Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-11 / 35. szám

1991. február 11. NÉPÚJSÁG 3 Szabad árak ­feltüntetésük azonban kötelező (Folytatás az 1. oldalról.) Szűcs András, az OKPF csoport- vezetője az MTI kérdésére elmon­dotta, hogy a legtöbb probléma az úgynevezett listás árfeltüntetésből adódik. A listákat ugyanis a leg­több helyen feltűnő módon kifüg­gesztik ugyan, ám hogy a felsorolt árukhoz a pulton lévő termékek kö­zül tulajdonképpen melyik tartozik, nem lehet egyértelműen eldönteni. Ezt különösen a kenyérféléknél és péksüteményeknél, a tejtermékek­nél, a hentesáruknál és a tőkehú­soknál tapasztalták. A vendéglátásban sem jobb a helyzet. A presszókban és cuk­rászdákban nincsenek étel- és itallapok, a meglepetés akkor éri a fogyasztót, amikor fizetnie kell. Szűcs András úgy véli, hogy az esetek legalább felében tudatos manipuláció az árak eltitkolása, s a kereskedők ezen az úton igyekez­nek megszerezni azt a pénzt, ami­vel a szállítókat megvesztegetik, erre ugyanis még manapság is szükség van. A legtöbb termékből ugyanis még nincs kínálati pozí­cióban sem az ipar, sem a kereske­delem. A vizsgálatot mindig folytat­ják, s a kereskedelmi felügyelősé­gek a továbbiakban sem fogadják el jóindulatú tévedésként az árak fel nem tüntetéséből származó többletszámolásokat, még akkor sem, ha történetesen egy-egy üz­letben - főként az élelmiszerbol­tokban - akár 8 ezer féle árucikk van. Azt tapasztalják ugyanis, hogy még azokon a termékeken sem szerepel az új ár, amelyeknek az ára két hónappal korábban válto­zott. Eddig mintegy kétezer helyen jártak a kereskedelmi felügyelősé­gek munkatársai, s körülbelül ezer alkalommal róttak ki helyszíni bír­ságot. Ennek legmagasabb össze­ge a szabálysértési törvény értel­mében még mindig 3000 forint, a felügyelőknek azonban módjában áll határozati úton akár 10 ezer fo­rintos bírságot is kiszabni. A ta­pasztalatok szerint a bírságoknak nincs visszatartó ereje, noha a fel­ügyelők utóellenőrzéseket is vé­geznek azokon a helyeken, ahol korábban szabálytalanságokat ta­pasztaltak. Teljes képet körülbelül február végén tudnak arról össze­állítani, hogy az amúgy is radikális év eleji áremelésekre a kereske­dők hibájából mennyit fizettek rá pluszban a vásárlók. (MTI) Miért nem fogadták el a Tomiszsz vagyonelszámolását? Nyilvánosságra hozták a társadalmi szerve­zetek, köztük a Demisz vagyonelszámolására kiterjedő állami számvevőszéki vizsgálat ered­ményét. A KISZ jogutódjai közül egyetlen tag- szervezet elszámolását sem fogadtál el hiteles­nek, köztük a Tomiszszét sem. Schattmann Csabát, a Tomiszsz elnökét a jelentés megálla­pításai cseppet sem érték váratlanul.- Péntek László, az Állami Számvevőszék megyei munkatársa tavaly ősszel két héten ke­resztül ellenőrizte a nyilvántartásainkat, pénz­ügyi bizonylatainkat. Véleményem szerint kor­rekt módon járt el, a tapasztalatairól készült je­lentés is erről tanúskodik, a ténymegállapítá­sokkal egyetértek. Az összegzésben elismerik, hogy kimutatásaink, vagyonelszámolásaink a jelenlegi helyzetet hűen tükrözik. A korábbi idő­szakra vonatkozó számviteli nyilvántartások fo­gyatékosak, a dokumentumok pedig nemegy­szer hiányosak, vagy nem lelhetők fel. Az ösz- szegzés is elismeri, hogy mindezek öröklött hiányosságok, a jogelőd szervezetünknél fellel­hető mulasztásokért mi nem vállalhatjuk a fele­lősséget. Két ingatlanunkat, az egykori Dombori KISZ- tábort és Szekszárdon a Béla téri épületet fel­ajánlottuk a kormánynak, jelenleg a Tolna Me­gyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány tulajdoná­ban van. Az alapítvány kuratóriuma a két alkalmazot­tal együtt átvette a dombori tábort, míg a szek­szárdi ingatlan hasznosítására pályázatot hir­dettek meg. Két irodahelyiséget mi is megpá­lyáztunk, döntés február végén várható.- Folyik a nyilatkozatháború a Demisz és az Állami Számvevőszék között. Nem lenne cél­szerűbb megszívlelni a számvevőszék megálla­pításait?- A jegyzőkönyvben foglalt részjelentések­kel, konkrét megállapításokkal egyetértünk. Ám ezek alapján készült egy összegző jelentés (amita Demisznek nem is küldtek meg), enneka végkövetkeztetéseit már nem tudjuk elfogadni. Joggal kifogásolhatjuk, ha a legjobb tudásunk szerint benyújtott elszámolás rajtunk kívülálló okokból adódó hiányosságai miatt szövetsé­günket elmarasztalás éri.- Mégis mi akadályozta a hiteles vagyonel­számolást?- Először is ’49-től visszamenőleg kérték az elszámolást, ám a korábbi jogszabályoknak megfelelően tízévenként selejtezték a szüksé­ges iratokat, így az elszámolás már nem lehetett teljes körű. A teljeskörűség már csak azért sem biztosítható, mert a ’89-ben létrejött ifjúsági szervezetek mind részesültek a KISZ-vagyon ból, de közülük csak 48 tekinti magát a Demisz tagszervezetének. Az elszámolás pontatlansá­ga azzal is összefügg, hogy a KISZ öntörvényű szervezet volt, tehát saját ellenőrző apparátu­sán kívül független szerv nem vizsgálta a gaz­dálkodását.- Hogyan tovább?- A nem hitelesített vagyonelszámolású szer­vezetek ügyében az Országgyűlés fog dönteni.- km ­Mi lesz veled, bonyhádi vöröstarka ? Azt mondja Füller Imre főállatte­nyésztő, hogy egyszerűen nem vették komolyan a földművelés- ügyi tárca vezetői a szakmai tár­gyalásokat. S, hogy Bonyhád a 15 százalékos, kötelezően előírt csökkentett termelés miatt sincs igazán komoly gondban, annak bi­zony előrelátó tervezés a magyará­zata.- A tejipar még senkivel nem kö­tött szerződést, de 85 százalékot kötelesek átvenni. Mi úgy gondol­tuk, mindenki vállaljon át a rossz­ból - így a tejipar, a termelő és a kormányzat egyaránt s mi lett belőle? A termelő, a termelő, meg a termelő az, aki fázik e kérdésben. A nagy fehérjetartalmú tejre van szüksége a tejiparnak, s eddig tej­zsírra fizettek. A jók, a nagyok, a hollandok, dánok bírságot fizettet­nek a híg tejet termelővel, nemhogy megfizetnék. Ami miatt igen sajná­latos az ügy - a magyartarkával éppoly jó tejet lehet előállítani, mint amilyen zsírtartalmút a Holsteinnel. Tőlünk szívesen vinné a tejipar az összes tejet, de akkor a kisterme­lők jelentős részétől nem vásárol­nának. Szentgálpusztára egy tar­tálykocsi naponta bemegy 50 liter tejért... Oka?! Hatalmas tejpor- és vajkészletek vannak felhalmozva. Szekszárdon a tavalyi vajkészlet még megvan.- A bonyhádi fajtafenntartó, gén­rezerv állomány 15 százaléka még­is vágóhídra kerül, bármilyen ko­moly tenyésztői munka és anyagi befektetés áll is mögötte. Annak idején, amikor a tsz nemzetiszínű zászlót lobogtatott e kérdésben - mert így ítélték meg - keményen igaza volt. Be kell látnunk, mező- gazdasági túltermelés van, de fej­lett ipar, ami most vica-verza mó­don segítene, nincs. Másutt az ipari termelési plusz ezt képes kompen­zálni. Nálunk? A csökkentésre al­ternatívákat kellett volna felállítani, nem egységesen levágatni a minő­séget is, meg a gyengébb állo­mányt is. Amikor augusztusban elkezdő­dött az ügy, Bonyhádon már érez­ték. ennek folytatása lesz. így állo­mánycsökkentő munkába kezd­tek. Tervszerűen, módszeresen. Adtak el kisüszőt, vemhes üszőt, így a 15 százalék állományleépités nem lesz gond. Időben ébredtek. De ők az igazán jók között vannak, s ha az ország ezer téesze kúszik- mászik, ők még akkor is térden lesznek. A januári termelésük az előző évinek csupán 87,9 százalé­ka, gyakorlatilag már most pozí­cióelőnyben vannak.- Kevesebb munkaerő, borjú, ta­karmány, vágómarha van, keve­sebb gabona és takarmány is fogy majd. A baj, hogy nincs földtör­vény, nincs szövetkezeti törvény, bajban a mezőgazdaság...- szs ­Sokéves tenyésztői munka eredménye a génrezerv állomány esetén pedig a kifizetett összeget a kárpótlásra jogosult kárpótlási jegyben fizesse meg. így a tsz-ek is hozzájuthatnak kárpótlási jegyhez, és a később visszaadott földek térítésére ezt felhasználva a forgalomba vissza­kerülne. A kártalanítás mértékével kapcsolatos ellentmondások A legnagyobb hiba, hogy az ez­zel kapcsolatos alapelvek nem mindenki számára elfogadhatók. Elfogadható lenne pl:- a kárpótlás sorrendjét illetően az, hogy először kerüljenek sorra azok, akik termelni fognak,- a kárpótlás időtartamát ille­tően, pl. egyáltalán nem érthető ez a rendkívüli nagy sietség. Főleg ak­kor nem, ha ez sem a kárpótlást adónak, sem pedig a jogosultnak nem jó. A költségvetésnek kevés a pénze erre az évre, a földet igény­lők nagy része pedig nincs felké­szülve (eszközanyag és hitel hiá­nyában) az önálló gazdálkodásra. Ilyen körülmények között nem ért­hető, hogy miért nem lehet 2 évre elosztani a terheket, és a lehetősé­geket is. A lebonyolítás várható ne­hézségei is ezt a megoldást indo­kolják.- Véleményem szerint az állam- adósság fedezete továbbra is az adóbevétel marad és az állami tu­lajdonú ingatlanok új használói új többletadó forrásai lehetnek. A termelőszövetkezeti földjoggal és földhasználattal kapcsolatos alapfogalmak: A legtöbb tsz területe összetevő­dik: 1. Magyar állam tulajdona, hasz­náló tsz. Ezen területekre a magyar állam a mai napig is akár térítés nélkül megvonhatja a használati jogot és más célra használhatja, tehát ren­delkezik is vele: ez a tulajdoni részarány kiala­kulhatott:- tsz-nek közvetlen felajánlás­ból,- a tanácsnak magyar állam ré­szére történt felajánlásból,- elhagyott ingatlanok kényszer állami tulajdonba vételéből,- eredeti államosított ingatlanok területrendezéséből, határrészek átcsatolásából stb. 2. Termelőszövetkezeti tagok közös tulajdona: ez kétféle változásból tevődik össze:- pl. ha a meghalt tsz-tagnak kí­vülálló örököse volt, az ő részará­nyát a „földmegváltás” jogintézmé­nyén belül megszabott minimális térítés ellenében kellett megválta­nia és ez a tsz közös tulajdonába és közös használatába került,- a tsz használatában levő állami tartalékterületet jogszabály alap­ján és feltételekkel a közösség megvásárolta és így közös tulajdon lett. 3. Tsz-tagok tulajdona: elsősorban jelenleg is a tsz-nek tagja (nyugdíjasa) vagy házastársa eredeti vagy örökölt tulajdona, amely szintén közös használatban van. Az előzőkből adódik, hogy a kár­pótlási törvény szerkesztésénél a földkiadás sorrendje és mértéke is logikus, tehát:- elsősorban a magyar állam tu­lajdona használható fel,- majd a tsz-ek közös tulajdona (esetleg kárpótlás ellenében). Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a tsz-tagok tulajdonában levő föld kárpótlásra nem használható fel akkor sem, ha jogosultak igénye az előbbiekben említett területek összegnél nagyobb lenne. A kárpótlás nagysága A kárpótlás tényleges nagyságát illetően is érezhető, hogy hiányzik a tapasztalat és a helyi ismeret (de az is lehetséges, hogy az eltúlzott illetve hiányos adatok közzétételé­nek egészen más okai vannak). A kárpótlás számításához né­hány adat: összes terület: tsz használatában 5,66 millió ha, egyéb gazd. használatában Tsz-ek területéből állami tulajdon közös tulajdon tagok tulajdona Kárpótlásra felhasználható állami tulajdonú közös tulajdonú 2,28 millió ha. 0,18 millió ha, 3,48 millió ha, 2,00 millió ha. 2,28 millió ha, 3,66 millió ha. Összesen: 5,94 millió ha. A tény leges igény és a kárpótlási törvénytervezet lehetőségeit figye­lembe véve véleményem szerint: 1 millió hektár természetben, 1 millió hektár kárpótlási jegy­ben. A természetbeni bőven rendel­kezésre áll, míg a kárpótlási jegy értéke a kölcsönösen elfogadható számítási mód szerint: 20 Ak/ha átlagértékkel és a mi­nőségi osztályt is figyelembe véve átlagosan közepes minőségű osz­tály esetén 2500-szoros aranyko­rona szorzókulcs forintösszegét alkalmazva összesen 50 milliárd forint lenne két évre. A kiszámítás módjának ellentmondásai és hiányosságai A nagyságrendbeli tévedésre már az előző cikkemben is rámu­tattam, amelyet azóta a VOSZ is megerősített. Ugyanakkor a tv ké­pernyőjén 6-án is az a téves véle­mény került adásba, hogy a föld aranykorona és a szorzó alapján számított összeget a degresszziós Mária a kiválasztott- ez a címe annak az előadás­nak, melyet Takaró András simon- tornyai református lelkész tart Pak­son a városi művelődési központ­ban ma 17 órai kezdettel. E szabadegyetemi sorozat bib­liaismerettel gazdagítja az érdeklő­dőket. A soron következő előadás címe A számító Júdás lesz, február 18- án. Előadó: Szabó Péter cecei re­formátus lelkész. Babits Füzetek 5-6. Újabb két kiadvány került az ol­vasók kezébe a Babits Művelődési Központ Babits Füzetek sorozatá­ban. A szerkesztő Bonfig Ágnes. A szerző ezúttal Kaczián János. Az ötös és hatos sorszámot viselő két új kötet címe: A Tolna megyei nép­művelési tanácsadó és A szabad­művelés Tolna megyében. Holding alakul Várhatóan néhány hónapon be­lül megalakul az a holding, amely az iparvállalatok átstrukturálásá­val, a privatizációra történő előké­szítésével kíván foglalkozni. A kor­mány legutóbbi ülésén született meg erről a döntés, ám az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban már jó ideje foglalkoznak ezzel az elképzeléssel. Külföldön számos olyan cég te­vékenykedik, amely a csőd felé kö­zelítő vállalkozások, nehéz hely­zetbe került vállalatok felvásárlá­sával, átszervezésével s újbóli ér­tékesítésével foglalkozik. Magyar- országon azonban ilyen szerveze­tek még hiányoznak. A hazai válla­latok egy része önerőből bonyolítja a privatizációt, ám akad egy sor cég, amelyek különböző okokból kedvezőtlen helyzetbe kerültek, s igy igen nehéz megoldani értékesí­tésüket. Ráadásul a legyengült vállalko­zások magántulajdonba adása esetén az államot számottevő veszteség is érhetné. Nagy szük­ség lenne külföldi mintára, Ma­gyarországon is vállalkozásfeljaví­tó szervezetekre. táblázat alapján csökkenteni kell. Ezt a csökkentést a kárpótlási tör­vénytervezet nem írja elő, sőt, kife­jezetten hangsúlyozza a 3. § 2. bek., hogy a föld esetén a kár mér­tékének megállapításáról ugyan­ezen jogszabály 12. §-a külön ren­delkezik. Arra vonatkozóan is van javasla­tom, hogy a nagyságrendi korrigá­lást nem kellene a felső határon megállapítani, hanem elég lenne egyszer és négyezerszeres arany­korona szorzókulcs, a föld minősé­gi osztályától is függővé téve, ha­sonlóan mint a kártalanítási jog­szabályban. E szorzókulcs alkalmazásával számított föld értéke a jelenlegi for­galmi értéknek csak kb. 50-70%-a lenne. A tervezet azon elmélete is téves, hogy a föld forgalmi értéke azonos módon változott más tárgyak érté­kével és az inflációval. Ez vidéken ugyanis köztudott, hogy a külterületi föld 1950 óta gyakorlatilag forgalomképtelen. TANDI MIHÁLY mezőgazdasági szakértő

Next

/
Oldalképek
Tartalom