Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-04 / 129. szám

4 NÉPÚJSÁG Tamási és környéke 1991. június 4. Sínen az üdülőfalu ügye A városházán hallottuk Az önkormányzat kötbér­igényt jelentett be a Tolna Me­gyei Víz- és Csatornamű Válla­latnál, mivel a szennyvíztisztító telep több, mint egy évvel az át­adási határidő után sem műkö­dik tökéletesen. E sokakat megnyugtató hír után álljanak itt újabbak - ugyancsak ebből a fajtából. Úgy értesültünk, megalakult a svájci-magyar Blacky-Páva Kft, és világszínvonalú termékekkel lép a piacra. Jó hír az is, hogy még az idén beállítanak egy gépsort, és ötven személlyel nö­velik a létszámot. A változásról egy későbbi időpontban beszá­molunk majd. Felmerült az Egyesült Köz­művelődési Intézmény integrá­ciójának megszüntetése kap­csán, hogy a pári művelődési ház önállóságát vizsgálja meg az önkormányzat. Itt elsősorban azt kell górcső alá venni, meny­nyire szolgálna nemzetiségi in­tézményként, és hogyan lehetne összekapcsolni az idegenforga­lommal. Erről egy közeljövőben rendezendő városrészi tanács­kozáson a lakosság is véle­ményt mondhat majd. Ha már Párinál tartunk, el­mondjuk a másik hírünket is. Úgy tűnik, sinen van az üdülőfalu beruházás Nustahlban, hiszen Peter Schmidt úr előszerződést kötött a Széchenyi Mgtsz-szel egy kb. 9 hektáros terület elővá­sárlására és kijelölték a két me­legvizes, illetve két hidegvizes kút helyét. Térjünk vissza ismét Tamá­siba! Százötven négyzetméte­resdiszkontáruház megnyitását tervezi egy vállalkozó a Dózsa György utcában, a volt TA-LUX radiátorbolt helyén. Úgy hírlik, nagybani és kiskereskedelmi ér­tékesítésben is 5 százalékkal alacsonyabb árakkal tud dol­gozni, mint egyéb egységek. Ennyit mára, a jövő héten újabb hírekkel,közérdekű infor­mációval jelentkezünk. Partiban Kupa úrral Csendélet a parkban Virágzik a hibiszkusz Nehéz szóra bírni az ireg- szemcsei Takarmánytermesz­tési Kutató Intézet igazgatóját, Takács Lászlót, mert azzal ér­vel, nem hiszi, hogy érdekli az embereket a kutatómunka. Most az a szemlélet uralkodik: akkor dögöljön meg a szomszéd te­hene is. Nem akarnak harsá­nyak lenni - mondja csend­ben, szerényen dolgoznak. Jöj­jünk el június 26-án Regszem­csére 9 órára, s akkor francia farmerokkal is találkozhatunk - állítja, miközben elteszi a név­jegykártyát - és akkor összejö­het a téma. No, szóval nem vagyunk könnyű helyzetben, hiszen ha­rapófogóval kell kihúzni a sza­vakat az igazgatóból. Megpen­dítjük, úgy értesültünk, nyugati piacon nagyon megy a napra­forgó, meg a szója. „Ráharap”. A szója nem, csak a napra­forgó - mondja 60 százalék­ban Franciaországnak dolgoz­nak, és 3 millió frank az idei ár­bevételük. Egyébként Bicsér- den van egy nagy üvegházuk, ahol most érik a napraforgó. E növény nemesítésével kapcso­latban négy külföldi szerződést írt alá az igazgató, a csehekkel pedig borsó és bab nemesítésé­ben állapodtak meg. Amit az intézet területén belül láttunk, az saját erőből történő épületfelújítás, amit tavaly kezd­tek, és 13 milliót fordítanak rá. A támogatás néhány éve ismeret­len fogalom, de azért nem áll meg a tudomány. Sőt! Takács László, dohánygyári szakembe­reket vár - meg is érkeznek - Pécsről és Debrecenből, mivel úgy tervezik, dohánykutató bá­zist alakítanának ki Bicsérden. Próbálkoznak a szabad kapaci­tás kihasználásával, amihez a hely, a felszerelés, a lehetőség megvan, kutatókat pedig „hoz­nak". A kutatóintézetben szerényen dolgozik a szürkeállomány és 3-4 éve nincs életszínvonal­csökkenés. Ez azt jelenti, Kupa úrral az idén is partiban vannak. Máskülönben pedig nincsenek nagy dolgok, halljuk, s ha fotózni akarunk, akkor az talán jó lesz, hogy virágzik a hibiszkusz. . . Nem mérgezték a lovakat Három hete foglalkoztunk a Szakályban elpusztult lovakkal, s akkor azt ígértük - bár dr. Kop- pán Miklós állatorvos megerősí­tette, hogy véleménye szerint ki­zárt az emberi beavatkozás -, visszatérünk a témára, megvár­juk a vizsgálat eredményét. Nos, eljött ennek is az ideje, ezéd megkerestük dr. Cséplő Attilát, a Kaposvári Állategészségügyi In­tézetben.- Részben megnyugtató, részben nem, amit tudok mon­dani - kezdte a telefonban Cséplő doktor -, hiszen nem ta­láltunk semmi mérgezőt a vizs­gálat során. A méregtani vizsgá­lat eredménye negatív, és ki van zárva a karbamid, a szerves foszforsavészter származékok, és alkaloida által okozott mérge­zés.- Mást vizsgáltak-e?- Szerveket, pontosabban szervrészeket néztünk kórbonc- tanilag és kórjelző elváltozást nem találtunk. Fertőző beteg­ségre utaló jelek nem mutatkoz­tak. Egyébként mi a jelzett mé­reganyagra vonatkozó vizsgála­tot végeztük csak el.- Mégis mi lehetett az oka a három ló elpusztulásának?- Bármikor előfordulhat, hogy a lovak takarmánytól, vagy sok más ok miatt „bekólikáznak”. Ez az elpusztulás minden bizonnyal gyomor, illetve bélműködési probléma miatt jött létre... Az oldal készítői, Ékes László újságíró, Gottvald Ká­roly és Kispál Mária fotóripor­terek köszönik figyelmüket, várják érdeklődésüket. Flóri bácsi Hogy van ez? Z-vel csak kezet fogok, P-nek intek, T-t meghallga­tom, de sietve búcsúzom, K-nak szeretnék mondani valamit, ám nem ér rá. . .és folytathatnám. Nem teszem, mert ennyiből is látszik, ro­hanunk, hajtunk, ügyeske­dünk - már aki tud -, mert kell a pénz a megélhetés­hez, hiszen régóta nem a szegények, hanem a csórók országa, népe vagyunk. . . A minap azt hallottam a hí­rek között, hogy hamis schil­ling „bukkant fel” Győr kör­nyékén és nyomoznak a gyártók, a hamisítók után. Bizonyára kézre is kerülnek, megállítják őket. . . Jut eszembe: mi mindnyá­jan naponta találkozunk „hamis”, lassan fabatkát sem érő forintokkal. . . Na, szóval, hogy is van ez? Felújítják akultúrházat Valószínű, sokáig beszéd­téma lesz még Tolnanémediben a gyermeknap - igazán sajnál­juk, hogy különböző okok miatt nem vehettünk részt rajta -, hi­szen a nagyon sok munkát vál­laló szülőkkel együttműködve (!) mindenkit megmozgattak. Áz erkölcsi siker mellett az anyagi sem elhanyagolható, ezért is kö­tötték a lelkünkre, hogy megírjuk ezt a felejthetetlen napot. A fiataloknál maradva elmond­juk, terven felül felújítják a kul- túrházat, ugyanis az önkor­mányzat úgy látja, tapasztalja, az ifjúság szívesen megy majd a nyáron az intézménybe, s ezért megfelelő körülményeket kí­vánnak biztosítani a kultúrált szórakozáshoz. A munkát házi­lagos kivitelezéssel oldják meg, amit lehetővé tesz az, hogy jú­nius 1-jétől 4 személyt alkal­maznak közhasznú munkára. Igen, mindenki Flóri bácsinak ismeri, tiszteli Magyarkesziben egy iparos, pontosabban szólva cipészdinasztia utolsó tagját, Simon Flóriánt. Nem, nem foltozósuszter ő, hanem olyan mesterember, aki­nek meg kellett tanulni a minta­vágást, a szabászatot, mindent, ami a szakma csínja-bínja, az­tán „kikerekedett”, mert elké­szülhetett a parasztpapucs, a magasszárú cipő, a félcipő, a szandál és egyéb férfi-női láb­beli. A hátrafésült ősz haj, s a ba­jusz mögött egy sokat próbált, ám derűs ember bújik meg. Olyan, aki ugyancsak elége­dettnek tűnik. Áz is a 68 éves mester, és még akkor sem ko- morodik el a tekintete, amikor a Rákosi-rezsim adóterheit, aztán az 1959. évi pályaelhagyást em­legeti fel.