Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-08 / 33. szám

4 NÉPÚJSÁG Bonyhád és környéke 1991. február 8 A városcímer történetéből Szőts Zoltán a Völgységi Mú­zeum igazgatója még a Völgységi Szemle várqsi újság hasábjain fel­vetette: mi lenne ha a város a régi XVIII. századi címer visszaállításán gondolkodna? Címertörténeti ba­rangolása során kiderült: II. József császár 1782-ben adott Bonyhád- nak mezővárosi rangot és címer­pecsétet, mely egy copf oszlopon álló nőalakot ábrázol, kezében há­rom szál kalásszal, bal kezében szőlőfürttel, antik római viseletben Lábánál ekevas és csoroszlya lát­szik. Dr. Bezerédy Győző, Bara- nya-Somogy-Tolna megyék ci- merpecsétjeinek kutatója szerint ez heraldikai szörnyszülött, a ruha stílusa miatt nem illik a korhoz. A későbbi reformkori pecsétet tartja elfogadhatónak, melyen már sarló és kalász kerül a nőalak ke­zébe. A ruha a helyi német viseletre utal. 1871-ben eltörlésre kerül a mezővárosi rang, Bonyhád község lesz, címercserére 1939-ben kerül újfent sor. A város J 945 után jut új címer­hez, melyet Kontár György grafikus tervezett. A cimerpajzs iparra, me­zőgazdaságra, kultúrára utaló jel­képeket tartalmaz egymás alatt, a dombvidékre utaló ivperemeken Az olvasóra bíztatik, hogy a leg­utóbbit megítélje, a városi önkor­mányzatra pedig az, hogy ezt meg­tartsa vagy éppen elvesse. Egy kis cimertörténet A bölcsőde nem bezár... átalakul Felröppent a hír Bonyhádon, hogy a gazdaságtalan működésre •való tekintettel a bölcsődét bezár­ják. Rónai József MEIS-osztályve- zető erről a következőket mondta el: - Senki nem kérdőjelezi meg egy bölcsőde szükségességét, sem pedagógiai, sem egészség- ügyi, sem pedig szociális vonalon... ám mára felemás helyzet alakult ki, hiszen az anyukák a picik kétéves koráig gyeden vannak, s a bölcső­dében alig van néhány két év alatti gyermek. Csak az viszi oda a gye­rekét, aki kénytelen dolgozni a család megélhetése érdekében. Három évnél idősebb pici 7 van a bölcsődében, 2,5-3 év közötti pe­dig húsz. Vizsgáljuk az okokat: 1. Mindkét szülő dolgozik, mert kevés a gyed. 2. Akad akinek a hivatása olyan, mely a városnak is előnyére válik - lásd orvos. 3. S akad, aki sa­ját kényelme miatt viszi bölcsődé­be gyermekét. Több otthon lévő anyuka is ezt teszi. Hangsúlyozom nem azon gondolkodunk, hogy a bölcsödét bezárjuk, hanem azon, hogyan tudnánk minden állampol­gárnak azonos színvonalú ellátást biztosítani. Mert a bölcsőde olcsó szolgáltatás. Az elmúlt évben már megszün­tettek egy csoportot, mondván: a létszám hirtelen lecsökkent. Ma negyven körüli a gyermeklétszám, két pavilon működik, s egy-egy csoportban öt felnőtt dolgozik, «ét­két gondozónő és egy-egy takarí­tónő. A tavaly megszűnt csoport dol­gozói az egészségügyben - közis­merten három műszakos hivatás - és az óvodában helyezkedtek el, mert a megszűnt bölcsődés cso­port helyére óvodai kiscsoportot helyeztek.- Teljesen logikusnak látszik - érvel Rónai József - hogy egy cso­port újfent az óvodához kerüljön át. Ez még csak felvetés, nem dön­tés. Érdekes, egy városban az a hír hamar körbejár, hogy bezáratják a bölcsődét, ugyanakkor az alter­natív megoldásról, ami állítólag szintén létezik, senkinek - még a bölcsőde dolgozóinak - sincs fo­galma.- Ez a megoldás a következő lenne: a város három pontján kiala­kítanánk úgynevezett óvodai kis­csoportokat az igényeknek és a te­rületi elhelyezkedésnek megfele­lően, ahol természetesen gondo­zónők is dolgozhatnak. Egy ilyen ügynek persze mindig vannak vesztesei is, ami sajnálatos tény, de úgy gondoltuk, hogy lehetősé­get biztosítunk az öregek gondo­zására, elhelyezésére is. (Ez szin­tén három műszak.) Azonnal felmerül a kérdés, hog^ vajon nem túl sok a képzett óvónő akinek egyszerűen nem lehe munkahelyet biztosítani? S ez senki ne vegye rosszindulatú meg­közelítésnek, de olybá tűnhet mintha a tanítók és tanárok között egykori csendes rivalizálásra utalí jeleket lehetne ebben felfedezni Óvónő vagy gondozónő... mindket­tőnek munkalehetőségre var szüksége. Ha az idősek gondozá­sával kapcsolatos munkalehető­ségeket az elhelyezkedni nemtudc óvónőknek is felajánlják, akkor vi­szont nincs mit mondani a kérdés kapcsán.- Ma még nincs költségveté­sünk, aminek nem helyi oka van Egy tény, eddig minden dolgozó elhelyeztünk. A képvisleő-testület a város fogja eldönteni milyen szol­gáltatást ad, s honnan veszi hozzí a pénzt. Vagy lehetőséget ad mindenki­nek állampolgári jogon a bölcső­dére, vagy szociális szempontot alapján mérlegel. S ha ez utóbb lesz, sok gyerek egyszerűen nerr járhat bölcsődébe. Kielégítetlen igények brikettből Teljes kapacitással termel a brikettgyár Kígyózó teherautósorok Vaklárma Bombariadó az SZTK-ban? Cifra nyomorúságból - cifra palotába OTP-palota, mely sokaknak pénzkaloda... Ahol esélytelenek a „mackósok” Az Országos Takarékpénztár Kereskedelmi Bank Rt. január el­sejétől működik e formában, s Bonyhádon a múlt év novemberé­ben ehhez egy új OTP-palota is já­rult. A régi 220 négyzetméteres épületből - ami lehetett egyfajta cifra nyomorúság is - ekkor köl­töztek új, kétszintes épületükbe a főtéren, s itt már 530 négyzetmé­teren valóban csodálatos elhelye­zést nyertek. A lakáskamatok körül kialakult helyzet sem jelentett áldatlan álla­potokat az idén, nem úgy mint az elmúlt évben a „valutamizériás" időben az utcai sorban állás. Ide befértek az adósok, s az OTP csa­patának dicséretére legyen mondva, felkészülten várták a megnövekedett ügyfélforgalmat. Külön hangsúlyt fektettek az ügy­féllel való foglalkozásra, a nehéz pénzügyi szituációba kergetett családokkal, befizetőkkel szem­ben megnőtt a megértő tolerancia. S ha már fizetni jobb mint tartozni, akkor Bonyhádon legalább ezt exkluzív környezetben tehette meg mindenki. Az épület tervezé­sekor figyeltek az ügyrendi sze­lektálásra -, Így külön standon áll az adós és a csekkszámlájára be­fizető, vagy az aki éppen pénzt kí­ván elhelyezni a bankban. S ugye ilyenkor a diszkréció nem utolsó szempont. Az új épületben - gol- dolva arra is, hogy bizonyos pénz­ügyek nem tartoznak a nagy nyil­vánosságra - egy kis tárgyalót is kialakítottak, ahol a vállalkozók, az önkormányzat, s az ott számlát vezetők bonyolíthatják tranzak­cióikat. Külön számítógépet állítottak munkába, melyen az értékpapír­forgalmat bonyolítják. Az a mun­katárs, aki nincs közvetlen kap­csolatban az ügyféllel, külön mun­kaszobát kapott, s a szociális kö­rülmények is európai színvonalat reprezentálnak az ott dolgozók legnagyobb örömére. S hogy va­lami fogalmunk legyen az utóbbi időszak megnövekedett forgal­máról, álljon itt néhány jellemzőbb statisztikai adat is. íme: január 14- én az első napon 280 nyilatkoza­tot tettek a bonyhádiak és kör­nyékbeliek, amibe kijelentették: befizetik lakástartozásuk felét. A csúcs e hónap 28-a volt, amikor 490-en jelezték ebbéli szándéku­kat. Az utolsó napon még jelentős volt a szám, február elsején már csak 24. A pénzügyminiszter saj­tótájékoztatóját követően, ami a meghosszabbítást jelentette be, jelentősen lanyhult a forgalom. Naponta több százan sok száz­ezer forintot vittek az OTP-be. Mindenki azáprilis 15-től esedé­kes drasztikusnak jelzett energia­áremeléstől való félelmében igyek­szik akár erején felül is, a jövő évi téli tüzelőjét valahogy beszerezni, így újra kígyózó teherautósorok állnak a Mecseki Szénbányák Nagymányoki Brikettgyára előtti útszakaszon. Úgy tudni, már vagy a hatodik áremelési variáció fekszik a Pénzügyminisztérium illetékesei­nek asztalán, ugyanákkor Bőd Pé­ter Ákos azt is kijelentette: az or­szágnak szüksége van a brikett­gyárakra. Még akkor is, ha ezek a gyárak jelentős veszteséggel ké­pesek csak működni, hiszen a nagymányokiak például tonnán­ként 1300 forintnyi veszteséget termelnek, s a 70 százalékos árki­egészítés is ott van a termékükön. A brikett márpedig kell. Ma még nincs közelebbi információ sem a termelői, sem a fogyasztói árak­ról. A nagymányoki brikettgyárteljes kapacitással termel, s mint azt Pil­lér Tibor üzemvezető elmondta, va­sárnap is két műszakban dolgoz­nak. Az emberek sokat vállalnak azért, hogy az igen erőteljesen megnövekedett kereslet nagy ré­szét ki tudják elégíteni. Mert min­den igényt nem képes teljesíteni a gyár. Több brikett kellene, hisz most kielégítetlen a piac. Az üzem­ből kikerülő brikettért 147,50-et kell fizetni mázsánként, ami a Tü- zép-telepeken 180 Ft. Ismét beve­zették az úgynevezett művi értéke­sítést, ami annyit jelent, hogy a Nagymányok, Váralja, Kismányok településeken lakók a 147,50-es áron juthatnak briketthez úgy, hogy a települések önkormányza­tán kiadott igazolásokat bemutat­ják. Az első félévre lakosonként 40 mázsa szenet szolgálnak ki. Ter­mészetesen a Mecseki Szénbá­nyák dolgozóinak is kiadják ezt a mennyiséget, valamint a nyugdíja­saiknak is. Dél-dunántúli Tüzép-telepekre szállítják teherautóval a nagymá­nyoki brikettet, amihez zavartalan az alapanyag-ellátás. A reggeli órákban (6-10 óráig) csak ezeket a járműveket rakják meg, s még így is jelentős a sorban állás. A lakos­ság számára szombatonként külön napot jelöltek ki. A brikettgyárban egyébként a kiszolgálás reggel hattól este hatig tart. Az elmúlt hét igen erősnek bizonyult, mivel a Tü- zép-telepek a hónapkezdéskor adják ki a dekádra szóló diszpozí­ciókat. Újdonság még a gyár életé­ben, hogy április első felében állít­ják szolgálatba azt a német gyárt­mányú, korszerű szárítóberende­zést, mely úgynevezett fluidágyas szénszállítást eredményez, remél­hetőleg a környezet és az ottlakók legnagyobb örömére. A gyár szak­emberei elmondták, hogy a meleg­üzem utáni beállítást követően je­lentősen csökken majd a szennye­zés. Wernauba utazott a polgármester Négytagú küldöttség utazott Bonyhádról a németországi Wer­nau városába. A partnervárosi kapcsolat újabb látogatása február 4-9-e között zajlik, melyen Oroszki István polgármester, Kovács Péter jegyző, Kerekes László pénzügyi osztályvezető, valamint Kráhling Dániel evangélikus lelkész - aki tolmácsol is - vesz részt. Az utazást mintegy bemutatkozó látogatás­ként is felfoghatjuk, mely egyben tapasztalatcsere gazdasági, pénz­ügyi és ügyviteli kérdésekben egyaránt. Munkanélküli leg...ek Bonyhád városában a munka- nélküli hivatal komputerén 1991. január elején 220 munkanélkülit tartottak számon, s ez a szám az el­múlt egy hónap alatt nemhogy csökkent, de még nőtt is. A hivatalt, munkatársai néhány érdekes ada­tot kerestek ki kérésünkre a me­móriaegységből. íme néhány mun­kanélküli „leg”. A legidősebb munkanélküli-se­gélyen lévő az idén májusban megy nyugdíjba. A legfiatalabb segélyezett 1974- es születésű leány, aki tehát 17 évesen vált munkanélkülivé. A legszomorúbb esetek - mert kettő is van - két fiatal munkanél­küli haláláról szólnak. Mindketten januárban haltak meg, s mindket­ten fiatalok voltak. Egyikük egy negyvenéves férfi volt, míg mási­kuk egy 34 éves háromgyermekes családanya. A legképzettebb munkanélküli­segélyezettek között főiskolát és egyetemet végzettek vannak, szá­muk 12 e pillanatban. A legképzetlenebb segélyért fo­lyamodók között kettő analfabéta volt, ők a segély felvételekor a ne­vük helyett csak keresztet tudtak rajzolni. A legérdekesebb végzettség szerint szemlélni a jól kvalifikált munkanélkülieket, így kiderül: köz­tük agrármérnök, tanár, újságíró, üzletkötő és városgazdálkodási üzemmérnök is található. A legrégebben segélyen élők már több mint egy esztendeje vár­ják otthon a postást, így váltak át­meneti munkanélküli járadékossá. E táborba heten tartoznak. A leghamarabb munkát talált fia­talember egy hét leforgása alatt jutott új munkalehetőséghez. A legalacsonyabb járulék össze­geként napi 90 forintot állapítottak meg. A legtöbb munkanélküli a mini­mumbér körüli összeget kapja kéz­hez. A mai forrongó világ, az emberek érzékenysége, a hírügynökségek által szétrepitett kellemetlen hírek sokasága... vagy csak a szokásos pletyka és vaklárma okán terjedt el a hír a városban, hogy bombát találtak az SZTK-rendelőben? A hol hangosan, hol meg suttogva to­vábbadott hírekből annyit lehetett kiszűrni, hogy állítólag sikerült a bombát elhelyező tettest is meg­fogni, akit gyorsan és csendesen a fővárosba szállítottak... Az állítóla­gos tettes nemzetiségére vonatko­zóan ugye ezek után már önöknek is van egy tippje. Igen... Irakból... A kérdéssel megkerestük dr. Bá­Micsoda kereskedő volt...?! De micsoda... Amolyan igazi, régi svá- dájú, vevők kedvence típus. Akinek mindig minden helyzetben és per­sze mindenkihez egyformán volt elég ideje, türelme és jókedve. És aki mindig mindent el akart - és el is tudott - adni! Hofmeister Lajos bácsi nélkül Bonyhád valahogy nem is lenne valódi Bonyhád. A bú­torbolt volt utolsó munkahelye. Most újfent dolgozik. Státusa? Amolyan vevőcsalogató a bonyhá­di áfész-áruházban. Minden reggel pontosan megjelenik, kedvesen mosolygós, kellően elegáns, és kiegyensúlyozott. Beszélget a ve­vőkkel. A betérővel. A nehéz szaty­lint Júlia kórházigazgató főorvost aki a következőket mondta el: - Most hallom a rémhírt első kézből és állítom, itt semmiféle bombaria­dó nem volt. így tettese sem lehe­tett. A mai közhangulat alkalma; akár a pánikkeltésre is, az ilyen jel legű vaklárma, pletyka könnyer táptalajra talál. Természetesen m is megtettünk minden ésszeri óvintézkedést biztonságunk érdé kében, de bomba Szerencsért nem volt sehol. A városi rendőrkapitányságon í hír hallatán jót derültek, s megerő sítették, semmiféle bombariadó é: terroristaelfogás nem volt. rókát cipelő hölgynek németü mondja: - „Kérem nyugodtar menjen vásárolni, nézelődni. Ér majd vigyázok addig a cuccaira.” Ez a hölgy kérdezte elképedve: - „Ilyen is van már Magyarorszá gon?” S miért mondta? Mert me cseknádasdi lévén van nyugator rokonsága, s ott már valami hason lót tapasztalt egyszer. Szóval aki még nem látott ilyet,: nem élt át efféle vevőcsalogató megtartó örömöket, az kukkantsor be a bonyhádi áruházba. Nem kel Lajos bácsit keresgélnie. Még met sem mozdul, s a minden témáho; véleményt fűző kedves kisörec máris ott lesz a sarkában... Műszak vége a brikettgyárban Nemzetiségi kishírek A Bonyhádi Német Ének-Zene Egyesület elnökségi ülést tartott, melyen megtárgyalták az egyesület 1990. évi tevékenységét, vala­mint az idei év programjainak megbeszélésére is sort kerítettek. * Pünkösdkor 120 tagú énekegyüttes érkezik Bonyhádra a Baden- Württemberg tartománybeli Wernauból. A Lieder-Kranz nevű egye­sület gyermek-, ifjúsági és felnőttkórusa utazik a Völgység főváro­sába. * Szintén pünkösdkor kerül sor Szekszárdon egy nagy nemzetisé­gi találkozóra és összejövetelre, melyet az újonnan alakult Szek­szárdi Német Egyesület rendez meg, s a bonyhádi egyesület erre a rendezvényre meghívj? a wernaui vendégeket is. A kórusok fel is lépnek a rendezvényen. * Az idei nyár végén fogadja a bonyhádi csoport a grazi Puntigam sörgyár kórusát, akiknél az elmúlt ősszel vendégeskedtek szép si­kerrel a völgységiek. * Február 16-án rendezik meg az évek óta sikeres svábbált a bony­hádi művelődési központban, mely már most komoly érdeklődésre tart számot. Ilyen is van?

Next

/
Oldalképek
Tartalom