Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám

1991. június 1. Képújság 9 Anna­fürdő Soha nem mertünk az útról leka­nyarodni, pedig maga a titokzatos­ság, amely Annafürdőt körüllengte, rendkívül csábított. Rebesgették: neves emberek pihennek az erdő mélyén, az út végén megbúvó va­dászházban, s az iskolás gyerekek is csak külön engedéllyel mehet­nek az erdőbe gyöngyvirágot szedni. * Aztán egyszer csak fogtuk ma­gunkat, és lekanyarodtunk az úton, mely fölé évszázados fák borulnak, az allé lombjai között szikrázva tör át a napsugár, majd előbukkan egy egészen egyszerű, az 1960-as évek stílusában épült palatetős ház. Átalakították, megfosztották stílusjegyeitől a vadászházat, csu­pán a park maradt a régi, amelyet valószínű Ábel Lothár kertész ter­vezett, akit Bécsből hívott az Appo- nyi család, hogy a kastély parkját Lengyelben megépítse. A kastély­park csodálatos, művészien terve­zett, botanikusok, dendrológusok gyakori találkozóhelye. Minden fa védelem alatt áll, ami azt jelenti, hogy a park területén álló fákat a biológiai kor végső határáig fenn kell tartani. A legidősebb fa, egy kocsányos tölgy éppen mostaná­ban éli végnapjait... Annafürdő az Apponyi család ki­rándulóhelye volt, a forrásból friss vizet ihattak, finom ruháikban üldö­gélhettek a vadászház teraszán, s itt andaloghatott valaha, a múlt szá­zad elején Esterházy Alexandra Apponyi Sándorral. A vadászház, amelyben három, egyenként két személy fogadására alkalmas lakosztály van, mosttelje- sen üres. Tóth Lajosnét találjuk egyedül otthon, a kerületvezető er­dész feleségét, aki egyben a ház gondnoka. Első ránézésre sehol másutt, mint egy nagyváros forga­tagában, elegáns ruhában tudnám elképzelni, de hát Csöpi farmer- nadrágot és hozzá kockás blúzt vi­sel.- Pedig már tizenhat éve élünk itt Annafürdőn, s ha nehezen is, de megszoktam itt - mondja, s nyo­mogatja fájós derekát mert egész délelőtt krumplit kapált. - Dombó­váron a Vegyesiparinál dolgoztam, s a felmondási idő alatt két hétig egyfolytában sírtam, mert nagyon szerettem a várost, az embereket, a barátaimat, és nem tudtam mi lesz itt énvelem az Isten háta mögött. De meg lehetett szokni, mert mindent meg lehet szokni.- Kik jártak ide pihenni, vadász­ni?- Azok, akik tényleg pihenni akartak, költők, írók, magas beosz­tású emberek orvosai, s egyszer egy államtitkár. Az elmúlt rendszer első számú emberei azért nem jö­hettek ide, mert nem volt annyi hely, hogy a testőrséget is elhe­lyezzük. Gyakori vendégünk volt Juhász Ferenc, a költő a feleségé­vel, és a két gyerekével. Sétáltak, aludtak, pihentek, olvastak.- Akadtak-e a vendégeknek kü­lönleges kívánságai?- Nem, ilyen nem volt. Soha nem kérdeztem meg senkit, hogy mit enne, mit főzzek. Dombóvárra jár­tam a kocsival bevásárolni, s amit ott vettem, abból főztem. Most már valamivel jobb a helyzet, mert Kis- vejkén megnyílt egy maszek üzlet, amely városi színvonalú, és igen sok mindent lehet kapni.- Hová, és hogyan járnak a gye­rekek iskolába?- A fiunk - ugyan hol is tanulhat­na? - Sopronba, az erdészeti tech­nikumba jár. A kislányt minden reggel viszem a faluba az iskolába, délután négyre megyek érte. Kati­ca most negyedikes, és jelentke­zett Dombóvárra a nyolcosztályos gimnáziumba. Nagyon, de nagyon szeretnénk, ha felvennék, még kol­légium sem kellene, a szüleimnél lakna. Nem ismeretlen neki Dom­bóvár, hiszen hetente viszem a ze­neiskolába.- Orgona, pianínó, kották, hang­jegyfüzetek láthatók az erdészla­kás nappalijában. Ki zenél?- Mindenki, az egész család zon­gorázik. Csak én nem ültem le a pia­nínó mellé évek óta. Nem tudom, va­lahogy nem tudom... A mi családi szórakozásunk, mikora férjem orgo­nái, a fiam zongorázik, a kislány pe­dig énekel, úgy, ahogy a tévében az igazi operaénekesnőktől látja. Sok­szor a hasunkat fogjuk a nevetéstől. A férjemnek egyébként zenekara is van itt Lengyelben, lakodalmakon, szalagavatókon, farsangi bálokon muzsikálnak.- Ez a csodálatos, idilli környezet valósággal kínálja magát arra, hogy különböző társas összejöve­teleket tartsanak itt.- Már én is gondoltam arra, hogy vasárnaponként bográcsban pör­költet főzhetnénk, délután bálokat rendezhetnénk... Csak valahogy neki kellene fogni.- Apropó! Mostanában járnak-e pihenni Annafürdőre írók, költők, jönnek-e vadászok?- Nemigen. Mi a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdasághoz tarto­zunk, s most már a gazdaságnak kell megszerveznie, hogy vendé­geink legyenek. De májusban csu­pán kétszer voltak itt néhány napig osztrákok.- Mennyibe kerül itt egy szoba?- Két személynek egy napra két­ezer forint, plusz háromszáz forint áfa, az ebéd pedig két embernek 960 forint. Tehát Annafürdőn egy nap 3260 forintba kerül.- Mérhetetlenül drága. Nagyon kevesen engedhetik meg maguk­nak azt a luxust, hogy naponta a havi minimálbér felét kifizessék azért, hogy jó levegőt szívjanak, ta­vasszal őzre, ősszel szarvasra va­dásszanak.- Igen, Annafürdő nem olcsó. De az is az igazsághoz tartozik, hogy azembereket eltiltották, mondhatni úgy is, hogy „elvadították” az erdő­től, nem mentek, nem mertek kirán­dulni, mert nem tudták ho.va sza­bad belépniük, és hova nem. El kel­lene hitetnünk ismét, •hogy az erdő mindenkié, hogy kirándulni jó, hogy az erdő szép, sőt még hasz­nos is, hisz például a fák alatt gom­bászni lehet. * A valamikori erdészlakás, amely csupán néhány méterre található a vadászháztól, a parasztbarokk stí­lusjegyeit mutatja. Most teljesen üres, pereg a faláról a sárga vako- laL Csontig hatoló a hideg odabenn, lomok, kacatok között vergődünk egy darabokban heverő Petrof zon­goráig. A kottatartó gyönyörű fafara­gás, kétoldalt gyertyatartó. Az er­dész-zenész házaspár szeretné rendbe hozatni. Akikövezett, szépen megépített forrás vizét a vadászház­ba viszik föl, most nem csordogál, nejlonba tekert vascsövek feksze­nek a forrás lábánál. A csúszós, mo­hával borított, meredek téglalépcső­ket régóta nem járta senki. Annafür­dő most tetszhalott álmát alussza... D. VARGA MÁRTA FOTÓ: BAKÓ JENŐ Kell-e Szekszárdnak atomfűtőmű? Vasárnap... A szekszárdi főisko­la kollégiumának portáján elém tesznek egy papírt, mely szerint „tiltakozom a szekszárdi atomhő­erőmű letelepítése ellen”. Mivel nem igazán tudom miről van szó, nem írom alá... * Hétfő... Balogh Jánosnál, a vá­rosgazdálkodási vállalat főmérnö­kénél ülök, aki állítja a dolog még csak elgondolás szinten áll, éppen holnap (kedden) érkezik a kanadai küldöttség az ajánlatával. A továb­biakban így folytatja:- A történet két évvel ezelőtt kez­dődött. A kanadaiak megkerestek bennünket, illetve az akkori tanácsi vezetőket - az Energia Gazdálko­dási Intézeten keresztül - és meg­vételre ajánlottak egy atomener­giát felhasználó fűtőművet. Az ere­deti indíttatás még a Kapolyi László ipari miniszter idejéből származott, ő tárgyalt a kanadaiakkal és má­sokkal az energiaprogram kereté­ben. Felvetődött minisztériumi megbízatás alapján - az ÉGI felé -, hogy vizsgálódjanak: Magyaror­szágon hol lehetne ilyen fűtőműve­ket alkalmazni. Esetünkben egy 10 MW-os egységről van szó, amit a föld felszíne alá süllyesztve, egy medencében helyeznek el és a fel­melegített víz hőmérséklete a pri­mer körben nem érné el a 100 Cel- sius-fokot. Tehát nem kell nyomás alatt tartani az egészet, mint min­den más hagyományos erőműben. Közel van Paks- Miért éppen Szekszárdra esett a választás?- Mert közepes nagyságrendű a távhőszolgáltató kapacitása, vi­szonylag jól illeszthető műszakilag, továbbá Paks közelsége szakem­ber-ellátottsága miatt jött szóba.- A két évvel ezelőtti látogatás nemrég megismétlődött...- Igen, szintén az ÉGI mene­dzselésével, valamint most az Erő­mű- és Hálózattervező Vállalat is megjelent. Jártunk a polgármesteri hivatalban is, ahol a polgármester úr úgy nyilatkozott, hogy amennyi­ben ez gazdasági előnnyel jár, ak­kor megfontolás tárgyát képezheti. Szakemberek fogják megvizsgálni, hogy milyenek a műszaki feltételek és milyen előnyök lehetségesek. Ezt követően kerül döntés állapot­ba ez a kérdés. Természetesen a kanadaiak kétnapos látogatásuk során be akarják majd bizonyítani ennek veszélytelenségét és, hogy gazdasági és műszaki előnyökkel járó megoldás.- Feltételezem, már végeztek számításokat a fűtőművel kapcso­latban. Elmondaná a tapasztalato­kat? Ötven év alatt térülne meg?- Korábban valóban végeztünk számításokat. Ezek alapján egyér­telműen nem szabad megépíteni ezt a fűtőművet, mert a beruházás költségeinek az amortizációs há­nyada olyan összeget emészt fel, ami csak drágábbá és nem ol­csóbbá teszi a hőenergiát. Majd öt­ven év alatt térülne meg.- Hány év egy ilyen fűtőmű élet­tartama?- Olyan 50-100 éves kort tudok elképzelni.- Es mi lesz 200 év múlva, hiszen nukleáris működtetésű szerkezet­ről van szó.- Nem tudom, de szeretnék már abban a helyzetben lenni, amikor ezeket a kérdéseket én tehetem fel a kanadai szakembereknek. Úgy gondolom csak akkor lehet fele­lősségteljesen dönteni, ha megfe­lelő információ birtokában va­gyunk.- A 10 MW-os teljesítmény hány lakás fűtésére lenne elegendő?- Hozzávetőlegesen 1000 ez a szám.- Mi az ára ennek az atomerő­műnek?- Több százmillió forint.- Ki állná a „cehhet”?- Ez is egy alapkérdés. Erre nincs pénze sem az önkprmány- zatnak, sem a VGV-nek. Úgy tud­nám elképzelni, ha ingyen adnák, mint referenciát. Még sohasem gyártották...- Annál is inkább, mert tudomá­som szerint egy prototípusról be­szélhetünk.- Igen, ilyet még nem gyártottak, Kanadában működik egy 2 MW- os, melyen méréseket, elemzése­ket végeznek.- Bár a tárgyalások még igen­csak korai szakaszban vannak, de néhányan már megkezdték a tilta­kozó aláírások gyűjtését.- Az is előfordulhat, hogy ol­csóbb lenne a hőenergia, de a la­kosság mégis azt mondja: ha ol­csóbb, akkor sem kell nekünk! Vagyis mindenáron biztosan nem lesz. Még egyszer hangsúlyozom, én nem vagyok szószólója az ügy­nek, de vallom, ezt a kérdést is meg kell alaposan fontolni. Nehogy a másik tábor azt mondhassa, itt volt a lehetőség, mi meg elszalasztot­tuk... * A tiltakozó aláírásgyűjtés kezde­ményezője, Erőss Zoltán hat évig dolgozott a paksi erőműben, kettőt pedig a lubminiben (a volt NDK- ban). Két levelet tesz az asztalom­ra, azoknak a másolatát, amelyeket a polgármesternek küldött. Irattárba? Szemétkosárba?- A két levél összefoglalja egy­részt az előtörténetet, másrészt az aggodalmaimat. Azokat az aggo­dalmaimat, melyek a nukleáris lé­tesítménnyel kapcsolatosan fel­merültek a radiohulladék-kezelés- től a majdani létesítmény felszámo­lásáig. A leveleimre nem kaptam választ! Nem tudom miért: irattárba vagy szemétkosárba tették? Ebből én arra következtettem, hogy nem kezelik kellő komolysággal az ügyet. Másfél hónap alatt még egy kétsoros választ sem kaptam, mondjuk, hogy rosszul látom a helyzetet, nem így van, vagy eset­leg igazam van. Ezért is kénysze­rültem az aláírásgyűjtésre.- Esetleg saját tapasztalatai alapján tiltakozik az atomfűtőmű ellen?- Én nem atomerőmű-ellenes vagyok, én csak az értelmetlen lé­tesítés ellen emelem fel a szava­mat.- Milyen érvek miatt tartja értel­metlennek?- Mérleget állítottam fel magam­ban: egy 10 MW-os szerkezetért vállaljuk a nukleáris létesítménnyel járó összes gondot, kockázatot? A fűtőelemek idehozását, a kiégett fűtőelemek hurcolását, a radioak­tív hulladékok kezelését, amire persze megfelelő apparátus is szükségeltetik. Az őrzés-védelmet is biztosítani kell, itt nem elég egy álmos portás. Maga a fűtőmű el­használódás utáni sorsa is fon­tos, amire nem ismerünk még tech­nológiát. Felmerülnek egyéb kér­dések is: hogyan bontjuk le, milyen hulladéktemetőbe szállítjuk, és en­nek költségei hogyan épülnek be a távfűtési árba? Es akkor még az esetleges hibalehetőségekről nem is beszéltem... Valóban nem. Sorolhatnánk to­vább Erőss úr érveit, de ehelyett most inkább a polgármesterhez irt leveléből idéznénk néhány részle­tet: „Az emberek ismerjék meg mit kockáztatnak és mit kapnak a koc­kázat fejében." „Az emberi jogok általános meg­fogalmazásban tárgyalja az ISME­RET JOGÁT. Egy atomerőmű-telep kockázata a zérustól különböző. Figyelmeztetés nélkül nem okoz­hatok másoknak még elfogadható kockázatot sem!” „Nagyon lényeges, hogy az ATOMLOBBI szakmai körei mel­lett, melyek érdekorientáltak, szót kapjanak független szakértők, pol­gári kezdeményezések.” * Szerda... Reggel a kanadai ven­dégek elutazása után, Balogh Já­nos szívesen állt ismét a rendelke­zésünkre:-Tulajdonképpen e látogatás az elemző vizsgálatok megindítását jelenti. Egyrészt a műszaki illeszt­hetőség terén, másrészt, hogy mi­lyen pénzforrásból építhető fel az atomfűtőmű, illetve milyen gazda­sági eredménnyel működtethető. A vizsgálatok előreláthatólag július elejéig tartanak, majd utána követ­kezne a lakossági elfogadtatás. Természetesen csak akkor, ha be­bizonyosodik a fűtőmű gazdasá­gossága, vagyis a távfűtési ár csökkenthetősége. Egyébként a vendégek tudomást szereztek a til­takozó akcióról is. A végső döntés a polgármesteri hivatal kezében van, persze a legfőbb mérce - gon­dolom - a lakosság véleménye lesz. Balogh János és Erőss Zoltán egyetértettek abban, hogy egy igen biztonságos rendszerről van szó. Igaz, abban is közös nevezőn voltak, miszerint a kockázat létezik. Kérdés: ki vállalja? KRASZNAI ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom