Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-01 / 152. szám

1991. július 1. NÉPÚJSÁG 3 Majomparádé A Magyar Demokrata Fórum nem kívánja visszahívni a par­lament emberi jogi bizottságából dr. Bogdán Emil képviselőt. Arról a dr. Bogdán Emil képviselőről van szó, aki meglehetős vihart kavart azzal a jegyzetével, melyben a következő kitétel is szerepel: „Mert ha következetesek akarunk lenni, vagy ki kell zárni embertestvéri közösségünkből a pigmeusokat, vagy be kell venni az orángutánt. ” (Forrás: a Ring című folyóirat má­jus 14-i száma.) Dr. Bogdán Emilt megállapításai miatt kemény kritikában részesítette ugyan az egyik független képviselő, ám az MDF-es padsorból felcsattanó taps jelezte: a frakciótársak nem értenek egyet azon megállapításokkal, melyek szerint dr. Bogdán Emil rasszista, fajvédő, emberellenes eszméket ter­jesztett írásában. Nem áll szándékunkban értékítéletet alkotni dr. Bogdán Emil dolgozatáról, ám egy fontos, elvi jelentőségű momentumra talán érdemes felhívni a figyelmet. A képviselő ugyanis - aki egyébként nyugalmazott állatorvos - a pigmeu­sok említésénél az orángutánnal példálózott, ami nem biztos, hogy szerencsés megoldás. Ugyanis a pigmeusok, ezen ala­csony termetű emberek jellemzően Közép-Afrikában élnek. Igaz, ma már pigmeusként tartják számon a dél-ázsiai negri- tókat is, akik szinte kivétel nélkül a Fűlöp-szigeteken, a Ma- lakka-félszigeten, az Andaman-szigeteken és Jáva szigetén őshonosak. Viszont! Ezeken a területeken nem találkozhatunk orángutánnal! A Borneo és Szumátra szigetén élő orángután ugyan maláji nyelven erdei embert jelent, ám ez ne tévesszen meg bennünket, hiszen ezen a nyomon haladva mellékvá­gányra futnánk. Ugyanis ezek az emberszabású majmok - legalábbis a hím példányok - elérik a 180 centiméteres ma­gasságot, míg a pigmeusokra a 120-150 centiméteres ma­gasság jellemző. Ugyanakkor a csimpánz (Anthropopithecus) hozzávetőlegesen másfél méterre nő, s a pigmeusokhoz ha­sonlóan ugyancsak fellelhető Közép-Afrikában. Tehát mind­ezekből kiindulva logikusabb lett volna, ha dr. Bogdán Emil a pigmeus-orángután párhuzam helyett a pigmeus-csimpánz párhuzamot használja. Szeri Árpád Megőrizhető a jókedély betegen is Nem elég német dalokat énekelni” Vitafórum a magyarországi németség helyzetéről A vitafórum elnöksége: dr. Manherz Karoly vitaindítóját tartja Nemzetközi ismeretségre tett szert a mozgáskorlátozottak ta­tabányai csoportja, vezetője, Adamecz László jóvoltából. Az egy évtizede izületi gyulladása miatt rokkant fiatalember az Eu­rópai Reumaellenes Liga által „Hogyan őrizhető meg az életö­röm és a jókedv a reumatológiai betegségben szenvedők ese­tében” címmel meghirdetett pá­lyázaton a harmadik lett. A pályázatot most hatodszor hirdették meg, s azon huszon­hét ország egy-egy képviselője vett részt. Adamecz László éle­tének alakulását, a csoport és az ugyancsak mozgáskorláto­zottakat tömörítő tatabányai Humanitás Klub tartalmas, sok­színű tevékenységét foglalta össze. Az eddig pályázatokon magyar pályázó még nem ért el dobogós helyezést. A magyarországi németek múltja, jelene és jövője volt a témája annak a vitafórumnak, melyet a Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület, a Du- namenti Svábok Megyei Egye­sülete, a Magyarországi Néme­tek Tolna Megyei Képviselőtes­tülete és a megyei önkormány­zat rendezett pénteken este a szekszárdi Német Színház ka­maratermében. Az összejövetelt a Szek­szárdi Német Nemzetiségi Ve­gyeskórus műsora nyitotta meg. Ezt követően dr.Manherz Károly professzor, miniszterel­nökségi címzetes államtitkár, a Magyarországi Németek Szö­vetségének elnöke tartott vita­indító előadást. Manherz pro­fesszor inkább a múltba tekin­tett vissza, mert mint mondta, a jövővel kapcsolatban inkább csak kívánságokat lehetne megfogalmazni. Az előadó szólt a Magyarországon élő németek kulturális missziójáról, arról, hogy a Németország különböző területiről hazánkba érkező te­lepesek mit adtak, milyen kultú­rát közvetítettek. A szőlőművelést, borkezelést a rómaiak honosították meg a Pannon dombokon, s a német betelepültek fejlesztették to­vább a technológiáját. A vitain­dító további részében dr. Man­herz Károly azt taglalta, hogy vajon van-e még az itt élő né­metségnek napjaikban identi­tástudata? A Kárpát-medencé­ben élő német anyanyelvű né­pességnek az elmúlt század­ban három főbb típusa alakult ki. Az 1920-as évek végéig a német-magyar identitás volt a jellemző, míg Trianon után elő­térbe került a népi-német, a volks-deutsch típusú szemlélet, mely egészen a kitelepítésekig hódított. 1949. után a máig ér­vényes magyar-német identitás az irányadó. Ez tulajdonképpen visszanyúlás a századeleji tí­pushoz és azt mutatja, hogy a Magyarországon élő németség nem akarja nevén nevezni ma­gát, tudatosan kerüli a népi tar­talmat. Sajnos nagyon vékony a né­metszármazású értelmiség azon rétege, mely azonosítja magát népcsoportjával. Bár mindehhez hozzá kell tenni, hogy a magyarországi német­ség egy része, elsősorban az értelmiség, pár évtizede el­hagyta az országot, másutt ke­resve boldogulását. Ez a hely­zet csak a legutóbbi időkben változott valamelyest, most vannak, akik tudnak és akarnak is tenni az identitástudat erősí­tésért, hiszen nem elég német dalokat énekelni, mást is tenni kell annak érdekében, hogy kia­lakuljon egy nyelvi kultúra, A bevezetőt követő vita során a nyelvi kultúra kérdésére töb­ben visszatértek, hansúlyozva az oktatás fontosságát.- Szövetségünk célja, hogy a lehető leghamarabb kapjunk megfelelő oktatási rendszert, hangsúlyozta Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Szövetségének ügyvezető el­nöke, bár hozzáfűzte:- Máról-holnapra nem lehel évtizedes lemaradásokat be­hozni, de Magyarországnak meg kell változtatni kisebbségi politikáját és ezt jelentősebb többletkiadás nélkül megteheti, hisz rádió és tévé adás is van, nem kell mást tenni, egysze­rűen csak a mostaninál több nemzetiségi műsort kellene su­gározni. Még ebben az évszázadban megváltozik-e Magyarország kisebbségi politikája és mikor fog a tőlünk nyugatabbra élő demokráciákéhoz közelíteni - hangzott el ugyancsak kérdés­ként az est folyamán, melyre Wolfart János, a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke válaszolt.- Kormányunknak alapve­tően nem kell változtatni ki­sebbségi politikáján, nem a kormányon kell számonkérni olyan dolgokat, melyeknek ki­alakítása elsősorban a nemze­tiségeken múlik, - hangzott el utalva arra, hogy elsősorban a kisebbségek tudják, hogy mely településeken mire lenne szük­ségük, mi az, ami számukra a legfontosabb, az elsődleges. Több pólusú társadalmi társas­játék a megfelelő nemzetiségi politika kialakítása, de azzal mindenkinek tisztában kell len­nie, hogy ez a jogállamiság kié­pítése nélkül nem megy, enél- kül nem maradhat fenn egyet­len kisebbségi csoport sem. A fórumon a felsoroltakon kí­vül részt vett Aufricht Józsel követségi főtanácsos, a Némel Nagykövetségtől, Weckler Fe­renc SZDSZ ügyvivő, parla­menti képviselő, Prieger Józsel a Tolna megyei önkormányzal vezetője, Kocsis Imre Antal Szekszárd város polgármes­tere, valamint Nyerges Tibor és Kapitány Ferenc országgyűlési képviselők. F. Kováts Éva Fotó: Gottvald Károly A színpadon a nemet nemzetiségi kórus Bezárt a tábor Szakályban Ünnep a Kapos mentén Készül a taborfa Irigylem a szakályiakat, hi­szen nekik nemcsak történel­mük, de hagyományuk is van. Kérem, most ne a népviseletre, a citerazenekarra tessék csak gondolni, hanem a tizenkilen­cedik alkalommal megrendezett Kaposmenti fiatalok találkozó­jára és a negyedik alkalommal lebonyolított fafaragó táborra is. Ez ugyanúgy hozzátartozik a község életéhez, mint az elő­zőekben említett hagyomány- ápolás, vagy mint a lovak szere- tete. Négy évvel ezelőtt a hagyo­mányteremtés szándékával in­dult a fafaragótábor, aminek zá­rását szombaton délelőtt tartot­ták. A Cs. Kiss Ernő népi ipar­művész szakmai vezetésével, Törő György lelkes szervező- munkájával működő tábor egyedüli az országban, mert a helyi mesterekre, az itt lakókra építenek, a polgármesteri hiva­tal pedig menedzseli. Ezt bizo­nyítja, hogy mindig többen van­nak a táborozok - idén 27-en ­és az eddigi 27 alkotást most 7-tel bővítették. A cél továbbra is, hogy az iskolát az óvodát, a játszótereket szebbé tegyék és a falut köztéri alkotásokkal dí­szítsék. Emellett fontos a ba­rátságok ápolása, a Kapos menti fiatalok találkozója is. Valóban így is történt, hiszen ahogy azt kollegánk, Decsi Kiss János megfogalmazta a tábort záró beszédében, színesebbé, ünnepibbé vált így az ünnep és Szakályt irigyelni fogja a me­gye, mivel helyt adott a szép­ségnek, annak, ami rangot ad a községnek. Meg kell említeni a táborzá­rón fellépő helyi citerások játé­kát, a gyönki művelődési ház if­júsági tánccsoportjának szín­vonalas produkcióját és azt, hogy a résztvevőket oklevéllel jutalmazták. E sorok írója úgy van a Ka­posmenti fiatalok találkozójával, hogy ha nem is mindegyiken, de néhányon részt vett már. Bizonyára így nem lehet szub­jektivitástól mentes ez a tudósí­tás sem. Jól tette a rendezőség, hogy nem szakította meg - akármilyen indokkal - ezt a ha­gyományt, hiszen a kispályás labdarúgás, a különböző ügyességi vetélkedők, a lovas- verseny, a fogathajtás, a volti- zsáló csoport produkciója, vagy éppen az autós ügyességi ver­seny, a fúvós térzene, a kon­cert, és a divatbemutató, vala­mint a mindenki kedvére való, fővárosi művészek által adotl műsor - részletes programjáról korábban beszámoltunk már- valóban minden, nemcsak a Kapos mentén élő korosztály­nak szólt. A virradatig tartó bál pedig méltó zárása volt a ren­dezvénynek. Értékélés helyett annyit: vár­juk a 20. Kaposmenti fiatalok ta­lálkozójára a meghívót...-él­Fotó: Gottvald Károly A találkozó résztvevői A tamási Lov-ker BT lovasai Több mint kétmilliárdos törzstőkével Ma megkezdi működését az IBUSZ-bank Új bank kezdi meg ma műkö­dését hazánkban. Mint Nagy- György Márton elnök-vezéri­gazgatótól megtudtuk, a bankot 2 milliárd 28 millió forint törzs­tőkével alapította az IBUSZ Rt és az Állami Biztosító. Az előbbi 97,5, az utóbbi 2,5 százalékos részesedéssel társult a vállal­kozásba. Abból indultak ki, hogy 1 millió 300.000 ügyfélért - mert ennyien fordulnak meg évente az IBUSZ-nál - érde­mes önálló bankot alapítani. Ezentúl az ügyfelek az IBUSZ irodák és pénzváltóhe­lyek bármelyikén intézhetik a devizájukat, illetve forintjukkal kapcsolatos ügyeket, s igénybe vehetnek különféle szolgáltatá­sokat. A legfontosabb a vállal­kozók, intézmények, magán- személyek folyószámlájának vezetése, valamint a pénzt­ranszferálás, percek alatt egyik városból a másikba. Nyitvatartási idejük nem „bankszerű” lesz, hanem az utazási iroda működéséhez al­kalmazkodva egésznapos. Mi­vel az iroda és a bank pénztára azonos, turista-ügyfeleik nem­csak készpénzzel, hanem egy egyszerű adminisztrációs mű­velettel is rendezhetik számlá­jukat. (Domi) Fernczy-Europress Ostrom alatt a malacexportőrök Jó néhány ezerrel megcsap­pant ugyan a túlsúlyos sertések száma Bács-Kiskunban, ám a válság még csak enyhült, s nem ért véget. Még mindig több- százan szaladgálnak fel­vásárlótól felvásárlóig vagy próbálkoznak azzal, hogy a házi disznóvágásokkal legalább egy csekélyke mennyiséget ér­tékesítsenek. A jószágaikkal eredménye­sen, vagy még mindig ered­ménytelenül házaló gazdák azonban nemcsak hízóiktól, de a jövő vágnivalóitól is gyorsan szabadulni kívánnak. Ezt iga­zolja, hogy a múlt héten szinte ostrom alatt tartották a Bács- Hun Kereskedelmi Gmk-t, amely egy olasz piacot találva meghirdette a 25-35 kilogram­mos malacok felvásárlását. A két magánvállalkozó által alapí­tott, kecskeméti székhelyű kül­kereskedő cég a külföldi part­ner ajánlatára eredeileg ezer­kétszáz jószágot kívánt a város környékén lévő termelőktől át­venni és exportálni. Ezt a mennyiséget már el is szállítot­ták. Az azonnali készpénzfize­téssel járó ajánlat hírére azon­ban a megye legtávolabbi ré­széből is telefonáltak a jelent­kezők. A már felvásároltakon túl egy-két nap alatt további négyezer malacot ajánlottak fel a gazdák, kilónként 75 forintos ár ellenében, s a termelők ro­hama még valószínűleg nem ért véget. Az exportőrök azóta az olasz megrendelőtől újabb ajánlatot kaptak, s reményeik szerint rövid időn belül piacot találnak a többi malacra is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom