Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-01 / 127. szám
1991. június 1. Képújság 9 Annafürdő Soha nem mertünk az útról lekanyarodni, pedig maga a titokzatosság, amely Annafürdőt körüllengte, rendkívül csábított. Rebesgették: neves emberek pihennek az erdő mélyén, az út végén megbúvó vadászházban, s az iskolás gyerekek is csak külön engedéllyel mehetnek az erdőbe gyöngyvirágot szedni. * Aztán egyszer csak fogtuk magunkat, és lekanyarodtunk az úton, mely fölé évszázados fák borulnak, az allé lombjai között szikrázva tör át a napsugár, majd előbukkan egy egészen egyszerű, az 1960-as évek stílusában épült palatetős ház. Átalakították, megfosztották stílusjegyeitől a vadászházat, csupán a park maradt a régi, amelyet valószínű Ábel Lothár kertész tervezett, akit Bécsből hívott az Appo- nyi család, hogy a kastély parkját Lengyelben megépítse. A kastélypark csodálatos, művészien tervezett, botanikusok, dendrológusok gyakori találkozóhelye. Minden fa védelem alatt áll, ami azt jelenti, hogy a park területén álló fákat a biológiai kor végső határáig fenn kell tartani. A legidősebb fa, egy kocsányos tölgy éppen mostanában éli végnapjait... Annafürdő az Apponyi család kirándulóhelye volt, a forrásból friss vizet ihattak, finom ruháikban üldögélhettek a vadászház teraszán, s itt andaloghatott valaha, a múlt század elején Esterházy Alexandra Apponyi Sándorral. A vadászház, amelyben három, egyenként két személy fogadására alkalmas lakosztály van, mosttelje- sen üres. Tóth Lajosnét találjuk egyedül otthon, a kerületvezető erdész feleségét, aki egyben a ház gondnoka. Első ránézésre sehol másutt, mint egy nagyváros forgatagában, elegáns ruhában tudnám elképzelni, de hát Csöpi farmer- nadrágot és hozzá kockás blúzt visel.- Pedig már tizenhat éve élünk itt Annafürdőn, s ha nehezen is, de megszoktam itt - mondja, s nyomogatja fájós derekát mert egész délelőtt krumplit kapált. - Dombóváron a Vegyesiparinál dolgoztam, s a felmondási idő alatt két hétig egyfolytában sírtam, mert nagyon szerettem a várost, az embereket, a barátaimat, és nem tudtam mi lesz itt énvelem az Isten háta mögött. De meg lehetett szokni, mert mindent meg lehet szokni.- Kik jártak ide pihenni, vadászni?- Azok, akik tényleg pihenni akartak, költők, írók, magas beosztású emberek orvosai, s egyszer egy államtitkár. Az elmúlt rendszer első számú emberei azért nem jöhettek ide, mert nem volt annyi hely, hogy a testőrséget is elhelyezzük. Gyakori vendégünk volt Juhász Ferenc, a költő a feleségével, és a két gyerekével. Sétáltak, aludtak, pihentek, olvastak.- Akadtak-e a vendégeknek különleges kívánságai?- Nem, ilyen nem volt. Soha nem kérdeztem meg senkit, hogy mit enne, mit főzzek. Dombóvárra jártam a kocsival bevásárolni, s amit ott vettem, abból főztem. Most már valamivel jobb a helyzet, mert Kis- vejkén megnyílt egy maszek üzlet, amely városi színvonalú, és igen sok mindent lehet kapni.- Hová, és hogyan járnak a gyerekek iskolába?- A fiunk - ugyan hol is tanulhatna? - Sopronba, az erdészeti technikumba jár. A kislányt minden reggel viszem a faluba az iskolába, délután négyre megyek érte. Katica most negyedikes, és jelentkezett Dombóvárra a nyolcosztályos gimnáziumba. Nagyon, de nagyon szeretnénk, ha felvennék, még kollégium sem kellene, a szüleimnél lakna. Nem ismeretlen neki Dombóvár, hiszen hetente viszem a zeneiskolába.- Orgona, pianínó, kották, hangjegyfüzetek láthatók az erdészlakás nappalijában. Ki zenél?- Mindenki, az egész család zongorázik. Csak én nem ültem le a pianínó mellé évek óta. Nem tudom, valahogy nem tudom... A mi családi szórakozásunk, mikora férjem orgonái, a fiam zongorázik, a kislány pedig énekel, úgy, ahogy a tévében az igazi operaénekesnőktől látja. Sokszor a hasunkat fogjuk a nevetéstől. A férjemnek egyébként zenekara is van itt Lengyelben, lakodalmakon, szalagavatókon, farsangi bálokon muzsikálnak.- Ez a csodálatos, idilli környezet valósággal kínálja magát arra, hogy különböző társas összejöveteleket tartsanak itt.- Már én is gondoltam arra, hogy vasárnaponként bográcsban pörköltet főzhetnénk, délután bálokat rendezhetnénk... Csak valahogy neki kellene fogni.- Apropó! Mostanában járnak-e pihenni Annafürdőre írók, költők, jönnek-e vadászok?- Nemigen. Mi a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdasághoz tartozunk, s most már a gazdaságnak kell megszerveznie, hogy vendégeink legyenek. De májusban csupán kétszer voltak itt néhány napig osztrákok.- Mennyibe kerül itt egy szoba?- Két személynek egy napra kétezer forint, plusz háromszáz forint áfa, az ebéd pedig két embernek 960 forint. Tehát Annafürdőn egy nap 3260 forintba kerül.- Mérhetetlenül drága. Nagyon kevesen engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy naponta a havi minimálbér felét kifizessék azért, hogy jó levegőt szívjanak, tavasszal őzre, ősszel szarvasra vadásszanak.- Igen, Annafürdő nem olcsó. De az is az igazsághoz tartozik, hogy azembereket eltiltották, mondhatni úgy is, hogy „elvadították” az erdőtől, nem mentek, nem mertek kirándulni, mert nem tudták ho.va szabad belépniük, és hova nem. El kellene hitetnünk ismét, •hogy az erdő mindenkié, hogy kirándulni jó, hogy az erdő szép, sőt még hasznos is, hisz például a fák alatt gombászni lehet. * A valamikori erdészlakás, amely csupán néhány méterre található a vadászháztól, a parasztbarokk stílusjegyeit mutatja. Most teljesen üres, pereg a faláról a sárga vako- laL Csontig hatoló a hideg odabenn, lomok, kacatok között vergődünk egy darabokban heverő Petrof zongoráig. A kottatartó gyönyörű fafaragás, kétoldalt gyertyatartó. Az erdész-zenész házaspár szeretné rendbe hozatni. Akikövezett, szépen megépített forrás vizét a vadászházba viszik föl, most nem csordogál, nejlonba tekert vascsövek fekszenek a forrás lábánál. A csúszós, mohával borított, meredek téglalépcsőket régóta nem járta senki. Annafürdő most tetszhalott álmát alussza... D. VARGA MÁRTA FOTÓ: BAKÓ JENŐ Kell-e Szekszárdnak atomfűtőmű? Vasárnap... A szekszárdi főiskola kollégiumának portáján elém tesznek egy papírt, mely szerint „tiltakozom a szekszárdi atomhőerőmű letelepítése ellen”. Mivel nem igazán tudom miről van szó, nem írom alá... * Hétfő... Balogh Jánosnál, a városgazdálkodási vállalat főmérnökénél ülök, aki állítja a dolog még csak elgondolás szinten áll, éppen holnap (kedden) érkezik a kanadai küldöttség az ajánlatával. A továbbiakban így folytatja:- A történet két évvel ezelőtt kezdődött. A kanadaiak megkerestek bennünket, illetve az akkori tanácsi vezetőket - az Energia Gazdálkodási Intézeten keresztül - és megvételre ajánlottak egy atomenergiát felhasználó fűtőművet. Az eredeti indíttatás még a Kapolyi László ipari miniszter idejéből származott, ő tárgyalt a kanadaiakkal és másokkal az energiaprogram keretében. Felvetődött minisztériumi megbízatás alapján - az ÉGI felé -, hogy vizsgálódjanak: Magyarországon hol lehetne ilyen fűtőműveket alkalmazni. Esetünkben egy 10 MW-os egységről van szó, amit a föld felszíne alá süllyesztve, egy medencében helyeznek el és a felmelegített víz hőmérséklete a primer körben nem érné el a 100 Cel- sius-fokot. Tehát nem kell nyomás alatt tartani az egészet, mint minden más hagyományos erőműben. Közel van Paks- Miért éppen Szekszárdra esett a választás?- Mert közepes nagyságrendű a távhőszolgáltató kapacitása, viszonylag jól illeszthető műszakilag, továbbá Paks közelsége szakember-ellátottsága miatt jött szóba.- A két évvel ezelőtti látogatás nemrég megismétlődött...- Igen, szintén az ÉGI menedzselésével, valamint most az Erőmű- és Hálózattervező Vállalat is megjelent. Jártunk a polgármesteri hivatalban is, ahol a polgármester úr úgy nyilatkozott, hogy amennyiben ez gazdasági előnnyel jár, akkor megfontolás tárgyát képezheti. Szakemberek fogják megvizsgálni, hogy milyenek a műszaki feltételek és milyen előnyök lehetségesek. Ezt követően kerül döntés állapotba ez a kérdés. Természetesen a kanadaiak kétnapos látogatásuk során be akarják majd bizonyítani ennek veszélytelenségét és, hogy gazdasági és műszaki előnyökkel járó megoldás.- Feltételezem, már végeztek számításokat a fűtőművel kapcsolatban. Elmondaná a tapasztalatokat? Ötven év alatt térülne meg?- Korábban valóban végeztünk számításokat. Ezek alapján egyértelműen nem szabad megépíteni ezt a fűtőművet, mert a beruházás költségeinek az amortizációs hányada olyan összeget emészt fel, ami csak drágábbá és nem olcsóbbá teszi a hőenergiát. Majd ötven év alatt térülne meg.- Hány év egy ilyen fűtőmű élettartama?- Olyan 50-100 éves kort tudok elképzelni.- Es mi lesz 200 év múlva, hiszen nukleáris működtetésű szerkezetről van szó.- Nem tudom, de szeretnék már abban a helyzetben lenni, amikor ezeket a kérdéseket én tehetem fel a kanadai szakembereknek. Úgy gondolom csak akkor lehet felelősségteljesen dönteni, ha megfelelő információ birtokában vagyunk.- A 10 MW-os teljesítmény hány lakás fűtésére lenne elegendő?- Hozzávetőlegesen 1000 ez a szám.- Mi az ára ennek az atomerőműnek?- Több százmillió forint.- Ki állná a „cehhet”?- Ez is egy alapkérdés. Erre nincs pénze sem az önkprmány- zatnak, sem a VGV-nek. Úgy tudnám elképzelni, ha ingyen adnák, mint referenciát. Még sohasem gyártották...- Annál is inkább, mert tudomásom szerint egy prototípusról beszélhetünk.- Igen, ilyet még nem gyártottak, Kanadában működik egy 2 MW- os, melyen méréseket, elemzéseket végeznek.- Bár a tárgyalások még igencsak korai szakaszban vannak, de néhányan már megkezdték a tiltakozó aláírások gyűjtését.- Az is előfordulhat, hogy olcsóbb lenne a hőenergia, de a lakosság mégis azt mondja: ha olcsóbb, akkor sem kell nekünk! Vagyis mindenáron biztosan nem lesz. Még egyszer hangsúlyozom, én nem vagyok szószólója az ügynek, de vallom, ezt a kérdést is meg kell alaposan fontolni. Nehogy a másik tábor azt mondhassa, itt volt a lehetőség, mi meg elszalasztottuk... * A tiltakozó aláírásgyűjtés kezdeményezője, Erőss Zoltán hat évig dolgozott a paksi erőműben, kettőt pedig a lubminiben (a volt NDK- ban). Két levelet tesz az asztalomra, azoknak a másolatát, amelyeket a polgármesternek küldött. Irattárba? Szemétkosárba?- A két levél összefoglalja egyrészt az előtörténetet, másrészt az aggodalmaimat. Azokat az aggodalmaimat, melyek a nukleáris létesítménnyel kapcsolatosan felmerültek a radiohulladék-kezelés- től a majdani létesítmény felszámolásáig. A leveleimre nem kaptam választ! Nem tudom miért: irattárba vagy szemétkosárba tették? Ebből én arra következtettem, hogy nem kezelik kellő komolysággal az ügyet. Másfél hónap alatt még egy kétsoros választ sem kaptam, mondjuk, hogy rosszul látom a helyzetet, nem így van, vagy esetleg igazam van. Ezért is kényszerültem az aláírásgyűjtésre.- Esetleg saját tapasztalatai alapján tiltakozik az atomfűtőmű ellen?- Én nem atomerőmű-ellenes vagyok, én csak az értelmetlen létesítés ellen emelem fel a szavamat.- Milyen érvek miatt tartja értelmetlennek?- Mérleget állítottam fel magamban: egy 10 MW-os szerkezetért vállaljuk a nukleáris létesítménnyel járó összes gondot, kockázatot? A fűtőelemek idehozását, a kiégett fűtőelemek hurcolását, a radioaktív hulladékok kezelését, amire persze megfelelő apparátus is szükségeltetik. Az őrzés-védelmet is biztosítani kell, itt nem elég egy álmos portás. Maga a fűtőmű elhasználódás utáni sorsa is fontos, amire nem ismerünk még technológiát. Felmerülnek egyéb kérdések is: hogyan bontjuk le, milyen hulladéktemetőbe szállítjuk, és ennek költségei hogyan épülnek be a távfűtési árba? Es akkor még az esetleges hibalehetőségekről nem is beszéltem... Valóban nem. Sorolhatnánk tovább Erőss úr érveit, de ehelyett most inkább a polgármesterhez irt leveléből idéznénk néhány részletet: „Az emberek ismerjék meg mit kockáztatnak és mit kapnak a kockázat fejében." „Az emberi jogok általános megfogalmazásban tárgyalja az ISMERET JOGÁT. Egy atomerőmű-telep kockázata a zérustól különböző. Figyelmeztetés nélkül nem okozhatok másoknak még elfogadható kockázatot sem!” „Nagyon lényeges, hogy az ATOMLOBBI szakmai körei mellett, melyek érdekorientáltak, szót kapjanak független szakértők, polgári kezdeményezések.” * Szerda... Reggel a kanadai vendégek elutazása után, Balogh János szívesen állt ismét a rendelkezésünkre:-Tulajdonképpen e látogatás az elemző vizsgálatok megindítását jelenti. Egyrészt a műszaki illeszthetőség terén, másrészt, hogy milyen pénzforrásból építhető fel az atomfűtőmű, illetve milyen gazdasági eredménnyel működtethető. A vizsgálatok előreláthatólag július elejéig tartanak, majd utána következne a lakossági elfogadtatás. Természetesen csak akkor, ha bebizonyosodik a fűtőmű gazdaságossága, vagyis a távfűtési ár csökkenthetősége. Egyébként a vendégek tudomást szereztek a tiltakozó akcióról is. A végső döntés a polgármesteri hivatal kezében van, persze a legfőbb mérce - gondolom - a lakosság véleménye lesz. Balogh János és Erőss Zoltán egyetértettek abban, hogy egy igen biztonságos rendszerről van szó. Igaz, abban is közös nevezőn voltak, miszerint a kockázat létezik. Kérdés: ki vállalja? KRASZNAI ZOLTÁN
