Tolnai Népújság, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1991-08-14 / 190. szám

1991. augusztus 14. PÚJSÁG 3 Ha „összefog” sorompó és lámpa... Bétán megkérdezik a lakosságot Földvári araszolás Mint arról korábban hírt ad­tunk, Dunaföldváron, a város központjában forgalomirányító jelzőlámpát helyeztek üzembe. Sokkal biztonságosabb így a közlekedés az 52-es számú út és a Kossuth Lajos utca talál­kozásánál, ugyanakkor a forga­lom jelentősen lelassult. A szo­kásos várakozási idő többszö­rösét kell a járművezetőknek és a gyalogosoknak végigácso- rogniuk, a jelzőlámpákat ugyanis „ideiglenes" program működteti. így aztán gyakran előfordul, hogy még javában zöld a lámpa, amikor az autók már rég elfogytak . . . Előfor­dul, hogy három kerek percig is „fityiszt mutat” a villanyrendőr. A gyalogosok pedig csak állnak a tűző napon, és nem tudják, mire is várnak. A türelmetle­nebbek nem veszik komolyan a pirosat, hisz nem lehet tudni, hogy az mikor tényleg piros. Történt is már vagy négy bal­eset az üzembehelyezés óta. A helyzetet bonyolítja, hogy a közelben lévő Duna-hídon is torlódnak a járművek az át-át­szalasztott tehervonatok miatt. Cak a híd innenső oldalán van ugyanis bakter, aki - ha jő a szerelvény - leengedi a Föld­vár felőli sorompót, majd bicik­lijére pattan és megy a túl­partra, hogy ott is megtegye. Amikor elcsattognak a kerekek, ugyanezt teszi, a sorompókart - és kerékpárját a hídon - visz- szafelé tekerve. A túlparton fel­gyülemlett járművek vezetői sóhajtanak, de a levegőjük csak a lámpáig tart, mert ott akár további hosszú percekig is ácsoroghatnak. A földvári ömkormányzat most azt tervezi, megpróbál egyezségre jutni a MAV-val, hogy a tehervonatokat csak éj­jel küldjék át a hídon. A lámpák azonban még egy darabig mű­ködnek, ahogy működnek, amíg a „végleges”, vagy lega­lábbis a frissebb programot be nem állítják rajta. Erre akkor ke­rülhet sor, ha elkészül a jelző­lámpa új „agya”. Azt azonban, hogy ez mikorra várható, Föld­váron még nem tudják. háj-kpm Enyhülést csak a villogó sárga hoz... Mire fordítsák a helyi adót? (Folytatás az 1. oldalról) A közhangulat, amely egy éve bizakodó volt, ma már této­vázó, aggódó és ahogy nem szűnik az infláció, és szorul a nadrágszíj, úgy válik egyre kilá- tástalanabbá a helyzet. Ennek az önkormányzati képviselők is tudatában vannak, ezért időben elkezdték megtárgyalni e témát Bátán is. Ez alkotta a kilenctagú testület vitájának gerincét. Mert vita volt. Sokszínű és külön­böző megvilágítású érvek csap­tak össze szikrázva, annak el­lenére, hogy itt csupán a terve­zett lehetőségeket körvonalaz­ták. Többen vitatták az írásos anyag adatainak hitelességét és naprakészségét. Végül is a pártok képviselőinek hozzászó­lásai kíséretében kialakult egy koncepció, amely irányt muta­tott ehhez a munkához. A kö­vetkező hónapra közmeghall­gatást írtak ki (régi nevén falu­gyűlést), ahol javasolni fogják azt, hogy először a lakosság tűzzön ki magának konkrét cé­lokat, amelyek eléréséért ké­szek áldozatot hozni adó formá­jában. Ezt megelőzően egy közvélemény-kutatást is cél­szerűnek találtak, amelyben mindenki leírhatja elképzeléseit a község alakításáról és szépí­téséről. Mindezek ellenére per­sze felvetődött az a kérdés is, hogy szükséges-e egyáltalán adót bevezetni, hiszen az az önkormányzat költségvetésé­nek pár százalékát teszi ki. A többség véleménye az volt, hogy szükséges, mert így talán érzékelhetőbbé válik a tulajdo­nosi szemlélet. Végülis felkér­tek arra minden jelenlévőt, hogy készítsék fel környezetü­ket e kérdés megvitatására. A polgármester beszámolt a két ülés között végzett munká­járól. Ebből kiderült, hogy az elmúlt időszakot leginkább a baráti kapcsolatok kiépítése jelle­mezte olyan nyugati országok­ban lévő településekkel, me­lyekkel a község lakóinak kap­csolata immár több éves. Ezek között megemlítette a futball­csapat olaszországi testvér- kapcsolatát, amely túlnőtte ke­reteit és elképzelhető, hogy hamarosan testvérközségi megállapodás jön létre. A má­sik ilyen a németországi Mör­lenbach táncegyüttesével kia­lakult több éves jó viszony. Az Általános Művelődési Központon keresztül több pá­lyázatot is beadtak, illetve már sikerült is elnyerni. A Távköz­lési Vállalattal is komoly tárgya­lások folytak egy modern, báta­széki régióra épülő telefonköz­pont létrehozására, amely megszüntetni hivatott a jelenleg uralkodó áldatlan állapotot. Az ülés igen hosszúra nyúlt. Ámbár az érdeklődők éber te­kintete és figyelme arról árulko­dott, hogy számukra értékes az itt folyó munka. A végén már csupán az egyebek maradtak hátra. Szóba került a szemétel­szállítás problémája, annak si­keres megoldása, a költségve­tés módosítása, valamint a szükséges pénzek átcsoporto­sítása. A végére még két lényeges kérdés maradt: a jegyzőnő ecsetelte az apparátus dolgozó­inak elmaradott bérezését és megpróbált fizetésemelést ki­harcolni számukra. Ez azonban darázsfészeknek bizonyult. Annyit azonban sikerült elérnie, hogy visszatérnek a kérdésre, ha pontosan személyekre kie­lemzik. A másik lényeges dolog a jelenlegi árvízveszély. A megelőzésben egyeztek meg, valamint szükség esetére pénzt csoportosították át. Ezt követően az ülés nyilvá­nos része lezárult. A testület maradt és még az éjszakába nyúló órákban döntött a szociá­lis segélyek odaítéléséről. M/b/J Paksnál: 226 centit apadt a Duna Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoz­tatása szerint a Duna magyar szakaszáról már csaknem teljesen levonult az árhullám, s 1-2 nap múlva elhagyja a déli országhatárt. Az áradás te­tőzése óta Budapestnél 350, Paksnál 226, Bajá­nál 83, Mohácsnál 55 centiméterrel apadt a víz tegnap reggelig. így már csak figyelőszolgálatot tartanak elsőfokú árvízvédelmi készültségben a Sió torkolata és a déli országhatár között. Való­színűleg ma, de legkésőbb holnap ezt a készült­séget is megszüntetik. Ezért a Duna-menti vízü­gyi igazgatóságok most már megkezdték a jár­művek, munkagépek kerekeitől felszabadult gát­korona rendbehozását, a töltés domborítását, a kátyúk feltöltését, az uszadéktól tönkretett víz­mércék kicserélését, a védelmi vonalak helyreál­lítási munkáit. Egyúttal sor került a kiszállított védekezési anyagok összegyűjtésére, a homok­zsákok kiürítésére, tisztítására és újbóli tárolá­sára is. Csökken a Faddi holtág vízszintje Szivornya szindróma Pótolni, vagy nem pótolni? - ez itt a kérdés : ..... ... ■ ' :■ i Diósberényben nem panaszkodnak... A majdnem lehetetlent kísé­relték meg a diósberényiek, amikor az önkormányzati vá­lasztásokat követően a Gyünk­től történő válás mellett döntöt­tek. Szakadáttal együtt létre­hozták a körjegyzőséget, in- nen-onnan - részben Gyönkről kapott - berendezésekkel kia­lakították a polgármesteri hiva­talt. Az induláskor nemhogy pénzük, de még költségvetésük sem volt. Ennek ellenére az el­múlt fél évben mégis tették, amit lehetőségeikhez képest tudtak, és ez biuzony nem is olyan kevés. A napokban adták át rendel­tetésének a volt pártházból kia­lakított orvosi rendelőt és jól felszerelt könyvtárat. A paksi közúti útmesterség megkezdte a községen átvezető szilárd burkolatú út padkájának és ár­kának tisztítását, és rendbetéte­lét. A költségeket a falu és a KPM közösen viseli. A polgár- mesteri hivatalban új számító­gép segíti a munkát. Áz óvodában nem csak az óvódás gyerekeknek, hanem a rászoruló idős embereknek is főznek. A beiskolázáshoz tanu­lóként ezer forintot adnak, a ru­hák, iskolai eszközök beszer­zésére. „Panaszkodhatnék, mint ma­napság nagyon sokan, mert gond és megoldatlan probléma rengeteg van, pénzünk pedig ehhez viszonyítva nagyon ke­vés - írja szerkesztőség nkhöz küldött levelében Lerch Hen rikné diósberényi polgármester. — Igyekszünk ezzel a ke­véssel úgy gazdálkodni, hogy a község lakosságának minél nagyobb hányada részesüljön a hasznából. így, augusztus 20-a közeled­tével ezekkel a gondolatokkal szerettem volna összefoglalni mindazt, amit tenni tudtunk a községért és azért, hogy ünnep legyen nálunk is ezen a napon.” (Folytatás az 1. oldalról) — Azért látom ennek szük­ségét - kezdte Zöld Zoltán ami­kor felkerestük -, mert a hol­tággal kapcsolatban az embe­rek hozzánk fordulnak, és ne­hezen értik meg, hogy a döntés nem a mi kezünkben van. A faddi lakosság, a dombori üdü­lőtulajdonosok, a horgászok ré­széről állandó nyomás neheze­dik ránk, hogy próbáljuk meg valamilyen módon a jelenlegi igen alacsony vízszintet emelni. Kézenfekvő megoldás, hogy a közeli Dunából lehetne a vizet pótolni - ezért is épült meg ko­rábban a holtág folyó felőli vé­gén ez ominózus szivornya -, de ez a kezdeményezésünk el­lenállásba ütközött azoknál a szerveknél, amelyek pillanatnyi­lag jogosultak ebben az ügyben dönteni. — A Köjál korábban rend­szeresen - évente négyszer - vizsgálta bakteriológiai szem­pontból mind a holtág, mind a Duna vizét, s az eredmények szerint a Duna vize szennyezet- tebb, emiatt nem javasolják, hogy ezzel pótoljuk a hoítág egyre csökkenő vizét. A vízügyi igazgatóság e véleményt alapul véve nem engedélyezi a szi­vornya használatát. — A szivornya úgy működik, hogy légtelenítés után gravitá­ciós úton kerül a Duna vize a holtágba, vagyis csak akkor üzemeltethető, ha kellően ma­gas a vízszint. Működtetésére az elmúlt 6-8 évben nem kerül­hetett sor. Most éppen itt van ez a nagy áradás, úgy gondoltuk, hogy ez kedvező alkalom a víz­pótlásra, azért is, mert feltehe­tően a sok esővízzel felhígult a Duna vize, s így kevésbé szennyezett, mint alacsony víz­állásnál. Bakteriológiai vizsgá­latot nincs értelme elvégeztetni - amiért egyébként ma már fi­zetnünk kellene -, hiszen ez 2-3 hétig is eltart, addigra pedig régen levonul az ár. Ä magas vízszint kihasználása a holtág vízpótlására tehát most elma­rad, s a problémával továbbra is nekünk kell szembenéznünk. — Tudjuk jól, hogy a holtág vízminőségével súlyos gondok vannak, s hogy a Duna vízével történő pótlás ezekre a gon­dokra nem megoldás. A véle­ményünk azonban az, hogy a vízszint emelése szükséges, még olyan áron is, ha ez némi­leg szennyezettebb vízzel tör­ténne. Hosszú távú vízminőség­javító program elindítására saj­nos nincs lehetőségünk, termé­szetesen anyagiak hiányában. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ebben a tekintetben azért eddig is sokmidnen történt. Azt is látni kell azonban, hogy a hol­tág jövője nem lehet pusztán Fadd gondja, még ha teljes egészében a mi közigazgatási területünkön van is. Legalább annyira Szekszárd, vagy a me­gye felelőssége, hogy az üdülő­tulajdonosok és az ide látogató nyaralók, pihenni vágyók szá­mára a holtágat megőrizzük, vízminőségét javítsuk. Sajnos, az ökológiai problé­mák mellett bonyolítja a helyze­tet a tulajdonviszonyok és a döntési hatáskörök jelenlegi tisztázatlansága is. Éppen most kaptam meg a Magyar Közlöny legújabb számát, amely tartal­mazza az 1991. évi XXXIII. tör­vényt, amely egyes állami tulaj­donú vagyontárgyak önkor­mányzati tulajdonba adásáról szól. Ez szeptember elsejével- lép hatályba és a törvény sza­vai szerint a holtág a faddi ön- kormányzat tulajdonába kerül. Ezzel hatalmas gond szakad a nyakunkba, olyan gond, ame­lyet képtelenek leszünk egyedül kezelni. Az intézkedéseket azonban rajtunk kérik számon, holott a lehetőségeink szinte a nullával egyenlőek. —ás— Fotó: Gottvald Károly Az esővízzel felhígult Duna most kevesbe szennyezett Elmarad a halfogás A Duna magas vízállása miatt elmarad az augusztus 19-re, Dunaföldvárra tervezett egyéni horgászbajnokság. Avatnak azért bajnokot egy héttel ké­sőbb, augusztus 25-én, vasár­nap, ugyanis ekkor rendezi meg az IB a megyei versenyt. Ä program és a helyszín meg­egyezik az eredetileg kiírttal. Beteg gyermekek üdültetése A Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Vezetősége augusztus 13-a és 21-e között Váralján, az ifjúsági táborban üdülteti a me­gye krónikusan beteg gyerme­keit. A táborozáson több mint hatvan, 14 év alatti testileg vagy lelkileg tartósan sérült gyermek vesz részt. Megújul a malom A bogyiszlói paprikamalom­ban hamarosan beindul a ter­melés, de a lerobbant állapot­ban lévő épület előtte tataro­zásra szorul. A polgármesteri hivatal augusztus 20-a után kezdi meg a malom tetőszerke­zetének felújítását. Tanácskozás a csávázásról Az „Őszi kalászosok csává- zása” címmel tartott tanácsko­zást tegnap délelőtt a KSZE és osztrák vendége, a KWIZDA G.m.b.H., Bölcskén. A csává­zási a gabonamagvak vetés előtti kezelése, gombabetegsé­gek elleni vegyszeres védelme. Áz osztrákok két, jó hatásfokú szert hoztak Magyarországra: a Panoctin 35 EC-t és a Panoctin Pluszt. A bölcskei Rákóczi té- esz ezeket már kipróbálta, évek óta használja. Tapasztalataikról számoltak most be, és a nö­vényvédelem egyéb kérdéseit is megvitatták. Meghívták a du­nántúli gazdaságok növényvé- dőseit. A mintegy 50 jelenlevő komoly érdeklődést mutatott a KSZE (mint forgalmazó) korrekt ajánlatára. Úgy tűnik, hogy an­nak ellenére, hogy a piac leült, a kereslet általában csökkent, a KSZE a Dunántúl jelentős ré­szének potencionális ellátójává válik. Városrendezés Bonyhádon Holnap 17 órától testületi ülést tartanak Bonyhád város képviselői. Szó lesz többek kö­zött a város rendezési tervének felülvizsgálatáról, egyes utca­nevek megváltoztatásáról, és egy helyi távhőszolgáltató rt. alapításáról is. Szeméttelep­rendezés A héten megkezdték a bo­gyiszlói szeméttelep rendbeté­telét. A polgármesteri hivatal a közegészségügyi előírásoknak megfelelően kívánják alakítani a telepet. Testületi ülés Tolnán Augusztus 26-án délután 5-kor testületi ülést tart Tolna város önkormányzata. Sor kerül többek között az első félévi pénzügyi terv értékelésére, va­lamint az oktatási-, ifjúsági- és sportintézmények működésé­nek, működtetésének megvita­tására is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom