Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-11 / 35. szám
1991. február 11. NÉPÚJSÁG 3 Szabad árak feltüntetésük azonban kötelező (Folytatás az 1. oldalról.) Szűcs András, az OKPF csoport- vezetője az MTI kérdésére elmondotta, hogy a legtöbb probléma az úgynevezett listás árfeltüntetésből adódik. A listákat ugyanis a legtöbb helyen feltűnő módon kifüggesztik ugyan, ám hogy a felsorolt árukhoz a pulton lévő termékek közül tulajdonképpen melyik tartozik, nem lehet egyértelműen eldönteni. Ezt különösen a kenyérféléknél és péksüteményeknél, a tejtermékeknél, a hentesáruknál és a tőkehúsoknál tapasztalták. A vendéglátásban sem jobb a helyzet. A presszókban és cukrászdákban nincsenek étel- és itallapok, a meglepetés akkor éri a fogyasztót, amikor fizetnie kell. Szűcs András úgy véli, hogy az esetek legalább felében tudatos manipuláció az árak eltitkolása, s a kereskedők ezen az úton igyekeznek megszerezni azt a pénzt, amivel a szállítókat megvesztegetik, erre ugyanis még manapság is szükség van. A legtöbb termékből ugyanis még nincs kínálati pozícióban sem az ipar, sem a kereskedelem. A vizsgálatot mindig folytatják, s a kereskedelmi felügyelőségek a továbbiakban sem fogadják el jóindulatú tévedésként az árak fel nem tüntetéséből származó többletszámolásokat, még akkor sem, ha történetesen egy-egy üzletben - főként az élelmiszerboltokban - akár 8 ezer féle árucikk van. Azt tapasztalják ugyanis, hogy még azokon a termékeken sem szerepel az új ár, amelyeknek az ára két hónappal korábban változott. Eddig mintegy kétezer helyen jártak a kereskedelmi felügyelőségek munkatársai, s körülbelül ezer alkalommal róttak ki helyszíni bírságot. Ennek legmagasabb összege a szabálysértési törvény értelmében még mindig 3000 forint, a felügyelőknek azonban módjában áll határozati úton akár 10 ezer forintos bírságot is kiszabni. A tapasztalatok szerint a bírságoknak nincs visszatartó ereje, noha a felügyelők utóellenőrzéseket is végeznek azokon a helyeken, ahol korábban szabálytalanságokat tapasztaltak. Teljes képet körülbelül február végén tudnak arról összeállítani, hogy az amúgy is radikális év eleji áremelésekre a kereskedők hibájából mennyit fizettek rá pluszban a vásárlók. (MTI) Miért nem fogadták el a Tomiszsz vagyonelszámolását? Nyilvánosságra hozták a társadalmi szervezetek, köztük a Demisz vagyonelszámolására kiterjedő állami számvevőszéki vizsgálat eredményét. A KISZ jogutódjai közül egyetlen tag- szervezet elszámolását sem fogadtál el hitelesnek, köztük a Tomiszszét sem. Schattmann Csabát, a Tomiszsz elnökét a jelentés megállapításai cseppet sem érték váratlanul.- Péntek László, az Állami Számvevőszék megyei munkatársa tavaly ősszel két héten keresztül ellenőrizte a nyilvántartásainkat, pénzügyi bizonylatainkat. Véleményem szerint korrekt módon járt el, a tapasztalatairól készült jelentés is erről tanúskodik, a ténymegállapításokkal egyetértek. Az összegzésben elismerik, hogy kimutatásaink, vagyonelszámolásaink a jelenlegi helyzetet hűen tükrözik. A korábbi időszakra vonatkozó számviteli nyilvántartások fogyatékosak, a dokumentumok pedig nemegyszer hiányosak, vagy nem lelhetők fel. Az ösz- szegzés is elismeri, hogy mindezek öröklött hiányosságok, a jogelőd szervezetünknél fellelhető mulasztásokért mi nem vállalhatjuk a felelősséget. Két ingatlanunkat, az egykori Dombori KISZ- tábort és Szekszárdon a Béla téri épületet felajánlottuk a kormánynak, jelenleg a Tolna Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány tulajdonában van. Az alapítvány kuratóriuma a két alkalmazottal együtt átvette a dombori tábort, míg a szekszárdi ingatlan hasznosítására pályázatot hirdettek meg. Két irodahelyiséget mi is megpályáztunk, döntés február végén várható.- Folyik a nyilatkozatháború a Demisz és az Állami Számvevőszék között. Nem lenne célszerűbb megszívlelni a számvevőszék megállapításait?- A jegyzőkönyvben foglalt részjelentésekkel, konkrét megállapításokkal egyetértünk. Ám ezek alapján készült egy összegző jelentés (amita Demisznek nem is küldtek meg), enneka végkövetkeztetéseit már nem tudjuk elfogadni. Joggal kifogásolhatjuk, ha a legjobb tudásunk szerint benyújtott elszámolás rajtunk kívülálló okokból adódó hiányosságai miatt szövetségünket elmarasztalás éri.- Mégis mi akadályozta a hiteles vagyonelszámolást?- Először is ’49-től visszamenőleg kérték az elszámolást, ám a korábbi jogszabályoknak megfelelően tízévenként selejtezték a szükséges iratokat, így az elszámolás már nem lehetett teljes körű. A teljeskörűség már csak azért sem biztosítható, mert a ’89-ben létrejött ifjúsági szervezetek mind részesültek a KISZ-vagyon ból, de közülük csak 48 tekinti magát a Demisz tagszervezetének. Az elszámolás pontatlansága azzal is összefügg, hogy a KISZ öntörvényű szervezet volt, tehát saját ellenőrző apparátusán kívül független szerv nem vizsgálta a gazdálkodását.- Hogyan tovább?- A nem hitelesített vagyonelszámolású szervezetek ügyében az Országgyűlés fog dönteni.- km Mi lesz veled, bonyhádi vöröstarka ? Azt mondja Füller Imre főállattenyésztő, hogy egyszerűen nem vették komolyan a földművelés- ügyi tárca vezetői a szakmai tárgyalásokat. S, hogy Bonyhád a 15 százalékos, kötelezően előírt csökkentett termelés miatt sincs igazán komoly gondban, annak bizony előrelátó tervezés a magyarázata.- A tejipar még senkivel nem kötött szerződést, de 85 százalékot kötelesek átvenni. Mi úgy gondoltuk, mindenki vállaljon át a rosszból - így a tejipar, a termelő és a kormányzat egyaránt s mi lett belőle? A termelő, a termelő, meg a termelő az, aki fázik e kérdésben. A nagy fehérjetartalmú tejre van szüksége a tejiparnak, s eddig tejzsírra fizettek. A jók, a nagyok, a hollandok, dánok bírságot fizettetnek a híg tejet termelővel, nemhogy megfizetnék. Ami miatt igen sajnálatos az ügy - a magyartarkával éppoly jó tejet lehet előállítani, mint amilyen zsírtartalmút a Holsteinnel. Tőlünk szívesen vinné a tejipar az összes tejet, de akkor a kistermelők jelentős részétől nem vásárolnának. Szentgálpusztára egy tartálykocsi naponta bemegy 50 liter tejért... Oka?! Hatalmas tejpor- és vajkészletek vannak felhalmozva. Szekszárdon a tavalyi vajkészlet még megvan.- A bonyhádi fajtafenntartó, génrezerv állomány 15 százaléka mégis vágóhídra kerül, bármilyen komoly tenyésztői munka és anyagi befektetés áll is mögötte. Annak idején, amikor a tsz nemzetiszínű zászlót lobogtatott e kérdésben - mert így ítélték meg - keményen igaza volt. Be kell látnunk, mező- gazdasági túltermelés van, de fejlett ipar, ami most vica-verza módon segítene, nincs. Másutt az ipari termelési plusz ezt képes kompenzálni. Nálunk? A csökkentésre alternatívákat kellett volna felállítani, nem egységesen levágatni a minőséget is, meg a gyengébb állományt is. Amikor augusztusban elkezdődött az ügy, Bonyhádon már érezték. ennek folytatása lesz. így állománycsökkentő munkába kezdtek. Tervszerűen, módszeresen. Adtak el kisüszőt, vemhes üszőt, így a 15 százalék állományleépités nem lesz gond. Időben ébredtek. De ők az igazán jók között vannak, s ha az ország ezer téesze kúszik- mászik, ők még akkor is térden lesznek. A januári termelésük az előző évinek csupán 87,9 százaléka, gyakorlatilag már most pozícióelőnyben vannak.- Kevesebb munkaerő, borjú, takarmány, vágómarha van, kevesebb gabona és takarmány is fogy majd. A baj, hogy nincs földtörvény, nincs szövetkezeti törvény, bajban a mezőgazdaság...- szs Sokéves tenyésztői munka eredménye a génrezerv állomány esetén pedig a kifizetett összeget a kárpótlásra jogosult kárpótlási jegyben fizesse meg. így a tsz-ek is hozzájuthatnak kárpótlási jegyhez, és a később visszaadott földek térítésére ezt felhasználva a forgalomba visszakerülne. A kártalanítás mértékével kapcsolatos ellentmondások A legnagyobb hiba, hogy az ezzel kapcsolatos alapelvek nem mindenki számára elfogadhatók. Elfogadható lenne pl:- a kárpótlás sorrendjét illetően az, hogy először kerüljenek sorra azok, akik termelni fognak,- a kárpótlás időtartamát illetően, pl. egyáltalán nem érthető ez a rendkívüli nagy sietség. Főleg akkor nem, ha ez sem a kárpótlást adónak, sem pedig a jogosultnak nem jó. A költségvetésnek kevés a pénze erre az évre, a földet igénylők nagy része pedig nincs felkészülve (eszközanyag és hitel hiányában) az önálló gazdálkodásra. Ilyen körülmények között nem érthető, hogy miért nem lehet 2 évre elosztani a terheket, és a lehetőségeket is. A lebonyolítás várható nehézségei is ezt a megoldást indokolják.- Véleményem szerint az állam- adósság fedezete továbbra is az adóbevétel marad és az állami tulajdonú ingatlanok új használói új többletadó forrásai lehetnek. A termelőszövetkezeti földjoggal és földhasználattal kapcsolatos alapfogalmak: A legtöbb tsz területe összetevődik: 1. Magyar állam tulajdona, használó tsz. Ezen területekre a magyar állam a mai napig is akár térítés nélkül megvonhatja a használati jogot és más célra használhatja, tehát rendelkezik is vele: ez a tulajdoni részarány kialakulhatott:- tsz-nek közvetlen felajánlásból,- a tanácsnak magyar állam részére történt felajánlásból,- elhagyott ingatlanok kényszer állami tulajdonba vételéből,- eredeti államosított ingatlanok területrendezéséből, határrészek átcsatolásából stb. 2. Termelőszövetkezeti tagok közös tulajdona: ez kétféle változásból tevődik össze:- pl. ha a meghalt tsz-tagnak kívülálló örököse volt, az ő részarányát a „földmegváltás” jogintézményén belül megszabott minimális térítés ellenében kellett megváltania és ez a tsz közös tulajdonába és közös használatába került,- a tsz használatában levő állami tartalékterületet jogszabály alapján és feltételekkel a közösség megvásárolta és így közös tulajdon lett. 3. Tsz-tagok tulajdona: elsősorban jelenleg is a tsz-nek tagja (nyugdíjasa) vagy házastársa eredeti vagy örökölt tulajdona, amely szintén közös használatban van. Az előzőkből adódik, hogy a kárpótlási törvény szerkesztésénél a földkiadás sorrendje és mértéke is logikus, tehát:- elsősorban a magyar állam tulajdona használható fel,- majd a tsz-ek közös tulajdona (esetleg kárpótlás ellenében). Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a tsz-tagok tulajdonában levő föld kárpótlásra nem használható fel akkor sem, ha jogosultak igénye az előbbiekben említett területek összegnél nagyobb lenne. A kárpótlás nagysága A kárpótlás tényleges nagyságát illetően is érezhető, hogy hiányzik a tapasztalat és a helyi ismeret (de az is lehetséges, hogy az eltúlzott illetve hiányos adatok közzétételének egészen más okai vannak). A kárpótlás számításához néhány adat: összes terület: tsz használatában 5,66 millió ha, egyéb gazd. használatában Tsz-ek területéből állami tulajdon közös tulajdon tagok tulajdona Kárpótlásra felhasználható állami tulajdonú közös tulajdonú 2,28 millió ha. 0,18 millió ha, 3,48 millió ha, 2,00 millió ha. 2,28 millió ha, 3,66 millió ha. Összesen: 5,94 millió ha. A tény leges igény és a kárpótlási törvénytervezet lehetőségeit figyelembe véve véleményem szerint: 1 millió hektár természetben, 1 millió hektár kárpótlási jegyben. A természetbeni bőven rendelkezésre áll, míg a kárpótlási jegy értéke a kölcsönösen elfogadható számítási mód szerint: 20 Ak/ha átlagértékkel és a minőségi osztályt is figyelembe véve átlagosan közepes minőségű osztály esetén 2500-szoros aranykorona szorzókulcs forintösszegét alkalmazva összesen 50 milliárd forint lenne két évre. A kiszámítás módjának ellentmondásai és hiányosságai A nagyságrendbeli tévedésre már az előző cikkemben is rámutattam, amelyet azóta a VOSZ is megerősített. Ugyanakkor a tv képernyőjén 6-án is az a téves vélemény került adásba, hogy a föld aranykorona és a szorzó alapján számított összeget a degresszziós Mária a kiválasztott- ez a címe annak az előadásnak, melyet Takaró András simon- tornyai református lelkész tart Pakson a városi művelődési központban ma 17 órai kezdettel. E szabadegyetemi sorozat bibliaismerettel gazdagítja az érdeklődőket. A soron következő előadás címe A számító Júdás lesz, február 18- án. Előadó: Szabó Péter cecei református lelkész. Babits Füzetek 5-6. Újabb két kiadvány került az olvasók kezébe a Babits Művelődési Központ Babits Füzetek sorozatában. A szerkesztő Bonfig Ágnes. A szerző ezúttal Kaczián János. Az ötös és hatos sorszámot viselő két új kötet címe: A Tolna megyei népművelési tanácsadó és A szabadművelés Tolna megyében. Holding alakul Várhatóan néhány hónapon belül megalakul az a holding, amely az iparvállalatok átstrukturálásával, a privatizációra történő előkészítésével kíván foglalkozni. A kormány legutóbbi ülésén született meg erről a döntés, ám az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban már jó ideje foglalkoznak ezzel az elképzeléssel. Külföldön számos olyan cég tevékenykedik, amely a csőd felé közelítő vállalkozások, nehéz helyzetbe került vállalatok felvásárlásával, átszervezésével s újbóli értékesítésével foglalkozik. Magyar- országon azonban ilyen szervezetek még hiányoznak. A hazai vállalatok egy része önerőből bonyolítja a privatizációt, ám akad egy sor cég, amelyek különböző okokból kedvezőtlen helyzetbe kerültek, s igy igen nehéz megoldani értékesítésüket. Ráadásul a legyengült vállalkozások magántulajdonba adása esetén az államot számottevő veszteség is érhetné. Nagy szükség lenne külföldi mintára, Magyarországon is vállalkozásfeljavító szervezetekre. táblázat alapján csökkenteni kell. Ezt a csökkentést a kárpótlási törvénytervezet nem írja elő, sőt, kifejezetten hangsúlyozza a 3. § 2. bek., hogy a föld esetén a kár mértékének megállapításáról ugyanezen jogszabály 12. §-a külön rendelkezik. Arra vonatkozóan is van javaslatom, hogy a nagyságrendi korrigálást nem kellene a felső határon megállapítani, hanem elég lenne egyszer és négyezerszeres aranykorona szorzókulcs, a föld minőségi osztályától is függővé téve, hasonlóan mint a kártalanítási jogszabályban. E szorzókulcs alkalmazásával számított föld értéke a jelenlegi forgalmi értéknek csak kb. 50-70%-a lenne. A tervezet azon elmélete is téves, hogy a föld forgalmi értéke azonos módon változott más tárgyak értékével és az inflációval. Ez vidéken ugyanis köztudott, hogy a külterületi föld 1950 óta gyakorlatilag forgalomképtelen. TANDI MIHÁLY mezőgazdasági szakértő
