Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-23 / 171. szám
4 PÚJSÁG Tamási és környéke Népszavazás és a kastélyper vége/?/ Tulajdonképpen egyetlen témája volt az 1991. július 15-ei rendkívüli képviselő-testületi ülésnek. Miután az összegyűjtött lakossági aláírások száma meghaladta a jogszabályi mértéket, ezért a képviselő-testületnek ki kellett írni a helyi népszavazást Pári városrészen, az önállósodás kérdésében. Ennek időpontja - tekintettel a törvényi 60 napos határidőre - 1991. szeptember 8-án (vasárnap) lesz. Ezután a választási szervek kiegészítésére került sor. Az új tagok valamennyien Pári településrész lakói. Végéhez közeledik a polgár- mesteri hivatal átszervezése. Még két beosztás pályáztatása nem zárult le, a városi főépítészé és a vezető pályamunkásé. (Ez utóbbi a sportlétesítmények felelőse.) Az átszervezés befejeztével részletesen tájékoztatjuk az olvasókat. Több mint három év pereskedés után talán nyugvópontra jutott a volt Esterházy-kastély elidegenítése körüli áldatlan helyzet. Jogi értelemben mindenképpen, hiszen a Fővárosi Bíróság a jelenlegi állapotot törvényesnek ítélte, további fellebbezésnek helye nincs. Már „csak” az van hátra hogy az érdekeltek levonják az esetből a tanulságot. Végül egy cáfolat. Elterjedt a városban és méltán keltett felháborodást, hogy a hivatal a Móricz Zsigmond lakótelepre építési engedélyt adott ki pecsenyesütőre, stb. A lakosság megnyugtatására közöljük, hogy erről szó sincs, a lakótelep zöldterületére senki és semmilyen célra nem kapott és nem is kap sem építési, sem közterületfoglalási engedélyt. Mindössze a jelenlegi hírlapáruda mellé létesül egy trafik, ami már régi óhaja a lakosságnak. Gyógyszerszoba, kábeltévé Ha egy községnek nincs gyógyszertára, akkor nagyon sok panaszosa támad. Szakály ezek közé tartozik. Regölybe, Hőgyészre, Tamásiba utazhatnak a betegek orvosságért. A kézi gyógyszertár kezelésére sem lehet kötelezni a körzeti orvosokat, így aztán jobb nem szóba hozni a falu utcáján a patika kérdését, mert elég elkeserítő hangok szakadnak föl. Az önkormányzat természetesen mindent elkövet, hogy segítsen. Legkönnyebben egy gyógyszerszoba enyhítene a gondon. A húsbolt melletti kis helyiséget alakítanák át erre a célra, ha a gyógyszertári központból megkapnák az engedélyt. A hőgyészi gyógyszerész vállalná is némi tiszteletdíjért az üzemeltetését. Nehéz sorrendiséget kialakítani a teendők között, hiszen a sok közül csupán egy volt az előző, de az utak szilárd burkolattal történő borítása, az idősek klubjának megteremtése vagy - mondjuk - a kábeltévé hasonló nehézségek elé állítja a község új vezetőit. A lakossági igények sürgetnek egy-egy célt közelebb hozni. A kábeltévé hálózatának megépítését lakossági hozzájárulásokkal lehet csak megvalósítani. Dr. Mózesné Kincs Adrien szakályi jegyző részletes és pontos adatokkal szolgált a kábeltévé szervezésének menetéről, jelenlegi állásáról. A kezdeti 240 igénylő száma az idő múlásával változott, csökkent. Nehézséget jelent sok más szempontból is a szőlőhegyi terület. Az ott lakók közül többen jelezték szándékukat, kérik a kábeltévét. A szervezők 120 házra kötöttek szerződést a kivitelezővel. Mindez hónapokkal ezelőtt történt, és azóta sok minden változott. Napjainkban egyre több szakályi gondolja meg magát és dönt amellett, hogy ő is befizesse a szükséges ösz- szeget, ami jelen esetben tizenegyezer forint. A kábeltelevízió természetesen a helyi