Tolnai Népújság, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-15 / 139. szám

1991. június 15. NÉPÚJSÁG 3 Meleg napokról - hideg fejjel (Folytatás az. 1. oldalról).- A földi légkör s vele az egész földfelszín néhány évti­zede megfigyelhető felmelege­dését már a laikusok is érzéke­lik - kezdte dr.Mersich Iván: - Visszavonulnak a gleccser­nyelvek, eltűnt a Kilimandzsáró hava, az afrikai Szahel-övezet- ben lehetetlenné vált a növény- termesztés, emberek ezrei hal­nak szomjan, illetve éhen, már csak a térképen találni a Csád- tavat. Európában aszály súj­totta hazánkat, a síszezon lerö­vidülése az alpesi országokat. Az ok igen sokféle lehet: a Napban zajló folyamatoknak az ingadozása: a Föld belsejének függőleges mozgása; a földi légkör egyelőre még nem telje­sen világos mozgás-mozdulá­sai és egyebek. Tény azonban, hogy az évszázadunk eleje óta lassú, az utóbbi néhány évben gyorsabb felmelegedést észle­lünk.- Ezek szerint a felmelege­désért csakúgy, mint az előző évtízezredek jégkorszakaiért az emberi tevékenységtől függet­len természeti jelenségeket okolhatjuk?- Döntő részben igen, ám ta­gadhatatlan, hogy az emberi, pontosabban ipari-technikai te­vékenység is fokozhatja a fel- melegedést. Elsősorban a fel­gyorsult széndioxid-kibocsátás révén, mert az a felsőbb légré­tegekben szétterülve kialakít­hatja az úgynevezett üvegház­hatást. Ennek lényege, hogy a széndioxid-burok - mint a nem fűthető melegházak üvegtető­zete - beengedi a melengető napsugárzást, de visszatartja a bent képződő és egyébként visszasugárzódó hőt.- És mit tehet az aszályokkal, alacsony tengerparti vidékeket elöntéssel fenyegető veszede­lemellen a tudomány és a tár­sadalom?- A társadalom - ha meg­vannak hozzá az anyagi lehe­tőségei - felkészülhet száraz­ságtűrő növényfajták, keve­sebb nedvességet igénylő erdei fafajták, a mélyebbre húzódó talajvizet is elérő kultúrnövé­nyek, s kevésbé vízigényes ál­lattartás alkalmazásával. Ezek­hez értékelő előrejelzéseken kívül is hathatós segítséget nyújthat és nyújt a tudomány, így , az OMSZ szakértőgárdája is. Ám számolni kell azzal, hogy a globális, földméretű felmele­gedés nem minden földi régió­ban egyértelműen káros. Két- három Celsius foknyi évi átlag­hőmérséklet-emelkedésnek és vele a csapadék néhány száza­lékos csökkenésének Skandi­náviában, Alaszkában, Japán­ban talán örülhetnének. Meg­nőne a termesztési időszak, melegigényesebb kultúrákat vethetnének, nőne a derült, me­leg napok száma, télen sem fagynának be a vízierőművek, csökkene a tüzelőköltség.- No, de délebbre?- Ott bizony a negatív hatá­sokat kellene elviselni, csupán a fűtési költségek és a kevésbé hőszigetelés-igényes építke­zés kerülne kevesebbe. Sajnos, ott még nem tart a világ, hogy az északiak - előnyös hely­zetbe kerülvén - a megtakarí­tásaikat „átutalják” a hátrányos helyzetbe került délieknek. Megmutatkozott ez egy múlt évi washingtoni konferencián is, ahol a nyugat-európai és afri­kai államok részletes adatokkal alátámasztott javaslatára, mi­szerint a gazdag államoknak sürgősen költeniük kell a szén­dioxid kibocsátást csökkentő korszerű technológiákra, az Egyesült Államok és Japán képviselői, ha nem is hangoz­tatták ellenvéleményüket, de tartózkodtak a konkrét együtt­működéstől. Mert, mint kiderült, ők a korszerű számítógépes kalkulációik alapján „lemodel­lezték", hogy nem feltétlenül járnak rosszul a felmelegedés­sel. Sőt! Tehát, mint minden­ben, itt is az érintetteknek, a sújtottaknak kell valamit ten­niük. Ehhez a minél alaposabb és megbízhatóbb számítógé­pes matematikai modellezé­sekkel igyekszünk alapinformá­ciókat és trendeket adni. Ilyen munkánk például az Éghajlat változékonysága és változása című tématanulmányunk, ame­lyet az érdeklődők a Központi Meteorológiai Intézetben meg­kaphatnak (Bp. II. Kitaibel Pál u. 1.1024).- Foglalkoznak a sokat em­legetett ózonlyukkal is?- Igen, bár az ózonlyuk vál­tozásai miatt a tudósok egy ré­sze úgy véli, hogy az nincs szo­ros összefüggésben az üveg- házgázok fokozott kibocsátá­sával. (Ilyenek még a metán, a halogénezett szénhidrogének és a dinitrogén-oxid, valamint a sokat emlegetett spray hajtógá­zok, a CFC-11, 12 is.)- Úgy tudjuk, sok kérdés ér­kezett a talajközeli légszennye­zésről. Erre mi a tudományos válasz?- Egyszerűbb a helyzet, mert Budapest esetében egyértel­műen megállapítható, hogy eb­ben főként a gépkocsi-közle­kedés a ludas. Volt egy szeren­csés-szerencsétlen mérőperi­ódusunk is, a taxis-blokád, amikor az automata szennye­zésmérő berendezések folya­matosan szinte nullákat mértek. Pedig az ipari szennyezés nem állt le, s a borult idő kedvezett volna a szennyezőanyagok koncentrációjának is. A veszé­lyes anyagok, főleg a kopás­gátló ólomszármazékok megje­lenése egyenesen arányos a működő gépkocsik számával. Ha azt csökkentjük, csökken a szennyezés is. Szűcs József Különleges világítóberendezések próbája Száz méter magasból 15-20 futballpálya területét tudja meg­világítani az a különleges, 9000 wattos lámpa, melyet június 10-én mutattak be a Rávisz és Supercore szakemberei a bu­daörsi repülőtéren. A világító- berendezést - mely magyar szabadalom - helikopter emeli a magasba, éjszakai balesetek, katasztrófák esetén történő mentőakcióknál használható, tehát többoldalú előnye is lehet, csak az a kérdés, mennyibe ke­rül majd. Könyvajándék az erdélyi magyar falvaknak „Könyvet az erdélyi magyar falvaknak!” elnevezéssel könyvgyűjtő-könyvadomá- nyozó akciót kezdeményezett a pécsi székhelyű Magyar-Ro­mán Baráti Társaság. A felhí­vás kedvező visszhangot váltott ki országszerte, s már eddig több mint tízezer kötet könyvet küldtek a mecsekalji városba az adományozó magánszemélyek és szervezetek. Zömmel szépi­rodalmi műveket, köztük sok mesekönyvet és ifjúsági köny­vet. Mint a társaság elnöke, dr. Ig­lói Zoltán elmondta: leginkább a gyermekeknek és fiataloknak szóló könyveket igénylik az er­délyi magyarok. Sok helyütt - főleg az úgynevezett szórvány­közösségekben - ugyanis nemzedékek nőttél fel úgy, hogy magyarul beszélni még csak megtanultak a szüleiktől, írni-olvasni azonban alig tud­nak. Ezért a könyvadományo­kat a különösképpen hátrányos helyzetű vidékek lakóinak szánja a társaság. A nagy tömegű és még min­dig gyarapodó könyvkollekció feldolgozása megkezdődött Pécsett. A társaság tagjai 300-500 kötetes kiskönyvtára­kat állítanak össze, ezeket a nyár folyamán eljuttatják a megnevezett erdélyi falvakba, megalapozva ezzel a helyi ma­gyar nyelvű könyvtárat. Közben folyamatosan érkeznek a fo­gadó nyilatkozatok Pécsre, el­sősorban a nyugat- és dél-er­délyi megyékből. A nagyszabású könyvakciót különböző szervezetek, intéz­mények, vállalatok segítik: szál­lítással, tárolással, pénzzel. Furcsa Harisnyák Mivel az idén a tavasz hely­hiány miatt elmaradt, mérhe­tetlen kár érte hazánk nőla­kosságát. Míg a régi szép, bo­csánat, átkos időkben a bát­rabbak már a május elsejei felvonulásra mezítláb indultak útnak, addig az idén még a csillagászati nyár kezdetét kö­vetően is harisnyában járt minden nőtársam. Ráadásul szemlátomást ha­risnyavész van kibontakozó­ban. Az elsőt, a barnát a pia­con vettem. Az árus biztosít arról, hogy nem török áru, va­lódi olasz, szembiztos, se­lyemfényű és minden képzele­tet felülmúlóan tartós. Amint felhúzom, kiderül, hogy egy pici szálacska már a zacskóban laza lehetett, és az első lehajlásnál el is pattant. Estig a szem már bokáig sza­ladt. Ez eddig 100 forint. Ta­nulság: ne vegyünk piacon ha­risnyát. A következő fekete, szintén selyemfényű, gyönyörű darab, és 150 helyett már hetvenötért kapható, csak egy hibája volt. Amint kivettem a zacskóból, kitetszett, hogy éppen ott, ahol hajdan a varrás húzódott, két- szálas felfutás látható. Kár, hogy nem mind a két lábán, mert akkor mondhatnám, hogy direkt ilyen. Ez a legújabb di­vat. Tanulság: ne vegyünk le­árazott harisnyát. A harmadik világosszürke volt, nem üvegszálas, nem se­lyemfényű, nem olasz, nem tö­rök, nem leárazott, de lyukas... Lakossági fórum A Magyar Demokrata Fórum szekszárdi városi önkormány­zati képviselői 1991. június 17-én, hétfőn 18 órakor a Ba­bits Mihály Művelődési Ház márványtermében lakossági fó­rumot tartanak. Várják a lakosság kérdéseit, ötleteit, javaslatait. Ezeket írás­ban is leadhatják hétfőn délelőtt az MDF Bezerédj u. 2. szám alatti irodájában. Tűzvédelmi feladatokról Cikó község Önkormányza­tának Képviselő-testülete június 17-én, hétfőn, este fél hatkor tartja soron következő testületi ülését. Ezen a polgármester tesz jelentést a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról. Tájékoztató hangzik el az Önkéntes Tűzoltó Egyesület tevékenységéről, tűzvédelmi feladatok megoldá­sáról, ellátásáról. Spes klub a Hunniában A Club Hunniának lesz ven­dége a Spes Klub június 16-án este kilenc órától, a Geszte­nyés motelben. A motelt Tolna és Dombori között találhatják meg az idetartó érdeklődők. Kirándulás Dávodra A szekszárdi postás nyugdí­jasklub tagjai, negyvenötén 1991. június 20-án, csütörtökön a melegvízü gyógyfürdőhelyre, Dávodra kirándulnak. Reggel 7 órakor a Gemenc szálló mögötti parkolóból, a Gemenc Volán autóbuszával indul a kis csapat az egynapos útra. Útközben megtekintik a Ka­locsai Székesegyházat, az Ér­seki Könyvtárat, és a Tájházat, ellátogatnak a pincesorokhoz, majd Dávodon, a végállomáson pihenik ki az út fáradalmait. Teljesítménytúra Széchenyi nyomában Június 21-étől 23-ig kegyeleti emléktúrát rendez a Széchenyi Kör és a Budapesti Természet- barát Szövetség Bécstől Nagy- cenkig. A közel 80 km-es út teljesít­ménytúraként 24 óra maximális szintidővel is teljesíthető. Az érdeklődők részére túrakiírás kapható személyesen, telefo­non vagy postán a Budapesti Természetbarát Szövetségnél (Bp. V. Váci u. 62.,postacím: 1364. Bp. Pf.29. Gyermekszépségverseny, 1991. Mucsi Adrienn, Szekszárd, Körösi Cs. S. U.13/A. Vári Richard Haaz Tibor Csabai Zsuzsanna Lackner Ferenc Várdomb, Kossuth L. u.47. Szekszárd, Semmelweis u. Szekszárd, Pollack M.u. 82. Nagydorog, Petőfi u. 13. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképéi és beküldik szerkesztősé­günkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, a címzés mellé írják oda: Gyermekszép­ségverseny. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, il­letve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik hozzánk. Sokan érdeklődnek, hogy mi­kor láthatják lapunkban az álta­luk beküldött fényképet. Még több százan várakoznak, de előbb, utóbb mindenki sorra ke­rül. Legközelebb, keddi szá­munkban a nagymányoki Ko- csics Csaba, a felsőnánai Dani Attila, a szekszárdi Halász Gá­bor, az udvari Peszt Attila, a szedresi Nagy Erika fényképéi közöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom