matematikából A szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központ szervezésében indul az a tanfolyam amely matematikából előtrénin- get biztosít a gimnáziumba bekerült fiataloknak. A pedagógusok tapasztalata az, hogy a középiskolákba felvett gyerekek igen eltérő szinten „művelik” a matematikát, ezért még iskola- kezdés előtt úgynevezett szint- rehozó órákkal szeretnék a hiányosságokat kiküszöbölni. A művelődési ház munkatársai azt tervezik, hogy jövőre más tantárgyakból is indítanak hasonló tanfolyamokat, az igények szerint. A képviselő és a bátaiak