Tolnai Népújság, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1991-08-07 / 184. szám

1991. augusztus 7. PÚJSÁG 3 Egy termelési rendszer esélyei A KSZE Növénytermelési Rendszer útja a részvénytársaságig Reklámszlogen: Van esze, ha rendszere a KSZE! (Tudósítónktól) Augusztus 1-jén Bétán a szekszárdi választói körzet képviselője, dr. Témák Gábor fogadóórát tartott. Képviselőnk ismertsége azzal a reménnyel töltött el, hogy óriási lesz az ér­deklődés. Igaz, emlékeimben él még egy előző fogadóóra az elmúlt évből, ami kudarcba ful­ladt. A teremben most valóban többen voltak, de még mindig nem az az érdeklődés, amit el­várnák egy olyan férfiúval kap­csolatban, mint képviselőnk. Némi várakozás után a polgár- mester bevezetőjét követően dr. Térnék Gábor ecsetelte az elmúlt időszak eredményeit és eredménytelenségeit, mert ilyen is volt, ezt elismerte. A kárpótlási törvényről is szólt, de a jelenlévőket egészen más problémák aggasztották. Ők földművesek, kisgazdák, azok is voltak. Ehhez megvan min­denük, sőt, éppen ez a legna­gyobb problémájuk, hogy van mindenük, de azt, ami eladásra vár - búza, tej, élő állat -, alig vagy éppen sehogy sem tudják értékesíteni. Természetesen ezzel kapcsolatban fel is vetet­ték problémáikat és elégedet­lenségeiket a kormány intézke­déseivel szemben. Egyiküknek a helyi téesszel van gondja, mert az halogatja a kiosztott földjeik határának pontos kimé­rését, pedig arra a szükséges pénzt, mint panaszolják, befi­zették. A következő felszólaló el­mondta, hogy nincs, aki levágja a búzájukat, és az a tartós eső­zések következtében lábán fog Egy japán feltaláló kidolgo­zott egy eljárást, amellyel tejből a hernyóselyemhez hasonló minőségű selyemfonal állítható elő. A szenzációs találmány gyakorlati megvalósítására az ötletet felkaroló japán fejlesztő és befektető cégek szakembe­rei szerint Magyarország kínálja elrohadni. A téesz persze csak a sajátja után hajlandó erre. A polgármester azzal igyekezett megnyugtatni őket, hogy ilyen esetekben a jövőben más megoldást kell keresniük. Újabb felszólaló azt sérel­mezte, hogy Szekszárdon járt a Gabonaforgalmi Vállalatnál ta­karmányának eladása ügyé­ben, de ott szóba se nagyon áll­tak vele. Ezután megpróbálta azt lisztre becserélni, hogy úgy értékesítse. Azonban ez a szándéka sem járt sikerrel. A képviselő úr jogosan felháboro­dott, és megígérte, hogy utána néz ennek az ügynek. Közben a fogadóórából foga­dóest lett, de ez szemmel látha­tóan egyetlen résztvevőt sem zavart. Néhány szélsősége­sebb kirohanásnak is fültanúi lehettek a résztvevők, akik tájé­koztatták a képviselőt a falusiak egyre növekvő türelmetlensé­géről. Később persze olyanok is szóhoz jutottak, akik érdemi kérdéseket tettek fel. Például nem értettek egyet a munka- nélküliek segélyezésének mér­tékével és módszerével. Sze­mükben egy kirúgott igazgató éppen olyan értékű ember, mint egy egyszerű munkás. Dr. Témák Gábor minden tőle telhetőt megtett, hogy vála­szaival kielégítse hallgatóságát, ez azonban érezhetően nem mindig sikerült. Az itt élők csalódottak, kiáb­rándultak és e hangulat jele mindennap arcukra van írva, vele élnek és vele alszanak. Ha tudnak. a legjobb adottságokat. A gaz­dasági elemzések alapján ugyanis nálunk állítják elő a vi­szonylag legolcsóbb, legjobb minőségű és nagy tételben azonos minőségű tejet. A japán cégek a kaposvári Hematrade Kft. és az FM közvetítésével ke­resik a megoldást. (Folytatás az 1. oldalról.)_ 1969-ben a Szekszárdi Ál­lami Gazdaság vállalkozókedvű igazgatója, a Nehéz emberek c. filmben is szerepelt Mohácsi Károly kezdte meg az intenzív kukoricatermelésre vonatkozó kísérleteit, Jugoszláviából im­portált, modern nyugati gyárt­mányú gépekkel. Ezek a kísér­letek egyidőben, de teljesen függetlenül folytak Burgert Ró­bert bábolnai tevékenységével. Később a gödöllői Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézet is be­szállt a vállalkozásba, és 1972-ben megalakult Szek­szárdon a termelési rendszer. 1975-ben megkezdődött az ágazattársítás, főként a drága gépi technika jobb kihasználá­sának céjából. Ma már a KSZE 13 növényi kultúrával foglalko­zik, és nem is a kukorica a leg­nagyobb területtel bíró növény. (Az első a búza, amelynek terü­lete meghaladja a negyedmillió hektárt.) Először a gödöllői MGI, majd a Szekszárdi Állami Gazdaság lett a gesztor, vagyis a rend­szerközpont üzemeltetője. Saj­nos, az állami gazdaság (ma mezőgazdasági kombinát) nem kezelte a megfelelő súllyal a rendszert, egyszerűen egy ágazatnak fogta föl, egy bevé­teli forrásnak, és a szervezet bevételéből származó jövede­lem jelentős részét nem a rend­szer fejlesztésére fordította. Ez egyre erősödő konfliktust eredményezett a rendszerköz­pont, a gesztor és a partner­gazdaságok köztt. 1983-ban végül a termelési rendszer vi­szonylagos önállóságra tett szert, amikor gazdasági társa­sággá vált, közös vagyoni be­téttel. Az önállóság azért nem volt még teljes, mert a KSZE (amely ekkor már rég nem volt „szocia­lista”, sem pedig „kukoricater­melési”, de megtartotta reklám- hordozó értékű betűszó nevét) továbbra is a Szekszárdi Me­zőgazdasági Kombináthoz tar­tozott, lévén a Kombinát a megbízott közös képviselő, s, munkajogilag a rendszerköz­pont dolgozói még mindig a kombinát állományába lettek sorolva. Út a teljes önállóság felé A konfliktus továbbra is megmaradt, a közös képviselő­nek még mindig volt lehető­sége, hogy a termelési rend­szer jövedelmének egy részét elvonja, illetve a rendszer veze­tői és dolgozói egzisztenciális függésben maradtak a kombi­nát vezetésétől. Végül kenyértörésre került sor, a rendszerközpont önál­lóvá vált, megszűnt a „közös képviselő” státusza, a gazda­sági társaság kizárólag a part­nergazdaságok közös szerve­zete lett. A tagok, s közöttük már nemcsak mezőgazdasági nagyüzemek, hanem olyan vál­lalatok is, mint a Rába, a Nö­vényolajipari és Mosószer- gyártó Vállalat, több megyei AGROKER, stb. a bevitt va­gyoni betét arányában része­sedtek szavazati joggal az igazgató tanácsban, amelyben minden tag képviseltette magát. Az igazgatót, mint megbízott menedzsert ez az igazgató ta­nács választotta demokratiku­san öt évre. A gazdasági társasági forma időközben megszűnt, eljárt fe­lette az idő. így fölmerült a részvénytársasággá alakulás kérdése. A gazdasági társaság vagyonjegye nem eladható, nem forgatható, míg a részvény igen. Ez sokkal rugalmasabb megoldás tehát, s a KSZE is úgy döntött, hogy részvénytár­sasággá alakul 1990-ben. A részvénytulajdon már a kor­szerű nyugati tulajdonforma át­vételét jelenti, és semmi akadá­lya annak, hogy akár magán- személyek is megvásárolják ezen értékpapírokat. Az RT a teljes önállóság elérését jelenti. Ha valamely részvénytulajdo­nos úgy gondolja, hogy pénze másutt jobban kamatozik, akkor bármikor értékesítheti a tőzs­dén e tulajdoni részjegyet. Nincs gyámkodó gesztor, vagy közös képviselő. Természetesen a termelési rendszer esetében nem kizáró­lag a részvény utáni osztalék megszerzése a cél, a tagság egy sor egyéb előnnyel jár, a résztulajdonos mezőgazdasági üzemek több mint 50 féle szol­gáltatást kapnak egy helyen, alacsonyabb áron, mint a rend­szeren kívüliek. Sajátos vállalkozások A termelési rendszerek a magyar mezőgazdaság sajátos vállalkozásai, s jelentős állo­másai voltak a sztálini kolhoz- modelltől való lassú, keserves, de nagy sikereket eredmé­nyező távolodásnak. Alulról jövő kezdeményezésként szü­lettek, ami a „lágerben” szinte teljesen egyedülálló jelenség volt. Maguk a mezőgazdasági nagyüzemek alakították ki e komplex szolgáltató, ellátó, fej­lesztő szervezeteket az 1970-es években. Sokan azt ál­lítják, hogy a termelési rendsze­reket a hiánygazdálkodás, a pártállam torz szisztémája szülte. Sok igazság van ebben, ám azt el kell ismerni, hogy ezek a központok váltak a ma­gyar mezőgazdaság innovációs motorjaivá, valamint hogy szol­gáltatásaikkal megtörték a ha­gyományos ellátó-forgalmazó szervezetek monopóliumát, és nem utolsósorban felvállalták az ágazat érdekvédelmének, érdekérvényesítésének funkció­ját. Nem kis mértékben a terme­lési rendszereknek köszönhető, hogy az 1970-es évek közepén a magyar reformfolyamat ellen megindult támadás elakadt. Gazdag László M/b/J Tejből selyem Japán találmány Magyarországon Volt egyszer egy iskola Sokáig az oktatásügyet szol­gálta Értény központjában az az épület, amit iskolának hív­tak, hívnak, míg egy szép na­pon buzgó mócsingok utasítá­sára megszűnt. Emlékszem, Simon Ferinek kellett levenni az „Állami Általános Iskola Értény” táblát a felesége helyett, aztán kikerültek belőle a gyerekek is. A közös tanács vezetőinek jó­voltából - ugyanúgy, mint a falu - az iskola is romlásnak indult. Igaz, előtte mindent elvittek be­lőle. Felszerelése - az önálló község és az önálló tsz vezető­inek köszönhetően - fölözte a központi iskoláét. Most úgy hír­lik, jelentkezett érte az egyház, mások viszont azt mondják, a romhalmazra nem tartanak igényt. Iskola pedig kéne és pénz is. Az értényieknek nagy fájdalom a volt tanácsi vezetők tette, akik legszívesebben az egész községet lerombolták volna. Gottvald Károly képei sok mindent elárulnak. Országos találkozó Tamásiban „Cselekedjetek helyettünk, ér­tünk és velünk” - ez a gondolat a mottója annak a rendezvény­nek, amely augusztus 8.-án kezdődik Tamásiban, a városi művelődési központban. A Re- gölyi Szociális Foglalkoztató In­tézet munkatársai első ízben rendezik meg a versmondók és színjátszók találkozóját, a fel­nőtt értelmi fogyatékosok ré­szére. Az országos találkozó fővédnöke Erős András, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke lesz. Európában turnézik a Bartina Ma franciaországi turnéra utazik a Bartina táncegyüttes. A népszerű táncosok és zenészek augusztus végén újabb meghí­vásnak tesznek eleget, Német­országban és Olaszországban is fellépnek majd. Hadifoglyok és veteránok közgyűlése A Volt Nyugatos Hadifogoly Bajtársak Országos Szövet­sége és a Volt Hadviselt Hábo­rús Veteránok Országos Baj­társi Szövetségének Tolna Me­gyei Szervezete augusztus 10.-én, szombaton alakuló köz­gyűlést tart. A közgyűlés helye a szekszárdi művelődési köz­pont tanácsterme lesz. Fafaragók táboroznak Bárányfokon Egyhetes fafaragótábor kez­dődik a hét végén a Gemenci Kirándulóközpontban, Bárány- fokon. A résztvevők amatőr fa­faragó művészek, akik az itt el­készített alkotásaikat óvodák­nak, iskoláknak és más intéz­ményeknek ajánlották fel. A munkákhoz szükséges faanya­got a Gemenci Erdőgazdaság biztosítja. Sebészeti Alapítvány Mint arról már hírt adtunk, a pincehelyi kórház orvosai a bal­eseti sebészet kialakítására alapítványt hoztak létre, mely­hez vállalatok és magánszemé­lyek segítőkész támogatását kérik. A keddi számunkban té­vesen jelent meg a számla­szám. Az alapítványra szánt összegeket nem az OTP-nél kezelt számlájukra, hanem a Budapest Bank tamási fiókjánál lévő 465-993894203-es szám­lára kérik Sebészeti Alapítvány megnevezéssel. Előtréning matematikából A szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központ szervezé­sében indul az a tanfolyam amely matematikából előtrénin- get biztosít a gimnáziumba be­került fiataloknak. A pedagógu­sok tapasztalata az, hogy a kö­zépiskolákba felvett gyerekek igen eltérő szinten „művelik” a matematikát, ezért még iskola- kezdés előtt úgynevezett szint- rehozó órákkal szeretnék a hiá­nyosságokat kiküszöbölni. A művelődési ház munkatársai azt tervezik, hogy jövőre más tantárgyakból is indítanak ha­sonló tanfolyamokat, az igények szerint. A képviselő és a bátaiak

Next

/
Oldalképek
Tartalom