információk áramoltatásának eszköze is lenne. így a lakosságot azonnal tudnák tájékoztatni egy-egy testületi ülésről, vagy más eseményről. Emellett több csatornával bővülne a szórakozási lehetőség. Evszám a templomtornyon Kísérlet Egy önként jelentkező nyugdíjas, aki fiatalos energiával vállal munkát a köztisztaságért, kis csoportot gyűjtött maga köré a városban, elhatározta, hogy a kevésbé szem előtti területeket is rendszeresen ellenőrzik, karbantartják. Nevüket csak azért nem fedik fel, mert a sikerről szeretnének beszámolni és nem csupán a kísérletről. Lovasnapok A Tamási Lovassport Egyesület a XXXII. nemzetközi meghívásos lovasnapokat rendezi ez év augusztus 19-20-án. Az első nap programja délelőtt 9 órakor a kettesfogatok akadályhajtásával indul. A verseny ünnepélyes megnyitása egyébként délután két órakor lesz. Ezt követően a 110 centiméteres kétfázisos pályán startol a nemzetközi verseny. Ennek második része délután 5 órakor nyit a 120 centiméteres szabadon választott pályán. A második napon ugyancsak 9 órakor indulnak a kettes fogatok az akadályok közé, majd délután fél 2 órakor szimultán ugratás, korlátugratás, Dávid Gyula emlékverseny teszi izgalmassá e sport iránt érdeklődők perceit, óráit. Aki nem szakértő szemmel figyeli az eseményeket, neki is szórakozást nyújt a csikósbemutató, a pusztaötös vágtája. No és ne feledjük, lesz tombola is értékes nyereményekkel, amint azt már megszokhattuk a tamási lovasnapok színes, gazdag rendezvényein. Nyugdíjasok vissza Nem nagyon feltűnő, de mégis figyelemre méltó jelenségnek is tanúi lehettünk Tamásiban. Ez nem más, mint a nyugdíjasok visszaáramlása a városba. Olyanokról van szó, akik valamikor a településen éltek, dolgoztak, de időközben más helyen teljesítettek szolgálatot, és most nyugdíjasként újból visszatérnek oda. Elsősorban a melegvízű fürdő jelenléte vonzó számukra. Akad olyan is közöttük, aki sosem lakott Tamásiban, de mivel egészségi állapotának a gyógyvíz megfelelő, eladja házát és Tamásiban vásárol újat. így mindennapos fürdővendég lehet. Arra is van példa, hogy a város közéletébe is szívesen bekapcsolódnak. Erre a jelenségre mások is felfigyeltek. Például az Országos Takarékpénztár, amelynek vezetői kinyilvánították azt a szándékukat, hogy megfelelő terület birtokában és érdeklődés után hajlandóak egy nyugdíjasházat építeni Tamásiban. A terület kiválasztása megtörtént, az előkészületek folyamatban vannak. Pécs Gáspár beruházási főmérnök és Metzger József műszaki ellenőr vett részt az OTP elképzeléseinek pontos megtervezésében, ami a tamási nyugdíjasok házát illeti. E háznak a Szabadság utcával párhuzamos Petőfi utcában levő csendes helyet jelölték ki. Tőszomszédságában van a szakrendelő, ami a nyugdíjasok szempontjából fontos, hiszen naponta járnak oda. Mindez ma még csak elgondolás, ötlet szinten van, de egyre határozottabbá válik, hiszen az élet diktálja. Ki lesz a kapitány? A közrendről, közbiztonságról egyre több szó esik napjainkban. A város és környékének rendőrkapitányi állására kiírt pályázatra az új jelentkezők dolgozatainak értékelése és személyes meghallgatásuk megtörtént. Három pályamunka érkezett, amit öttagú bizottság értékelt. Ebből kettőt találtak alkalmasnak. Mindkét pályázó megfelelt a szóbeli meghallgatáson is, tehát elfoglalhatnák a kapitányi széket, ám az csak egyszemélyes. Az öttagú bizottság a két nevet a megyei főkapitány elé terjesztette, így ő dönt, hogy melyik személyhez kér önkormányzati hozzájárulást a' polgármesterek testületétől. A két sikeres pályázó Szo- boszlai Varga Károly és dr. Csernák István. A polgármesterek testületé előtt Járva, kelve a világban, egyes települések műemlékeit szemlélve, a különböző korokról információt gyűjteni leginkább a feliratok, évszámok segítenek. Nagykónyiban a nyári napfény büszkén csillant meg ottjártunkkor a toronysisakon található évszámon: 1991. Kicsit különös érzés volt arra gondolni, hogy száz év múlva mit jelenthet majd ez a szám. Mit tud majd az utókor az idei esztendőről? Azt mindenesetre, hogy ebben az évben is akadtak emberek, akik a lelki nyugalmukért, békéjük őrzéséért hajlandóak voltak anyagi eszközökkel is támogatni a nagykónyi római katolikus templom felújítási munkáit. Minden bizonnyal annak reményében teszi, hogy ahol a lélek megtisztul, megpihen, ott a test is erőre, egészségre kap, ami minden korban elengedhetetlenül szükséges minden embernek. Sóstó, szemétgyűjtő, falusi turizmus Tamási környékének 27 településén dolgozó polgármester testületet alakított. Ez a testület az új önkormányzatok működése során két kérdésben ült össze. Erről beszélgettünk Tamási polgármesterével, dr. Deák Gáborral. — Az egyik kérdés - kezdte dr. Deák Gábor - a város és környékén található települések közös tulajdonában levő sóstói ifjúsági tábor üzemeltetési kérdése volt. A tulajdonlásra és működésben tartásra megfelelő szabályokat alakítottunk ki. A másik közös feladatunknak a rendőrkapitányi pályázat véleményezését tartottuk. — Milyen megállapodásra jutottak a sóstói táborral? — Ez több évtized alatt létesült tábor, az anyagi erőforrásokat a legkülönbözőbb módon teremtették meg. A tulajdoni arányt nehéz lett volna megállapítani. Az a demokratikus döntés született, hogy a tulajdoni jogot a települések lakossági létszám- arányában osszuk meg. EZ tulajdoni lapon is jelentkezik. — A tulajdonosi viszony, a tulajdonosi állapot nem azonos az üzemeltetővel, illetve a működtetővel. — Sarkalatos kérdésnek tekintettük ezt még, ma úgy tűnik, sikerült demokratikusan megoldanunk e problémát is. A működéshez szükséges összeg megállapítása után, azt lebontottuk a város és környékén lakók létszámára és elosztottuk a településekre. A működő ifjúsági tábor költségeit két nagyobb tételre lehet osztani. Egyik az egész éven át szükséges folyamatos karbantartást is jelentő alapköltség és a naponként fölmerülő költségek, az étkeztetés, a hálóhelyek biztosítása, a felügyeletet ellátó pedagógusok munkabére. Mindenben egyetértettünk. — Az üdülési igények begyűjtésénél milyen módszert alkalmaztak? — Sok újat nem kellett kitalálni, hiszen évek során megfelelő módon végezték ezt. Az iskolákhoz kiküldött igénybejelentések visszaérkezése után fiúk, leányok arányában szétválogatták a jelentkezőket. Az esetleg üresen maradt üdülőhelyekre soron kívüli jelentkezés is lehetséges. Az önkormányzatok igen sokat vállaltak a költségekből. — Előfordulhat, hogy valaki teljes térítés ellenében, mondjuk, kétszer is igénybeveheti a sóstói tábor adta lehetőségeket? — Igen. — Térjünk vissza a polgármesterek testületéhez! Munkaterv szerint üléseznek vagy az élet diktálta kérdésekre adnak közösen elfogadott választ? — Körvonalazódnak a teendők. Az egyik ilyen egy esetleges regionális szemétbegyűjtésnek és feldolgozásnak a megoldása. Ez iránt egy nyugati vállalkozó is érdeklődik. Az úthálózatra vonatkozó közös döntések ugyancsak érintik a térséget. Amennyiben jelentősen növekszik az üdülők száma, úgy a falusi turizmust intézményesítenünk kell. Arra törekszünk, hogy az ide érkezőknek és a falusi környezetben pihenni, üdülni vágyóknak megfelelő információ-csokor álljon a rendelkezésre. 1991. július 23. Úgy volt, hogy elindulok... Engem ide húzott a szívem, itt születtem. Vettem Érden házat, házhelyet, úgy volt, hogy elindulok, de nem sikerült. Nem tudtam elmenni, hiába lett volna jobb. Szüleim is itt élnek, nekem se lehet elmenni. Nehéz ezt megmagyarázni annak, aki nem éli meg. Anyagbeszerző voltam a termelőszövetkezetben, a műhelyben vezetőként is dolgoztam. Nagyon megkavart, hogy a téesz Nagykónyival egyesült, meg az is, hogy a tanács sem maradt önálló. Nem fért a bö- gyömbe. Mozdulnom kellett, mielőtt valami bajt csináltam volna. A barnaháti szociális otthonban kedvező munkahelyet kínáltak. Oda elmentem. Tizenhárom évet töltöttem ott, de mégis itt éltem a faluban, Érfényben. Amikor a téesz-egyesülés ellen szót emeltünk, azonnal kiadták a jelszót, hogy aki nem velünk, az ellenünk. így aztán ellenség lett mindenki, aki másként látta a dolgokat, aki féltette a falut. Megszűnt az iskola, kipusztult minden, nem tehettünk ellene semmit. A barnaháti szociális otthont képviseltem a nagykónyi tanácsban. Tanácstagként. Amikor a köztársasági elnök aláírása biztosította, hogy Értény önálló lehet, úgy éreztem, elindult valami jó dolog. A megye is 'segített ebben tavaly májusban. Az ügyintézés azonban elhúzódott egy kicsit. Közben megtörtént a rendszerváltás is. Engem polgármesternek választottak. Egyedül voltam a szavazólapon. November óta vagyok főállásban, azóta még több lett az irigyem. Azt gondolják, hogy a polgár- mesternek jól megy a sora, mert fölveszi azt a 23 ezer forintot bruttóban, de az álmatlan éjszakáimon nincsenek ott. Többet vagyok munkásruhában, mint a hivatalban. A községházán nem volt vízvezeték, wc, én csináltam. Nem panaszként mondom ezeket, csak megemlítem, hogy én nem a hivatal miatt fogadtam el a polgármesteri széket. Az nem érdekel. A faluért akarok tenni, ahogy az erőmből telik és amíg barátaim is segítenek. Ezen nem akarok változtatni. Van aki az irodai munkát elvégezze, nekem a faluban a helyem. Mindenütt ott kell lennem, ahol gond van. Nem azt akarom, hogy a hivatalban keressenek meg az emberek, hanem én legyek közöttük és lássam az örömüket vagy a gondjukat. Azt hiszem, így tudok segíteni a legtöbbet. Úgy gondolom, a következő négy évben tudunk olyasmit tenni, hogy meglátszik a falun a munkánk eredménye. Aki utánunk következik, annak már könnyebb lesz. Nem volt orvosi ellátás sem. Romániából települt át a doktorunk, akinek megfelelő lakást biztosítottunk, EKG készüléket vettünk és más mű- szerekket is vásároltunk. Kon- fortosabbá tettük a lakását. Amikor hajnalban fölébredek, arra gondolok, mennyi mindent kell még megoldani. A belvíz elvezetésétől, a közterület tisztántartásán át az útépítésig. Három közhasznú munkást kaptunk, sokat segít ez is. A víz a legfontosabb. Ut nélkül még megvagyunk, de a víz, az a minden. Kemény a vizünk, rengeteg öblítőszert használnak az asszonyok. A középületeket rendbe kell hozni, tatarozni. A faluban kicsit csendesedett a háborgó hangulat, de a rosszakarók nem nyugszanak. Szeretném megmutatni ezzel a kis testülettel, hogy mire vagyunk képesek. Elmondta: Szalai József, Értény polgármestere Az oldalt írta: Decsi Kiss János Fotó: Gottvald Károly
