Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-26 / 148. szám

4 NÉPÚJSÁG Dombóvár és környéke Kevesebb a hazai vendég, több a külföldi Gunarason Előszezoni tapasztalatok Június vége felé haladunk, az igazi kánikulából már kap­tunk némi ízelítőt. Milyen volt az idei előszezon, milyen tapaszta­latokat szerzett a gunarasi strandot üzemeltető Symbex kft, erről kérdeztük az egyik ér­dekeltet, Szigethy Istvánt.-Tízezerrel kevesebb idáig a látogatók száma, mint a tavalyi hasonló időszakban volt - kap­tuk a választ a vállalkozó alpol­gármestertől, aki ennek okait a májusi hűvös időjáráson kívül a vállalati üdültetések, hétvégi ki­rándulóbuszok elmaradásának tudja be. Kevesebb a hazai für- dőző, pedig Gunarason nem emelték olyan mértékben a für­dőjegyek árát - 55 forint a fel­nőtt belépő -, mint például Har­kányban. A külföldi üdülők a korábbi évekhez hasonló számban ér­keztek az előszezonban, töb­ben azonban néhány napos itt tartózkodás után távoztak, mert a szabadtéri fürdőzést hideg­nek találták, a fedett gyógy­fürdő rekonstrukciója pedig az ígéret ellenére nem fejeződött be szezonkezdetre. A fősze­zonra a kft utazási irodájának előrejelzése szerint a tavalyinál több külföldi vendég várható. A Symbex kft hosszabb idő­szakra szerette volna bérbe­venni a strandot, de mivel csak egy évre kapta meg a bérleti jo­got a Tolna Megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalattól, így komo­lyabb beruházásokba nem fog­hattak. Tervbe vették pedig, hogy a szabadtéri melegvizes medencék fölé ponyvát tesz­nek. Vízforgató berendezésre is szükség lenne, de ezt csak egy tízéves koncesszió alatt tudnák megvalósítani. A vízmű 1990- ben 2 millió forintot kért a város­Még nincs tömeg a medencékben tói a fürdő üzemeltetéséhez, gazdaságtalanságra hivat­kozva. Tavalyi veszteségük számításaik szerint ugyanis 2,1 millió forint volt. Az idén az ön- kormányzat nem ad semmiféle támogatást, ellenben a Symbex fizet 1,2 millió forint bérleti díjat a vízműnek, és a brutto bevétel ötven százalékát. Emellett el­végzik a szükséges karbantar­tási, felújítási munkákat, és ja­nuár elsejétől visszamenőleg fi­zetik az állandó munkaviszony­ban álló dolgozók bérét. Az idén egyébként csaknem tíz fő­vel kevesebb személyzettel üzemeltetik a strandfürdőt, mégis nagyobb a rend, mint ko­rábban, kevesebb a szemét, több a virág. Az ételt, italt, fagylaltot áru­sító bódék is átrendezve, tet­szetősebb formában várják a fogyasztókat, ami igen örvende­tes, az viszont már kevésbé, hogy felújítási költségeiket rög­tön a fürdőzőkre kívánják áthá­rítani, a megye legdrágább fo­gyasztói árait produkálva. Egy sima hamburger ugyanis 55 fo­rintot kóstál, egy lekváros pala­csinta 12 forint, a kürtös kalács pedig 100. Tíz deka savanyú­ságért 25 forintot kérnek, a Sza­lon sörért pedig 35-öt. Hogy ezek után nem kell sorba állni, mert aki csak teheti, a hazai szendvicsét fogyasztja, az ezek után mindenki számára világos. Uj lakások az Ady utcában Új, négy épületegységből álló lakástömb épül a Hunyadi tér nyugati oldalán, az Ady utcá­ban. Az öntött technológiával készülő épületek közül az egyik 36 lakásos tömböt a napokban adják át tulajdonosaiknak. A la­kásokra a vevőket már kijelöl­ték, felerészben önkormányzati lista alapján, felerészben pedig szabadpiaci áron. A lakások kü­lönböző nagyságúak, e szerint változik az áruk is. Az épület beruházója az OTP, kivitelezője a Tolna Megyei Állami Építői­pari Vállalat. A közművesített telket a helyi önkormányzat biz­tosította az építkezéshez. A 36 lakásos tömb mellett nemsokára újabb 32 lakás épül. Mi a véleménye ? Miszlai József tanár, képviselő Azt gondoltam, hogy a kö­vetkező dombóvári képvise­lővel készülő beszélgetést nem túl elmésen, de azzal fo­gom indítani, hogy mondja el a véleményét arról, amiről akarja. A kérdést aztán még­sem kellett feltenni, mert Miszlai Józsefnek, az Apáczai Csere szakközépiskola törté­nelem-testnevelés tanárának a mondanivalója oly sok volt, és olyan szívesen beszélt ezekről, hogy öröm volt vé­gigbeszélgetni vele azt a csekélye egy órát, ami ren­delkezésünkre állt. Szinte azonnal a sportra terelődött a szó.- A sportpálya mellől engem el se lehetne zavarni. Nagyon büszke vagyok rá, hogy kilenc tanítványomból lett testnevelő. Van belőlük az ország minden pontján. Nagyon sokat köszön­hetek Mozolai Jánosnak, belőle csak úgy árad a szakma szere- tete.- Miért annyira fontos a sport?- Ép testben ép lélek, és ez nem szólam, hanem nagyon fontos alapigazság. Nagy neve­lőerő a mozgás. Elfacsarodik a szívem, ha látom azt a sok ti­zenévest, akik cél nélkül ten­gődnek a tereken. A mozgás fegyelemre szoktat, önbizalmat ad. Értem én, hogy a szülők na­gyon keveset tudnak a gyereke­ikkel lenni, mert minden idejük­ben dolgoznak, hogy elő tudják teremteni az anyagiakat. Saj­nos, alig beszélgetnek a fiata­lokkal, a pedagógusnak meg nem lehet annyi ideje és ener­giája, hogy mindenkihez megta­lálja a kulcsot. Csodálatos har­madik osztályom van, ezt feltét­lenül írja meg, többségükben fiúk. Nagyszerű velük dolgozni. Arról is szólni kellene, hogy hála a MÁV-nak és a Pécsi Postaigazgatóságnak, nagy­szerűen felszerelt tornatermünk van - vasút és postaforgalmi szakembereket képzünk -, ahol amíg a fiúknak segítek kötelet mászni, a lányok video segít­ségével tornázhatnak, láthatják a mozgás szépségét, és szól­hat az ösztönző zene. A keresz­ténydemokraták támogatásával egyéni választókerületben let­tem képviselő. Hívő embernek neveltek a szüleim. Pannon­halmán érettségiztem, ahol nagyszerű emberek voltak- a tanáraim. Ott tanultam meg a rendet és a fegyelmet, és a má­sok iránti türelmet. Az önkor­mányzatban az egyszerű em­berek mindennapi érdekeit sze­retném képviselni, ezért is nem kötelezem el magam egyetlen párt mellett sem. Egyetértek azzal a barátommal, aki nem­rég azt mondta, „megjöttek a szörfözők, akik most igazítják a szélbe a vitorlájukat”. Arra gon­dolt, hogy most már a volt párt- tikárok ülnek az első sorokban a templomban.- Ha három kívánsága tel­jesülne, mit kérne?- Először is szeretetteljes családban szeretném a felesé­gemmel felnevelni a gyerekei­met, és szárnyukra bocsátani őket, egy fiam van, és egy kis­lányom. Reggel héttől este ha­tig vagyok az iskolában, sajnos, én sem tudok velük annyit együtt lenni, mint szeretnék. Ezért is jó, hogy végre itt a szü­net, több időt tölthetünk együtt. A második, hogy legyen Dom­bóvárnak sportcsarnoka. Szép tervek születtek az előző rend­szerben is egy szabadidőköz­pontról, mert hát akkor sem volt minden rossz. A harmadik pe­dig, hogy a választási ciklus végén emelt fővel tudjuk ösz- szegezni, hogy mit tettünk az elmúlt évek alatt. Ihárosi Ibolya Indul a nyolc osztály Kilencvenhat kisdiák jelentkezett a dombóvári Illyés Gyula Gimnáziumban ősszel induló 8 osztályos szakra. A felvételi be­szélgetések egy része már lezajlott. Ezeknek eredménye azt mu­tatja, mint Berta Bálint iskolaigazgató elmondta, hogy a szakra felvételiző gyerekek komoly tudással rendelkeznek magyar nyelvből- és irodalomból. Az írásbeli alapján 18 kisdiákot már fel­vettek az oktatási intézménybe, további tizet ezután fognak. A gimnázium értékeiből Restaurálják a seccót Krimikrónika Erőszak fényes nappal Ha valaki elmondhatja magá­ról, hogy nem hoz szerencsét neki a tizenharmadika, akkor az a negyven-ötven év közötti dombóvári asszony nyugodtan megteheti, akit június 13-án, délután 13 óra körül két cigány férfi megerőszakolt a gázcsere­telep mögötti gazos területen. A szerencsétlen nő gyanútla­nul haladt az úton, amikor a két, eddig ismeretlen férfi ráugrott, berángatta a gazos területre, és egymás után megerőszakolták. Az ellenkező asszonyt megver­ték, fojtogatták, nyakán kék­zöld külsérelmi nyomok marad­tak, majd végrehajtva tettüket, ismeretlen helyre távoztak. A sértett nő orvosi látlelet és rendőrségi feljelentés után az eseményektől feldúlva haza­ment, ahol férje jól megverte, mondván, becsületes asszony nem jár ilyen helyekre. A dombóvári gimnáziumot 1929-ben építették, községi pénzből. A korabeli mesterem­berek munkáját dicséri, hogy a falakat és a tetőt azóta sem kel­lett felújítani, megelégedett a rendes karbantartással, amit sok, később készült dombóvári épületről nem lehet elmondani. Az épületnek sok értéke van. Ezek közé tartozott az iskola volt tanárának, Marcell György festőművésznek a seccója, és az iskola akkori tanítványának, későbbi rajztanárának, Sarkan­tyú Simonnak a műve. A fal­festményeket 1950-ben témá­juk miatt ideológiai okokból le­vakolták. Marcell György Szent Imre élete című festményét ki­bontották és Romváriné Kutas Eszter avatott munkájával res­taurálták. Az ügy hosszan húzódott, mert a rendszerváltást meg­előző években senki nem mert sem igent, sem pedig nemet mondani. Azóta ismét látható a seccó, az ehhez szükséges 200 ezer forintot természetesen nem a költségvetésből fedez­ték, mint ahogyan Sarkantyú Simon korai képe, ami a Hősök emlékezete címet viseli, rész­ben a Szent Imre emlékezete című képnek köszönheti, hogy szeptember elsején a nyolc osztályos képzés megkezdése­kor ismét felavathatják. Készült ugyanis egy képeslap a másik műről, aminek az árusításából befolyt pénz az alapja a kép ki­bontásának, majd restaurálá­sának. A többihez más módon teremtik meg az alapokat, bi­zonnyal ezt a munkát is támo­gatja majd az öregdiákok köre és mások. A restaurálást Rom­váriné Kutas Eszter végzi. Laktanya átadás Régvárt eseményre kerül sor hétvégén Dombóváron, átadják a volt szovjet laktanya épületeit. A Kaposszekcső határában lévő katonai objektum önkor­mányzati kézbe történő átadása egyszer már meghiúsult, mint arról akkor hírt adtunk. Az épületek átadását sokan várják, de leginkább azok a fia­talok, akik egyesületbe tömö­rülve így remélik megoldani la­kás gondjaikat. Az „OKÉ”- sok önerőből, a volt tiszti lakásokból szeretnének otthont kialakítani maguknak. Az előzetes tárgyalások ér­telmében, információink szerint, a kaposszekcsői önkormányzat a laktanya területén lévő összes lakást átengedi a dombóvári önkormányzatnak, így a vártnál több fiatal juthat lakáshoz. Emlékünnepség volt 23- án a zsidó mártíremlékmű­nél Dombóváron. Az ün­nepségen a városból elhur­colt zsidókra emlékeztek. Marczell György seccója már eredeti szépségében pompázik 1991. június 2 Múlt idő Kutatjuk a többszáz, több ezer évvel ezelőtti esemé nyékét, miközben a néhány évvel, évtizeddel ezelőtti tör ténések feledésbe merülnek pedig a közelmúlt dolgai ma valónkat jobban befolyásol­ják, mintsem azt gondolnánk Az alábbiakban szemelvé­nyeket bocsátunk közre Dombóvár 1969.december 1. óta vezetett krónikájából. 1975. okt. 29. A városi tanács nagytermé­ben a tanácsok megalakulásá­nak 25. évfordulóján ünnepé­lyes keretek között megemlé­keztek az eltelt időszakról. Vi­dóczy László tanácselnök kö­szöntötte az elnökségben he­lyet foglalló Szabópál Antalt, a Tolna Megyei Tanács elnökét, Gyuricza Istvánt, az MSZMP Városi Bizottságának első titká­rát, dr. Bősz Endrét, az MSZMP adminisztrációs osztályának munkatársát, Kiss Jánost, Dombóvár első díszpolgárát és valamennyi vendéget. Az üdvözlő szavak után a ta­nácselnök ismertette a szocia­lista közigazgatás megteremté­sének fontosabb állomásait. Megemlékezett a felszabadulás után létesült nemzeti bizottsá­gokról, majd az 1950-ben meg­alakult első igazi népképviseleti szervekről, a tanácsokról, me­lyek azóta politikailag, szerve­zetileg megerősödtek. A dolgo­zók érdekeit következetesen szolgáló tekintélyes állami szervekké, a munkáshatalom igazi képviselőivé váltak a ta­nácsok, hangsúlyozta az elnöki beszámoló. Az ünnepség a tanácsok megerősödésében aktívan résztvevő elvtársak kitünteté­sével folytatódott. Szabópál An­tal átadta a Minisztertanács ál­tal adományozott kitüntető jel­vényt és oklevelet Bérdi József vb-titkárnak, és Mikina Ferenc tanácstagnak. A 25 éves taná­csi munkát elismerő kitüntető jelvényt és oklevelet a követke­zők kapták: Vidóczy László ta­nácselnök, Vaszkó Szilveszter nyugdíjas, Árvái József főelő­adó, Bárdossy Pál tanácsos, Bódog János főelőadó, Fenyő­vári Jánosné főelőadó, dr. Ge­lencsér Jenő főelőadó, Gondi Lajos osztályvezető, Kovács István főelőadó, Nagy Ká- rolyné, anyakönyvvezető és Rédei Kornél főelőadó. Ezután Vidóczy László beje­lentette a tanácsülésnek, hogy Nagy Károlyné anyakönyvveze­tőnek a megyei tanács elnöke a tanácsosi címet adományozta, majd átadta a szakmunkás- képző igazgatójának a VB által adományozott „Dombóvárért” Emlékérmet. Az ünnepség ak­tuális problémák, megtárgyalá­sával folytatódott. Első helyen szerepelt a város további fej­lesztésének kérdése, a lakásé­pítések folytatása, amivel pár­huzamosan fejleszteni kell az infrastruktúrát. (folytatjuk) Az oldalt F. Kováts Éva szer­kesztette A hazai olcsóbb

Next

/
Oldalképek
Tartalom