Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-25 / 147. szám

1991. június 25. Ásatás Pécs belvárosában Pécsett az új postaközpont alapjainak ásása közben falmarad­ványokra bukkantak a munkások. A helyszínen a Janus Pan­nonius Múzeum régészei közép- és római kori fal- és útmarad- ványokat tártak fel. A lakóházak falmaradványai közül cserép­töredékek, pénzek, érmék és egyéb használati tárgyak marad­ványai kerültek elő. Ingó elvek a piacon Kétség nem fér hozzá: gazdagok vagyunk. Elvekben. Úgy is mondhattam volna, hogy elvben. De ez nem tükrözte volna a valós helyzetet. Van egy csomó vadonatúj elvünk, no meg maradt még a régi pakliból is. Csakhát - a puding próbája még hátravan. Vajon használható-e mindaz, ami a birtokunkban van? Mi­hez kezdjünk például a nyíltsággal, őszinteséggel, segítő­készséggel, „eladhatók-e” a mai piacon? Tulajdonképpen elveket nem lehet eladni, csak elárulni. Épp úgy, mint önmagunkat. Ezek a mi szellemi ingóságaink. És bizony elveink, melyek szellemi jellegűek, az egyre bonyo­lultabb helyzetekben inognak is. Hol esik, hol emelkedik az ár­folyamuk, ami alaposan tükröződik a közérzetünkben is. Rendezni kéne elvkupacainkat valahogyan. Ki kéne válo­gatni mindazt, ami hasznos, kialakítani valamilyen bennünket is, a többieket is szolgáló rendszert gondolkodásunkban. Meg kellene tanulnunk, hogy az értelmetlen dolgok melletti kitartás csökönyösség, hogy a rugalmasság a gondolkodásban nem azonos a befolyásolhatósággal. Ha a valós tények befolyásol­nak, nem másvalaki érdekei előtt hajoltunk meg. Meg kell tanulnunk, hogy a türelem nem azonos a kritikátlan tehetetlenséggel. Meg azt is, hogy a másság nem csak a má­sikra jellemző, ilyen vagy olyan szempontból valamennyien „mások” vagyunk. Meg kell tanulnunk tisztelni a másikat, mert a most körénk alakuló világban mindennek és mindenkinek értéke van, akár pozitív, akár negativ előjelű. Ha nem tanulunk meg értékelni, bennünket sem fog senki értékünkön elfogadni. Tehát itt állunk a piacon, és nem csak a mások áruját nem ismerjük, de a sajátunkat sem tudjuk, mennyit ér. Nem tudjuk, mihez kezdjünk a múlttal, de, amig ez nem válik világossá, bi­zonytalan a jövő is. Fel kell fognunk: nem megoldás, ha ököllel az asztalt verve azt kérjük számon másokon, amit magunk is megtettünk - már aki... Es az sem nagyon valószínű, hogy olyan világban, amely az értéket felméri, sokáig tudna valaki olyan szerepjá­tékot játszani, hogy valós értékbázis nélkül is felértékeltet­hesse magát. Valami nagy, nagy... rendet kéne rakni. Domokos Eszter NÉPÚJSÁG 3 A kormány programja: Versenyképes mezőgazdaságot! Nyilvánosságra hozták a kormány agrárprogramját, azt az átfogó koncepciót, amely az elkövetkező három év alatt az ágazatban felhalmozódott fe­szültségeket, válságjelensége­ket hivatott felszámolni. A dokumentum kiinduló­pontja a tulajdonviszonyok ren­dezése. Már a kárpótlási tör­vény körül kialakult vita is je­lezte, hogy az agrárgazdaság gondjainak orvoslása elképzel­hetetlen e nélkül. Hazánkban jelenleg a termőföldterület 8,2 millió hektár, amelyből 27 szá­zalék állami tulajdonban, 42 százalék a mai szövetkezetek közös tulajdonában van, s mindössze 7 százaléka felett rendelkeznek magánszemé­lyek, vállalkozók. A mintegy 1,7 millió hektárnyi erdőterületből 68 százalékban az állam, 31 százalékban a szövetkezetek részesednek, s csupán 1 százalék van az „er­dősgazdák” kezén. Ugyanakkor az élelmiszeripar a nemzetgaz­daság egészén belül meghatá­rozó szerepet játszik, lényege­sen nagyobb súlyt képvisel, mint más, hasonló gazdasági fejlettségű országokban. Noha korábban büszkén hir­dettük a magyar mezőgazda­ság erényeit, a keleti piac ösz- szeomlása felszínre hozta az igénytelen „egypiacos” terme­lés megannyi problémáját, ame­lyet a hazai fogyasztó és ter­melő, számára szokatlan mó­don - hús- és tejválsággal küszködve - élt meg. Számos egy piacra szakosodott vállalat - sőt, szinte az egész konzerv­ipar, boripar - egyetlen esz­tendő alatt kilátástalan hely­zetbe került. A piacvesztés Ke- let-Magyarország, a Duna-Ti- sza köze agrárnépességének jelentős részét megélhetési gondok elé állította. Ez a felis­merés, ez a lépéskényszer a mostani kormányprogram egyik vezérmotivuma. Pontos elemzés A dokumentum egyik erénye az agrárgazdaság helyzetének pontos elemzése. A nemzetközi Szovjet-amerikai közös tu­dományos expedíció érkezett a Kurili-szigetcsoport középső részére. A Vlagyivosztokból, il­letve Seattle-ből elindult ten­gerbiológusok lakóhelye és la­boratóriuma a Rubezsnij szov­jet halászhajó lesz. A szigony- ágyúval is felszerelt hajóról ez­úttal altatóval feltöltött injekciós fecskendőket lőnek ki majd. Az expedíció feladata ugyanis a Fekete Testvérek és a Rajkok és a hazai korlátok rendkívül szűkre szabják agrárpolitikánk cselekvési szabadságát. Tu­domásul kell vennünk, hogy az átalakuló nemzetközi piacon leértékelődött a magyar áru, az általunk szállított tömegtermé­kekre nincs igény, vagy ha talá­lunk is vevőt, eladni csak nyo­mott árakon tudunk. És bizony szembe kell néznünk bizonyos protekcionizmussal is: nem tu­dunk a fejlett országokkal kon­kurálni, a Közös Piac kínálta kedvezmények nem jelentenek többet, mint ami a fejlődő or­szágokat általában megilletik. A nemzetközi fejlődés a na­gyobb méretű üzemek, a kon­centráció irányába mutat mind a termelésben, mind a keres­kedelemben, ezért a többnyire „lengyel módszerként” ismert birtokelaprózási politika aligha jelenthet kiutat gondjainkból. Ezért is hangsúlyozza a doku­mentum: ha privatizáltan is, de meg kell őrizni a nagyüzemi gazdálkodást. Egyéni tulajdo­nosok önkéntes érdekegyesü­lése alkossa az új nagyüzemek alapját. A korszerű agrárgazdálkodás megköveteli az úgynevezett térségi szemléletet, amely az ökológiai szempontoktól az át­fogó falupolitikán át egészen a foglalkoztatás-politikáig terjed. Az agrárprogramról eddig napvilágot látott értékelések szinte kivétel nélkül kiemelik: a kárpótlási törvény végrehajtása során óhatatlanul elkülönül majd a földtulajdon és a föld- használat. A kormány kezdet­ben nem a tulajdonost, hanem a tőkéjét is kockáztató, vállal­kozó bérlőt fogja támogatni. A kormány nyíltan vállalja: az újonnan kialakuló agrárgazda­ságban a nagyobb méretű szö­vetkezeti, magán és állami vál­lalkozások adják a mezőgazda- sági termelés zömét. Agrárpiac Külön fejezet foglalkozik az agrártermékek kereskedelmé­vel. Mint megfogalmazták: a belföld a magyar agrártermékek legnagyobb piaca, hiszen az át­Rádiózó fókák szigeteken, valamint a Dolgaja (Hosszú) és Hitraja (Ravasz) sziklaláncon élő oroszlánfókák megszámlálása. Egyidejűleg az állatokat az említett injekcióikkal elkábítják, majd rádióadókat erősítenek rá­lagos magyar állampolgár csa­ládi jövedelmének több mint 40 százalékát élelmiszer és élve­zeti cikkek vásárlására fordítja. Éppen ezért kell megtalálni bel­földön is a termelés és keres­kedelem egészséges össz­hangját. A végső cél egy olyan agrárpiac megteremtése, amely tekintettel van a fogyasztók igényeinek sokrétűségére, ru­galmasan alkalmazkodik a ke­reslet változásaihoz, és a le­hető legjobban kihasználja a helyi adottságokat. Vállalkozások Az agrárgazdaságban is teret nyitnak a vállalkozásoknak. Az­zal számolnak, hogy már 1991-ben az ágazatba befekte­tők száma meghaladja a száz­ezres nagyságrendet, s a tu­lajdoni struktúra átrendeződé­sével párhuzamosan tovább szélesedik ez a kör. Anyagi biz­tonságukat egyrészt az úgyne­vezett agrárrendtartás beveze­tésével, másrészt hosszúlejá­ratú hitelekkel, kamatkedvez­ményekkel, falusi bankhálózat kiépítésével, új biztosítások be­vezetésével szeretnék garan­tálni. Gondolkodnak az adózási rendszer változtatásán is: akár­csak a fejlett agrárországokban teszik, nem a vállalkozót, ha­nem a fogyasztót terhelnék. A program sarkalatos pontja az agrárszakemberek képzése, amelyben egy új oktatási struk­túra éppúgy helyet kap, mint a nélkülözhetetlen tangazdasá­gok, vagy a külföldi tőkeforrá­sok. A kormány szerint ez a poli­tika és program vezethet végül a nemzetközileg is versenyké­pes, a magántulajdon és a pi­acgazdaság alapján álló haté­kony agrárgazdaság kiépítésé­hez, amely tartósan - jelentő­sebb támogatások nélkül is - képes számottevő exporttelje­sítményre. Az azonban na­gyon valószínű, hogy látványos javulás, dinamikos fejlődés ak­kor sem következik be rövid időn belül, ha kedvezően ala­kulnak a különböző tényezők. Somfai Pétéi juk - az adásokat műholdak veszik majd. Ilymódon figye­lemmel tudják kísérni az orosz­lánfókák vonulását, és képet alkothatnak közérzetükről is. Az USA-hoz tartozó Aleaut- és a szovjet fennhatóság alatt álló Parancsnok-szigeteken ugyanis e vadak létszáma csökken. Az emiatt aggódó amerikai kormány már be is til­totta a vadászatot oroszlánfó­kákra. Rendeletalkotás Dombóváron Dombóvár város képviselő­testülete június 28-án, pénte­ken 16 órai kezdettel rendkívüli ülést tart. Miután a testület meghallgatja a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentést, rendeletet al­kotnak a magánszemélyek, és a vállalkozók kommunális adó­járól. Ezután Dombóvár város képviselő-testülete nemzetközi kapcsolatainak szabályairól és a Láng Dombóvári Gépgyártó Leányvállalat telephelyének hasznosításáról, a fűtőmű rész­vénytársaság megalakításáról, a Dombóvári Autójavító Vállalat átalakulásáról, majd a nagykö­zösségi antennarendszer pá­lyázatáról tanácskoznak. Befe­jezésül személyi kérdésekben határoznak. Váraljaiak Svédországban A váraljai népi együttes már második hete Svédországban vendégszerepei, ahonnan e hét végén érkeznek haza. Látoga­tásukkal egy ottani népi együt­tes tavalyi váraljai látogatását viszonozzák. Nemzetközi szeminárium Az Európai Ökumenikus Ifjú­sági Tanács augusztus 1 és 9 között tartja negyedik női sze­mináriumát a megyei önkor­mányzat tengelici oktatási köz­pontjában. A nemzetközi ren­dezvényre eddig hatvanan je­lezték részvételüket. Testületi ülés Szekszárdon Szekszárd város képvi­selő-testülete június hó 27-én - csütörtökön - 16 órai kezdettel a Polgármesteri Hivatal első emeleti konferenciatermében tartja soron következő ülését. Megvitatják többek között a közterületek használatáról szóló rendelettervezetet. Ez­után tájékoztatót hallgatnak meg a BHG tevékenységéről, valamint beszámolót az 1990. évben végrehajtott költségve­tési ellenőrzések tapasztalatai­ról, ingatlanok értékesítéséről, majd az Egészségügyi Szakis­kola és Kollégium tevékenységi körének bővítéséről, az 505. Sz. Ady Endre Ipari Szakmun­kásképző Intézet és Szakkö­zépiskola, a Műszaki Szakkö­zépiskola és Technikum igaz­gatójának határozott idejű megbízására szóló javaslatot tárgyalják. Tekintettel a várható 18 napirendre, amennyiben az ülés kitűzött napján a testület munkáját befejezni nem tudja, úgy azt másnap - június 28-án, pénteken - 16 órától folytatja. A közép-európai közlekedés fejlesztéséért- Rotterdamból kiinduló köz- sóig és Moszkváig - jelentette vai szakértők igen időszerűnek lekedési útvonalak nem sza- ki nemrég az AN tudósítójának találják e véleményt, hiszen Ke- kadhatnak meg Berlin körzeté- adott interjúja során Lübbers let-Éurópa közlekedési háló­ben, tovább kell vezetniük Var- holland miniszterelnök. Moszk- zata rekonstrukcióra szorul. Gyermekszépségverseny, 1991. Eberling Petra Weisz Péter Gellér István Ambrus Angéla Sztojka Józsika Paks, Szedres u. 6. 3/11. Őcsény, Ifjúság u. 8. Decs, Garay u. 7. Szekszárd, Bakony u. 8. Tolnanemedi, Petőfi u. 16 Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztősé­günkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszép­ségverseny. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztősége, Szekszárd, Liszt F. tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik hozzánk. Sokan érdeklődnek, mikor láthaják lapunkban a beküldött fényképet. Még több százan várakoznak, de előbb-utóbb mindenki sorra kerül. Legköze­lebbi, csütörtöki számunkban az ozorai Kránicz Anita, a ta­mási Kelemen Evelyn, a faddi Link Róbert, a szekszárdi Mol­nár Erika, a gyönki Borka Jó­zsef Richard fényképét közöl­jük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom