Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-03 / 128. szám

Megyei idegenforgalom osztrák mintára? Interjú az OIH elnökével (Folytatás az 1. oldalról.) Erre a magánvállalkozásokban és a falusi turizmusban látok lehetőséget, ezért a jövőben nagyobb figyelmet for­dítunk fejlesztésükre. A külföldiekkel kapcsolatos véle­ménnyel azonban nem értek egyet. Or­szágunk elismertsége határainkon kí­vül ma is ugyanolyan jó, mint eddig. A külföldiek 50-60 százaléka visszatérő vendég, ami azt jelzi, jól érezték itt ma­gukat korábban. A vágtató infláció és a közbiztonság romlása miatt viszont most valóban fennáll a veszélye annak, hogy kevesebb külföldi kiván a jövőben országunkba látogatni. A megyei hivatal és az önkormányzatok- Itthon most minden átalakulóban van. Ez nyilván a megyei idegenforgal­mi hivatalokat sem hagyja érintetlenül. Hogyan változik a szerepük és mikor?- Boldog lennék, ha ezt most meg tudnám mondani. A választ majd a par­lament által jóváhagyott önkormányzati törvény fogja megadni. Mi mindenkép­pen azt szorgalmazzuk, hogy az ide­genforgalom regionális irányítása és összehangolása megmaradjon. A leg­jobb megoldásnak az osztrák tartomá­nyi mintára felépülő modellt tartjuk. Ám a meglévő szervezetünk teljes szétrom- bolása nem lehet cél. Úgy véljük, tuda­tosan kell átalakítani a honi idegenfor­galmat a kivánt formára.- Milyen alá- és fölérendeltségi vi­szonyban lesznek az önkormányzatok­kal a megyei idegenforgalmi hivatalok? Kapcsolatukat is az önkormányzati tör­vény határozza majd meg?- Mindenképpen. De ne felejtsük el, három különböző feladatról van szó. Az első önkormányzati hatáskörbe tarto­zik, itt egy adott település természeti ér­tékeinek vagy létesítményeinek hasz­nosítása a cél. A másodikba a regioná­lis kérdések sorolhatók. Ezért szüksé­ges a megyei irányítás és összehango­lás megtartása, hiszen a fejlesztések és a teljes kínálat megteremtése csak így lehetséges. Ez az önkormányzatok érdeke is, mert részesednek a haszon­ból. Gondoljunk csak a Balatonra, vagy a Velencei-tóra! Hány település érintett a térség fejlesztésében? S végül a har­madik az országos feladatokat jelenti, ami nekünk ad munkát. Elsősorban a nemzeti propagandára gondolok, mert ez az alapja a hazai szálláshelyek érté­kesítésének. De legalább ilyen fontos az idegenek tájékoztatása is. Milyen szezon várható?- A meglévő szálláshelyek többsé­gét a télen és a tavasz folyamán már ér­tékesítettük. Egy önkormányzat által esetleg kivetett pótadó miatt viszont je­lentős vendégrétegeket veszítenénk el. Ami nem csak az adott településnek, de az egész országnak veszteséget okozna.- Amikor ezer gond nyomasztja az önkormányzatokat, lehet arra számíta­ni, hogy kellő figyelmet fordítanak az idegenforgalomra?- Nézze: az aranytojást tojó tyúkot le lehet vágni, de az csak pillanatnyilag hajtana hasznot. Én azt hiszem, az a jobb megoldás, ha az önkormányzatok az idegenforgalomban rejlő lehetősé­gek láttán nem a „sarcolás" mellett döntenek. Saját jól felfogott érdekük is ezt kívánja, a várható haszon remé­nyében újabb fejlesztésekbe kellene kezdeniük.- Milyen összegek állnak az idegen- forgalom rendelkezésére, és egyálta­lán: honnan van pénzük a megyei hiva­taloknak?- Nagyon érzékeny pontra tapintott. A szakma legnagyobb szívfájdalma az, hogy az idegenforgalmi alapot az idén jelentősen csökkentették. Az előző évi összegnek csupán 10 százalékát kap­tuk meg erre az évre, ami az áthúzódó kötelezettségek kifizetése után semmi­re sem elég. Ezért a korábbi gyakorlat­tal ellentétben az idén nem tudjuk tá­mogatni az önkormányzatok idegen- forgalmi fejlesztéseit. Sajnos, máris sú­lyos gondokat észlelünk például a gyógyfürdőkkel kapcsolatban. Ezek a korábban jelentős állami beruházásból megépített fürdők most az önkormány­zatok kezelésébe kerültek. Ám pénz hí­ján nem tudják üzemeltetni őket. A bükkszéki és az orfűi gyógyfürdő pél­dául nem biztos, hogy fogadhat az idén vendégeket. gy « Életmű­kiállítás Szekszárdon Szekszárdon, a Művészetek Há­zában június 6-án, csütörtökön 16 órakor nyílik Gráber Margit festő­művész életmű-kiállítása. A meg­nyitóünnepségen közreműködik Lányi Péter zongoraművész. A kiál­lítás megtekinthető hétfő kivételé­vel naponta 10-től 18 óráig. NÉPÚJSÁG 3 Székelytalálkozó - Mözsön Előadás, kiállítás, hagyományőrzés Tamás Menyhért a székelyek sorsáról beszél Éneklő mözsi asszonyok A bukovinai székelyek ötven éve települtek át először Bácskába, majd Bács-Kiskun, Baranya és Tolna megye területére. A kerek évforduló alkalmából rendezett a hét végén találkozót a Székely Ba­ráti Kör mözsi szervezete. A rendezvényekre harmincki­lenc községből érkeztek díszven­dégek. Minden faluból két-három olyan idős székely ember jött el, aki még az áttelepülés idején érkezett ezekre a vidékekre. A díszvendé­gek között volt Elekes Dénes ki- lencvenhét éves kalaznói espres is. A székelyek nehéz, hányatott sorsára emlékezve emlékmisével nyitották meg szombaton a ren­dezvénysorozatot a katolikus templomban. Mözsi-Szabó István Székelyföld szép tájait bemutató kiállítása „Vigyázó tornyok” cím­mel délelőtt nyílt meg a kultúrott- honban. Hagyományőrző népi együttesek műsorát láthatták dél­Díszvendégek után a téesz kultúrtermében az ér­deklődők. Este Tolna város elöljárósága fo­gadást adott a résztvevők tisztele­tére a városházán. A kultúrotthon- ban folytatódott vasárnap a ren­dezvénysorozat. Először Tamás Menyhért író mondott beszédet, majd Lőrinc Vi­tus festőművész tűzzománcait mu­tatták be - diáról. Délután népi együttesek műso­rával zárult a találkozó.-sj­Szabad a búzaexport Az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság közle­ményt jelentetett meg a búza­kivitel engedélyezéséről. A szűkszavú bejelentés hátteré­ről a Földművelésügyi Minisz­tériumban megtudtuk: a köz­leményt azért adták ki most, hogy a termelőknek legyen idejük felkészülni az új termés exportjára. Eddig csak az Ag- rimpex Rt-n és a gabonake­reskedelmi Kft-n keresztül le­hetett külföldön értékesíteni legfontosabb gabonánkat, idén először azonban - az ex­portliberalizálásnak köszön­hetően - a termelők közvetle­nül is eladhatják már termésü­ket. A felszabadított export mennyiségét egyelőre egy­millió tonnában határozták meg, ennyit még akkor is nél­külözni tud az ország, ha a vártnál rosszabb lesz a ter­més. Később természetesen feloldhatják a mai korlátokat is. Csökkent megyénkben a balesetek száma... Ezt állapította meg a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács leg­utóbbi elnökségi ülésén. Tolna me­gye területén 1991 első négy hó­napjában 149 személysérüléses közúti közlekedési baleset fordult elő, 33-mal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A csökke­nés sok év után először jelentős, 18,1 százalékos. A halálos kimenetelű balesetek száma 11-röl 10-re, a súlyos sérü­léssel végzödötteké 88-ról 75-re, a könnyű sérüléseké 83-ról 64-re csökkent. Míg az előző évben 13- an haltak meg a balesetek során, idén 10 ember számára végződött halálosan a karambol. A súlyosan sérültek száma 110- ről 89-re, a könnyű sérülteké 159- ről 121 -re csökkent. A legtöbb bal­esetet gyorshajtás, illetve relativ gyorshajtás okozta, ez is 67-ről 51- re csökkent. Figyelmetlen, gondat­lan vezetés miatt az idén 11-en okoztak balesetet, tavaly 22-en. Az elsőbbség meg nem adása miatti balesetek száma mindössze egy- gyel, 32-ről 31-re csökkent. Emel­kedett viszont a szabálytalan elő­zések miatt bekövetkezett balese­tek száma 6-ról 8-ra. alig változott a szabálytalan sávváltoztatás, ka­nyarodási ok miatti baleset (16, il­letve 17). A legtöbb balesetet a sze­mélygépkocsik okozták, közülük is az 1-2 éves vezetői engedéllyel rendelkezők. Jelentős csökkenés mutatkozik a motorkerékpárok okozta balesetek terén (tavaly 13, idén 5). Örvendetes, hogy jóval ke­vesebb segédmotoros kerékpárral okoztak balesetet idén, mint az elő­ző évben. Sajnos nem változott, il­letve minimális arányban növeke­dett az ittasan okozott balesetek száma: a múlt év első négy hónap­jában 182 balesetből 35-en karam­boloztak ittasan, míg az idén 149 balesetből 29-en. A balesetek során keletkezett anyagi kár a múlt év előző négy hó­napjában becslés szerint 11 770 500 forint volt, az idén pedig 14 042 530 forint. - géjé ­Sarlatánok pedig vannak... Ki védi meg a beteget? Minden képzeletet felülmúló népszerűség övezi ma Magyaror­szágon a természetgyógyászatot. Művelői közül azonban többen ter­mészetfeletti erőt tulajdonítanak maguknak, s mint hirdetik, még csodákra is képesek. „Gyógyíta­nak* fénnyel, hipnózissal vagy egyszerűen csak kézrátétellel. A gyógyulást kereső pedig többnyire feltétel nélkül hisz abban, aki azt megígéri neki. Ezzel a bizalommal azonban újabban sokan visszaél­nek. Olyanok, akik a természetgyó­gyászatban jó üzletet, könnyű pénzszerzési lehetőséget látnak. A becsapott, félrekezelt betegek pe­dig esetenként olyankor kerülnek orvoshoz, amikor már késő, vagy súlyossá vált állapotuk miatt csak nehezen gyógyíthatók. Gyógyítás vagy valami más?- Az Orvosi Kamara hogyan véle­kedik a természetgyógyászatról?- Mi senkinek sem vagyunk el­lenségei, rosszakarói. A termé­szetgyógyászatnak is megvan a maga helye az életben, s lehet jól, de rosszul is alkalmazni - állítja Brooser Gábor professzor, az Or­vosi Kamara elnöke. - Meggyőző­désem, hogy nem kell sokat várni és megfelelő helyére kerül min­dennapjainkban. Ma még - sajnos - sokszor a pénzszerzés az elsőd­leges cél. Öles plakátokkal csábít­ják a természetgyógyászok a bete­geket, s valójában gyógyítás he­lyett áltevékenységet folytatnak. Szomorú, hogy daganatos, súlyos állapotban lévő embereket is „ke­zelnek”. Ezt nem lenne szabad! A több évtizedes tiltás után érthető e szakma hirtelen népszerűsége. A különböző „gyógymódokat” aztán szárnyára kapja a divat. Saját szakterületemnél, a szemészetnél maradva, sokan kérdezik tőlem, ügye, milyen jó is az új „Dobd el a szemüvegedet” mozgalom. Igen. Egészen addig, amíg betegség vagy öregszeműség nem fordul elő, mindenki eldobhatja az okulá- réját, ha akarja. Ebbe nem lehet be­lehalni, legfeljebb megfájdul az ille­tő feje vagy rosszabbul fog látni.- De nem csak divatról van szó, a gyógyítók között mind több sarlatán is akad... Amikor a füvek nem segítenek- A természetgyógyászoknak is megvan a szakmai szervezetük. Mi, orvosok nem akarjuk kiátkozni ezt a szakmát, hiszen évezredes ha­gyományból ma is használható gyógymódot meríthetünk. Ám egy dologban nem szabad engedé­kenynek lenni: amikor vágni kell, amikor életet kell menteni, akkor a füvek és a borogatások ritkán segí­tenek. A törött láb a gipszeléstöl forr össze, nem a gyógyteától.- A kuruzslókkal és sarlatánokkal szemben ki védi meg a betegeket? Az Orvosi Kamrának van erre lehe­tősége?- Ezt ma nem tehetjük, s nem is akarunk beleavatkozni. Már csak azért sem, nehogy az a vád érjen bennünket, hogy anyagi irigység­ből, vagy féltékenységből üldözzük a hagyományos orvoslástól elté­rően gyógyítókat. Saját szakmai szervezetük kötelessége felügyel­ni és kordában tartani ezt a tevé­kenységet. A szélhámosok ellen nekik kell fellépni. Ne a kuruzslókat, a beteget védjük!- Ennek, nem sok jelét látni. Mi lesz addig?- Addig a magyar társadalomtól, az önkormányzatoktól és maguktól a praxist folytatóktól várunk el any- nyi ítélőképességet, amivel kivédik ezt a helyzetet. Nem lehetünk rend­őrök, s nem tarthatjuk vissza erő­szakkal a hozzájuk fordulni szán­dékozókat. Egyelőre semmilyen eszköz nincs a kezünkben, legfel­jebb a bíróságon találkozhatunk. Ha megszületik a kamarai törvény, más lesz a helyzet, mert az felruház bennünket olyan jogosítványokkal, amelyekkel harcba indulhatunk a sarlatánok ellen. . „ 15 EVES KONZUMTÓL SZERETETTEL! BÚTORVÁSÁR (június 3-tól - amíg a készlet tart). HIDASI FAIPARI ÜZEM MINTATERMÉBEN (Hidas, Dózsa Gy. u. 12. a 6-os fő közlekedési út közvetlen mellett) MINDEN KONYHABÚTORf ÉTKEZŐGARNITÚRA, KIEGÉSZÍTŐ KISBÚTOR NAGYKERESKEDELMI ÁRON KAPHATÓ! Várjuk érdeklődését az üzem területén lévő mintatermünkben, hétköznap 6 órától 14 óráig (szombaton zárva). Telefon: 74-51-911 ÖNNEK TAKARÉKOSKODUNK! (18)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom