Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-08 / 33. szám

1991. február 8. NÉPÚJSÁG 3 A biológiatanár feljegyzései Épületet csak kamarai tag tervezhet! Csapadékmérő az udvarban Hőgyész azon kevés helyek közé tartozik, ahol 1901-től kezdődően 1944-ig folyamato­san végeztek meteorológiai méréseket. A 44-től 54-ig terje­dő tíz év kimaradt, de 1954-ben Virág János tanár úr személyé­ben új adatszolgáltató jelentke­zett. Volt általános iskolai bioló­gia-földrajz tanáromat arra kértem, mondja el, hogy ho­gyan kezdte ezt a cseppet sem látványos, de a maga nemében mégis érdekes munkát.- Akkor települtem haza Kurdról, a volt Apponyi-kas- télyba, a menekült görög gye­rekek számára létesített neve­lőotthonba mentem tanítani. Egyszer a raktárban meglát­tam egy csapadékmérő edényt. - Miért ott tartják? - kérdeztem. A raktárban nem le­het csapadékot mérni! Ekkor elmondták, hogy a meteoroló­giai intézetből kapták, de aki vállalta volna a naponkénti mé­réseket, azt éppen elhelyezték a községből. Ilyen munkát vé­geztem már Kurdon, ezért el­vállaltam ezt a feladatot. Kitet­tük az edényt a parkba, de a macedón gyerekek állandóan piszkálták, játszottak vele. Ezért engedélyt kértem az intézettől, hogy hazavihessem. Azóta áll az Arany János utcai házunk udvarán. Jártunkban-keltünkben lá­tunk, láthatunk ilyen edénye­ket, de azt hiszem, hogy többen vagyunk, akik nem tudják pon­tosan, hogy miként működik. Ezért meg­kértem a tanár urat. hogy néhány szóval ismertesse munká­jának a lényegét. Megtudtam, hogy a csapadékmérő edényt épülettől, fal­tól, bokortól stb. ti­zenöt méternyire kell elhelyezni, egyméte­res magasságban. Benne egy tölcsér bevezeti a vizet a ki­vehető alumínium­korsóba, melyből ki lehet önteni az üveg mérőedénybe. A csapadék mennyi­ségét milliméterben adják meg, ami azt jelenti, hogy ahány mm esett, annyi liter viz kerül egy négyzetméter talajra. On­nan aztán az beszivárog, vagy elpárolog, esetleg elfolyik. A méréseket reggel végzik, és a kísérőjelenségeket, köd, villám stb. is regisztrálják. A havat, je­get felolvasztás után mérik. Az eddigi mérések adataiból meg­állapították, hogy Hőgyészen a csapadék sok évi átlaga 654 mm. János bácsi harminchét évre meglévő visszamenőle­ges adatai közül most a leg­utóbbiakat nézzük. Tavaly 502,2 mm volt az egész évi csa­padék. A megelőző évben, ’89- ben 630,2 mm volt, ami normá­lis évre vall, de akkor januárban mérte Janos bácsi eddigi mű­ködésének legszenzációsabb negatív adatát; 2,6 mm volt az egész havi csapadék -, 39 mm a sokévi átlag. Január kétharmadáig - ösz- szesen 8,5 mm esett. Az őszi vetések idején megfelelő meny- nyiségű volt a csapadék, meg­gyökeresedett a gabona. Ilyen­kor még elég számára a ned­vesség. Ha a tenyészidő kez­detén nem kapja meg a kívána­tos mennyiséget, akkor beszél­hetünk aszályról. Most még csak annyit mondhatunk, hogy csapadékszegény volt a ja­nuár. STEFÁN GYÖRGY Helyreigazítom önmagamat... Nemrégiben, a legújabb diszpolgárválasztásokat meg­előzően írtam lapunkban olya­nokról, akik korábban kapták ezt a megtisztelő titulust. Egyik kedves olvasóm figyelmezte­tett, hogy a lista nem volt teljes, valaki ugyanis kimaradt. Murga szülötte, vitéz jákfai Gömbös Gyula m. kir. minisz­terelnök, Horthy szegedi kapi­tányainak egyike, a magyar ál­lam jobbra tolódásának nem akármilyen képességű élhar­cosa. A hibát tehát most pótolom, helyreigazítom önmagamat. Arról azonban kedves olva­sóm se tudott felvilágosítással szolgálni, hogy vajh eszébe ju- tott-e az utókor valamelyik vá­rosi tisztviselőjének, gyüleke­zetének ezt a díszpolgárságot is törölni...? ORDAS IVÁN Jövőre: ingyen telefonkönyvek? A tudakozó állandóan foglalt, mert a Tolna megyei telefonkönyv szinte használhatatlan. Mindig érdeklődni kell az új és megválto­zott számok után. Az 1986-os állapotot rögzítő kiadvány több ok miatt is elavult. A nevek megváltoztak: a tanács polgármesteri hivatal, a vállalat kft., rt. lett, új cégek alakultak. Több száz hívószám „megújult”, miután kisebb-nagyobb települések - Bonyhád, Tamási stb. - crossbart kaptak, ráadásul jó néhány vadonatúj készülék is gazdára talált. Telefonkönyv ügyben Boda Péter, a Pécsi Távközlési Igazgató­ság kereskedelmi és vállalkozási igazgatóhelyettese az alábbia­kat nyilatkozta:- Tolna megyében valóban elég nehéz a helyzet, ezért ott ez év második felében új könyvet szeretnénk kibocsátani. Országos vi­szonylatban azonban csak jövőre várható lényeges változás.- Konkrétabban?- Budapesti igazgatóságunk meghirdette: olyan vállalkozót ke­res, aki évről-évre új telefonkönyvet állít elő. Szeretnék egy kézbe adni ezt a dolgot, mégpedig úgy, hogy az előfizetők ingyen juthas­sanak e kiadványhoz. A nyomdai és egyéb költségeket reklám- bevételekből kellene fedezni.- Most mennyibe kerül a telefonkönyv?- A legutóbbi Budapesten 460, Baranya megyében 180 forint volt. De ezt a Tolna megyében kiadandót már csökkentett áron akarjuk kínálni, reklámokkal, hirdetésekkel színesítve.- Wy ­VÁLLALKOZÓK, FIGYELEM! Hogy élhessünk,- hogy dolgozhassunk,- hogy megéljünk,- hogy jövőnk legyen, segítsenek, hogy a VOSZ (Vállalkozók Országos Szövetsége) Tolna megyei területi csoport létrejöhessen. Kedvező banki hitelfeltételek, információ, könyvelés, jogi képviselet! Segítsünk, hogy önmagunk lehessünk. Alakuló ülés 1991. február 26-án 18 órai kezdettel Szekszárd, Beloiannisz u. 1/3. (a volt MSZMP-székház). Bővebb felvilágosítás: ÁTRIUM Virágüzlet Szekszárd, Arany J. u. 8. Kanalovics, telefonszám: 74-7 7-043(120/0) erlánc SZEKSZÁRD, Csokonai u. 3. 4/11. 7100 Telefonszám: 74-16-078 KERES:- önálló munkára képes, gépkocsival és jogosítvánnyal rendelkező ÜZLETKÖTŐKET, fő- és mellékállásba dél­dunántúli feladatokra,- könyvbizományosokat Tolna megye területére - jutalékos rendszerbe. Jelentkezés: röviden, írásban. VÁLLALUNK: fénymásolást A/4-es méretben 5 Ft/db (6d A Kakasd Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala azonnali belépéssel alkalmaz gazdálkodási előadói munkakörbe dolgozót. Elsősorban felsőfokú szakirányú képzettséggel rendelkező gyakorlott munkaerő jelentkezését várja. Munkabér képzettségtől, gyakorlattól függően megegyezés szerint. Bővebb felvilágosítást a polgármester ad. Jelentkezés: Polgármesteri hivatal, 7122 Kakasd, Rákóczi u. 94. Telefon: 51-215 (Kn, Kacsa volt a 20 százalékos tervezői díj (Folytatás az 1. oldalról.)- Elöljáróban le kell szögeznem: szó sincs a tervezési díjak ilyen mértékű emeléséről! Az egész egy félreértés révén kerülhetett a köz­tudatba. A Magyar Építőművészek Szövetsége készített egy szakmai vitafórum elé szánt anyagot, amelyben egyebek között - példa­ként - valóban 20 százalékos ter­vezési díj szerepel. Ezt kapta föl - már-már elfogadott tényként - a sajtó, holott mi is tudjuk: ilyen ter­vezési díjhányaddal bezárulna az a piac, amelyről valamennyien élünk.- Akkor mi a valóság?- Ami azt illeti, az sem éppen szivderitő. Az alaphelyzet a követ­kező: a tervezési dijakat ma semmi sem szabályozza - mindenki any- nyit kér, amennyit akar, illetve amennyinek a megfizetésére szá­míthat. Tény, hogy az úgynevezett engedélyezési tervekért fizetett ösz- szeg nevetségesen alacsony, s a tervezési díjak általában nem tük­rözik a beléjük fektetett szellemi munka értékét.- Eddig milyen díjszabással dol­goztak a tervezők?- Vagy a kivitelezési munkák ön­költségére vetített százalékban, vágy pedig úgynevezett mérnök­napban számolták el a tervezési költségeket. A lakossági építkezé­seknél általában az előbbi elszá­molás volt szokásos, ám hogy ez a százalék mekkora, arról semmiféle hiteles felmérés nem készült a kö­zelmúltban. Egy biztos: igen nagy lehet a szórás a díjakban, s mert boldog-boldogtalan tervezhet, ép­pen ideje változtatni a helyzeten.- Mi lesz a változtatás módja?- Február 21-én alakul meg a Magyar Építőművészek Kamarája, ha csak nem vall kudarcot az ala­kuló közgyűlés. Az akkor megvita­tandó alapszabály-tervezet és a töb­bi dokumentum tartalma már ismert a szakmában. Én is azokra hivatkoz­va mondhatom: májusban közzétesz- szük az új tervezési díjszabásra vo­natkozó - hangsúlyozom, nem köte­lező érvényű - ajánlatunkat. Ebben valóban a tervezési díjak értékén va­ló elismerése szerepel. Ezt a mai gyakorlathoz képest valóban eme­lésnek nevezhetjük. De nemhogy az épület összértékének húsz, de még tíz százalékát sem érhetik el általá­ban a lakóházak tervezési költségei. Persze, különbséget kell tenni a vi­szonylag egyszerű, két-hárommil- liós építkezések és a luxusberuhá­zások között, hiszen a létrejött ér­ték sem hasonlítható össze. Egy 50 milliós rózsadombi villa építtetőjé- vel szemben miért lenne lágyszívű a tervező? Míg az alapszükséglete­ket biztosító lakások, családi há­zak tervezését kedvezményesen is el tudom képzelni.- Továbbra is fennmarad a káosz a tervezők körében? Magya­rán: lesz-e életterük a kontároknak a tervezés és építés folyamatában?- Én nagyon remélem, hogy nem. Ami konkrétum: a jövőben a tervezési munkát csak a kamara tagja vállalhatja el. Ez egyben azt is jelenti, hogy az építészek - akik kö­zül a mai szövetségbe 1150-en léptek be -, rákényszerülnek a ka­marai tagságra, ha dolgozni akar­nak. így mintegy ötezer tagra szá­mítunk, tőlük viszont megkövetel­jük a szakirányú felsőfokú végzett­ség igazolását, vagy ha már ennek hiányában is régóta terveznek, há­rom-öt éves türelmi idővel a diplo­ma pótlását.- A friss diplomásokra is vonat­koznak a megkötések?- Részükre háromtól nyolc évig tervezzük a kivárási időt, addig fe­lelős tervezési munkát nem folytat­hatnak, csak beosztottként vehet­nek részt e munkafolyamatban. Az építtetők ebből a változásból any- nyit profitálhatnak, hogy szakmai­lag tökéletesebb lesz a tervező- munka. Ám a kivitelezés gyakorla­tát is meg kellene változtatni, hi­szen nyílt titok, hogy szép számban működnek az építkezéseken is kontárok, fekete fuvaros és alap­anyag-kereskedő maffiák - mond­ta Maros Tamás. SCHÖFFER JENŐ Segíthetek? Reflexterápia, fogyó- és gyümölcskúra Ezzel a kérdéssel adja kézbe ol­vasóinak Göntér Piroska füzetét, azoknak ajánlva, akik hisznek a természetgyógyászat erejében, a reflexterápiában, a talpmasszázs közérzetet javító hatásában. Kinek-kinek önmagának kell el­döntenie, hogy igennel, vagy nem­mel válaszol a címben feltett kér­désre. Aki eleve elutasítja mindazt, amit a bevezetőben leírtakról ol­vasható, az bizonyára nemmel felel a segítséget felajánlónak. Aki nem divatnak tekinti a növényi étrend felé fordulást, fogyasztást, hanem megtapasztalta annak egészsége­sebb voltát, az érdeklődve lapoz a Pakson élő és dolgozó szerzőnö dolgozatába. Az előszó után nyomban a fo­gyó- és gyümölcskúrákhoz ad ta­nácsokat, megjelölve, hogy pél­dául melyik gyümölcs milyen ha­tást fejt ki, ilyen-olyan panaszok esetén. Akadnak, akik előtt ismert, hogy például a csalán, a körömvi­rág, a gyermekláncfű, a cickafark, az orbáncfű, a zsálya olyan gyógy­növény, amivel mellőzhetjük a gyógyszerek alkalmazását, ha nem igényel orvosi beavatkozást panaszunk. Külön fejezetet szentel a vitami­nok szerepének, de az ásványi anyagok és nyomelemeknek is. A keleti kultúrák iránti érdeklő­dés megnőtt napjainkban. A reflex- és talpterápiák most hódítanak igazán tért. Hit kérdése, hogy valaki meggyőződéssel üljön le olyan helyre, ahol simogatással, masz- százzsal gyógyítanak. Azt is leszö­gezhetjük, hogy legalább annyian támadják a reflexterápiát, mint ahányan alkalmazzák. Nos, aki kézbe vette Domokos Józsefné Göntér Piroska írását, tanácsokat is kap a masszázshoz. A szerzőnő fölteszi azt a kérdést is, hogy mikor használjuk a reflexterápiát? Nyom­ban az a válasza: ha lehet, semmi­képpen sem orvosi beavatkozás helyett! Úgy gondolja, hogy min­den ember érez magáért annyi fe­lelősséget, hogy tudja, mikor kell orvoshoz fordulnia. Tanácsolja, hogy a gyógyszeres kezelés ki­egészítője legyen a masszázs, amit az orvossal egyeztet a beteg. Mindezek után azt mondja el, hogy milyen betegségeknél, me­lyik zónákat kell kezelni. Ehhez ter­mészetesen mellékel rajzokat, at­laszokat a lábfejekről, talpakról. A betegségek megelőzését az egészséges táplálkozással, sok mozgással, örömteli munkával vé­gezhetnénk, de annyi minden köz­bejön naponta. Mit tehetünk? Fo­gadjuk el a segíteni akarók kéz­nyújtását. Népdaléneklési verseny Február 9-én - szombaton - dél­előtt 9 órai kezdettel rendezik meg Mohácson a művelődési központ­ban a dél-dunántúli népdaléneklé­si versenyt. Megyénket Ferkelt Ba­lázs és Nagy Mónika a szedresi, Sebestyén Péter a dombóvári Jó­zsef Attila, és Szőts Viola a bonyhá­di I. Számú Vörösmarty Mihály Ál­talános Iskola tanulói képviselik. Borászbál Az Alisca Borrend 1991. február 16-án - szombaton, 19 órai kez­dettel rendezi meg borászbálját a vármegyeháza borozójában Szek- szárdon, a Béla téren. A bálon köszöntőt mond Módos Ernő nagymester, amit borrendi avatás, valamint jeles külföldi és magyar borok kóstolója követ. A vacsora után „Ki ismeri fel a saját borát?” jelmondattal tréfás borbí­rálat lesz, amit kivilágos-kivirradtig tartó nótázás és tánc követ. Üzenjük „Varrónők” jeligével hozzánk fordult kedves olvasónknak üzen­jük, hogy akarata ellenére senki­nek a nevét nem tesszük közzé a lapunkban, a névtelenül írt levelek­kel viszont egyáltalán nem foglal­kozunk, ezek a papírkosárba ke­rülnek. Ha ön(ök) választ vár(nak) kér­désükre, kivizsgáljuk, de csak ha a nevüket aláírják. A panaszlevél végére írják oda, ha az a kérésük, hogy a nevüket az újságban ne te­gyük közzé. ígérjük: kérésüknek eleget teszünk. Megéri-e gazdálkodni? Kurdon 43 fővel indult az a tanfo­lyam, amelyen a feltételes vegy­szerek megvásárlásához szüksé­ges igazolványt kapják meg azok, akik sikeres vizsgát tesznek. A tan­folyamot kulturált körülmények kö­zött, a polgármesteri hivatal ta­nácstermében tartjuk. Igen, mi negyvenhármán, és sok ezer ker­tész, szőlő- és gyümölcstermelő készül több és jobb termés előállí­tására a köznek, önmagának, és családjának. Vajon lesz-e felvásár­ló? Nem alakul-e ki a tej- és sertés­botrányhoz hasonló állapot? Hol vannak a piackutatóink, a jó köz­gazdászaink, akik tennének vala­mit annak érdekében, hogy élénk kereskedelem alakuljon ki ebben a kis országban? GOMBIK FERENC tanfolyamvezetö kertbarátkor elnöke- decsi ­Lapozgatás a múltban Hangos ürügyén A Népújságban 1991. január 26-án „Hangos elcsendül" címmel cikk jelent meg, Wessely Gábor tollából. Ezen cikkhez szeretnénk néhány kiegészítést fűzni: a volt élő Hangos embereiről és mindennapjairól, mivel mi is lakói voltunk a telepü­lésnek. Szó esett azokról, akik ezt a kis települést felépítették. Kik voltak ezek az emberek? Nos, ők a mi nagyapáink és nagyanyáink, akik az évszázad elején az eladósodott uradalmi földeket megvásárolták, hatalmas adósságot a vállaikra véve (ez a lehetőség bárkinél fennállt). Egyik nagyapánk módos gazda volt. A másik kőműves és részes arató. így ő is, úgy mint a többi család, vállalta a gazdálkodással járó kockázatot (a földek el voltak hanyagolva). Ki-ki milyen gaz­dasági épületet alakított át (istálló, magtár) abban lakott. Gondolni sem jó rá, hogy milyen volt az életük, de a családokban 2-3 nemzedék összefogott, hogy verejté- kes és kitartó munka árán gyarapítsa a gazdaságát. A cikkben szerepel, hogy 13 család felépítette a templomot azért, hogy szebb és otthonosabb legyen a település, rajtuk kívül még 11 család települt oda az évszázad elején. Ök mind svábok voltak. Alighogy elkészült a templom, jött az első világháború, és az egyik harangot hadicélra elvitték. 1935-ben a megmaradt harangot leadták és vettek 2 db nagy harangot. A svábok sajnos nem sokáig tud­ták élvezni a harangszót. 1946-47-ben kiebrudalták! vagyis kitelepítették őket. Batyuval kerültek idegen országba (marhavagonban szállították őket), de a szor­galmas nép ott is otthont teremtett magának. A honvágy viszont szivükben élt! 1960-ban a templom fel lett nyitva, melyet a betelepült evangélikus családokkal közösen tartottunk fenn. A templom értékes tárgyakkal volt berendezve (pl. kristálycsillár, harmónium, márványtábla, ahol a hősi halottak névsora állt). A templom 1980-ban került árve­résre (az újságban romos épületként volt meghirdetve). Azonban az árverésen voltak, akik hátat fordítottak és azt mondták, hogy ez nem romos épület, ez egy jó állapotban lévő templom. Az árverést a kölesdi evangélikus egyház hirdette meg, melyet ifj. Hegedűs Ferenc vezetett le. Más falvakban ilyen állapotban lévő templo­mokat nem bontanak le. Az elárverezés révén a kölesdi evangélikus egyház anya­gi javakra tett szert. Mi azonban fájó szívvel gondolunk még most is a templomunk­ra. Ott lettünk keresztelve, ott konfirmáltunk, ott kötöttünk házasságot. Még a gye­rekeink és unokáink is ott lettek keresztelve. Ezt elfelejteni nem tudjuk. Ennyita kis településről, mely még egy évszázadot sem ért meg. GEROFI LAJOSNE GEROFI KONRADNE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom