Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-11 / 35. szám
4 NÉPÚJSÁG _ ■ g ■ Szemle 1991. február 11 A szerkesztő levele Második alkalommal kerül önök elé a megyeszékhely ügyes- bajos dolgairól tudósító oldal, tehát még korai lenne régi ismerősként köszönteni az olvasót Ám reméljük, ez az idő is elérkezik. Mindeddig azonban csak a hideg idő érkezett meg az elmúlt héten, fehér hótakaró borította városunkat s talán Ilyenkor, az otthoni melegben több idő jut egy fontos tevékenységre: az olvasásra. Mi a magunk részéről -ne vegyék szerénytelenségnek - továbbra is figyelmükbe ajánljuk a Szekszárdi Szelme írásait. A történelmi visz- szapillantások mellet számos aktualitást is tartalmaz az oldal - ám önreklámból ennyi is elég, beszéljenek önmagukért az írások - ha tudnak. Bízzunk abban, hogy igen. S ne feledje: továbbra Is él rejtvényrovatunk, amelyik ugyan többfordulós, ám ez bizonyára nem okoz nehézséget Azegy hónapban négy alkalommal megjelenő Szekszárdi Szemle Rejtett értékeink sorozatának végén egy- egy megválaszolandó kérdést talál az olvasó, s a hónap végén ösz- szesítve sorsoljuk ki a szerencsés nyertest A jutalom: egy ötszáz forintos könyvutalvány. Továbbra is várjuk tehát leveleiket - természetesen nemcsak a megfejtéseket hanem a hasznos ötleteket javaslatokat is. SZERI ÁRPÁD Azt beszélik, hogy... Lemondott a közgazdasági irodavezető A m Különvélemény Nincs igazság a földön! Aki megunta a hat éve tartó pereskedést: Hegedűs György Már korábban elterjedt az a híresztelés, hogy Takács József, Szekszárd Város Polgármesteri Hivatalának közgazdasági irodavezetője (a korábbi pénzügyi osztályvezető) fontolgatja a tisztségéről való lemondást. Ami annál is inkább meglepő, mivel Takács József ama személyek közé tartozik, akinek szaktudását a hozzáértők közül szinte senki sem vonta két- ségbe.Távozásával így kétségkívül sokat veszítene a hivatal. S most pontosan ez következik be, hiszen lapunkban már megjelent az a hirdetés, amely pályázatot ír ki a közgazdasági irodavezetői állásra. Az első meglepetés után azonnal felhívtuk Takács Józsefet, s a lemondás okai iránt érdeklődtünk. A volt irodavezető azonban erről nem kívánt nyilatkozni. Azt elárulta, hogy mandátuma március elsejéig érvényes, s ezt követően a polgármesteri hivataltól is megválik. Távozását illetően így csak találgatásokra vagyunk utalva. Az bizonyos, hogy a helyhatósági választásokat követő önkormányzati üléseken Takács Józsefnek nemegyszer volt része kritikákban, amelyek, néha már-már a kioktatás jellegét öltötték. A képviselő- testület a laikus számára nehezen áttekinthető pénzügyeket látva vélhetően olyan bírálatokat is megfogalmazott, amelyek egyes vélemények szerint nem mindig illettékTa- kács Józsefet. Ám ezek a jelenségek a közben eltelt időben megszűnni látszottak. Vagy lehet, hogy a látszat csal? Megkérdeztük Kocsis Imre Antal polgármester véleményét is, aki az alábbiakat közölte: - Sajnálatosnak tartom az irodavezető távozását, ezt egyébként közöltem is Takács Józseffel. Ugyanakkor az is világos, hogy ebben a konstrukcióban egy ilyen kvalitású ember képtelen dolgozni. A képviselő- testület ugyanis a pénzügyi kérdéseket illetően olyan jogkörrel rendelkezik, amely megköti az irodavezető kezét. Megértem tehát, hogy Takács József nem kívánta átvenni egy könyvelő szerepét.- szá Mi ebben, azaz a címben olvasható megállapításban a különös? - kérdezhetné teljes joggal az olvasó, s ez esetben nem lenne mit tenni, mint igazat adni a kérdezőnek. Hiszen a fotón látható Hegedűs György is az igazságát keresi, s elmondása szerint eddig jórészt eredménytelenül. Ez indította arra, hogy a múlt héten szinte mindennap kiálljon a megyei bíróság elé, transzparensen követelve a törvény előtti egyenlőséget.- Elváltam, s a vagyonmegosztás már hat éve húzódik - indokolta meg egyszemélyes tüntetésének okát Hegedűs György. A civódás a családi ház miatt tört ki, amelynek értéke az eltelt időszak alatt természetesen megnövekedett, ki- lencszázezer forintról egymillió hétszázezer forintra emelkedett. Az inflációról nem tehetek, meg arról sem, hogy hat év alatt sem született döntés. Végrehajtó jár a nyakamra, semmiféle úton nem tudok érvényt szerezni a jogaimnak. S hány meg hány ember lehet, aki hasonlóképpen járt, de nem mer ide kiállni. Nekem sem kellemes, de mit tehetek?- Ön talán úgy véli, hogy nem élünk jogállamban?- Nézze, írtam a köztársasági elnöknek is, a levél valami irodavezetőig jutott el. Visszaírtak, hogy ők megbíznak a parlament által választott legfelsőbb bíróságban. Én mégis úgy érzem, hogy büntetnek azért, mert dolgoztam. Egy darab szöget nem loptam a házhoz. Ha másért nem, már azért megérte ez a tüntetés, hogy másokkal ne tegyék ugyanazt, mint velem.-sárvári- FOTÓ: ÖTÖS Rejtett értékeink Mattioni Eszter szülőháza Látogatóban Két telefon közölt az alpolgármesternél „Negyvenévesen már mindenkiben lehet felelősségérzet” FOTÓ: ÓTÓS A ház, amely homlokzatán a jellegzetes Stann-tervezés nyomait viseli, kétszeresen is rejtett érték: emeletes épületek zárják el a világ szeme elől s alig néhányan tartják számon egykori és mai érdekességeit. Száz esztendeje egy olasz fiatalember bizonyosan a város legfontosabb pontjának vélte, hiszen az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség fordítója, Mattioni János akkoriban ide járt udvarolni. Kitartó vonzalmának meglett az eredménye, mert 1891. október 22-én Török Erzsikével mennyegzőjét tartotta. Borzsák Endre, az eskető tiszteletes alkalmi rigmusokban énekelté meg az eseményt: „Neked mai napon hü vőlegényt ada / Szép Olaszországnak derült éghajlata: / A viszony közietek már erős, örök - / Frigyre kelt egymással az Olasz és Török" - tréfálkozott a Víg versek szerzője. Mindezt a menyasszony családjából számunkra is nevezetes emberek hallgathatták. Édesanyja hajdan Petőfi csókját érezhette ajkán, miután a költővel csillagot választottak maguknak a borjádi éjszakában. Sass Erzsiké, aki ekkor már özvegy Tőrökné, még évtizedek múltán is élénken idézte föl élete nagy pillanatát. Testvére dr. Sass István vármegyei főorvos, Petőfi legrégibb barátja, emlékeit tanulmányiban tette közkinccsé. Ö, aki ekkor még a szomszédos Bezerédj (azaz a Német) utca lakója, hivatalos minőségben, tiszti főorvosként is ellátogathatott e házba, ahol az 1870-es évektől működött az óvoda. Valószinüleg az első két szoba, valamint a kert szolgált napi játszótérül a gyermekseregletnek. Az óvoda biztosan egy fedél alatt volt a lakóházzal. Ezt onnét tudjuk, hogy volt alkalom, amikor éppen azért kellett bezárni a gyermekkertet, mert járványos betegség dúlt a Mattioni családban. A dúlt kifejezés nem túlzás, tudjuk, halálos áldozatot is követelt a torokgyik éppen innét... így maradt a család első felnövő gyermeke Mattioni Eszter, akinek ma állandó életmű-kiállítása látható a vármegyeházán. A legenda szerint Sass Erzsiké ábrándos lelke sugárzik a himeskövekből, amelyek közül még a párizsi Louvre- ban is megcsodálhatunk egyet. A kívülről tetszetős Mattioni-ház azonban ma is titkokat rejt, kincset őriz: itt található a megyei könyvtár helytörténeti-helyismereti része, amely sok ezer kötettel álla kutatók és érdeklődök rendelkezésére. A megyéről szóló legteljesebb könyvtári gyűjtemény kiterjed az élet minden területére, a gazdaságra, irodalomra, történelemre egyaránt. A jellegzetes homlokzat mögött több mint két évszázad Tolna megyei nyomtatott emlékei, a jeles személyekre és helységekre vonatkozó dokumentumok és a részben ezen alapuló szak- dolgozatok kéziratai mutatják be a múltat és jelent. A múlt századi helyi sajtó legjava eredetiben vagy mikrofilmen várja az olvasók kutató ujjait. Aki megyei témájú tanulmány Írásához fog, természetesen tudja ezt: eddig már sok százan vették igénybe a könyvtár tudományos szolgáltatását. Mindezek után talán meglepő, hogy a neves épületet csaknem végveszély fenyegeti. Az még megdöbbentőbb, hogy néhány éve majdnem le is bontották, ám - mivel a könyvtár bővítésére már akkor is csak Ígéret volt, de pénz nem - ez szerencsére elmaradt. Az persze legkevésbé sem öröm, hogy most az itt dolgozók feje fölött ujjnyi repedések húzódnak a falon, saz sem kielégítő érv, ha azt mondjuk, ez bizonyára gyorsabb munkára serkenti őket. A napi sajtófigyeléshez, számitógépes feldolgozáshoz aligha hiányzik a hulló vakolat, reszketeg vályogfal... Lehet, hogy aki itt dolgozik, tanul, kutat, hamarosan a megnyíló falon keresztül választhat magának csillagot? DR. TÖTTÖS GÁBOR E heti kérdésünk részben a fenti írással is kapcsolatos. Mi annak a Petőfi-versnek a címe, amelyben a költő Sass Erzsikével tett különös utazását írja le? Címünk: Tolnai Népújság, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra kérjük írják rá: Szekszárdi Szemle. Talán egy zsongó méhkashoz lehetne hasonlítani dr. Pataki Gábor, Szekszárd város alpolgármesterének az irodáját. Röpke ottlétünk alatt ugyanis legalább négy ügyet kellett hirtelen intéznie, s csak amikor már meghiúsulni látszott a betervezett beszélgetés, akkor szólt ki a titkárnőnek: - Most már senkit se kapcsoljon...- Más napokon is ilyen feszített a tempó? - kérdeztük dr. Pataki Gábortól, aki egy félmosollyal az arcán válaszolt: - A telefonok száma napi nyolcvan és száz között van, s általában ötven ügyfél keres fel. Persze, ezért fizet a város. Mindenesetre mióta itt dolgozom, azóta átérzem a régi mondás jelentőségét: azt ugyanis, hogy a nap huszonnégy órából áll, és még ott vannak az éjszakák. Az alpolgármester úr a jogászi pályáról került jelenlegi tisztségébe, s mint mondja, korábbi munkahelyén azonnali sikerélmények érték, míg itt „az alagút vége nem nagyon látható”. Hiányzik az azonnali visszajelzés, sok esetben már csak tűzoltómunkára van lehetőség, a gondok nem oldódnak meg egyik pillanatról a másikra.- Elsősorban a beruházások, a személyzeti ügyek, a mezőgazda- sági ingatlanok és a sportkérdések tartoznak hozzám - adott tájékoztatást dr. Pataki Gábor. - Miután ezekkel végzek, már alaposan eltelik az idő, nem ritka eset, hogy este tíz órakor zuhanok az ágyba. S hogy ehhez vagyis a hirtelen váltáshoz, mit szól a család? Az alpolgármester egyébként házas ember, fia most végzi a nyolcadik osztályt.- Minden csoda három napig Szekszárdon történt 1869-ben, amikor is a bíró úr a főispán neheztelését tolmácsolta. Szerinte nem illő dolog, hogy a városházán Szlu- ha Benedek volt országgyűlési követ zászlaja lett kitűzve. Már rendeletet is menesztett a városhoz a zászló azonnali bevételére. Az egyik felszólaló a főispán intelmeit „az alkotmányos szabadsággal homlokegyenest ütközőnek ecsetelvén", azzal érvelt, hogy a zászlót a szekszárdiak többsége tűzte ki, ezért annak ott a helye. Másnap az ellenzék is kitette a matart, s a harmadik nap döbbent rá mindenki - velem együtt -, hogy ez a munkahely egy életre meghatározhatja az ember egyéniségét, illetve jó vagy rossz döntések esetén jómagam is hatással lehetek a város életére. Óhatatlanul jött a felismerés, hogy minden szónak, mozdulatnak, arckifejezésnek jelentősége van, s ez nem kis felelősséget jelent. S negyvenévesen már mindenkiben lehet felelősségérzet. Aki korábban is ismerte dr. Pataki Gábort, az előtt nem titok: az alpolgármester oszlopos tagja volt a kispályás focimeccseknek - mostanság is eljár focizni - s ezt követően egy-egy sör mellett jogászkollégáival együtt vitatta meg a világ dolgait. Ez utóbbira manapság már nem jut idő.- Ehhez a tisztséghez egyfajta szemléletváltozásra is szükség volt ga zászlaját, de azt egyik este ismeretlen tettesek elvitték. Ez is sértette a lakosság egy részét, a város vezetése pedig azon törte a fejét, hogy miként lehetne a békességet helyreállítani. Az egyenjogúság kétségtelenül sérelmet szenvedett, de mindkét pártbeliek számára elfogadható megoldás senkinek sem jutott eszébe. Két nap múlva már népgyűlésen folyt tovább a vita. Kelemen József központi főbíró úgy vélekedett, hogy a városháza mindenkié, tehát- mutatott rá dr. Pataki Gábor. - Igyekszem megfelelni a követelményeknek, s tény, hogy előző életemhez képest más munkabeosztást és életritmust kellett felvennem. Alig létező szabadidejében az alpolgármester nagy büszkeséggel ápolgatta szőlejét, ám rögvest bevallja: szakértelem hiányában a tisztes haszon reménye egy pillanat alatt meghiúsult. Úgy, hogy ki- kapcsolódásnak maradt a Duna melletti horgásztanya.- Életem egyik mentsvára most ez a csendes, erdei házacska. Az itteni kocogás, focizás, csónakázás jelenti a pihenést. Mintha Fekete István világa elevenedne meg ezen a környéken. Azért is nagyon szeretek itt lenni, mert majd elfelejtettem mondani: tudott dolog, hogy a halászléfőzés világbajnoka vagyok... - szá egy pártnak sincs joga arra, hogy csak a saját zászlaját tűrje meg. Vagy mindenkiét ki kell tűzni, vagy egyikét sem! Végül egyhangúlag olyan megállapodásra jutottak, hogy az országgyűlési követválasztásig egyetlen párt zászlajának sincs helye a városházán, „hanem tűzessék ki a városnak nemzeti zászlója e felirattal: 1848.” E határozat után „a közönség teljes megnyugvással és a legjobb kedélyhangulat közt oszlott szét.” KJ. Híres szekszárdiak Vidák Özséb József Kun Lajos helytörténész érdeme, hogy olyan szekszárdiakról is maradtak fenn adatok, akikről nem imák a lexikonok, szülőházukat is hiába keresnénk. Ilyen említésre méltó földink az 1806. február 7-én született Vidák Özséb József, aki azzal szerzett érdemeket, hogy szorgos munkával és nagy hozzáértéssel 2677 darabból álló érem- és pénzgyűjteményt' hozott létre. Korán, 1855. szeptember 3-án bekövetkezett halála után Pannonhalmára került hagyatékának legértékesebb része a magyar királyok majdnem ezer, köztük 55 arany és 790 ezüst érméje. Nemzeti kinccsé vált, 51 táblán rendezett gyűjteményét számos ógörög, régi római, erdélyi és török érme egészítette ki. Vidák Özséb Józsefről - ismereteink szerint - sajnos nem maradt fenn hitelt érdemlő ábrázolás. Önkormányzat, lakosság, kapcsolattartás- A szekszárdi képviselő-testület idejét mindeddig jórészt a szervezeti és működési szabályzat megalkotása, valamint a határozatok meghozatala kötötte le. Ezért úgy tűnik, hogy néha elhalványult a lakossággal való kapcsolattartás - mutatott rá Kocsis Imre Antal polgármester abból az alkalomból, hogy tervei szerint a jövőben nagyobb figyelmet szentelnek ennek a nélkülözhetetlen kontaktusnak.- Rendkívül fontos az, hogy a képviselő-testület ne dolgozzék légüres térben - folytatta a polgármester. - Ezért a közeljövőben lakossági fórumokra van szükség. Ennek nyitánya február 12- én, kedden, azaz holnap délután 18 órakor lesz a III. Számú Általános Iskolában. Ez az intézmény a 3. számú körzet területén található, itt jómagam vagyok a képviselő. Természetesen minden érdeklődőt szeretettel várok a fórumra, ahol a helyi adók kivetésének lehetőségétől kezdve a helyi közlekedés menetdijának emeléséig minden olyan probléma szóba kerülhet, amely a választókörzet, vagy éppen a város, lakosságát érinti. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy az önkormányzat nehéz helyzetben van, egyrészt az óriási lakossági várakozás, másrészt a hiányzó törvények miatt. A polgárok azonnali váltást vártak, bíztak az önkormányzatok működőképességében. A kormányzat, úgy tűnik, ezt nem látta be, s működésképtelenségre kárhoztatott bennünket a meg nem hozott törvényekkel. Ennek következtében béklyóba vagyunk kötve. S éppen emiatt szükséges a lakossággal való szorosabb kapcsolattartás. - sárvári Az egykori óvoda, ma könyvtár Tudósítás egy százados gyűlésről
