Tolnai Népújság, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1991-08-07 / 184. szám

4 PÚJSÁG Dombóvár és környéke Mi a véleménye? Bókái Ágnes gépészmérnök, képviselő A bájos és karcsú fiatal nőről senki sem gondolná, hogy mozdonyvezető. Végzettségét tekintve gépészmérnök. Apja, nagyapja is a MÁV-nál dolgo­zott, mégis megdöbbentek, amikor bejelentette szándékát, hogy mozdonyvezető lesz. A MÁV belső szabályzata szerint nő nem lehet ebben a szakmá­ban - közölték, mire elhatá­rozta, hogy addig tanul, amíg meg nem valósítja tervét. így lett gépészmérnök. — Milyen „színekben” került az önkormányzatba? — Függetlenként, és ehhez ragaszkodom is, annak elle­nére, hogy hívő ember vagyok. Attól tartok, hogy egy párthoz való tartozás korlátozhat. En­gem így jelöltek, függetlennek fogadtak el a körzetemben, az is szeretnék maradni. Mindig féltem attól, hogy véleménye­met egy korábbi döntés miatt egy csoport véleményéhez kell igazítanom. A pártokkal kapcso­latban egyébként is vannak fenntartásaim. Azt hiszem, ke­vés olyan ügy van az életben, amit egy csoport szemszögéből lehetne, vagy kellene nézni. Et­től függetlenül tartozhat azért az ember közösséghez. Érde­kes, hogy én még KISZ-tag sem voltam, talán ugyanebből a meggondolásból. Az egyete­men sok mindent csináltam együtt a fiúkkal. Vállaltam min­den munkát, amihez egy lány mosolya kell, de nem léptem be a szervezetbe. — Említette, hogy hívő, mit jelent az Ön számára a keresz­ténység? — Talán két oldalról lehetne megközelíteni a választ, egy belső és egy látható oldalról. Belülről erőt és tartást jelent. Ez ok is meg segítség is az élet­ben. A külső pedig egyfajta életmód, aminek a normái sze­rint rendezem be a hétközna­pokat és az ünnepeket. Erkölcsi erőt és tartást jelent keresz­ténynek lenni. — Azt gondolom, hogy lehet valaki erkölcsös vallás nélkül is. — Természetesen, akkor neki más jelenti a belső okokat, motivációkat. — Hogyan érzi magát az ön- kormányzatban? — Változó, úgy értem, ügyenként változó. Előfordul, hogy három percre megbánom, hogy benne vagyok egy-eQy döntésben, vagy egyáltalán az önkormányzatban, de aztán a következő percben már megint hiszek abban, amit csinálunk. — Miért vállalta a jelölést? — Őszintén szólva nem hit­tem abban, hogy engem vá­lasztanak meg, de a megméret­tetést mindenképpen szívesen vállaltam. Az önkormányzatban azt hiszem, még mindig időt kell arra is szánnunk, hogy megis­merjük egymást, és egymás szándékait. Később majd töb­bet tudok arról is mondani, hogy érzem magam itt. Ezzel a munkával is úgy vagyok, mint a beosztásommal. Ha ott el tu­dom érni, hogy egy ártatlan emberről már az eljárásban ki­derül, hogy nem volt hibás, már megérte vállalni a feladatot, és erre már volt is példa. Az ön- kormányzatban is, ha már egy embernek sikerül segítenünk, akkor nem dolgoztunk hiába. — Mi a legfontosabb gondja a városnak? — Ezt leszűkíteném a saját körzetemre. Nagyon érdekes városrész. Van benne egy lakó­telep, az Allende, az Erzsébet utca és környéke, - itt voltam gyerek, mindenki ismer - és a Szőlőhegy. Három különféle városrész más-más gond­dal-bajjal. Azt remélem, hogy érdekeiket a következő költ­ségvetésben, amit már teljes egészében mi csinálunk meg - érvényesíteni tudom. Szőlőhe­gyen a legfontosabb a vízelve­zetés megoldása. A lakótele­pen a cukrászda kései vendé­gei miatt nem tudnak aludni az emberek. A feladatok megoldá­sához elsősorban pénzre, az­tán szervező munkára lesz szükség. — Milyen módon lehet kap­csolatot tartani a választókkal? — Ez változó és változatos. Ahol születtem, ott mindenki ismer, ma is gyakran járok haza, de édesanyámmal is üzennek. Szőlőhegyen sok mozdonyvezető lakik, az ottani gondokról tőlük tudok. Telefo­non is megkeresnek a munka­helyemen. Szőlőhegyen falu­gyűlést is tervezünk. Ihárosi Ibolya Mi újság Várongon? Villamosítás A várongi önkormányzat el­készíttette a terveket a a villa­mos hálózat kiépítéséhez a te­metőben lévő ravatalozóig. A ki­lenc oszlop elhelyezése 250 méteres szakaszon közel 230 ezer forintba kerül. Mivel ez a kiadás egy ilyen kistelepülés­nek mint Várong igen jelentős, keresik a megoldást, hogy a ki­vitelezés olcsóbba lehessen. Orvosi ellátás Hetente két alkalommal jár ki a naki körzeti orvos, hogy a be­tegeket megvizsgálja, s el­mondja a gyógyuláshoz szük­séges instrukciókat. A község lakói nagyon jó kapcsolatot ala­kítottak ki az évek során mind a naki mind pedig a szakcsi or­vossal, akik mint házi orvosok is kezelik a betegeket, s rend­szeresen ki is járnak ide. A gyógyszereket helyben az or­vos kézipatikájából szerzik be. Ha mégis akad olyan gyógy­szer, ami hiányzik, akkor a kör­nyező községek gyógyszertára­iból szerezhetik be azt. Oktatás Fontos, hogy a körzeti iskola jó színvonalú legyen, biztosítsa a tanuláshoz szükséges feltéte­leket - mondta Tancsik József, a várongi polgármester, amikor az iskoláról érdeklődtünk.- Ezek távlati, kevésbé meg­fogható dolgok. Az viszont konkrét és jelenleg is érvényes, hogy a közel negyven kisdiá­kunknak, akik Szakosra járnak iskolába, a buszköltséget és a napközit mi, a helyi önkor­mányzat fizetjük. Üdvözlet! Jó szívvel, jó szándékkal és barátsággal ajánlhatta a hét első napján a reménybeli olvasók figyelmébe a Dombóvári Hírlapot polgári és közéleti lapként Balipap Ferenc és Mol­nár Csaba. A hozzánk telefaxon eljuttatott I. évfolyam 1. szám tartalmi ismertetésére több idő kellene, mint amennyi rendelkezésünkre áll, egy azonban világos: tiszteletre­méltó, támogatásra érdemes újság született a Dombóvári Hírlappal, mely színesen, érdekesen és a cél érdekében mindenkor nyíltan kínál fórumot a helyi dolgok feletti esz­mecseréknek induláskor két hetenként, később esetleg he­tenként. Sorozatot ígér a lap Elhallgatott történelem címmel, hogy közreadja az elmúlt évtizedek elhallgatott, elhallga­tásra kényszerített eseményeit. Ennek jegyében adja közre a második számban Révfalvi Zsigmond őrnagy visz- szaemlékezéseit az 1956-os forradalom eseményeiről. In­terjú olvasható az első lapszámban dr. Kustra Józseffel, a város régi-új rendőrkapitányával. Adó van címmel olvas­hatnak észrevételeket a helyi adórendeletekről. S ami so­kakat érintően fájdalmas téma, a szennyvíz-ügyről. A kör­nyéki községek életébe is nyílik kitekintés a lap egyes számaiban, a bümnügyi krónika sem hiányzik természete­sen, de sikert lehet jósolni a Tudta-e, gondolta-e, hal­lotta-e? rovatnak is. Ennyit most a lapról, amit örömmel kö­szöntünk azt kívánva, hogy hosszan, hosszan tudja teljesí­teni amire vállalkozott. L. I. Félmillióba kerül Felújítják a községházát A naki községháza előteré­ben és folyosóján nagy a fölfor­dulás. Mindenhol állványok. A hét fős kőműves brigád dolgo­zik itt július 30-a óta, a naki ön- kormányzat megrendelésére. Körülbelül 500 ezer forintba ke­rül a községháza felújítása. Há­rom^ helyiségben készítik el az aljzátbetonozást, és hozzák rendbe a falakat. Aztán követ­kezhet a meszelés, majd átve­heti a „terepet” a központifű­tés-szerelő, aki az épület másik felében már megkezdett mun­kát itt folytatja. Várhatóan két hónap múlva vehetik birtokukba a községhá­zát az itt dolgozók, s fogadhat­ják az ügyfeleket. Készül az aljzatbeton 1991. augusztus 7. Kutatjuk a többszáz, több­ezer évvel ezelőtti esemé­nyeket, miközben a néhány évvel, évtizeddel ezelőtti tör­ténések feledésbe merülnek, pedig a közelmúlt dolgai mai valónkat jobban befolyásol­ják, mintsem azt gondolnánk. Az alábbiakban szemelvé­nyeket bocsátunk közre Dombóvár 1969.december 1. óta vezetett krónikájából. 1977. május 30. A városi tanács dísztermé­ben ünnepélyes keretek között adták át a Kiváló Termelőszö­vetkezet címet az Alkotmány Téesznek. Az ünnepélyes át­adáson jelen volt dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára, Cserép Imre, a városi pártbizottság titkára, ott volt Vi- dóczy László tanácselnök és Horváth József, a területi tsz-szövetség titkára, Somorjai Sándor, a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának veze­tője. Boros Ernő főagronómus üdvözlő szavai után Szőke Géza, a tsz elnöke számolt be az elmúlt évi kiváló gazdasági eredményekről. Az elnök ün­nepi beszédét követően dr. Gyugyi János, a megyei pártbi­zottság titkára a mezőgazda- sági és élelmezési miniszter nevében adta át a Kiváló Ter­melőszövetkezet kitüntetést, majd Tóth Józsefné, Sitt Ibolya, Németh Lajos és Szilinger Zol­tán kapta meg a Mezőgazda­ság Kiváló Dolgozója kitünte­tést. 1977. július 1. — Életellenes bűncselek­mény zavarta meg Csibrákon az elmúlt hét csütörtökén a la­kosság nyugalmát. Kővári Sán­dor és Kolompár József a kö­zöttük támadt vitás ügyet úgy vélte elrendezhetnek, hogy messzehangzó „tárgyalásuk­ból” mindketten életveszélyes sérülésekkel kerültek ki, ponto­sabban a mentőautóba. * — A döbröközi hűvös boros­pincék feltételezett hivatlan vendégei heteken keresztül dézsmálták az elemózsiával is csalogató borházakat, melyek­ben nemcsak éhüket verték, szomjukat oltották, alkalmasint meg is szálltak. Mint airól hét­főn értesülhettünk, elcsípték a közfelháborodást kiváltó betö­réssorozat tettesét és kiderült, hogy magányos lézengőként igyekezett „belakni” a hegyet, lévén hontalan. De nem névte­len. Kiderítésre vár, hogy mely vidék „áldásaként” vergődött Döbröközre és mi szerepel még a bűnlistáján. * — Kapospulánál az elmúlt hetekben két alkalommal is ki­tépték a vasúti fénysorompó jelzőberendezéséből a rézká­belt. Korábban Csikóstöttősnél történt hasonló eset. Folyik a nyomozás a tettesek kézrekerí- tésére. Egyébként Töttősön a biztosító berendezést is meg­rongálták. Itatáshoz tereli a gulyát Lakatos István Déli pihenő a határban Városunk egy hangulatos színfolttal _ gazdagodott a na­pokban. Átadták az SlDK-beli Karl-Marx-Stadt megyei AUE, il­letve a Dombóvári Fogyasztási Szövetkezet közreműködésé­vel készült sörözőt. Az új léte­sítmény a szász kisvárosok sö­rözőinek hangulatát árasztja fa­ragott berendezésével és még fokoza a hatást a falon elhelye­zett német népi cserépfigurák színes csoportja is. A dombó­váriak hamar megkedvelték az új helyet, az állandóan kapható friss német sört és elégedettek a kulturált kiszolgálással is. 1977. július 19. A Dombóvári Városi Tanács VB. alkotmányunk 28. évfordu­lója alkalmából a város érdeké­ben kifejtett tevékenységéért a következőknek adományozott Dombóvárért Emlékplakettet: DÉDÁSZ-igazgatóság Kapos­vár, Dombóvári Kapos Együttes énekkara, dr. Münnich Ferenc vonatkísérő szocialista brigád, November 7. szocialista brigád, KIPSZER, 516-os Udvari Vince Szakmunkásképző Intézet KISZ-bizottsága. Rendsák László, Brunner Vince, Cserép Imre, Hurt Sándor, Illés Szilárd, Nyári István, Pásztor Jánosné, Szekeres István, Kormos László, Bognár László, Busch Károlyné, Gömöry József, Hurta Sándorné, Marosi Rózsa, dr. Ordas József, Szakonyi Gyula, Tóth Gyula, Fónai Györgyné. (Folytatjuk.) Várong határában a legelőn itatásljbz hajtja a marhákat La­katos Zoltán, aki a várongi Pe­tőfi termelőszövetkezet 165 fe­kete-fehér tarka szarvasmarhá­jával már május vége óta min­den nap reggel héttől délután ötig kint van a legelőn. Legin­kább itt, Várong közelében le­gel a gulya, de Lápafő felé is el­térnek olykor. Lakatos Zoltán Várongon és a téeszben már 1975 óta foglalkozik állatokkal. Arra a kérdésre, hogy hogyan élnek itt Várongon az emberek, t így válaszol: - Leginkább sze- r gényesen. Itt is van olyan, aki . dúskál a jóban, de van olyan is, í akinek minden nap nagyon be- , osztóan kell élnie. pt-kpm

Next

/
Oldalképek
Tartalom