Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-27 / 175. szám

Megnyitották a szlovéniai repülőtereket Pontosan egy hónappal azután, hogy a jugoszláv hadsereg lezárta Szlovénia valamennyi repülőterét, pénteken ismét megnyitották azo­kat - jelentette a brniki (ljubljanai) repülőtér igazgatójának közlésére hivatkozva az AFP és a DPA hírügy­nökség. A belgrádi központi szervek azt követően engedélyezték a repülő­terek működését, hogy a szlovén hatóságok visszaszolgáltatták a néphadseregnek a korábban le­foglalt üzemanyagkészleteket. Az első utas Janez Drnovsek, a szö­vetségi elnökség szlovén tagja volt, aki Ljubljanából utazott Belgrádba a legfelsőbb államhatalmi szerv ülésére. Pénteken Belgrádban összeült a jugoszláv államelnök­ség a horvátországi harcok megvi­tatása céljából - jelentette a DPA német hírügynökség. A tanácskozás középpontjában az a kérdés áll, hogyan lehetne ér- (Folytatás a 2. oldalon.) Brillírozott a szekszárdi óvörös Aranyeső a megyei borverseny eredményhirdetésén Tíz mezőgazdasági termelőszö­vetkezet, egy-egy mezőgazdasági kombinát részvénytársaság és kft, valamint ötvenhét kistermelő vett részt Tolna megye borverse­nyén. Az ünnepélyes eredmény- hirdetést tegnap délután tartották meg Szekszárdon, a régi várme­gyeháza borozójában. A legered­ményesebb nagyüzem címet - nyolc arany- és két ezüstéremmel - a szekszárdi Aranyfürt Mgtsz szerezte meg az Aliscavin Fit és az aparhanti Búzavirág Mgtsz előtt A kistermelők versenyében a tolnai Saramó János állhatott fel a képze­letbeli dobogó legmagasabb foká­ra, miután három arany- és három ezüstérmet szerzett, megelőzve a szekszárdi Nagy Sándort és Sü­megi Imrét A borfajták vetélkedé­sében a Chardonnay diadalmas­kodott, maga mögé utasítva a Ca­bernet Franc és a Merlot fajtákat S ahogy korábban, ezúttal is a vörös óbor kapta a legtöbb aranyérmet, majd ezt követte a vörös újbor, a fe­hér óbor és a fehér újbor. *- A borverseny igazolta Tolna megye különleges helyzetét - je­lentette ki dr. Diófási Lajos, a borbí­ráló bizottság elnöke. - Olyan terü­leten, ahol az aszály kevéssé káro­sított, például a völgységi részen vagy Felsőnyék térségében, rend­kívül jók a borok, főleg a fehérbo­rok minősége. Nem véletlen, hogy az egyik nagydíjas bor éppen Pin­cehely térségéből származik. A megyében egyébként négy borter­melő vidéket lehet elkülöníteni - a szekszárdi, a völgységi, a felső- (Folytatás a 2. oldalon.) Saramó János (a kép bal oldalán) Németh Lászlótól, a Tolnabor elnö­kétől vette át a különdíjat Ónodi Szabolcs nagydíjat nyert az olaszrizlinggel FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Kárpótlás, gabonaértékesítés Tájékoztató a kormány üléséről A kormányszóvivő távollétében úgynevezett szakértői tájékoztatón kaphattak információt az újságírók pénteken az előző napi kormány­ülésen történtekről, pontosabban két témáról: a kárpótlási törvény végrehajtásával kapcsolatos ügyekről és az agrárexport helyze­téről. Az első témakörről szólva Tütős Sándor, a Kárpótlási Hivatal elnöke elöljáróban bejelentette, hogy a kormányülésen a miniszterek elfo­gadták az augusztus 10-én hatály­ba lépő kárpótlási törvény végre­hajtási rendelkezéseit. Ennek nyo­mán a napokban létrejönnek a me­gyei, illetve fővárosi kárrendezési hivatalok, melyek feladata az igényfelmérés, majd a tényleges kárpótlás „levezénylése”. A Kárpótlási Hivatal elnöke a to­vábbiakban elmondta, hogy a tör­vény végrehajtási utasítása részle­tesen szabályozza a földre vonat­kozóan az árverés, a licitálás mi­kéntjét, csakúgy, mint a tulajdonba adás feltételeit. Ennek értelmében a közjegyző jelenlétében zajló, és minden esetben 3000 forintról in­duló licitálás az adott földterület aranykorona-értékére történik, és a tételek száz forintonként emelhe­tők. A kárpótlási igények bejelenté­sére szolgáló adatlapok - a kitölté­si útmutatóval együtt - augusztus első napjaitól 50 forintért vásárol­hatók meg a postahivatalokban. Emellett mind az igénybejelentés­sel kapcsolatos teendők terén, (Folytatás a 2. oldalon.) Nyitás Bayreuthban • Bayreuthban csütörtökön dél­után a Lohengrin előadásával ün­nepélyesen megnyitották a 80. Richard Wagner Ünnepi Játékokat. A Werner Herzog 1987-es rende­zésében előadott opera címszere­pét Paul Frey énekelte. Elza szere­pét Eva Johansson, Ortrudét Gab­riele Schnaut alakította. A karmes­ter Peter Schneider volt. Az au­gusztus 28-ig tartó ünnepi játékok műsorán A Nibelung gyűrű mellett a Parsifal és A bolygó hollandi sze­repel. Ezúttal egyetlen operát sem adnak elő új rendezésben. Az ün­nepélyes megnyitón - mint minden évben - ezúttal is előkelőségek so­ra vett részt, köztük Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter. Mai számunkból Sátormisszió (5. oldal.) Hét végi beszélgetés az SM-klub vezetőjével (6. oldal.) Alta Riba-kupa (7. oldal.) Hol vannak a katonák? (8. oldal.) Írás közben (9. oldal.) Blokád (11. oldal.) Keresztrejtvény (12. oldal.) Villámcsapás és sártenger Egész Dél-Dunántúlra kiterjedt az a hatalmas esőzés, mely csütör­tökről péntekre virradó éjszaka a megyében is több helyen különbö­ző károkat és fennakadást okozott. Hozmecz Sándor, a megyei tűzol­tóparancsnokság ügyeletese arról tájékoztatta lapunkat hogy a Dom­bóvár és Kaposszekcső közötti úton negyvenöt fa dőlt ki a vihar kö­vetkeztében. A Dombóvár-Vásá- rosdombó között húzódó villany- vezetékre pedig egy fenyőfa esett rá, a meghibásodás kijavítása lap­zártakor még tartott. Tolnán, a Batthyány utca 20. szám alatti ház tetőszerkezetét vil­lámcsapás érte. A tető kigyulladt, s az esőzés ellenére teljesen leégett. A tulajdonos, Heitzmann János ká­ra jelentős, személyi sérülés sze­rencsére nem történL Szekszárdon viszont nem a tűz, hanem a víz okozott gondokat. Több mint húsz helyszínre kellett kivonulniuk a tűzoltóknak szi­vattyúkkal, a legtöbb bejelentés az Ady, a Kilián, a Major, a Zrinyi ut­cákból és a Tartsay lakótelepről ér­kezett. S ami szinte már természe­tes: a felsővárost, mint minden ilyen vihar után, ez alkalommal is elöntötte a domboldalról lezúduló sártenger. - szá - A szekszárdi Remete utcai buszmegálló „Közmüvesitett” telkek Szőlőhegyen így közlekedtek a szekszárdi fel­sővárosban A tévéantennán ment keresztül a villám Heitzmann János és testvére, Márton a leégett háztetőn FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Huszonöt korbácsütés az újságírónak A Szovjetunióban még mindig veszélyes mesterségnek számit az újságírás: a minap például a Bajká- lon túli kozák körzet atamánjainak tanácsa 25 korbácsütésre ítélte az egyik neves helyi újságírót, mert a „zugfirkász” cikkeiben az atamá- nokétól némileg eltérő nézeteket vallott a kozákság múltjáról és jö­vőjéről. A tanács egyébként azt is elren­delte, hogy nyilvánosan égessék el a Bajkálontúli Munkás című terüle­ti lap mindazon számait, amelyek­ben az atamánok által kifogásolt cikkek találhatók. A TASZSZ szov­jet hírügynökség tudósításában arról még nem volt hír, hogy az új­ságíró megkorbácsolását nyilvá­nosan akarják-e végrehajtani. Miért beszélnek a papagájok? Lehet, hogy a papagájok fog­ságba esésük után egyszerűen fé­lelmük miatt tanulnak meg beszél­ni. Legalábbis ezt állítja egy francia ornitológus, mondván: ezek a ma­darak nem azért sajátítanak el egyes emberi szavakat, mert tulaj­donosuknak sikerül erre betaníta­nia őket, hanem mert így akarják leküzdeni a fogságba esés okozta stresszhelyzetet. Jacques Vieillard - aki az AFP tu­dósítása szerint harminc évet töl­tött a madarak viselkedésének ku­tatásával - a brazil ornitológiái kongresszuson ismertette elméle­tét Mint mondta, a papagájoknak nagyon fejlett a közösségi érzése és szoros kapcsolatok fűzik őket csoportjuk többi tagjához. Ezért van az, hogy amikor kisza­kadnak természetes környezetük­ből, akkor stresszhelyzetbe kerül­nek, s az emberi hang imitálásával egyfajta pótlólagos módszert ke­resnek a kommunikációra. A ter­mészetben élő papagájok soha nem utánozzák más madarak hangját. A Zwinger - Japánban A világhírű drezdai képtárnak, a Zwingernek a jövőben „ikertestvé­re” lesz Japánban. A Dresdner Morgenpost című lap értesülése szerint egy bizonyos Hiroyosi Aoki nevű japán üzletem­ber a barokk építészet remekének tökéletes mását akarja felépíttetni Saga japán prefektúra területén. A „japán Zwinger” - a tervek szerint - egy létesítendő szórakoztató kom­binát központja lesz. Az eredetihez hasonlóan a japán „ikertestvér” is helyet ad majd porcelángyüjte- ménynek. A költségek aligha számítanak - Aokinak ugyanis erőművek, tar­tályhajók és egész autópályák ké­pezik a tulajdonát. Európában az­zal keltett feltűnést, hogy egymás után vásárolt szállodákat, például a hamburgi „Vier Jahreszeiten” •(Négy évszak) hotelt. A drezdai Zwingert 1710 és 1732 közt építették Matthaeus Daniel Pöppelmann építész és Balthasar Permoser szobrász tervei sze­rint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom