Tolnai Népújság, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-27 / 98. szám

8 NÉPÚJSÁG 1991. április 27. Kemence a hegyoldalban Róma és Tolna - ahogy az esperes látja Balogh László neve a súly­emelők, lövészek körében de egyáltalán a sportberkekben nem ismeretlen. A szekszárdi Bakta-hegy oldalában arról is népszerű, hogy több szakma képviselőjeként tanyákon vég­zett kőműves, ács, villanysze­relő munkát barátságból, a ma­ga örömére, mások hasznára. Azt talán kevesebben tudják róla, hogy búboskemencét is épít. Először csak magának ké­szített, de egyre szaporodik ezek száma is. Szedresben nőtt fel, ahol a gyerekkori emlé­keket szerezte. Közük szere­pelt a kemence is, amelyben nagyszülei kenyeret, kalácsot, lángost sütöttek. Mindezeket maga is megtette már nagyobb ünnepeken. A kemenceépítés pontos menetrendjét hangsú­lyozva, történetek tucatját me­séli, sorolja az építési folyamat anyagszükségletét, aztán a használati utasításról is tájé­koztatja az érdeklődőt. A csülkös kenyér első hal­lásra specialitásnak tetszik, különösen a kemencével ösz- szefüggésben. Ennek receptjét később közöljük, fotóval il­lusztrálva. dkj-gk Kilátás a „sütödéből” A védelmet adó tetőfedél A kemence és építője A Vatikán a 264. pápa korában Lendvai István április 18-ig plé­bános volt Tolnán. Azóta esperes. Mayer Mihály püspök ugyanis a fenti napon adta át Pécsett az egy­házmegye kilenc új esperesének a kinevezési okmányt.- Ön most a környék egyetlen esperese? Hány parókia tartozik önhöz?- A Mözstől Dunaföldvárig húzó­dó kerület 12 templomot, 12 gyüle­kezetét számlál. A kerületi espe- resség: hivatal. Kerületi esperes egyedül vagyok az adott területen, viszont adományozható az espe- resség úgy is mint: cím. Öreg pa­pok kaphatják meg e rangot, egy életen át folytatott tevékenységük­ért.- Mit csinál, miben csinál mást egy kerületi esperes, mint egy olyan pap, aki egy nyáj pásztora?- A hivatallal sok munka, főleg sok papírmunka jár. Több ember­rel, több épülettel kell törődni. A legaktuálisabb problémák egyike: az elöregedett papság segítése.- Külsőleg, ruházatban más az esperqs, mint a plébános?- Az esperes jogot kap a piros öv, a cingulus viselésére. De nemcsak kinevezése miatt kerestem meg Lendvai Istvánt, ha­nem azért is, mert a közelmúltban tért vissza egyhetes római útjáról.- Most járt először ott?- Igen, már régen terveztem, hogy tanulmányaimat egybevetem a valósággal: megnézem az olasz fővárost. Egy utazási iroda a szá­junk íze szerint szervezte ezt a tú­rát. Hat pap és 34 civil vett rajta részt.- Miket láttak?- Az első napon a Monte Casi- nó-i apátságot néztük meg. A hely története: szent Benedek össze­gyűjtötte a környéken vezeklő re­metéket. Kolostort épített. Ott élt, ott is van eltemetve. A szarkofágjá­nál miséztünk. E csoportból nőtt ki aztán a bencés rend. A benedeki bencés regula még ma is él. (Egyébként Szent István is bencé­seket hívott be annak idején Pan­nonhalmára, hogy megtanítsák az embereket házat építeni, földet művelni.) Ugyanott, az apátságban nyug­szik Szent Benedek nővére, Szent Skolasztika is, aki a bencés női rendet alapította. Az épületeket a világháborúban Huzavona pár hektár birkalegelőért Az önkormányzat adná, a vagyonügynökség nem Kincset rejt a föld mélye fotó: gottvald károly Ötvennégy fokos, sótartalmú meleg vízre lel­tek Hőgyész határában, a búcsújáró helyként ismert csicsói kápolna közelében. A helybeliek régóta tudni vélték, hogy a sző­lődombok tövében meleg vizes források van­nak, de bizonyságot csak azután szereztek, hogy a Hungária Termálkút Hőgyész néven, 50 százalék külföldi részesedéssel és 50 száza­lékban a helyi állami gazdaság részvételével alakult kft. próbafúrásokat végeztetett a térség­ben. A fúrások igazolták a feltételezéseket, meglelték a termálvizet. Ennél tovább azonban egyelőre nem jutottak, bár a külföldi partnernek nagyszabású tervei vannak, 80 hektár területet szeretne megvásá­rolni és egy amerikai színvonalú üdülőközpon­tot létrehozni. Az elképzelések szerint a gyógy- vizes fürdőn kívül létrehoznának szállodát, sport-és szabadidőcentrumot, krikett-, rögbi-, baseball-, golf- és lovaglópályákat, valamint helikopter-leszállópályát. Mindez azonban még csak terv, mivel a nyugati befektető mind a mai napig nem tudta megvenni az építkezéshez szükséges földet, mert az Állami Vagyonügynökség 750 millió forintra értékelte a jelenleg legelőnek, erdőnek használt területet. Ezt az összeget nemcsak a nyugati vevő tartja irreálisan magasnak, hanem a helyi önkor­mányzat is. A högyészi polgármester, Pál Imre szerint 100 millió forintnál többet semmiképpen nem lehet kérni azért a földért, mert a külföldi befektetőnek azután még pár száz milliót be kell ruháznia, hogy elképzelései megvalósuljanak. Az önkormányzat nem szeretné kiárusítani, el­kótyavetyélni az állami vagyont, de ha ajelenlegi vevő látja, hogy nincs kellő fogadókészség ter­vei iránt, akkor máshol fog építkezni. A högyészi önkormányzatnak, hasonlóan a többi községi önkormányzathoz, egy ilyen nagyszabású terv megvalósításához nincs pénze. A földért fize­tendő 100 millió forint jól jönne a falunak, fejleszteni lehet az infrastruktúrát, létrehozhatná­nak néhány, az itt élők komfort- érzetét növelő beruházást ezen a pénzem Hőgyész és polgárai csak nyernének az üzleten, hi­szen mindezen túl még munka- lehetőséget is találnának az építendő üdülőcentrumban. Mindehhez nem kellene más, mint, hogy végre megszüles­sen az oly régóta várt törvény, mert addig az önkormányzat nem tehet semmit. F. KOVÁTS ÉVA Ma még csak birkalegelö a csicsói kápolna környéke

Next

/
Oldalképek
Tartalom