Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-27 / 175. szám

4 PÚJSÁG 1991. július 2; TOLNAI KÖRKÉP TOLNA VÁROSRÓL ÉS A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKRŐL Kastélyiskola és környéke ... Egy arc - egy mesterség Takács István, az MDF városi elnöke — Az emberi barbárság el­képzelhetetlenül nagy károkat tud okozni! Ez látszik a medinai kastélyiskolán és a környezetén is..mondja a tájékoztatón segítőm. — A felszabadulást köve­tően lett a kastélyból iskola. A négy évtized nem múlott el nyomtalanul: közfalak dőltek, uj­jak épültek. A radiátoros fűtést felcserélték „korszerűbbre", mert a szeneskályha jobban megfelelt a „kor” követelménye­inek. Majd a nagy modernizá­lást a padló olajozása követte. Kívülről is hanyagságot lát a szemlélődő... a gondozatlan- ság, a nemtörődömség alakí­totta. Ha kellett egy rács - jöttek a barbárok, s „mit nekünk egy-két tégla" alapon egyket­tőre a helyére igazították. Kel­lett a lejárat a szuterénba - át­vágták a vastag falat. A tetőt összerogyófélben lévő hullám­pala-tető fedi. Néhány évvel ezelőtt a kastély bal szárnyán, a volt pedagóguslakásban elfe­lejtették elzárni, fagytalanítani a vízvezetéket, így szétfagyott. A kizúduló víz miatt életveszélye­sen megroggyant a szárny. A környezetben is nagy pusztítást végeztek. A lejtőt védő kis fenyves szép fái lassan elkop­tak, most susnyó és gaz fedi. Az épület külsejéhez nem kell kommentár. A falán lévő tábla szerint 150 éve épült. Most végre méltó külsőt kap a megviselt épület. Gyakorlaton lévő szakmunkástanulók má­zolnak bent ajtót, ablakot, ké­sőbb meszelik a falakat. Kőmű­vesek a lábazatot varázsolják ujjá.A megszépülésre 45 évet kellett várni... Konrád L. Ahogyan haladunk a nagyból a kicsi felé, a fővárostól a falu irányába, egyre kisebb lét­számú pártsejtecskékkel talál­kozunk. Tolnán 1989. június 2-án alakult meg az MDF helyi szervezete, 12 fővel. (A közel ekkora városokban közel ek­kora csoportok működnek. Nem úgy, mint az állampárt idején.) Az MDF városi elnöke, Ta­kács István tagja a megyei vá­lasztmánynak, és ebben az év­ben ő a párt megyei szerveze­tének soros alelnöke is. (Egy- korúak lévén, tegeződünk.) — Hogyan látod, mennyire ve­szik komolyan a pártmunkát Tolnán azok, akik csinálják, il­letve azok, akik kívülről szemlé­lik? — A társadalmi változások kö­vetkeztében sok ember idea­lisztikus vágyai nem teljesültek. Ez minden politikai szervezet­nél a tagság bizonyos közönyét vonja maga után. így nálunk is visszaesett a kezdeti lendület. Tolnai szervezetünkbe 23-an léptek be, de közülük csak 10-en aktív pártmunkások. Van viszont néhány komoly szak­ember - külső támogató -, aki MDF-szimpatizáns. A lakosság, a közvélemény érdeklődése is lanyhul. A magyar pártok több­sége választási és program­párt. A demokratikus választá­sok után létrejött a plurális tár­sadalom. Ennek következmé­nye pedig az lett, hogy az em­berek a választások közötti idő­szakokban különösebb érdek­lődést nem mutatnak a politika iránt. A látványos jelenségek ideje lejárt. Az ország gazda­sági és társadalmi életének mi­nél zökkenőmentesebb újra­formálása lehet, hogy lassúnak tűnik, és nem várt megpróbálta­tásokkal terheli a lakosságot, de mindvégig megmarad az al­kotmányos és demokratikus mederben. Ez utóbbi, egyre in­kább történelmivé váló tény, megnyugtató lehet mindannyi­unk számára. — Mennyiben érvényesülhet­nek a központi akarattól eltérő „más” vélemények az MDF-ben? — Véleményem szerint - és ezt bárki megnézheti az alap­szabályunkban - az MDF de­mokratikusan, európai módon szerveződött párt. Aminek egyenes következménye az, hogy egyes elképzelések és személyek nézeteikben és poli­tikai tevékenységükben ütköz­nek. Ez jellemzi és jellemezte, többek között, eddig is az MDF szellemiségét. A demokrata fó­rumban mindig volt annyi belső tartás, hogy mind a személyi, mind a belső konfliktusokat a tagság többsége számára megnyugtatóan oldja meg. Természetesen ebben a párt­ban is vannak szélsőségesen gondolkodók, ami a belső vé­leményszabadságból adódik. Ezek a szélsőségek megszó­lalhatnak ugyan, de nem vál­hatnak az MDF irányadó hang­jává. Mint legnagyobb kor­mánypárt, jó téma mindenkinek — az egyszerű emberektől a saj­tóig -, odafigyelnek rá, feltűnik ha valami történik vele, benne, körülötte. — Ennek a legnagyobb kor­mánypártnak te vagy a városi elnöke, vagyis Tolna első­számú politikai vezetője. Eszedbe szokott-e jutni, hogy pár éve még micsoda kiváltsá­gos funkciónak számított ez? A te életedben hozott-e valami változást, valami előnyt? — Ma pártvezetőnek lenni nem kiváltság, hanem munka. Köz- szolgálatnak fogjuk fel. A me­gyében a tiszteletdíjas elnö­künkön és a szervezőnkön kí­vül csak két nyugdíjas irodave­zetőnk dolgozik „pénzért”, a többiek ellenszolgáltatás nélkül végzik a feladatokat. Az én éle­tem olyan szempontból válto­zatlan, hogy ugyanúgy élek, és tartom el a családomat, mint korábban. A külső jegyek a ré­giek, viszont jelentősen válto­zott a gondolkodásmódom, fo­kozódott a felelőségérzetem azáltal, hogy egy elképzelése­imnek megfelelő párt tagja le­hettem. Az, hogy a közvéle­mény hogyan minősíti az MDF-et, illetve prominens sze­mélyiségeit, a következő par­lamenti és helyhatósági válasz­tásokon dől el. — A mostani önkormányzat Tolnán is SZDSZ-többségű. Mint a képviselő-testület egyik tagja, hogyan éled meg ezt a kettősséget, ami az országos és a helyi politika között mutat­kozik? — A kettősség csak látszólag ellentét. Az ország életében mindenképp hasznos, hogy a parlamenti többséget a legtöbb önkormányzatban egy másfajta többség ellensúlyozza. — De így a helyi döntéshoza­talba kisebb súllyal szólhattok bele. — Ezt hozták a helyhatósági választások, melyek eredmé­nyét tiszteletben tartjuk. S mivel a jelenlegi többségtől (itt Tol­nán) mind koncepcionálisan, mind eszmeileg eltérő nézete­ket vallunk, így természetes, hogy a helyi hatalom hibáit ki­használva, s a magunkéit korri­gálva igyekszünk készülni a következő megmérettetésre. — Mit értesz az alatt, hog koncepcionálisan és eszme leg? — A városban a többségi pá csak a hatalom megszerzési tartotta fontosnak. Többhón; pos tevékenysége alapján tx bizonyosodott, hogy elképzelé és program nélkül próbálja ir< nyítani a települést. — Nektek volt programotok? — Igen. Ez a legfőbb koncéi cionális különbség. Az eszmi pedig az, amit propagáltunk i: hogy tevékenységünket szóig; latnak tartjuk. Ami azt jeleni hogy a párt van a választókéi és nem fordítva. Ez a fajt; szinte keresztényi alázat nei igazán jellemzi az önkormán; zati többséget. — Mit csináltatok volna mái ként az elmúlt bő félévben, ha ti kormányoztok Tolnán? — Csak néhány fontos dóig; említek. Sokkal alaposabba térképeztük volna fel az örökc helyzetet. Másképpen szerve: tűk volna meg a polgármeste hivatal apparátusát. Jóval töb szakembert vontunk volna be képviselői testület döntésein« előkészítésébe. Az anyagi leh< tőségekkel lényegesen megfoi toltabban bántunk volna, nei megengedhető, hogy a mosta nehéz szituációban csak né| szerű és mutatós dolgokat ti gyünk. Például a város id költségvetése durván 90 mill» val volt több a tavalyinál, és e teljes mértékben fejlesztéseki használták fel, nem gondoivá arra, hogy az év során zavarc keletkezhetnek a város inté: ményeinek és szerveinek éli tében, s pénzügyileg leheteti« helyzet állhat elő.) Mi mindéi képpen távlatokban, s nem „Iá ványban” gondolkodtunk voln; — Ha már a „volná’-nál ta tunk: Mit tenne az MDF-es ké| viselőcsoport, ha a ’94-es v; lasztásokon többséget szí rezne az önkormányzatbar Hátraarcot vezényelne, s ol hagyná az SZDSZ által kezd« utat? — A rendszer alapjai adotta Tehát nyilvánvaló, hogy telji sen más irányba indulni, h; ladni nem lehet. De jól felki szült, jól felkészített képviselő kel a mostaninál sokkal korszi rűbb, ésszerűbb, hatékonyát várospolitikát folytathatunk.- Wy Gondolná valaki: ez egy iskola oldala? Német vendégek Domboriban Nemzetközi tábor Lesz-e Sióa hidroglóbusz? Ilyenkor van a táborozás szezonja. Szívesen útrakelnek a gyermekek, fiatalok, szeret­nek új ismeretségeket kötni, megismerkedni más tájak, más népek kúltúrájával. Az ilyen in­díttatások előtt még az ország­határok sem jelentenek leküzd­hetetlen akadályt. Fadd-Dombori Gyermektábor július 14 óta nemzetközi tábor­nak is mondható, hiszen német diákok vendégeskednek a Duna-holtág partján. Ráadásul két város, Tolna és Szekszárd testvérkapcsolatai során két német csoport is. Az egyik csoport Tolna test­vérvárosából, Stutensee-ből érkezett július 20-án. Miközben harminckét magyar gyermek a német városban vendégeske­dik, Domboriban látják vendé­gül augusztus 3-ig a huszonki­lenc 12 és 15 közötti fiatalt, öt kísérővel, akik harminckét tol­nai diákkal együtt nyaralnak. A tábor lényege az, hogy a két vá­ros és nemzet gyermekei együttöltött idejük alatt megis­merkednek egymással, megis­merik egymás nyelvét, kúltúrá- ját. A magyar gyermekek ezen a hétvégén még a családjukhoz is elvisznek egy-egy német gyereket, hogy még teljesebb képet kapjanak a magyar élet­ről. Tolna város a három tolnai iskolával és a szekszárdi Gyermekek házával közösen szervezte meg a programjaikat: kirándulásokat szerveztek a számukra a Sárközbe, Pécsre, a Balatonra és a jövő héten a fővárosba is ellátogatnak. Ami­kor nem kirándulnak: pihenés­nek, játszanak, fürdenek. A másik vendégcsoport tagjai a szekszárdi 1. Számú Általá­nos Iskola vendégeiként a né­metországi Aalen környékéről érkeztek. Az ottani Kreisjugend- ring nevű szervezet - amely a német fiatalok szabadidejének megszervezésével foglalkozik- magyarországi kapcsolatai ré­vén jutottak el Domboriba. Új­sághirdetést adtak fel, prog- rammtervezettel együtt 14 és 16 év közötti fiataloknak. A tá­borba végülis harminckilencen érkeztek öt kísérővel. A volt NDK területéről is jöttek, Zschopau környékéről, kilenc gyermek egy kísérővel. A tá­borban együtt élnek szekszárdi és környékbeli diákokkal. Végü­lis ez többoldalú testvérkapcso­lat, mert a német és a magyar gyermekek kapcsolata kiegé­szül egy olaszországi és jugo­szláv kapcsolattal is. Magyar és Az agyagsárkány és alkotója német diákok tartózkodnak en­nek keretében Ravenában. A jugoszláv és az olasz diákok a jugoszláv háborús helyzet miatt nem jöttek el a dombori tá­borba. A programjaik között számtalan kirándulás és sza­badidős tevékenység tartozik: agyagoztak, ismerkedtek a né­met paraszti festészettel, sport és tréfás vetélkedőkön, hor­gászversenyen vettek részt. Egyik estén táncház is volt, ahol a Bartina együttes is fellé­pett, táncoktatóval a jellegzetes magyar táncot, a csárdást ta- nulhaták meg a fiatalok. Nem túl szoros a programjuk, min­denki azon vesz részt, amin akar, természetesen a strando­lást sem hanyagolják el. Mindkét vendégcsapatnak kívánok kellemes ittartózko- dást, tanulják egymás nyelvét, kötődjenek a gyermekek és a nevelők között olyan kapcsola­tok, amelyek a két kúltúrát kö­zelebb hozhatják egymáshoz. Sárvári János Fotó: Ótós Réka- A vízellátás főleg nyáron napi gondot jelent az ezeröt­száz lelket számláló település számára - válaszolt a kérdé­sünkre Málinger József, Sióa- gárd polgármestere.- Az önkormányzat a Tolna Megyei Víz és Csatornamű Vál­lalattól kért szakvéleményt: azt akartuk megtudni, hogy mi a vízhiány oka. A válasz eléggé kézenfekvő volt. Húsz év alatt a rendszer vízfogyasztása meg­sokszorozódott, nem győzik a kutak az ellátást. Egy százköbméteres víztá­rozó kiküszöbölné a gondokat, de ennek megépítése körülbe­lül 4 és fél millió forintba ke­rülne. Már megszereztük a víz­jogi engedélyt, és a Belügymi­nisztériumtól erre a célra pénz­Tolna város önkormányzat felkérésére Szily Géza festő­művész elkészítette a város pecsétjének, zászlójának és címerének terveit, amelyeket szerdán mutatott be a város polgármesterének. A polgár- mester véleményezésre a kép­viselőtestület oktatási és kúltú- rális, sport és ifjúsági bizott­sága elé terjesztette az öt-hat lehetséges változatot, amelyek közül, előkészítő időszak után választják majd ki a város le­ügyi támogatást kértünk, költségvetésünkben egymill forintot szerepeltettünk, kértüi még 2 millió 215 ezer formte és jövőre újabb egymilliót te veztünk befektetni az építésb A Magyar Közlönyben azonb; megjelent az elutasító válás miszerint a glóbusz megépít séhez szükséges összeg fel nekünk kell vállalnunk. Most Számvevőszék Tolna Megy Hivatala előtt van az ügy. Jövőre megismételjük a k reimet és reméljük: össze t dunk gyűjteni annyi pénzt, an bői aztán megépülhet a vízt rony és lehetőség nyílik arr hogy az itt élő emberek sz mára végre megoldódjon ez kellemetlen probléma. Hírmann l endő jelképeit. A végleges v; tozat elfogadását közvél ménykutatás is megelőzi, i augusztusi ülésszak egyik por jaként vitatják meg majd ezt kérdést a városatyák. Magángaléria Fadonn augusztus 2-án órakor magángaléria nyílik Templom utca 13. szám ala Ragóné Gáti Mariann lakásán művésznő kerámiáit és fafar gásait tekinthetik meg az érdé lődők. A német fiatalok paraszti motívumokat festenek Környékbeli események Tolna címere

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom