Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-06 / 157. szám

MEGYEI NAPILAP II. évfolyam, 157. szám /ioum Cossiga - Magyarországról Francesco Cossiga olasz köz- társasági elnök szombaton kezdő­dő magyarországi látogatása előtt Rómában interjút adott a Magyar Távirati Iroda és a Népszabadság tudósítójának. Az interjú szövegét az alábbiak­ban ismertetjük.- Ugye tudják, hogy a drámai ju­goszláviai fejlemények miatt csak­nem megkérdőjeleződött a csehszlovákiai és a magyarországi utazásom? - kérdi Cossiga elnök a Quirinale palotában lévő dolgozó- szobájában, ahol interjú készült. Ez még szerdán történt, a válság csúcspontján. Cossiga elnök július 6-án, szombaton reggel érkezik Prágá­ból Budapestre. Személyében először látogat Magyarországra olasz államfő, elmondható tehát, bármilyen elcsépeltnek tűnik, hogy történelmi a látogatás, és nem véletlen: a már valóban felszaba­dult és demokratikusan megújult Magyarországnak szól, jelezve a kapcsolatok új minőségét és magasabb szintjét. (Folytatás a 2. oldalon.)------------------------------------—----.---- ---------I---------------I--------------------­M egemlékezés a nemzetközi szövetkezeti napról A szövetkezet hazánkban nem az elmúlt négy évtized terméke, a világban és Magyarországon is mintegy másfél évszázados múltra tekint vissza. Nemzetközileg elfogadott alapelvei: az önkéntesség, az egyenlő jogok és kötelezettségek, a demokratikus működés, valamint a kooperáció. A magyar szövetkezők ezekhez az eredeti elvekhez kívánnak visszatérni az elkövetkezendő időkben - hang­súlyozta Szilvasán Pál, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke azon a pénteki megemlékezésen, amelyet a szombaton tartandó 69. nemzetközi szövetkezeti napot megelőzően tartottak Buda­pesten, a Rege Szállóban. Az elnök utalt rá, hogy a magyar szövetkezetek egy megújulási folyamat közben vannak, amelyet az új szövetkezeti törvény elfo­gadása remélhetőleg még ebben az évben lezárhat. A kormány ugyanis előkészítette, és az Országgyűlés elé terjesztette az új szö­vetkezeti valamint a hozzá kapcsolódó hatályba léptető átmeneti törvények tervezetét. Azt ugyancsak nyomatékosan kiemelte, hogy a szövetkezetek mintegy 1 millió embernek adnak jelenleg munkát hazánkban. A szövetkezeti nap alkalmából a Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád üzenettel fordult a magyar szövetkezőkhöz, s üdvö­zölte őket Antall József miniszterelnök, valamint Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter is. Megnyitható-e a csap? A vízszint kicsi, a feszültség nagy Aggódnak az őslakosok, aggód­nak az üdülőtulajdonosok Dombo­dban. Aggodalmukat Hirmann Bé­la tolmácsolta, aki a faddi önkor­mányzat Domboriba kihelyezett gondnokságát vezeti.- A holtágban a vízszint rendkí­vül alacsony, az élő Dunában vi­szont magas, és így kinézetre nem szennyezett. (Hangsúlyozom: mi nem va­gyunk szakemberek, de „szemre” tisztának látszik.) Még tart a zöldár, most volna jó feltölteni Duna-vízzel a holtágat. De az illetékesek, a vízügy és a tisztior­vosi (a Köjál utódja), nem hajlan­dók megtenni ezt. Pedig itt már nemcsak a „kisemberek” mozdul­tak meg, hanem a faddi képviselők is. Azt mondták, ha másképp nem megy, kivonulnak, és saját kezűleg megnyitják a szivornyát. (Folytatás a 2. oldalon.) Árverés Szekszárdon Milliók „röpködtek” tegnap dél- Az Állami Vagyonügynökség utcai, egykori népművészeti bolt, a előtt Szekszárdon, az egykori Köz- képviselőjének jelenlétében Garay borozó valamint a tolnai alkalmazottak Klubjában, a vállal- megtartott licitáláson a Tolna Arany János utcai kisvendéglő ke- kozókedvűek árverésen gyűltek Megyei Vendéglátó Vállalat három rült kalapács alá. össze. egysége, a szekszárdi Széchenyi (Folytatás a 2. oldalon.) Jugoszlávia Összecsapások horvátok és szerbek között Az Állami Vagyonügynökség új programja a vállalati önprivatizációra Heves összecsapások voltak pénteken délelőtt Eszék közelében horvát rendörök és szerb fegyve­resek között A belgrádi rádió jelentése szerint a horvát rendőrök az Eszék közelé­ben fekvő Tényé faluban támadtak rá a szerbekre. A harcok kimenete­léről nem érkeztek jelentések, de a beszámoló szerint várható, hogy a jugoszláv hadsereg egységei megpróbálják szétválasztani a fe­leket. A horvát tájékoztatási miniszter Év végéig a jelenlegi tendenciák alapján 900 millió—1 milliárd dollár körül alakul a Szovjetunióba irá­nyuló magyar export Az import ugyanakkor eléri a 1,5 milliárd dolláros értéket - közölte háromnapos moszkvai tárgyalásai befejeztével Berényi Lajos. A Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumának állam­titkár-helyettese elmondta: a múlt közlése szerint péntekre virradó éjszaka összecsapások voltak a horvátországi Borovóban is az ott élő szerbek és a horvátok között. Egy ember meghalt, és nyolcán megsebesültek. A jugoszláv hadsereg ötödik körzeti parancsnokságának pén­tek délelőtti közlése szerint Szlové­niában a területvédelmi alakulatok az éjszaka folyamán többször is megsértették a tűzszünetet. A Szlovéniában és Horvátországban is támaszpontokkal rendelkező héten igért 90 millió dolláros akk­reditív megnyitásából eddig 50 mil­lió dollárnyi valósult meg, autóbu­szok és alkatrészek beszerzésére. További ígéret van arra, hogy a ma­gyar gyógyszerek idei vásárlására előirányzott 400 millió dolláros ke­retből - amelyből eddig mindössze 5 milliót használtak fel - júliusban 100 milliót szabadítanak fel. A szovjet fél azt kérte, hogy másfél hónapos fizetési haladékot kap­ptödik körzetnek a dél-szlovéniai Novo Mestóban, illetve a horvát ha­tárhoz közel lévő és strmicai állá­sait támadták a szlovén egységek. A jugoszláv hadsereg két katonája megsebesült. * A csehszlovák kormány Jugo­szláviával kapcsolatos álláspontja változatlan - jelentette ki Jiri Dienstbier csehszlovák külügymi­niszter a Tanjug jugoszláv hírügy­nökség tudósítójának. hasson, amit a magyar fél elfoga­dott. Berényi Lajos hangsúlyozta, hogy a magyar álláspont továbbra is arra irányul, hogy az import fejé­ben a szovjet fél magyar árukat vá­sároljon. Az első félévben nem végleges adatok szerint Magyaror­szág 350 millió dollár értékben szállított a Szovjetunióba, míg a be­hozatal 600 millió dollár körül mo­zog. (Folytatás a 2. oldalon.) Az Állami Vagyonügynökség, a privatizáció új lehetőségét kínálja a kis- és közepes méretű állami vál­lalatoknak. A kidolgozott.önprivati- zációs modell lényege az, hogy az érintett vállalatok egy-egy függet­len, de az Állami Vagyonügynök­ség által elfogadott, az érintett vál­lalat által szabadon választható ta­nácsadó szervezet közreműködé­sével hajthatják végre privatizáció­jukat - hangsúlyozta Csépi Lajos az Állami Vagyonügynökség ügy­vezető igazgatója azon a privatizá­ciós konzultáción, amelyet a leen­dő tanácsadó cégek munkatársai­nak szerveztek pénteken Buda­pesten. Rácz Ernő, az ÁVÜ igazgatója hangsúlyozta, hogy az ÁVÜ 30-40 magyar, illetve Magyarországon bejegyzett szakértő tanácsadó cé­get jelöl majd ki a feladat elvégzé­sére. » A privatizáció sikeres lebonyolí­tása esetén privatizációs díj illeti meg a szakértő tanácsadó cége­ket. Ennek alapján az eladási ár 5 százalékát kapják meg megbízási díjként, és további maximum 5 szá­zalékig prémiumot is kapnak. (A maximális prémiumot akkor kap­ják, ha 1991. december 31 -ig ad­ják el az állami vállalat teljes állami vagyonrészét.) A választott tanács­adó cég az állami vagyon részle­ges értékesítése esetében 1992. december 31 -ig visszamaradt álla­mi tulajdon vagyonkezelője lesz. Olyan vállalatokat kívánnak igy privatizálni az ÁVÜ részéről, ame­lyeknél a dolgozók létszáma nem több 300 főnél, a saját vagyon és az éves forgalom pedig 300 millió fo­rintnál kevesebb. Mindazoknál a vállalatoknál, melyek akár az önprivatizációs modell keretében, akár közvetlenül az Állami Vagyonügynökségnél jö- vű év március 31 -ig nem kezdemé­nyezik a privatizációjukat, ezt kö­vetően aktív - az Állami Vagyon­ügynökség által indított - privatizá­ció kerül lebonyolításra. Abban az esetben, ha az állami vállalat köz­vetlenül az Állami Vagyonügynök­séghez adja be átalakulási tervét, az Állami Vagyonügynökség kérfel tanácsadót a privatizáció lefolyta­tására. Szovjet-magyar kereskedelmi tárgyalások Tragédia a magyar- jugoszláv határon Csütörtök éjjel a pécsi határőr- kerület beremendi őrsén egy szol­gálaton kívüli határőr géppiszto­lyával halálosan megsebesítette Szabó Gábor határőrt, pincehelyi lakosL Az ügyben a Kaposvári Katonai Ügyészség szakértők bevonásával folytatja a nyomozásL Mai számunkból Szekszárdi piacportré (5. oldal) Hétvégi beszélgetés a kárpótlásról Kapitány Ferenccel (6. oldal) Hol volt a cikádori apátság? (8. oldal) írás közben (8. oldal) Széplaki üdülőövezet (9. oldal) A gyilkosság kultúrtörténete (12. oldal) TOLNAI KÖRKÉP TOLNA VÁROSRÓL ÉS A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKRŐL Összeállításunk a 4. olda­lon olvasható. Benne: „Vállalkozók” az ötszázötösből / Szakmun­kástanulók építik, szépítik a szedresi iskolát / Patika Bo- gyiszlón / Augusztus 1-jén szeretnék átadni / Egy arc - egy mesterség / Révész Zol­tánná portréja. Megnyílt a Pécsi Ipari Vásár Új rekord: 265 hazai, 97 külföldi kiállító A Tűzoltóság és az önkormányzatok Tegnap megnyílt a pécsi Apá­czai Nevelési Központban az 1991. évi Pécsi Ipari Vásár. Az 1969 óta sorrendben a tizenharmadik nagy városi rendezvény bizonyára új re­kordokat ír a vásárok történetét rögzítő krónikákba. A nyitást meg­előző napon tartott sajtótájékozta­tón elhangzottak szerint soha még ennyi hazai és külföldi kiállítója nem volt a PlV-nek. A több, mint 10 000 négyzetméter fedett és sza­bad területen 265 magyar cég - két évvel ezelőtt ezek száma 163 - vár­ja pavilonjaiban a látogatókat. A hazai kiállítók fele pécsi, illetve ba­ranyai, de a korábbiaknál maga­sabb a további vidéki résztvevők száma is. Tolna megyéből több cég is szerepel a vásári katalógusban. A bonyhádi Bovas Vasipari Kisszö­vetkezet szerszámaival és sajtolt termékeivel, a szekszárdi Hol-Ker Kft. divatbemutatóival, a Paks és Vidéke Áfész Dunakömlődi Ha­lászcsárdája vendégcsalogató halételeivel szerepel a baranyai megyeszékhely vásárán. Új színt hoz a vásár életében, hogy a 13. börzén hat ország 15 standján összesen 97 külföldi cég mutatkozik be. A vásár ünnepélyes megnyitója tegnap délelőtt 10 órakor volt, a nagyközönség számára délután 14 órakor nyíltak meg a hagyomá­nyos látnivaló mellett naponta szín­vonalas szakmai programokkal csalogató PIV kapui. Az első napon a Mecsekfüszért szakmai prog­ramja mellett a pécsi ipari zóna ter­veinek bemutatására került sor. A Tűzoltóság különböző szintű irányitó, vezető szerveinek létszá­ma az elmúlt fél évben mintegy 500 fővel csökkent - jelentette be Jókai Oszkár ezredes, a Tűzoltóság or­szágos parancsnoka pénteki saj­tótájékoztatóján. Ezen belül több mint 20 százalékkal csökkent az országos, 40 százalékkal a buda­pesti és mintegy 20 százalékkal a megyei parancsnokságok létszá­ma. Nem volt viszont leépítés a vá­rosi-kerületi laktanyák vonuló-tűz- vizsgáló szakemberei között. A tűzoltóság és az önkormány­zatok kapcsolatáról szólva a pa­rancsnok kiemelte, hogy az önkor­mányzatok hatásköréről szóló tör­vény ugyan önkormányzati fel­adatként említi a tűzvédelmet, de ennek ma még nincsenek meg az anyagi feltételei. Célzott pénzügyi támogatás nél­kül pedig könnyen előfordulhatna, hogy az önkormányzatok képvise- lő-testületei egyéb célra használ­nák fel a tűzvédelemre biztosítan­dó költségvetési támogatást. Ezért Jókai ezredes szerint csak mintegy 3-5 év alatt valósulhat meg a tűzol­tóságok önkormányzati jellegű működése. A tűzoltóság korábbi hatósági jogkörének szűküléséről elmond­ták, hogy a tűzoltóság a jövőben is eljár minden tűzvédelmi ügyben, de az ügyfelek számára kötelezett­séget ezután csak a területileg ille­tékes jegyzők írhatnak majd elő. Kivétel ez alól Budapest, ahol je­lenleg minden ilyen feladat a fő­jegyzőnél összpontosul. Szó esett még arról is, hogy bel­ügyminisztériumi döntés alapján mégsem vonják össze a polgári vé­delmet és a tüzoltóságoL A kataszt- rófa-elháritó tevékenységet azon­ban az eddigiekhez hasonlóan to­vábbra is a tűzoltóság végzi majd, amelynek egyébként több milliárd forintra volna szüksége az ehhez szükséges gépek, felszerelések megvásárlására. A nagyobb tüzesetek, kataszt­rófák koordinálására egyébként januártól megyénként irányító, döntési jogosultsággal rendelkező tűzoltási csoportokat hoztak létre. Végül elhangzott, hogy a jö­vőben három évente minden tűz­oltónak elméleti és fizikai vizsgát kell tennie, ugyanis ma - az or­szágos parancsnok szerint - jobbára egészségügyileg alkal­matlan tűzoltók teljesítenek szol­gálatot

Next

/
Oldalképek
Tartalom