Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-01 / 152. szám
1991. július 1. NÉPÚJSÁG 3 Majomparádé A Magyar Demokrata Fórum nem kívánja visszahívni a parlament emberi jogi bizottságából dr. Bogdán Emil képviselőt. Arról a dr. Bogdán Emil képviselőről van szó, aki meglehetős vihart kavart azzal a jegyzetével, melyben a következő kitétel is szerepel: „Mert ha következetesek akarunk lenni, vagy ki kell zárni embertestvéri közösségünkből a pigmeusokat, vagy be kell venni az orángutánt. ” (Forrás: a Ring című folyóirat május 14-i száma.) Dr. Bogdán Emilt megállapításai miatt kemény kritikában részesítette ugyan az egyik független képviselő, ám az MDF-es padsorból felcsattanó taps jelezte: a frakciótársak nem értenek egyet azon megállapításokkal, melyek szerint dr. Bogdán Emil rasszista, fajvédő, emberellenes eszméket terjesztett írásában. Nem áll szándékunkban értékítéletet alkotni dr. Bogdán Emil dolgozatáról, ám egy fontos, elvi jelentőségű momentumra talán érdemes felhívni a figyelmet. A képviselő ugyanis - aki egyébként nyugalmazott állatorvos - a pigmeusok említésénél az orángutánnal példálózott, ami nem biztos, hogy szerencsés megoldás. Ugyanis a pigmeusok, ezen alacsony termetű emberek jellemzően Közép-Afrikában élnek. Igaz, ma már pigmeusként tartják számon a dél-ázsiai negri- tókat is, akik szinte kivétel nélkül a Fűlöp-szigeteken, a Ma- lakka-félszigeten, az Andaman-szigeteken és Jáva szigetén őshonosak. Viszont! Ezeken a területeken nem találkozhatunk orángutánnal! A Borneo és Szumátra szigetén élő orángután ugyan maláji nyelven erdei embert jelent, ám ez ne tévesszen meg bennünket, hiszen ezen a nyomon haladva mellékvágányra futnánk. Ugyanis ezek az emberszabású majmok - legalábbis a hím példányok - elérik a 180 centiméteres magasságot, míg a pigmeusokra a 120-150 centiméteres magasság jellemző. Ugyanakkor a csimpánz (Anthropopithecus) hozzávetőlegesen másfél méterre nő, s a pigmeusokhoz hasonlóan ugyancsak fellelhető Közép-Afrikában. Tehát mindezekből kiindulva logikusabb lett volna, ha dr. Bogdán Emil a pigmeus-orángután párhuzam helyett a pigmeus-csimpánz párhuzamot használja. Szeri Árpád Megőrizhető a jókedély betegen is Nem elég német dalokat énekelni” Vitafórum a magyarországi németség helyzetéről A vitafórum elnöksége: dr. Manherz Karoly vitaindítóját tartja Nemzetközi ismeretségre tett szert a mozgáskorlátozottak tatabányai csoportja, vezetője, Adamecz László jóvoltából. Az egy évtizede izületi gyulladása miatt rokkant fiatalember az Európai Reumaellenes Liga által „Hogyan őrizhető meg az életöröm és a jókedv a reumatológiai betegségben szenvedők esetében” címmel meghirdetett pályázaton a harmadik lett. A pályázatot most hatodszor hirdették meg, s azon huszonhét ország egy-egy képviselője vett részt. Adamecz László életének alakulását, a csoport és az ugyancsak mozgáskorlátozottakat tömörítő tatabányai Humanitás Klub tartalmas, sokszínű tevékenységét foglalta össze. Az eddig pályázatokon magyar pályázó még nem ért el dobogós helyezést. A magyarországi németek múltja, jelene és jövője volt a témája annak a vitafórumnak, melyet a Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület, a Du- namenti Svábok Megyei Egyesülete, a Magyarországi Németek Tolna Megyei Képviselőtestülete és a megyei önkormányzat rendezett pénteken este a szekszárdi Német Színház kamaratermében. Az összejövetelt a Szekszárdi Német Nemzetiségi Vegyeskórus műsora nyitotta meg. Ezt követően dr.Manherz Károly professzor, miniszterelnökségi címzetes államtitkár, a Magyarországi Németek Szövetségének elnöke tartott vitaindító előadást. Manherz professzor inkább a múltba tekintett vissza, mert mint mondta, a jövővel kapcsolatban inkább csak kívánságokat lehetne megfogalmazni. Az előadó szólt a Magyarországon élő németek kulturális missziójáról, arról, hogy a Németország különböző területiről hazánkba érkező telepesek mit adtak, milyen kultúrát közvetítettek. A szőlőművelést, borkezelést a rómaiak honosították meg a Pannon dombokon, s a német betelepültek fejlesztették tovább a technológiáját. A vitaindító további részében dr. Manherz Károly azt taglalta, hogy vajon van-e még az itt élő németségnek napjaikban identitástudata? A Kárpát-medencében élő német anyanyelvű népességnek az elmúlt században három főbb típusa alakult ki. Az 1920-as évek végéig a német-magyar identitás volt a jellemző, míg Trianon után előtérbe került a népi-német, a volks-deutsch típusú szemlélet, mely egészen a kitelepítésekig hódított. 1949. után a máig érvényes magyar-német identitás az irányadó. Ez tulajdonképpen visszanyúlás a századeleji típushoz és azt mutatja, hogy a Magyarországon élő németség nem akarja nevén nevezni magát, tudatosan kerüli a népi tartalmat. Sajnos nagyon vékony a németszármazású értelmiség azon rétege, mely azonosítja magát népcsoportjával. Bár mindehhez hozzá kell tenni, hogy a magyarországi németség egy része, elsősorban az értelmiség, pár évtizede elhagyta az országot, másutt keresve boldogulását. Ez a helyzet csak a legutóbbi időkben változott valamelyest, most vannak, akik tudnak és akarnak is tenni az identitástudat erősítésért, hiszen nem elég német dalokat énekelni, mást is tenni kell annak érdekében, hogy kialakuljon egy nyelvi kultúra, A bevezetőt követő vita során a nyelvi kultúra kérdésére többen visszatértek, hansúlyozva az oktatás fontosságát.- Szövetségünk célja, hogy a lehető leghamarabb kapjunk megfelelő oktatási rendszert, hangsúlyozta Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Szövetségének ügyvezető elnöke, bár hozzáfűzte:- Máról-holnapra nem lehel évtizedes lemaradásokat behozni, de Magyarországnak meg kell változtatni kisebbségi politikáját és ezt jelentősebb többletkiadás nélkül megteheti, hisz rádió és tévé adás is van, nem kell mást tenni, egyszerűen csak a mostaninál több nemzetiségi műsort kellene sugározni. Még ebben az évszázadban megváltozik-e Magyarország kisebbségi politikája és mikor fog a tőlünk nyugatabbra élő demokráciákéhoz közelíteni - hangzott el ugyancsak kérdésként az est folyamán, melyre Wolfart János, a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke válaszolt.- Kormányunknak alapvetően nem kell változtatni kisebbségi politikáján, nem a kormányon kell számonkérni olyan dolgokat, melyeknek kialakítása elsősorban a nemzetiségeken múlik, - hangzott el utalva arra, hogy elsősorban a kisebbségek tudják, hogy mely településeken mire lenne szükségük, mi az, ami számukra a legfontosabb, az elsődleges. Több pólusú társadalmi társasjáték a megfelelő nemzetiségi politika kialakítása, de azzal mindenkinek tisztában kell lennie, hogy ez a jogállamiság kiépítése nélkül nem megy, enél- kül nem maradhat fenn egyetlen kisebbségi csoport sem. A fórumon a felsoroltakon kívül részt vett Aufricht Józsel követségi főtanácsos, a Némel Nagykövetségtől, Weckler Ferenc SZDSZ ügyvivő, parlamenti képviselő, Prieger Józsel a Tolna megyei önkormányzal vezetője, Kocsis Imre Antal Szekszárd város polgármestere, valamint Nyerges Tibor és Kapitány Ferenc országgyűlési képviselők. F. Kováts Éva Fotó: Gottvald Károly A színpadon a nemet nemzetiségi kórus Bezárt a tábor Szakályban Ünnep a Kapos mentén Készül a taborfa Irigylem a szakályiakat, hiszen nekik nemcsak történelmük, de hagyományuk is van. Kérem, most ne a népviseletre, a citerazenekarra tessék csak gondolni, hanem a tizenkilencedik alkalommal megrendezett Kaposmenti fiatalok találkozójára és a negyedik alkalommal lebonyolított fafaragó táborra is. Ez ugyanúgy hozzátartozik a község életéhez, mint az előzőekben említett hagyomány- ápolás, vagy mint a lovak szere- tete. Négy évvel ezelőtt a hagyományteremtés szándékával indult a fafaragótábor, aminek zárását szombaton délelőtt tartották. A Cs. Kiss Ernő népi iparművész szakmai vezetésével, Törő György lelkes szervező- munkájával működő tábor egyedüli az országban, mert a helyi mesterekre, az itt lakókra építenek, a polgármesteri hivatal pedig menedzseli. Ezt bizonyítja, hogy mindig többen vannak a táborozok - idén 27-en és az eddigi 27 alkotást most 7-tel bővítették. A cél továbbra is, hogy az iskolát az óvodát, a játszótereket szebbé tegyék és a falut köztéri alkotásokkal díszítsék. Emellett fontos a barátságok ápolása, a Kapos menti fiatalok találkozója is. Valóban így is történt, hiszen ahogy azt kollegánk, Decsi Kiss János megfogalmazta a tábort záró beszédében, színesebbé, ünnepibbé vált így az ünnep és Szakályt irigyelni fogja a megye, mivel helyt adott a szépségnek, annak, ami rangot ad a községnek. Meg kell említeni a táborzárón fellépő helyi citerások játékát, a gyönki művelődési ház ifjúsági tánccsoportjának színvonalas produkcióját és azt, hogy a résztvevőket oklevéllel jutalmazták. E sorok írója úgy van a Kaposmenti fiatalok találkozójával, hogy ha nem is mindegyiken, de néhányon részt vett már. Bizonyára így nem lehet szubjektivitástól mentes ez a tudósítás sem. Jól tette a rendezőség, hogy nem szakította meg - akármilyen indokkal - ezt a hagyományt, hiszen a kispályás labdarúgás, a különböző ügyességi vetélkedők, a lovas- verseny, a fogathajtás, a volti- zsáló csoport produkciója, vagy éppen az autós ügyességi verseny, a fúvós térzene, a koncert, és a divatbemutató, valamint a mindenki kedvére való, fővárosi művészek által adotl műsor - részletes programjáról korábban beszámoltunk már- valóban minden, nemcsak a Kapos mentén élő korosztálynak szólt. A virradatig tartó bál pedig méltó zárása volt a rendezvénynek. Értékélés helyett annyit: várjuk a 20. Kaposmenti fiatalok találkozójára a meghívót...-élFotó: Gottvald Károly A találkozó résztvevői A tamási Lov-ker BT lovasai Több mint kétmilliárdos törzstőkével Ma megkezdi működését az IBUSZ-bank Új bank kezdi meg ma működését hazánkban. Mint Nagy- György Márton elnök-vezérigazgatótól megtudtuk, a bankot 2 milliárd 28 millió forint törzstőkével alapította az IBUSZ Rt és az Állami Biztosító. Az előbbi 97,5, az utóbbi 2,5 százalékos részesedéssel társult a vállalkozásba. Abból indultak ki, hogy 1 millió 300.000 ügyfélért - mert ennyien fordulnak meg évente az IBUSZ-nál - érdemes önálló bankot alapítani. Ezentúl az ügyfelek az IBUSZ irodák és pénzváltóhelyek bármelyikén intézhetik a devizájukat, illetve forintjukkal kapcsolatos ügyeket, s igénybe vehetnek különféle szolgáltatásokat. A legfontosabb a vállalkozók, intézmények, magán- személyek folyószámlájának vezetése, valamint a pénztranszferálás, percek alatt egyik városból a másikba. Nyitvatartási idejük nem „bankszerű” lesz, hanem az utazási iroda működéséhez alkalmazkodva egésznapos. Mivel az iroda és a bank pénztára azonos, turista-ügyfeleik nemcsak készpénzzel, hanem egy egyszerű adminisztrációs művelettel is rendezhetik számlájukat. (Domi) Fernczy-Europress Ostrom alatt a malacexportőrök Jó néhány ezerrel megcsappant ugyan a túlsúlyos sertések száma Bács-Kiskunban, ám a válság még csak enyhült, s nem ért véget. Még mindig több- százan szaladgálnak felvásárlótól felvásárlóig vagy próbálkoznak azzal, hogy a házi disznóvágásokkal legalább egy csekélyke mennyiséget értékesítsenek. A jószágaikkal eredményesen, vagy még mindig eredménytelenül házaló gazdák azonban nemcsak hízóiktól, de a jövő vágnivalóitól is gyorsan szabadulni kívánnak. Ezt igazolja, hogy a múlt héten szinte ostrom alatt tartották a Bács- Hun Kereskedelmi Gmk-t, amely egy olasz piacot találva meghirdette a 25-35 kilogrammos malacok felvásárlását. A két magánvállalkozó által alapított, kecskeméti székhelyű külkereskedő cég a külföldi partner ajánlatára eredeileg ezerkétszáz jószágot kívánt a város környékén lévő termelőktől átvenni és exportálni. Ezt a mennyiséget már el is szállították. Az azonnali készpénzfizetéssel járó ajánlat hírére azonban a megye legtávolabbi részéből is telefonáltak a jelentkezők. A már felvásároltakon túl egy-két nap alatt további négyezer malacot ajánlottak fel a gazdák, kilónként 75 forintos ár ellenében, s a termelők rohama még valószínűleg nem ért véget. Az exportőrök azóta az olasz megrendelőtől újabb ajánlatot kaptak, s reményeik szerint rövid időn belül piacot találnak a többi malacra is.