- Nagy volt az adó, adtak 2,7 kiló talpat három hónapra - em­lékezik-, aztán amikor beadtam az ipart, azt mondták, indokol­jam meg. Megindokolni? Minek? Úgy nem lehetett megélni. Kubi­Kedvezményes akciók Regölyben Eszköz nélkül semmi a föld. . . Bő a választék kisgépből Lapunk rendszeres olvasói szinte minden hónapban talál­kozhatnak a regölyi kisáruház valamilyen kedvezményes vá­sárra invitáló hirdetésével, a községben járók pedig örömmel térnek be a gazdag áruválasz­tékú üzletbe. Mi is ezt tettük, az­tán végighallgattuk Kelemen Gyula üzletvezetőt.- Nagyon jó lett volna- kezdte - ha a kis- és nagygépek úgy „in­dulnak” el, ahogy elképzeltük. Tavaly 13 közepes nagyságú traktort adtu nk el, az idén viszont csak az árát nézik az emberek. Ez két ok miatt van: emelkedett az ár 170 százalékkal, és csök­kent a vásárlóerő. Nincs meg már az a hagyományosan ma­gas forgalmunk mezőgazdasági kisgépből, mivel egyrészt telítő­dött a piac, másrészt 5 hektárra már nem rotációs kapa kell. . . Kelemen Gyula kutatta a kö­zepes kategóriájú gépek forrá­sát, de irreális összeget kérnek értük, és nincs kedvező hitel- konstrukció sem, a lízing pedig „földre tenné a polgárt”. Eszköz nélkül pedig nem ér a föld sem­mit - állítja az üzletvezető. Nem véletle­nek kedvezmé­nyes akciók Regölyben, hi­szen megpró­bálják az igé­nyeket támo­gatni, aztán meg van egy kényszer is a pénzforga­tásra. Tavaly júniusban 11 milliót árultak „féldisznós hű­tőládából", az idén ha a fele meglesz ennek, akkor az üzlet­vezető össze­teszi a kezét. A forgalmuk '90-ben 66 mil­lió volt, az idénre 78-at terveztek, de úgy látszik, ál­mokat kerget­nek, hiszen a kereslet visszaesett, az embe­rek csak élelmiszerre költenek, pedig kínálati pozíció van az árubeszerzésben. Az üzletve­zető szerint ma a vevő számít a legnagyobb értéknek. . . A Béke Mgtsz új elnöke Visszahúzta a rög A felületes érdeklődő csak annyit tud, hogy néhány héttel ezelőtt az el­hunyt tsz-elnök helyére új veze­tőt választott a tamási Béke Mgtsz tagsága. Babai Tibor, volt főallattenyész- tővel olyan ember lett az első számú vezető, aki egy éve került a téeszhez. Azt is mondhatnánk, jött, látott, győzött - a háromfor­dulós szavazás után.- Ki lett a Béke Mgtsz elnöke? -tettük fel a kérdést. Értényben születtem 1946-ban, Keszthelyen szerez­tem agrármérnöki diplomát, 1969-ben az ujiregi Béke Mgtsz-ben főállattenyésztő vol­tam, utána Egyházasharaszti- ban a szakosított telep vezetője, majd főmezőgazdász-helyettes, később főmezőgazdász lettem. Onnan - családi okok miatt - Pest megyébe költöztünk és nyolc évig főállattenyésztő vol­tam Jászkarajenőn. Á rög azon­ban visszahúzott: a feleségem ujiregi, és Tamásit is egy fejlő­dőképes helynek ismertük. Itt építettünk. Először a BOS- COOP-nál voltam szaktanács- adó, majd a földhivatalban is dolgoztam, egy éve pedig még kusnak mentem, s a vizitársulat- tól jöttem nyugdíjba nyolc éve.- Flóri bácsi, mi a szépsége ennek a szakmának?- Az, amikor az ember meg tudja csinálni a lábbelit olyanra, amilyenre akarja... Nézzék, itt van a fiamnak az első kiscipője, meg a kaptafa is! - mutatja, mi­közben szeretettel simogatja... Szót ejtünk még a híres pin­főállattenyésztőnek hívtak...- Tervek, jövő?- Álló- és forgóeszközében le­romlott a tsz, de pénzügyi hely­zete stabil. Problémát jelent a mezőgazdasági termékek el­adása. Október óta nem lehet ér­tékesíteni a nagysúlyú sertést és a selejtkocát. Erre azonban már van programunk: 150 forintért adjuk a rövidkarajt, 135-ért a színhúst a saját boltunkban. A jövőről is kérdeztél. A tsz, mint rendszer, 1992. március 31-én megszűnik, addigra nevesíteni kell a vagyont és a földet. Ennek a felosztására olyan pontrend­szert akarunk kidolgozni - több variációs lehetőségről lesz szó- , amivel a lehetőségekhez ké­pest igazságosan tudjuk a va­gyont szétosztani. Úgy érzem, egyetlen tsz-tag sem akarja a közöst megszüntetni, hogy mi­lyen formában működik tovább, azt ki kell dolgozni.- Hallhatnánk valamit az ars poeticádról?- Igen. Nem érzem egysé­gesnek a vezetői garnitúrát, munka szerinti díjazás kellene, teljesítményösztönző rend­szerre van szükség, olyanra, ami az ágazati eredményekhez kapcsolódna, és gyorsabb dön­tések szükségesek.- Mindehhez kívánok erőt, egészséget és sok partnert! cehelyi vásárokról, ahova édes­apja vitte a lábbelit, az unoka ál­tal készített papucsról többek között, aztán azt is megtudjuk, Flóri bácsi ma sem tétlen. Ha a szőlő engedi, idább-odább van idő egy-egy cipőt, vagy szandált a családnak, a rokonoknak megcsinálni, míves munkát ki­adni a kezéből. Csak sokáig így legyen még! Ragaszkodunk a kórházunkhoz Látogatása kissé váratlanul ért, bár üzentem, keressen fel, ha Pincehelyen jár. Engedje meg, hogy egy-két dolgot el­mondjak. Először is a kórház ügyéről beszélek. Évtizedek óta figyelemmel kísérem a sorsát. Úgy gondolom, minden szülőfa­luját szerető ember ezt teszi. A II. világháború után me­gyénk egyetlen fekvőbeteg kór­háza a szekszárdi volt. Ez is olyan gondokkal küzdött, hogy a megye hivatalos lapja szerint ' megkondult a lélekharang a me­gyei kórház felett." Ez késztette dr Lukovits István Állami-díjas orvosunkat az üresen álló ház kórházi célokra való felhaszná­lására. Tudom, rövid cikkeket írnak csak egyes községekről, de annyit talán még elmondhatok. Pincehely nagyközség ragasz­kodik a kórházához, amely is­mereteink szerint a II. világhábo­rút követően Tolna megye első újonnan létesült betegellátó in­tézménye. Nyolcvan ágyas, ahoi az orvosok lelkiismeretesen, gondosan, a betegekhez közel- állóan látják el a rászorultakat. Műszerezettsége kiegészítésre szorul.Ehhez jóindulat, segítő­készség kellett volna és kel­lene... Természetesen önnek, újsá­gírónak joga azt közölni, amit jó­nak lát, de nagyon örülnénk, ha egyszer mellénk is állna! A kór­házzal kapcsolatos cikkekei évek óta figyelemmel kísérem és gyűjtöm. Az utóbbi évekből egy-kettő: 1989.: Bonyhádon és Pincehelyen marad a kórház, 1991. január 17.: Mi lesz a ta­mási laktanyával?, 1991.április 20.:A gyógyászat szentélye Tamásiban? Szívből kívánjuk, hogy úgy legyen! Nem irigyeljük, csak fájlaljuk a rendelőintézet át­telepítését. Sajnáljuk a betegek utaztatá­sát, az orvosok "kéthelyi" rende­lését, a sok kiadást. Ez a téma nemcsak Pincehely ügye, ha­nem a megye észak-nyugati te­rületéé is. Kérjük, tegyünk pon­tot a téma végére! Maradjon itt a kórház és fejlesszék, mert terü­let van bőven! Régi vágyunk a Vörösmarty emlékszoba és faluszoba létre­hozása. Ehhez a tsz elnökétől kaptunk egy helyiséget, pályá­zat útján nyertünk 50 ezer forin­tot, amiből megjavíttattuk az aj­tót, ablakot. Szatmári Juhos László készíti majd el Vörös­marty portréját. Ennyit szerettem volna el­mondani önnek, kedves szer­kesztő-riporter úr. Elmondta Horváth Anna nyugdíjas tanár Pincehelyen. Ezeket a cipőket a fiamnak varrtam

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom