Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-26 / 148. szám

1991. június 26. Kisvállalkozók oldala NÉPÚJSÁG 5 Vállalkozás, piac, tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, adózás A valutázás igazi okai Kocsikat részletre, kamat nélkül? Tolnában is megjelent a Poligrupo ; - : * : Az ötletes portugál szisztéma nálunk is arat Sok család vágyik korszerű autóra. A havi 20-30 ezer forintos törlesztést kevesen engedhetik meg maguknak. Az okos pénzügyi szakembe­rek kitalálták évekkel ezelőtt, hogy a piaci kamatok csak az inflációt növelnék, tehát azokat mesterségesen alacsony szintre kell lenyomni. Ugyanak­kor az eleve alacsony kamato­kat húsz százalékos kamatadó­val kell terhelni. Majd, ha már nem lesz infláció és nem lesz költségvetési hiány, be lehet vezetni a pénzpiaci módszere­ket. Már négy éve folyik ez a bölcs kamatpolitika, de eköz­ben egyre nagyobb lesz az inf­láció, és a költségvetési hiány. Ebből az egyszerű, de józan emberek azt a következtetést vonnák le, hogy rossz a mód­szer. A szakemberek azonban a mind nagyobb inflációban és a mind nagyobb költségvetési hiányban csak a módszerek fenntartásának további indokát látják. A nép azonban nem hagyja magát, és végül ez esetben is bebizonyítja igazát. A szakem­berek még nem döntötték el: pozitív, vagy negatív jelenség­nek tekintsék, hogy a nép nem forintba, hanem nyugati devi­zába fekteti a pénzét. Örülnek annak, hogy e deviza többségét magyarországi bankokban he­lyezik el, arról pedig nem vesz­nek tudomást, hogy jelentős összegek kerülnek külföldi ban­kok számláira, vagy jönnek vissza külföldi név alatt ve­gyesvállalatokba. Arról sem igen mernek panaszkodni, hogy csökken a forintbetétek reálér­téke. Azt még maguknak sem fogalmazzák meg, hogy az inf­láció mértékénél lassabban gyarapodó forintbetétek tényle­ges csökkenést jelentenek. Az az igazság, hogy a mi kamatadónk a világon egyedül­álló ostobaság. Elsősorban sehol sem magasabb 1.5 szá­zaléknál a betéteket sújtó adó, nálunk ezzel szemben már megközelíti a 7 százalékot. Vagyis nálunk a takarékosságot legalább ötször jobban adóztat­ják, mint az utánunk következő országban. Aztán ez az adó együtt nő az inflációval, tehát minél nagyobb az infláció, an­nál jobban adóztatjuk azt a naiv állampolgárt, aki forintját teszi a bankba. Az állampolgárok azonban gondolkodnak. A megtakarított pénzük egyre nagyobb hánya­dán feketén vásárolnak nyugati devizát és azt teszik a ban­kokba. Ők ki tudják számolni azt, amit a szakemberek nem akarnak tudomásul venni, hogy a nyugati devizában elhelyezett betétek után mintegy 12 száza­lékkal magasabb kamatot kap­nak, mint a forintbetétek után. Közben a pénzügyi szakem­bereink azért panaszkodnak, hogy csökken a lakosság meg­takarítási hányada. Ez azonban csak az ő kancsal szemükben van így, amellyel csupán azt lát­ják, amit nekik takarítanak meg. A valóságban megtakarítás minden le nem kötött jövede­lem. Ha igaz az, hogy a lakosság hazai devizabetétjének felényi összeget külföldön helyeztek el bankokban - amit én reálisnak tartok -, akkor azzal kell szá­molni, hogy a lakosság az el­múlt évben mintegy 80 milliárd forintnyi megtakarítást ért el. Ugyanis mintegy egymilliárd dollárral több devizát vásárolt annál, mint amennyit elköltött. Az is megtakarítás, amit a la­kosság beruház. A lakás- és nyaralóépítésre, bővítésre az elmúlt évben becslésem szerint mintegy 100 milliárd forintot fordítottak. Húsz milliárdra lehet tenni a behozott gépkocsik ér­tékét. Ehhez járul még legalább ekkora egyéb beruházás a kis­vállalkozásokba. 1990-ben tehát a lakosság 200 milliárdnál többet takarított meg. Ez magasabb jövedelmi hányadot jelent, mint bármelyik nyugat-európai országban. Természetesen ennek megíté­lése szemlélet kérdése is. A mi szakembereink csak azt tekintik megtakarításnak, amit a lakos­ság az ő rendelkezésükre bo- csájt. Azt, ami ennél sokkalta hatékonyabb megtakarítás, azt nem számolják. Szerencsére már nincsenek zárva a határok, már nem lehet ellenőrizni a lakosság deviza- vásárlását. így viszonylag gyor­san kiderül, hogy a nép úgyis megtalálja a szakmai ostoba­ságok kijátszásának útjait. Kopátsy Sándor Hogy mi az a Poligrupo? Olyan emberek csoportja, akik gépkocsihoz akarnak jutni egy speciális rendszer­ben történő részletfizetéssel. Megyénkben a Növi ki Szek­szárdi Kft kapott kizárólagos forgalmazási jogot a portugál többségi tulajdonnal alakult Poligrupo Kft-től. A nyilván sokakat érdeklő lehetőségről Jobban Zoltánt, a Noviki Szekszárdi Kft igazgatóját kérdeztük.- Valóban nagyon sok em­bert érdekel ez a rendszer - kezdte Jobban Zoltán -, hiszen alig indítottuk el a propagálást, máris megrohantak bennünket, előfordult, hogy naponta két-há- romszázan is felkeresték az irodánkat. Ez abból a szem­pontból nem szerencsés, hogy így nincs lehetőség az alapos tájékoztatásra. A Poligrupo rendszer elég bonyolult, és én szeretnék minden ügyféllel kü­lön elbeszélgetni, kitérni vala­mennyi lényeges vonatkozásra, nehogy az esetleges félreérté­sek később gondokat okozza­nak.- A cég reklámja szerint 60 havi részletre, előlegfizetés nélkül, kamatmentesen jutha­tunk bármilyen kocsihoz. Hogyan lehetséges ez a ka­matmentes részletfizetés?- Úgy, hogy nem történik hi­telfelvétel. A jelentkezőkből a Poligrupo számítógépes nyil­vántartása 120 fős csoportokat alakít. A jelentkezők szerző­désben vállalják, hogy a havi tö- lesztőrészleteket 60 hónapon keresztül fizetik. Minden hó­napban befolyik tehát egy jelen­tős összeg, amelyből ez a zárt csoport két gépkocsit vásárol. Nincs tehát hitel, nincs banki közreműködés, s így kamat sincs.- Kik, milyen sorrendben jutnak hozzá a kocsikhoz?- Minden 120 fős csoport ha­vonta közgyűlést tart, s ezen gazdára talál az adott hónap­ban esedékes két autó. Az egyiket kisorsolják a csoport tagjai között, a másikra pedig li­citálni lehet. A licitet az nyeri, aki a legtöbb hónap egyösz- szegű kifizetését vállalja. A két nyertes számára a kiválasztott gépkocsikat a csoport rendel­kezésére álló pénzből ezután vásárolják meg. Ilyenkor is le­het még típusmódosítást kérni, a különbözet kifizetésével. Természetesen, akik kocsihoz jutottak, azok is tovább fizetik a havi törlesztőrészleteket a fu­tamidő lejártáig. A 60 hónap alatt tehát mindenki sorra kerül, aki szerencsés, az előbb, aki kevésbé, az lehet, hogy csak öt év múlva.- Milyen autótípusokat le­het választani és mennyiért?- A skála igen széles, több száz keleti és nyugati típus kö­zül lehet választani. Elvileg va­lamennyi, Magyarországon kapható gépkocsira elfogadunk jelentkezést, ha a gyártó cég garanciát vállal arra, hogy még legalább öt évig forgalomban lesz az adott típus. Emiatt nincs a választékunkban Trabant, Wartburg, vagy Skoda Favorit. A gépjármű árához 18 százalék megbízási díj adódik, valamint különböző biztosítási díjak. Ezek összegét 60-nal elosztva kapjuk meg a havi törlesztő­részletet. Egy keleti típusra 7-9 ezer forint, de van például olyan is - a BMW 750 iL -, amelyre több, mint 200 ezer forint a havi törlesztés. Egy középkategó­riás nyugati kocsinál, mint pél­dául a Renault 19-es, vagy a Fiat Tipo, 20 és 30 ezer forint között mozog a havonta fize­tendő összeg. Fontos megjegyezni, hogy - miután itt nagy létszámú cso­portokról és igen komoly ösz- szegekről van szó - a kockázat csökkentése érdekében a Po­ligrupo különböző biztosításo­kat is beépített a havi törlesz­tésbe, például életbiztosítást, garancia biztosítást, hitelfede­zeti biztosítást. Ez azért fontos, hogy az egyes tagok esetleges fizetésképtelensége esetén a csoport ne szenvedjen semmi­lyen hátrányt.- Havonta utazni a fővá­rosba, vagy Pécsre, részt venni a csoport közgyűlésén, ez nem kis leterheltséget je­lent. Feltétlenül meg kell je­lenni ezeken személyesen?- Nem. Ha valaki nincs ott a közgyűlésen, attól még ugyan­úgy kihúzhatják a számát, mint- ha ott lenne, sőt, piég a liciten is részt vehet úgy, hogy személyesen nincs jelen.- Mi történik, ha valaki megnyeri a licitet, de nem tud fizetni?- Akkor a licitben második helyre került tag kapja meg az autóhoz jutás jogát. Más követ­kezmény nincs, az illető tag legközelebb újra licitálhat.- Előfordulhat, hogy egy közgyűlésen két igen drága kocsit igénylő tag kap jogot a vásárlásra, és a csoportnak nincs annyi pénze. Mi törté­nik ilyenkor?- Ez valóban megeshet, de ekkor sincs semmi probléma, a Poligrupo elég tőkeerős cég ahhoz, hogy finanszírozza a vásárlást. Ugyanakkor ennek ellenkezője is előfordulhat, ha a havi befizetésekből és a licitek­ből jóval több pénz folyik be a csoport számlájára, mint két kocsi ára. Ilyenkor lehetőség nyílik arra, hogy kettőnél több autót vásároljon a csoport egy hónapban, és nem egy, hanem két-három tag örülhessen a sorsolás után. A plusz autók ugyanis mindig sorsolásra ke­rülnek és nem licitre.- A gépkocsik ára - külö­nösen öt éves távlatban - nem tekinthető állandó pa­raméternek. Egy esetleges áremelés után változik a havi törlesztés összege is?-Természetesen. Ha például az igényelt kocsi ára százezer forinttal emelkedik, akkor ezt elosztjuk a futamidőből hátra­levő hónapok számával, és ennyivel növeljük a havi részle­tek összegét.- Csak személygépkocsik­kal foglalkozik a Poligrupo?- Nem, kínálatunkban van igen sok féle haszonjármű is, egy tonnás határig. Éppen ezért a vállalkozók részéről is igen nagy az érdeklődés a Po­ligrupo iránt. Számukra különö­sen kedvező ez a rendszer, hi­szen az áfát visszaigényelhetik, és a havi törlesztést költség­ként elszámolhatják.-áa­Július elsejétől a kereskedelmi bankoknál A Start-hitel pályázati feltételei Romlott az adómorál Nem túl hízelgőek a vállalko­zókra nézve az APEH 1990-re vonatkozó adóvizsgálatainak tapasztalatai. Továbbra is gya­kori az adóköteles jövedelmek eltitkolása. A vizsgálat szerint leginkább a kisiparosokra jel­lemző ez, a magánkereskedők és a szerződéses kereskedők körében szigorúbb az adómo­rál. Egyes csoportokban hiá­nyos a könyvvezetés, a bizony­latok kitöltése és megőrzése, elmarad az adóelőlegek évközi befizetése. Akadnak vállalko­zók, akik nem teljes körűen vall­ják be bevételeiket és kiadásai­kat, valamint a pénzmozgást nem követik nyilvántartásaik­ban, üzleti könyveiket - az ira­tok elvesztésére hivatkozva - nem adják át az adóhatóság­nak. Sok vállalkozó úgynevezett zúgkönyvelőt foglalkoztat, aki­nek szakmai hozzáértése, adó­zási ismeretei rendkívül hiá­nyosak, és felelősség nélkül, elavult jogszabályok alapján dolgozik. Az is gyakori hiba, hogy a tevékenységüket meg­szüntető vállalkozók az szja és áfa kötelezettség alá eső bevé­teleiket figyelmen kívül hagyják. Végül - állapítja meg az APEH jelentése -, a vállalkozók egy része a reprezentációs költsé­geket bizonylatok nélkül szá­molja el. G. R. A helyi ipartestületek ügyele­téi előtt kígyózó sorok bizonyít­ják: a vállalkozni szándékozó állampolgárok zöme tud arról a 100 millió márka összegű bankközi hitelszerződésről, amit hazánk kedvezményes fel­tételekkel kötött Németország­gal. A megállapodás értelmé­ben az idén legfeljebb 40 millió márka hívható le, amit az MNB ugyanilyen mértékű forintrész- szel egészít ki. A hitelt folyósító Deutsche Ausgleichsbank előírásai alap­ján a Start-hitel csak a deviza- jogszabályok szempontjából belföldinek számító magán- személyeknek nyújtható, gaz­dasági társaságok tehát nem pályázhatnak. A bank szigo­rúan szabályozza a hitelkonst­rukció felhasználóinak körét is. Eszerint kölcsönt - a pályáza­tok benyújtása és elbírálása alapján - csak az induló, illetve a három évnél nem régebben kis- és középvállalkozói tevé­kenységet folytató, szabadfog­lalkozást űző, vagy mezőgaz­dasági munkát végző vállalko­zók kaphatnak. A hitel mértéke maximum 11 millió forint, azaz 250 ezer márka. A hitelezés le­bonyolítása - a hitelképesség ellenőrzésétől az odaítélésig - a bankok hatáskörébe tartozik. Fedezete pénzintézetenként változhat. A pályázatok benyújtásához szükséges nyomtatványokhoz ingyenesen, a lakóhelyhez leg­közelebb eső ipartestületnél le­het hozzájutni. A Start-hitel pá­lyázati feltételeit összefoglaló tájékoztató (150 forintért) ugyanitt kapható. A kérelmeket a kijelölt helyi pénzintézeteknél lehet benyújtani. A bank dönté­sét, elutasító vagy elfogadó ha­tározatát a Magyar Nemzeti Bank és a Deutsche Ausgle­ichsbank fogja ellenőrizni. A németek jelezték: a pénzintéze­tektől havonta kérnek összesítő jelentést. Az már biztos, hogy a Buda­pest Bank, az Innofinance, az Ipari Fejlesztési Bank, a Kon­zumbank, a Realbank, a Ma­gyar Hitel Bank Széchenyi Ist­ván Főigazgatósága, a Mező­bank, a Merkantil Bank, a Ma­gyar Hitel Bank, a Kereske­delmi és Hitelbank, az Orszá­gos Takarékpénztár és Keres­kedelmi Bank, valamint a Pos­tabank vesz részt a hitel elosz­tásában. Még folynak a tárgya­lások arról, hogy csatlakoznak- e újabbak hozzájuk. A hitel igényelhető vállalko­zás alapításához, de vállalko­zás átvételéhez is, amennyiben a pályázó a vállalkozás műkö­déséhez szükséges anyagi fel­tételeket átveszi, és elődjének tevékenységét nagyjából válto­zatlanul folytatja. Felhasznál­ható már működő vállalkozásba való belépéshez is, amennyi­ben az vállalkozói tevékenysé­get tesz lehetővé, vagyis a vál­lalkozó részt vesz az irányítás­ban, de a vállalkozásnak nem egyedüli tulajdonosa. Egy to­vábbi feltétel: az egzisztencia­teremtéssel kapcsolatos beru­házásokat három éven belül meg kell kezdeni. A hitelek odaítélését nem be­folyásolja, hogy a pályázó saját vagy bérelt helyiségben akarja folytatni tevékenységét. A pá­lyázat benyújtására mindazok jogosultak, akik a tervezett te­vékenység megvalósításához dokumentumokkal bizonyított engedéllyel rendelkeznek. A Start-hitel jóváhagyására jog­igény nem támasztható. A forintban felvehető kölcsön pályázójának a tervezett össz­költség legalább 30 százalékát saját, illetve egyéb forrásból kell finanszíroznia, s a saját for­rás részesedése nem lehet ki­sebb az összköltség 10 száza­lékánál. A kifizetés teljes egészében forintban történik. A kamatláb nagyságát - ami a jegybanki alapkamatláb 75 százaléka (je­lenleg 16,5 százalék), plusz a folyósítást végző pénzintézet kamatrése - a német bank írta elő. A kamatrés a garanciaalap által részben szavatolt hitelek­nél 1, minden más esetben 2 százalék, azaz 17,5, vagy 18,5 százalék a kamat. A futamidő a tevékenység milyenségétől függően 10-től 15 évig terjed. A türelmi idő, a hitel igénybevéte­létől számítva, maximum 2 év. A bankok a hitel végső fel­használójának gazdasági kö­rülményeit mindenre kiterje­dően figyelembe veszik. A hitell egyenlő havi, vagy féléves rész­letekben kell törleszteni, ám minden előzetes bejelentés nélkül határidő előtt is visszafi­zethető részben vagy egész­ben. A teljes összeget vissza kell fizetni, ha a vállalkozó nem az előre jelzett célokra használja fel a pénzt, továbbá, ha a hitel- nyújtás feltételei utólag megvál­toznak. Végül is mit kell benyújtani a pályázat elbírálásához? Doku­mentálni kell a pályázó szakmai életrajzát, a tervezett tevékeny­ség leírását, a beruházási és fi­nanszírozási tervet, a várható forgalom és jövedelem alakulá­sának adatait. Mindezeken kí­vül, amennyiben vállalkozás át­vételéről van szó, be kell nyúj­tani a vételi, illetve az átvételi szerződést, vagy annak terve­zetét és az utolsó két üzleti év zárómérlegét. G. R. Jogszabály­figyelő A 71/1991. (VI.6)kormány- rendelet a belföldi hivatalos ki­küldetést teljesítő dolgozók élelmezési költségtérítéséről szól. A rendelet szerint számla bemutatásának kötelezettsége nélkül legfeljebb napi 110,-fo­rint átalány számolható el. A rendelet 1991. júlis 1. napjával lép hatályba. A 3/1991. (IV.30) NGKM-PM rendelet a Kereskedelmi Vám­tarifa 1991. évi alkalmazásáról szóló 7/1990. (XII. 30.) NGKM- PM együttes rendelet módosí­tása. Az 1991. évi XVII. törvény a számvitelről rendelkezik. A tör­vény olyan számviteli szabá­lyokat rögzít, amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességé­ről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről. Az 1991. évi XIV. törvény módosította a Polgári Törvény- könyvet. Rögzítették azt az alapelvet, hogy a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenrangú, valamint a ko­rábbiaknál egzaktabb módon meghatározták a kizárólagos ál­lami tulajdon körét. A 15/1991. (V.21.) PM számú rendelet az 5000 forintos ille­tékbélyeg forgalomba kerülésé­ről rendelkezik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom