Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-27 / 175. szám
2 NÉPÚJSÁG 1991. július 27. Megnyitották a szlovéniai repülőtereket Kárpótlás, gabonaértékesítés (Folytatás az 1. oldaloról.) mind az árverés részleteit illetően országos tanácsadó hálózat segíti a kárpótlásra jogosultakat. A kormányülés másik napirendjét - a gabonaértékesítés kérdéseit, tágabb értelemben az egész magyar agrárexpoprt ügyét - Fiaskó György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára részletezte az újságíróknak. Hangsúlyozva, hogy a termékszerkezetváltás alapvető fontosságú a mezőgazdasági export jövője szempontjából, bejelentette: a jelenlegi gabonaértékesítési gondok enyhítésére a kormány hitelgaranciát nyújt a Szovjetunióba történő búzaszállításokhoz. A földművelésügyi tárca illetékese szerint az 1,3 millió tonnányi búza exportjához biztosított hitelgarancia - a készletraktározás és az értékesítés könnyítése mellett - elsősorban a magyar termelői pozíciók megőrzését hivatott szolgálni. Raskó György szavaiból ugyanakkor kiderült, hogy a kormánygaranciával történő szovjet piaci értékesítés ellenére is 1 millió tonna búzafelesleg marad. Ebből 650 ezer tonnát - miként arról szintén döntés született a kormányülésen - állami intervenció révén felvásárolnak a gabonatermelőktől, jóllehet ezen intézkedés mintegy 3 mi- liárd forinttal terheli meg a költség- vetést. Brillírozott a szekszárdi óvörös (Folytatás az 1. oldaloról.) vényt szerezni a legfelsőbb állam- hatalmi szerv korábbi, valamennyi illegális csoport lefegyverzésére felszólító ultimátumának, melynek határideje közben lejárt. A szerb vezetés szabad kezet adna a hadseregnek a horvát tartalékos rendőrök és a Nemzeti Gárda lefegyverzéséhez, mig Horvátország képviselője ez utóbbi szervezeteket törvényeseknek tartja. Az ülés előtt Horvátország tiltakozó jegyzéket juttatott el a szövetségi államelnökséghez, s ebben követeli a horvát lakosság és rend- fenntartó erők elleni fegyverhasználat azonnali beszüntetését, és a jugoszláv néphadsereg egységeinek a laktanyáikba való visszavonását. Ha ez nem -történik meg - szögezi le a jegyzék - Horvátország olyan megszálló erőnek fogja tekinteni a hadsereget, mely kivonta magát a szövetségi szervek ellenőrzése alól, és melynek egyetlen célja horvát életek pusztítása. A zágrábi Vjesnik című napilap szerint Ante Markovié jugoszláv kormányfő meglepő okfejtéssel utasította vissza a szerb nemzetiségű Radisa Gacic munkaügyi miniszternek a szövetségi kormány lemondását szorgalmazó felszólítását.- A kormány nem mondhat le, mert nincs senki, aki ezt a lemondást elfogadhatná - jelentette ki Markovié, utalva arra, hogy az ebben a kérdésben egyedül illetékes szövetségi parlament a szlovén és horvát küldöttek kiválása miatt működésképtelenné vált. * Harcok voltak csütörtökön az észak-dalmáciai Sibenik közelében a krajinai szerb autonóm terület milicistái és a horvát rendőrök között - jelentette a Tanjug jugoszláv hírügynökség. Áldozatokról egyelőre nincs hír, de a helyszíni beszámolók szerint folyamatosan ingáztak a mentőautók a lövöldözés színtere és a sibeniki kórház között. A harcok azért robbantak ki, mert a horvát különleges belügyi alakulatok megpróbálták kiszorítani állásaikból a szerb milicistákat, akik kemény ellenállást fejtettek ki. A horvát vezetés nem ismeri el a krajinai szerb autonóm területet. Sime Djodan horvát védelmi miniszterelnök csütörtökön azzal vádolta Szerbiát, hogy háborút kényszerit Horvátországra. A horvát parlament épületében tartott sajtóértekezletén egyben a jugoszláv szövetségi hadsereget is vádolta, mondván, a katonaság fegyverzi fel és támogatja a szerb terroristákat. Minden rendelkezésünkre álló eszközzel felkészülünk egy védelmi háborúra - mondta Djodan. A háború hosszú lesz és nehéz, de Szerbia nem fog győzni - tette hozzá. Több macedón párt - köztük a legtöbb parlamenti képviselővel rendelkező szövetség, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja - azt követelte csütörtökön, hogy a macedón köztársaság hozza létre saját hadseregét. A pártok szerint a jugoszláv szövetségi hadseregből haza kell hívni a macedón tiszteket és katonákat, s ők alkothatnák a saját hadsereg magvát. A köztársasági területvédelmi erőket is az új hadsereghez csatolnák. A pártok egyben követelték egy macedón nemzeti meg- mentési kormány megalakítását is, amelyben terveik szerint helyt kapna minden macedón párt. Amerikai segély Mongóliának James Baker amerikai külügyminiszter 10 millió dolláros amerikai gyorssegélyt ígért Mongóliának, hogy ezzel is hozzájáruljon az ország „politikai és gazdasági szabadsága kivívásához”. A külügyminiszter a mongol parlamentben elmondott pénteki beszédében ismertette a Mongóliának nyújtandó segélyterveket, amelyeket még jóvá kell hagynia az amerikai kongresszusnak. Az Egyesült Államok részt kíván venni a mongol elektromos erőművek és a kőolajipar modernizálásában - hangsúlyozta Baker. A külügyminiszter felszólalását ismertető AFP hírügynökség emlékeztet arra, hogy mindkét ágazat teljes egészében a Szovjetunió ellenőrzése alatt áll. (A mongol külügyminisztérium szóvivőjének adatai szerint ez év elején a mongol gazdaság 84 százaléka függött közvetlenül Moszkvától.) James Baker a mongol törvényhozók előtt kifejtette, hogy Mongólia Ázsia első országaként csatlakozott a kommunizmushoz, és most az ázsiai kommunista országok közül elsőként választotta a demokrácia útját. - Mongólia példát mutathat a többieknek - mondta, majd kitért arra, hogy Washington szorosan együttműködik Japánnal és Dél-Koreával a mongó- liai átalakulás bátorítása érdekében. (Folytatás az 1. oldaloról.) nyéki és a paksi területet -, s mindenütt jóízű bort állítanak elő. Ez nagy lehetőség a megye számára, hiszen az időjárás szélsőségeit az adottságokból következően ki lehet védeni. Másrészt pedig különböző, karakteres ízekkel tudnak szolgálni.- A színvonal tehát nem csöklágy, bizonyos értelemben csalódást okozó borral találkoztam. Itt mindez nem jelentkezett. A megye óvörös borai pedig kifejezetten parádésan szerepeltek, hiszen több mint kétharmaduk aranyérmes lett. Szekszárd igazán akkor tud brillírozni, ha óbort készít a vörösborból, mert ekkor jönnek elő az igazi, nemes izek és zamatok. Jugoszlávia Mini válságlexikon (2.) Nagy-Szerbia Szerbiában minden számottevő politikai irányzat - beleértve Szlo- bodan Milosevicset, a köztársaság kommunista-szocialista elnökét is - többé-kevésbé nyíltan hirdeti: Jugoszlávia szétesése esetén minden szerbnek egy megújult szerb állam keretei között kell élnie. A „nagyszerb” gondolat különböző módon a törökök elleni rigómezei vereség (1389) óta él. Sokan Nagy-Szerbia tényleges megszületéseként értékelték az I. világháború után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulását, hiszen - annak ellenére, hogy az ország nevét egy idő múlva Jugoszláviára , változtatták - az ország uralkodója és irányító elitje szerb nemzetiségű volt. Tito győzelme után az ország szövetségi állammá alakult, de hadseregében és állambiztonsági erőiben mindmáig szerbeké a vezető szerep. Sajátos paradoxon: Szerbia ilyen körülmények között is „kisebbrendűségi” érzésben él és „alárendelt helyzetet” emleget a többi köztársasággal szemben. Erre is hivatkozva tart ma Belgrád igényt Horvátország és Bosznia szerbek által is lakott területeire, szorítja vissza a köztársasághoz tartozó, főként albánok lakta Kosovo és a vegyes lakosságú - félmillió magyar által is lakott - Vajdaság autonómiáját. Sőt, Szkopjéban úgy érzik, Belgrád kacsingat immár Macedóniára is, ahol viszont - Nagy Sándorig visszalapozva a történelemkönyveket - szívesen álmodoznak Nagy-Macedóniáról. Usztasák Horvát nacionalista fegyveres akcióikkal, Ante Pavelics vezetésével már az I. világháború előtt felbukkantak. Több mint fél évszázada szinte egyetlen pillanatra sem feledkezhetett meg róluk a világ. 1934-ben - GömbösGyula miniszterelnök bizonyított tudtával - Magyarországon kiképzett, a horvát függetlenséget hirdető usztasák gyilkolták meg Marseilles-ban II. Sándor jugoszláv királyt. 1941 -45-ben az olasz-német protektorátus alatt létrehozott horvát államban - amelynek Pavelics lett Hitlertípusú vezére - SS mintájú hivatalos fegyveres erőként működtek.. Az utóbbi évtizedekben egymást érték hazai és külföldi terrorakcióik, amelyeket az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában működő vezérkaraik szerveztek. Szerb részről most minden függetlenségi horvát lépést, főként a katonai jellegűeket, usztasa akciónak minősítenek, miközben a mai horvát állam vezetése - érthetően - óvakodik bármiféle kapcsolattól usztasa szervezetekkel. Kocsis Tamás Ferenczy-Europress Fegyveres motorkerékpár-rablókat keres a rendőrség Rablás bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozást folytat ismeretlen tettesek ellen, akik július 24-én 23 óra körüli időben Siófok-Sóstón a 70- es számú úton közlekedve szabályos fényjelzéssel megállították Uwe Pelz német állampolgár tulajdonát képező PF-TK-5 frsz-ú, 1984-es évjáratú Kawasaki típusú motorkerékpárt. Az elkövetők közölték, hogy egy órán belül Budapesten kell lenniük, ezért a motorkerékpárt lefoglalják. A náluk levő hosszabb csövű pisztollyal a földbe lőttek, és egyúttal arra kényszerítették a motor tulajdonosát és utasát, hogy ruházatukat vessék le, a náluk lévő értéktárgyakat és a motort adják át. A gyanúsítottak fehér sisakot viseltek, amely hasonlatos a katonai rendészek által használt egyensi- sakhoz. Az egyik 180 centiméter magas, sovány testalkatú. Öltözete: magyar katonai egyenruhához hasonlító kekiszínű zubbony, nadrág. Jellegzetes dús, szájközépig érő bajuszt viselt. Életkora 30-35 év körüli. A másik 170 centiméter magas, sovány testalkatú, szintén katonai gyakorlóruhát viselő, körülbelüül 25-28 év körüli férfi, fekete hajjal. Aki az esettel kapcsolatban bármilyen információval szolgálni tud, kérjük értesítse a legközelebbi rendőri szervet. Pentagonale Pénteken Dubrovnikba érkezett Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter, akik részt vesznek a Pentagonale keretében együttműködő országok kormányfőinek és külügyminisztereinek találkozóján. Az Adriai-tenger menti városban rendkívül szigorú biztonsági intézkedések közepette ül össze a tanácskozás, amelyen a házigazdák részéről Ante Markovié szövetségi kormányfő és Budimir Loncar külügyminiszter, Olaszországból Giulio Andreotti kormányfő, Gianni De Michelis külügyminiszter, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságból Marián Calfa kormányfő és Jiri Dienstbier külügyminiszter vesz részt. Dubrovnikba várják Jan Krzysztof Bielecki lengyel miniszterelnököt és Krzysztof Skubiszewski külügyminisztert, mivel Dubrovnik- ban, a festői szépségű horvátországi üdülőhelyen megrendezett tanácskozáson Lengyelország tel- Dubrovnik jes jogú tagként csatlakozik a Pen- tagonaléhoz, amely ezáltal Hexa- gonalévá alakul. A hat ország parlamentjeinek küldöttségei is Dubrovnikban tartanak tanácskozást a törvényhozások közötti együttműködés kérdéseiről. Nem hivatalos értesülések szerint Jugoszlávia valamennyi tag- köztársaságából jelezték, hogy önálló küldöttségekkel is szívesen képviseltetnék magukat Dubrovnikban, bár az Európai Közösség jószolgálati küldöttségének segítségével elfogadott brioni nyilatkozat arra kötelezi az aláírókat, hogy három hónapra „fagyasszák be" függetlenségi határozataik végrehajtását. Pénteken kora délután a tanácskozás helyszínén a hipermodern Belvedere szállodában berendezett sajtóközpontban nem tudták megerősíteni a tudósítók körében terjedő értesülést. (MTI) kent az elmúlt időszakhoz képest?- Nehéz erre válaszolni, én úgy fogalmaznék, hogy a tavalyi aszályt jól tűrte ez a négy Tolna megyei termőtáj. Ez abból is kitűnik, hogy a benevezett borok huszonhat százaléka aranyérmet nyert, ami rendkívül kedvező arány. Példának okáért a mecseki borvidéken sok- Találkozott ezenkívül még valamilyen csemegével, különlegességgel?- Igazán nagy élményt a vörös óbor jelentette számomra, a fehérek közül pedig a völgységi, illetve a felsőnyéki minták nyerték el a tetszésemet.- szá Az eredményhirdetés résztvevői A szovjet-amerikai csúcstalálkozók történetéből A diplomáciai kapcsolatok felvétele, 1933 óta a Szovjetunió és az Egyesült Államok legfelsőbb szintű vezetőinek találkozói a világ- politika meghatározó eseményei. Eddig 23 szovjet-amerikai csúcs- talákozót tart nyilván a világ, és ebből 10 alkalommal Mihail Gorbacsov volt az egyik tárgyaló fél. 1985. november 19-21. - Mihail Gorbacsov, akkor még „csupán” SZKP KB főtitkár és Ronald Reagan amerikai elnök első találkozója a csúcsok történetében hatévi szünet után indította el újra a párbeszédet. A két vezető genfi tanácskozásán egyelőre még csak alapelveket szögeztek le. Megállapították, hogy az atomháború megengedhetetlen, mivel nem lehet győztese, és egyikük sem tör katonai fölényre. A fennmaradó nézet- eltérések ellenére az elvi megállapítások és a kapcsolatokat szélesítő megállapodások jobb feltételeket teremtettek a továbblépéshez. 1986. október 11-12. - Gorbacsov és Reagan rendhagyó csúcs- találkozóján Reykjavíkban majdnem meglepetés született. Szakítva az addigi defenzív szovjet taktikával, Gorbacsov merész leszerelési javaslatokkal állt elő, ami némileg készületlenül érte az amerikai felet. Bár több fegyverzetkorlátozási témában - a közepes hatótávolságú és a hadászati támadó eszközök körében - elvi egyetértésre jutottak, a Reagan űrfegyverkezési programja körüli vita lehetetlenné tette az azonnali megegyezést. 1987. december 7-10. - Ami nem sikerül Reykjavíkban, sikerült Washingtonban. A harmadik Gor- bacsov-Reagan találkozón a két vezető államférfi aláírta a történelem első olyan megállapodását, amely előirányozza a két állam ösz- szes hadrendben tartott rövidebb és közepes (500-5500 km) hatótávolságú rakétájának három éven belüli leszerelését és megsemmisítését. A hadászati támadó fegyverek 50 százalékos csökkentése ügyében is előreléptek. Rögzítették, hogy a hordozóeszközök felső határa 1600, a robbanótölteteké 6000 lehet. Megállapodtak abban is, hogy az egyezmény betartását állandó és meglepetésszerű helyszíni vizsgálatokkal ellenőrzik. A hadászati védelmi kezdeményezéssel (SDI) kapcsolatos ellentétek a washingtoni csúcson háttérbe szorultak, miután Gorbacsov már előzetesen értésre adta: a Szovjetunió kész hozzájárulni az űrfegyverek és rendszerek kutatásához, fejlesztéséhez és kipróbálásához, amennyiben az Egyesült Államok tíz évre kötelezi magát az ABM- szerződés betartására. 1988. május 29-június 2. - A következő hivatalos csúcstalálkozón Moszkvában Gorbacsov és Reagan aláírta a harcászati-hadműveleti közepes hatótávolságú rakéták teljes felszámolásáról szóló szerződés hatályba léptetéséről intézkedő jegyzőkönyvet, és kicserélte az 1987. decemberi szerződés ra-' tifikációs okmányait. 1988. december 6-8. - A kapcsolatok történetében első ízben zajlott le nem hivatalos csúcstalálkozó. December 7-én Mihail Gorbacsov New Yorkban részt vett és beszédet mondott az ENSZ-Köz- gyűlés 43. ülésszakán, s részt vett azon az ebéden, amelyet Ronald Reagan leköszönő elnök és megválasztott utóda, George Bush adott a tiszteletére. 1989. december 2-3. - George Bush, az új amerikai elnök és Gorbacsov Málta partjainál, a Makszim Gorkij tengerjáró fedélzetén találkozott először. A puhatolódzó jellegű tárgyalások inkább egymás álláspontjának jobb megismerését célozták. A két vezető eszmecserét folytatott a kelet-európai változások lehetséges következményeiről, és megegyezett a fegyverzetkorlátozási tárgyalások ütemének fokozásában. 1990. május 30-június 4. - Gorbacsov washingtoni látogatásán a START-megállapodás ügyében csupán szándéknyilatkozat született, hogy 1990 végéig igyekeznek azt tető alá hozni. A megbeszélések eredményeként 16 kétoldalú szerződést és nyilatkozatot írt alá a két államfő. Megállapodtak abban, hogy 1992. és 2002. között a Szovjetunió és az Egyesült Államok megsemmisíti vegyi fegyver- készleteinek 80 százalékát. Közös közleményben foglaltak állást amellett, hogy a hagyományos haderők csökkentéséről szóló egyezményt még 1990-ben aláírják. Szovjet szempontból a tárgyalások legjelentősebb eredménye az volt, hogy az amerikai fél végül aláírta a kereskedelmi szerződést a Szovjetunióval, bár az egyezmény életbeléptetésének előfeltételéül szabta a szabad kivándorlásról szóló szovjet törvény elfogadását. 1990. szeptember 9. - Irak Ku- vait elleni agressziója, valamint az ennek nyomán előállt Öböl-válság miatt a két nagyhatalom vezetője rendkívüli csúcstalálkozót tartott Helsinkiben. Soron kívüli összejövetelük egy új világpolitikai rend kialakításának részeként értékelhető: Washington az általa vezetett katonai koalíció számára igyekezett megszerezni Moszkva támogatását. Bush és Gorbacsov egyetértett abban, hogy a válságot kizárólag az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak értelmében lehet megoldani, és Irak elszigeteltségének, az ellene irányuló gazdasági blokádnak csakis az vethet véget, ha maradéktalanul helyreáll Kuvait megszállás előtti státusa. Atalálko- zón szóba került a Moszkvának nyújtandó amerikai gazdasági segítség is. 1990. november 19-21. - Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet párizsi csúcstalálkozója alkalmával Gorbacsov és Bush már abban is egyetértett, hogy a katonai erő bevetését sem lehet kizárni Irakkal szemben. Az eredeti menetrend szerint 1990 decemberében kellett volna a két elnöknek újból találkoznia a szovjet fővárosban. A START-tal, valamint az európai hagyományos fegyverzetek csökkentéséről 1990 novemberében Párizsban aláírt szerződéssel összefüggő problémák, a belső szovjet feszültséggócok kezelésével kapcsolatos nézeteltérések miatt januárra, februárra, majd bizonytalan terminusként 1991 nyarára tolódott Bush elnök moszkvai utazásának időpontja. 1991. július 17. - A Hetek londoni csúcstalálkozóját követő eszmecserére meghívott Mihail Gorbacsov közös munkaebéden tisztázta George Bush-sal a START-szerző- dés utolsó nyitott kérdéseit, és ezzel elhárult az akadály az amerika elnök moszkvai látogatása és a már nyolc év óta vajúdó, világpolitikai jelentőségű dokumentum aláírása elől.
