Tolnai Népújság, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)
1991-08-07 / 184. szám
4 PÚJSÁG Dombóvár és környéke Mi a véleménye? Bókái Ágnes gépészmérnök, képviselő A bájos és karcsú fiatal nőről senki sem gondolná, hogy mozdonyvezető. Végzettségét tekintve gépészmérnök. Apja, nagyapja is a MÁV-nál dolgozott, mégis megdöbbentek, amikor bejelentette szándékát, hogy mozdonyvezető lesz. A MÁV belső szabályzata szerint nő nem lehet ebben a szakmában - közölték, mire elhatározta, hogy addig tanul, amíg meg nem valósítja tervét. így lett gépészmérnök. — Milyen „színekben” került az önkormányzatba? — Függetlenként, és ehhez ragaszkodom is, annak ellenére, hogy hívő ember vagyok. Attól tartok, hogy egy párthoz való tartozás korlátozhat. Engem így jelöltek, függetlennek fogadtak el a körzetemben, az is szeretnék maradni. Mindig féltem attól, hogy véleményemet egy korábbi döntés miatt egy csoport véleményéhez kell igazítanom. A pártokkal kapcsolatban egyébként is vannak fenntartásaim. Azt hiszem, kevés olyan ügy van az életben, amit egy csoport szemszögéből lehetne, vagy kellene nézni. Ettől függetlenül tartozhat azért az ember közösséghez. Érdekes, hogy én még KISZ-tag sem voltam, talán ugyanebből a meggondolásból. Az egyetemen sok mindent csináltam együtt a fiúkkal. Vállaltam minden munkát, amihez egy lány mosolya kell, de nem léptem be a szervezetbe. — Említette, hogy hívő, mit jelent az Ön számára a kereszténység? — Talán két oldalról lehetne megközelíteni a választ, egy belső és egy látható oldalról. Belülről erőt és tartást jelent. Ez ok is meg segítség is az életben. A külső pedig egyfajta életmód, aminek a normái szerint rendezem be a hétköznapokat és az ünnepeket. Erkölcsi erőt és tartást jelent kereszténynek lenni. — Azt gondolom, hogy lehet valaki erkölcsös vallás nélkül is. — Természetesen, akkor neki más jelenti a belső okokat, motivációkat. — Hogyan érzi magát az ön- kormányzatban? — Változó, úgy értem, ügyenként változó. Előfordul, hogy három percre megbánom, hogy benne vagyok egy-eQy döntésben, vagy egyáltalán az önkormányzatban, de aztán a következő percben már megint hiszek abban, amit csinálunk. — Miért vállalta a jelölést? — Őszintén szólva nem hittem abban, hogy engem választanak meg, de a megmérettetést mindenképpen szívesen vállaltam. Az önkormányzatban azt hiszem, még mindig időt kell arra is szánnunk, hogy megismerjük egymást, és egymás szándékait. Később majd többet tudok arról is mondani, hogy érzem magam itt. Ezzel a munkával is úgy vagyok, mint a beosztásommal. Ha ott el tudom érni, hogy egy ártatlan emberről már az eljárásban kiderül, hogy nem volt hibás, már megérte vállalni a feladatot, és erre már volt is példa. Az ön- kormányzatban is, ha már egy embernek sikerül segítenünk, akkor nem dolgoztunk hiába. — Mi a legfontosabb gondja a városnak? — Ezt leszűkíteném a saját körzetemre. Nagyon érdekes városrész. Van benne egy lakótelep, az Allende, az Erzsébet utca és környéke, - itt voltam gyerek, mindenki ismer - és a Szőlőhegy. Három különféle városrész más-más gonddal-bajjal. Azt remélem, hogy érdekeiket a következő költségvetésben, amit már teljes egészében mi csinálunk meg - érvényesíteni tudom. Szőlőhegyen a legfontosabb a vízelvezetés megoldása. A lakótelepen a cukrászda kései vendégei miatt nem tudnak aludni az emberek. A feladatok megoldásához elsősorban pénzre, aztán szervező munkára lesz szükség. — Milyen módon lehet kapcsolatot tartani a választókkal? — Ez változó és változatos. Ahol születtem, ott mindenki ismer, ma is gyakran járok haza, de édesanyámmal is üzennek. Szőlőhegyen sok mozdonyvezető lakik, az ottani gondokról tőlük tudok. Telefonon is megkeresnek a munkahelyemen. Szőlőhegyen falugyűlést is tervezünk. Ihárosi Ibolya Mi újság Várongon? Villamosítás A várongi önkormányzat elkészíttette a terveket a a villamos hálózat kiépítéséhez a temetőben lévő ravatalozóig. A kilenc oszlop elhelyezése 250 méteres szakaszon közel 230 ezer forintba kerül. Mivel ez a kiadás egy ilyen kistelepülésnek mint Várong igen jelentős, keresik a megoldást, hogy a kivitelezés olcsóbba lehessen. Orvosi ellátás Hetente két alkalommal jár ki a naki körzeti orvos, hogy a betegeket megvizsgálja, s elmondja a gyógyuláshoz szükséges instrukciókat. A község lakói nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki az évek során mind a naki mind pedig a szakcsi orvossal, akik mint házi orvosok is kezelik a betegeket, s rendszeresen ki is járnak ide. A gyógyszereket helyben az orvos kézipatikájából szerzik be. Ha mégis akad olyan gyógyszer, ami hiányzik, akkor a környező községek gyógyszertáraiból szerezhetik be azt. Oktatás Fontos, hogy a körzeti iskola jó színvonalú legyen, biztosítsa a tanuláshoz szükséges feltételeket - mondta Tancsik József, a várongi polgármester, amikor az iskoláról érdeklődtünk.- Ezek távlati, kevésbé megfogható dolgok. Az viszont konkrét és jelenleg is érvényes, hogy a közel negyven kisdiákunknak, akik Szakosra járnak iskolába, a buszköltséget és a napközit mi, a helyi önkormányzat fizetjük. Üdvözlet! Jó szívvel, jó szándékkal és barátsággal ajánlhatta a hét első napján a reménybeli olvasók figyelmébe a Dombóvári Hírlapot polgári és közéleti lapként Balipap Ferenc és Molnár Csaba. A hozzánk telefaxon eljuttatott I. évfolyam 1. szám tartalmi ismertetésére több idő kellene, mint amennyi rendelkezésünkre áll, egy azonban világos: tiszteletreméltó, támogatásra érdemes újság született a Dombóvári Hírlappal, mely színesen, érdekesen és a cél érdekében mindenkor nyíltan kínál fórumot a helyi dolgok feletti eszmecseréknek induláskor két hetenként, később esetleg hetenként. Sorozatot ígér a lap Elhallgatott történelem címmel, hogy közreadja az elmúlt évtizedek elhallgatott, elhallgatásra kényszerített eseményeit. Ennek jegyében adja közre a második számban Révfalvi Zsigmond őrnagy visz- szaemlékezéseit az 1956-os forradalom eseményeiről. Interjú olvasható az első lapszámban dr. Kustra Józseffel, a város régi-új rendőrkapitányával. Adó van címmel olvashatnak észrevételeket a helyi adórendeletekről. S ami sokakat érintően fájdalmas téma, a szennyvíz-ügyről. A környéki községek életébe is nyílik kitekintés a lap egyes számaiban, a bümnügyi krónika sem hiányzik természetesen, de sikert lehet jósolni a Tudta-e, gondolta-e, hallotta-e? rovatnak is. Ennyit most a lapról, amit örömmel köszöntünk azt kívánva, hogy hosszan, hosszan tudja teljesíteni amire vállalkozott. L. I. Félmillióba kerül Felújítják a községházát A naki községháza előterében és folyosóján nagy a fölfordulás. Mindenhol állványok. A hét fős kőműves brigád dolgozik itt július 30-a óta, a naki ön- kormányzat megrendelésére. Körülbelül 500 ezer forintba kerül a községháza felújítása. Három^ helyiségben készítik el az aljzátbetonozást, és hozzák rendbe a falakat. Aztán következhet a meszelés, majd átveheti a „terepet” a központifűtés-szerelő, aki az épület másik felében már megkezdett munkát itt folytatja. Várhatóan két hónap múlva vehetik birtokukba a községházát az itt dolgozók, s fogadhatják az ügyfeleket. Készül az aljzatbeton 1991. augusztus 7. Kutatjuk a többszáz, többezer évvel ezelőtti eseményeket, miközben a néhány évvel, évtizeddel ezelőtti történések feledésbe merülnek, pedig a közelmúlt dolgai mai valónkat jobban befolyásolják, mintsem azt gondolnánk. Az alábbiakban szemelvényeket bocsátunk közre Dombóvár 1969.december 1. óta vezetett krónikájából. 1977. május 30. A városi tanács dísztermében ünnepélyes keretek között adták át a Kiváló Termelőszövetkezet címet az Alkotmány Téesznek. Az ünnepélyes átadáson jelen volt dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára, Cserép Imre, a városi pártbizottság titkára, ott volt Vi- dóczy László tanácselnök és Horváth József, a területi tsz-szövetség titkára, Somorjai Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. Boros Ernő főagronómus üdvözlő szavai után Szőke Géza, a tsz elnöke számolt be az elmúlt évi kiváló gazdasági eredményekről. Az elnök ünnepi beszédét követően dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára a mezőgazda- sági és élelmezési miniszter nevében adta át a Kiváló Termelőszövetkezet kitüntetést, majd Tóth Józsefné, Sitt Ibolya, Németh Lajos és Szilinger Zoltán kapta meg a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést. 1977. július 1. — Életellenes bűncselekmény zavarta meg Csibrákon az elmúlt hét csütörtökén a lakosság nyugalmát. Kővári Sándor és Kolompár József a közöttük támadt vitás ügyet úgy vélte elrendezhetnek, hogy messzehangzó „tárgyalásukból” mindketten életveszélyes sérülésekkel kerültek ki, pontosabban a mentőautóba. * — A döbröközi hűvös borospincék feltételezett hivatlan vendégei heteken keresztül dézsmálták az elemózsiával is csalogató borházakat, melyekben nemcsak éhüket verték, szomjukat oltották, alkalmasint meg is szálltak. Mint airól hétfőn értesülhettünk, elcsípték a közfelháborodást kiváltó betöréssorozat tettesét és kiderült, hogy magányos lézengőként igyekezett „belakni” a hegyet, lévén hontalan. De nem névtelen. Kiderítésre vár, hogy mely vidék „áldásaként” vergődött Döbröközre és mi szerepel még a bűnlistáján. * — Kapospulánál az elmúlt hetekben két alkalommal is kitépték a vasúti fénysorompó jelzőberendezéséből a rézkábelt. Korábban Csikóstöttősnél történt hasonló eset. Folyik a nyomozás a tettesek kézrekerí- tésére. Egyébként Töttősön a biztosító berendezést is megrongálták. Itatáshoz tereli a gulyát Lakatos István Déli pihenő a határban Városunk egy hangulatos színfolttal _ gazdagodott a napokban. Átadták az SlDK-beli Karl-Marx-Stadt megyei AUE, illetve a Dombóvári Fogyasztási Szövetkezet közreműködésével készült sörözőt. Az új létesítmény a szász kisvárosok sörözőinek hangulatát árasztja faragott berendezésével és még fokoza a hatást a falon elhelyezett német népi cserépfigurák színes csoportja is. A dombóváriak hamar megkedvelték az új helyet, az állandóan kapható friss német sört és elégedettek a kulturált kiszolgálással is. 1977. július 19. A Dombóvári Városi Tanács VB. alkotmányunk 28. évfordulója alkalmából a város érdekében kifejtett tevékenységéért a következőknek adományozott Dombóvárért Emlékplakettet: DÉDÁSZ-igazgatóság Kaposvár, Dombóvári Kapos Együttes énekkara, dr. Münnich Ferenc vonatkísérő szocialista brigád, November 7. szocialista brigád, KIPSZER, 516-os Udvari Vince Szakmunkásképző Intézet KISZ-bizottsága. Rendsák László, Brunner Vince, Cserép Imre, Hurt Sándor, Illés Szilárd, Nyári István, Pásztor Jánosné, Szekeres István, Kormos László, Bognár László, Busch Károlyné, Gömöry József, Hurta Sándorné, Marosi Rózsa, dr. Ordas József, Szakonyi Gyula, Tóth Gyula, Fónai Györgyné. (Folytatjuk.) Várong határában a legelőn itatásljbz hajtja a marhákat Lakatos Zoltán, aki a várongi Petőfi termelőszövetkezet 165 fekete-fehér tarka szarvasmarhájával már május vége óta minden nap reggel héttől délután ötig kint van a legelőn. Leginkább itt, Várong közelében legel a gulya, de Lápafő felé is eltérnek olykor. Lakatos Zoltán Várongon és a téeszben már 1975 óta foglalkozik állatokkal. Arra a kérdésre, hogy hogyan élnek itt Várongon az emberek, t így válaszol: - Leginkább sze- r gényesen. Itt is van olyan, aki . dúskál a jóban, de van olyan is, í akinek minden nap nagyon be- , osztóan kell élnie. pt-kpm
