Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-02 / 28. szám
8 NÉPÚJSÁG 1991. február 2. Nem az orvos érdeke, hanem az állampolgáré Rák ellen szűréssel! A komplex vizsgálatokra behívottaknak még a fele sem jelenik meg Tolnai anziksz Levelet gyakran kap az ember, hivatalosat is, komplex szűrővizsgálatra hívót azonban nem túl gyakran kézbesítenek. Pedig, mint dr. Tóth János onkológus főorvostól megtudtam elméletileg minden 20 éven felüli nőnek legalább kétévente egyszer részt kellene vennie egy ilyen vizsgálaton, ahol a tüdőszűrésen kívül nőgyógyászati- lag is megvizsgálják illetve kiszűrik az esetleges szív-, érrendszeri megbetegedést. A vizsgálatok egyike sem új, hiszen korábban is volt rendszeres tüdőszűrés, illetve emlő- és méhnyakrákszűrés. Az újdonság mindössze annyi, hogy most mindezekért csak egyszer kell befáradni a páciensnek - ha szekszárdi, vagy környékbeli, akkor a megyei tüdőgondozó intézetbe, ha vidéki, akkor a településre érkező szürőkocsihoz.- Magyarországon két nagy csoportja van a népbetegségnek, egyik a rák, másik a szív- és érrendszeri megbetegedések. A komplex szűrések célja ezeket a betegségeket olyan stádiumban felderíteni, amikor még gyógyítható - mondta a főorvos. - A rendszer számítógépes adatszolgáltatás alapján működik, így hívjuk be vizsgálatra a betegségeket. Az adatszolgáltatások hiányossága miatt fordulhat elő, ha valaki nem kap értesítést. Ettől függetelenül bárkit, aki szűrésre jelentkezik, megvizsgálunk. Nem győzzük hangoztatni a szűrések fontosságát, hiszen ha minden felnőtt nő járna szűrésre, akkor a méhnyakrák például, mint betegség megszüntethető lenne. * A szűrésre behívott egyének a tájékoztatón kívül kapnak egy vizeletvizsgálatot szolgáló papír tesztlapot, aminek alapján kiszűrhetők a cukor, vesebetegségek és egyéb gyulladásos folyamatok. A gondozóban történt megjelenéskor a betegről adatlapokat töltenek ki, ahol regisztrálják a családban előforduló gyakoribb betegségeket. Az elvégzett vizsgálati adatok tükrében, a számítógépbetáplált adatok alapján szükség szerint további kivizsgálásra rendelik vissza a betegeket. A komplex szűrővizsgálat a megyei tüdőgondozó és a megyei onkológiai gondozó közös munkája. Mindkét helyen két-két orvos és asszisztencia végzi a vizsgálatokat. Ezzel párhuzamosan dolgozik a mozgó, vidékre kiszálló team. Mióta a szűréseket végzik, és ennek már harmadik éve, sokkal több az időben felfedezett, gyógyítható eset, korábban több volt az elhanyagolt, előrehaladott állapotban lévő rosszindulatú megbetegedés. A megyei tüdőgondozó szakemberei 1990-ben 131 ezer 91 főnél végeztek szűrővizsgálatot. A röntgenfelvételek kiértékelése után 5728 pácienst rendeltek vissza. A szűréseknek köszönhetően az elmúlt évben 97 új tbc-st fedeztek fel és 120 tüdődaganatos beteget. Onkológiai szűrésen 30 ezer ember vett részt a megyében, 10 ezer nőnél nőgyógyászati vizsgálatot végeztek. Ennek eredményeképpen 1990-ben kiszűrtek 24 rosszindulatú daganatos megbetegedést a korai stádiumban. Mint megtudtuk, az emlörákosok között is jobb eredményt lehetne elérni, ha a nők végeznének önszűrést és évente részt vennének onkológiai szűrővizsgálaton. *- Az utóbbi évek statisztikáit átböngészve azt tapasztaltuk, hogy még a sima tüdőszűrésre behívot- tak 99 százaléka megjelent, addig a komplex szűrésre hívottaknak még a fele sem, - tájékoztatott dr. Gagyi Emma tüdőgondozó főorvos. - Ezt a jelenséget nem tudjuk mivel magyarázni. Bár az igazsághoz tartozik, hogy az előbbi évhez viszonyítva a komplex szűréseknél is javulás észlelhető, hiszen 1989- ben a behívottaknak csak 27,5 százaléka jelent meg a szűrésen. A tüdőgondozóban szervezetten, idézés nélkül végzik a 13 év feletti iskolás gyermekek szűrését. Szomorú érdekesség, hogy valamelyest növekedett a tüdőgümőkór miatt megbetegedettek száma. Míg 1989-ben csak 29 beteget szűrtek ki, addig tavaly már 38-at kellett nyilvántartásba venniük, ráadásul a megbetegedettek zöme fiatal, azon korosztályhoz tartozik, akik már részesültek BCG-oltásban... A röntgenszakorvosok a felvételek alapján nemcsak a tüdő megbetegedéseire következtetnek, hanem kiszűrik az esetleges gerincelváltozásokat, valamint a szív alaki eltéréseit. Volt olyan páciens, aki itt értesült gerincferdüléséről, vagy szívbetegségéről. Tüdőszűrést minden településen évente egyszer végeznek. Ha betegségre utaló tünetet tapasztalnak, akkor a kivizsgálás a területileg illetékes tüdőgondozókban, - Dombóvár, Tamási, Paks, Bonyhád, Szek- szárd, - történik. * Mint a szakemberek elmondták, mind a rákos, mind az érrendszeri megbetegedések egyre fiatalabb korban jelentkeznek, ami visszavezethető környezeti ártalmakra éppúgy, mint a nem megfelelő táplálkozásra és az önpusztító életmódra. Az egészségmegőrzésnek nemcsak szavakban kellene megnyilvánulnia, hanem életmód-változtatásban is. A helyes szokások elsajátítását a gyerekeknél kell elkezdeni, hiszen ők még minden újra fogékonyak. E cél érdekében alakult nemrégiben a Talizmán Egészségvédelmi Egyesület, amely a hozzájuk fordulókat konkrét gyakorlati tanácsokkal is ellátja. F. KOVÁTS ÉVA FOTÓ: ÓTÓS RÉKA Polyákné Darvas Lívia vérnyomást mér Kölesdi krónika Minden település életében külön fejezetet őriznek majd a krónikák ez évszázad utolsó évtizedének váltásáról. így lesz ez Kölesd esetében is. Az alábbiakban egy mozaikból álló képet adunk ez esztendő első havának huszonnegyedik napján a faluban hallottakról. Egy, csak egy rendőr lesz talpon Kölesd átmenő forgalma nagyobb az átlagos falvakénál. Ez alapja annak a ténynek, hogy megnőtt a bűnözés száma, sőt a fegyverek is megjelentek. Ezeket a bűneseteket nem helyiek követték el, hanem az ország legkülönbözőbb pontjairól érkezettek loptak, raboltak. Mindez indokolttá tette a rendőri szolgálat megerősítését. Az önkormányzati testület tárgyalta a közrend és közbiztonság helyzetét. Úgy döntöttek, hogy a jövőben kevés lesz a társadalmi megerősítés, ezért a városi, majd az országos rendőr-főkapitánysághoz fordultak, a körzeti megbízotti szolgálat még egy személlyel - hivatásos rendőrrel - történő megerősítése miatt. Az önkormányzat vállalta, hogy szolgálati lakást ad a másik rendőrnek is, valamint a technikai eszközök fejlesztéséhez is anyagiakkal járul hozzá. Megérkezett az udvarias hangú válasz: „az ORFK létszámfejlesztési lehetőségei nem teszik lehetővé a javasolt megerősítés bizonyítását...” Ebből kiderül, hogy egy, csak egy rendőr lesz talpon a vidéken. A korona a helyén van A kölesdi I. világháborús emlékmű homlokzati részén annak idején egy koronás címerpajzs volt bronzból. Az 1956-os események után a koronát lefürészelték és meg akarták semmisíteni. Hegedűs Ferenc ezt megmentette és amikor napjainkban immár a II. világháború halottaiért is emlékoszlopokat állíthatnak a tisztességtevök, ismét előkerült a korona, visz- sza az eredeti helyére. A körjegyző portréjához Dr. Fenyvesi János pályázat útján lett körjegyzője Kölesd és Kistormás településeknek. Az államigazgatási munka hatékonyabbá tételét, célszerűbb megoldását látja a körjegyzői állásokban. Az államigazgatási feladatok lényegesen nem változtak. Vallja, hogy ma még ugyanaz a teendője, mint a valamikori vb-titkárnak. Egyébként nem tagja a képviselő-testületnek, nincs szavazati joga, a munkája így szakmaivá válik. Az apparátus irányítása, a testületi ülések előkészítése a főbb feladata. A körjegyzői székbe a megyei tanács személyzeti osztályvezető-helyettesi irodájából került. Csak azt a megoldást találta elfogadhatónak, hogy kora reggeltől késő estig tartó munkáját azok között töltse, akik hétköznapi gondjaikkal fordulnak hozzá. Családjával tehát kiköltözött Kölesdre, a volt főjegyzői lakásba. A tejüzem kérdőjelei Nyolc éve már, hogy a kölesdi tejüzem kihasználatlanul áll a falu központjában. Ez állami tulajdon, de a kezelői jog a tejiparé. Ha az épület önkormányzati hatáskörbe kerülne, akkor az a falunak nagy segítséget jelentene. Természetesen a hasznosítását is megoldanák. Meddig romlik még az épület állaga az illetékesek huzavonája, az alkalmatlan rendeletek, törvények miatt? Milyen megoldás kínálkozik a hasznosításra? ...És főleg mikor? Malomból áruház A Kölesden élőknek nem kell bemutatni az Ács-malmot. A tejüzemhez hasonlóan több éve nem őröl hasznot senkinek. A helyi áfész talál módot, hogy megmentse az épületet. Szándékát közölte az önkormányzati testülettel. A mezőgazdasági termelőszövetkezet, nemes gesztussal, átadta a malom tulajdonjogát az önkormányzatnak. Ezt méltányolta a megyei vagyonellenőrző bizottság is. Az áfész már megkezdte a tető- szerkezet felújítását és a terveik szerint néhány bútort készítő vállalat bevonásával egy áruházat létesítenek, amiért bérleti díjat fizetnek az ön- kormányzatnak. Gyermekek gyógyításáért Ma már úgy fogalmazhatunk, hogy elcsitult a vihar a kölesdi orvos körül. December elsejétől dr. Szabó Zoltán belgyógyász szakorvos lett a kinevezett körzeti orvos. A felesége szintén az emberek gyógyítását tekinti élethivatásának. Dr. Szoboszlai Ildikó a gyermekekért vállal felelősséget. A választások idején fölmerült az igény, hogy a gyermekorvosi ellátásban is előbbre kellene lépni. A körülmények szerencsés alakulása lehetővé teszi egy olyan körzet kialakitásátTengelic, Szedres térségével kapcsolva, ami kimondottan a gyermekorvosé. Ha a szomszédos településekkel nem sikerül a társulás e vonatkozásban, akkor marad önállóan Kölesden a gyermekorvos. Hátrányban a művelődés Az általános művelődési központ szervezeti formája marad. Ez magába foglalja az iskola gondjait is. Tudott dolog, hogy az óvodás- és iskoláskorú gyermekek száma szerint kap egy-egy település állami támogatást. Ennek mértéke 30 ezer (iskolásokért) és 15 ezer forint (óvodásokért). Az elmúlt években ennek kétszeresét használták fel gyermekenként. Nagy a valószínűsége, hogy az ÁMK működésében a művelődési ház tevékenysége hátrányt fog szenvedni, korlátozottabb lesz minden munkája. Mindez természetesen akkor lesz nyilvánvaló, ha az ön- kormányzat elfogadja a költségvetést erre az évre. Toronyiránt A legnagyobb lélekszámú egyházi gyülekezet Kölesden a reformátusoké, aztán az evangélikusok, majd a katolikusok következnek. Az evangélikusok teljes mértékben felújították templomukat. A reformátusok szintén, ők a parókia épületét is elkezdték renoválni. Erre többfokozatú elképzelésük, tervük van. Mindehhez - a cselekvő hívekkel - Szabó Pál és Böttger Antal lelkészek kérik Isten áldását. DECSI KISS JÁNOS Hét város - hét háza - II. Púp-e a Babits? Hét várost, pontosabban megyénk városainak művelődési központjait, házait járjuk körbe vázlatos keresztmetszetet rajzolva tevékenységükről, létükről, biztos vagy bizonytalan életükről. A Tolnai Népújság hasábjain megjelenő sorrendiség semmilyen rangsort, minősítést nem jelent. Bekopogunk egy intézmény ajtaján, aztán a látottakról, hallottakról tudósítjuk különböző újságírói műfajokban lapunk e téma iránt érdeklődő olvasóit. *- Ebben a sok-sok bizonytalansággal körülvett világunkban mi a biztos a Babits Mihály művelődési központ életében? - hangzik a kérdés dr. Say Istvánhoz, az intézmény igazgatójához és helyetteséhez, Bonfig Ágneshez.- Eddig megyei és városi művelődési központ voltunk két albérlővel. Biztos az, hogy a megyei ön- kormányzat jól végiggondolt szándékai szerint nem ehhez a házhoz kapcsolódnak az elsődleges érdekei. A városi önkormányzat tudomásul veszi, hogy ez az intézmény az övé, bekalkulálva azt is, hogy a megyei önkormányzat nagyon kategorikusan kijelentette, sajátjának vallja a Német Színházat, arról le- választandóan a városi televíziót.- Hallgatva az utca emberének szavát és a ma illetékességet élvezőket, az a gyanúja támad az embernek, hogy nem tudják mi történik a Babits Mihály művelődési központban sem városi, sem megyei szinten. Még tovább megyek, úgy tűnik, mintha nyűg, vagy púp lenne az önkormányzatok nyakán. Mit éreznek a bentlakók?- A megyei önkormányzat „vész- finansziroz” minket, nehogy nagy baj történjen. Vannak olyan szakemberek, akik szerint a kultúra az mindig konkrét közösséghez, tevékenységekhez kapcsolódik - válaszol Bonfig Ágnes. Nincsenek olyan vetületek, amit vonzáskörzetben, kis és nagyobb tájegységben, közigazgatási határokon belül kellene valakinek mozgatni. A mi szakmai megközelítésű válaszunk az, hogy a kultúrának igenis vannak ilyen funkciói, amik jól megfogalmazhatók, csak térségben működtethetők, az ezekhez szükséges pénzeszközök is pontosan kiszámíthatók. Ilyen például a mindenfajta szakirányú képzés, átképzés, információközvetítés. A különböző kulturális mozgalmak menedzselése is ilyen funkció, amelyek túlmutatnak kisebb települések hatókörén. Értéküknél fogva igénylik, hogy térségben is megjelenjenek, gondolok az országhatáron túlra is. Még tovább: a demokrácia működésének is vannak olyan eszközei, amelyek tudását a kultúrából gyökerezteti és nem lehet minden polgármesteri hivatalba ilyen irányú szakmai tudást koncentrálni. Kell egy intézmény, ami az eligazításban segít. Tudják ezt azok az egyesületek, körök, akik hozzánk fordultak segítségért és azok az értékmentő mozgalmak, amelyeket mi hívtunk életre, vagy mi közvetítünk, hogy tudásukat más, nagyobb településen is bemutathassák, megmérettessenek önmaguk fejlődésére.- Könnyen mondhatja bárki, hogy nem kell fesztiválokat rendezni, ilyen-olyan táborokat, de mi történik mondjuk azokkal a kistelepülésekkel a Völgység, Hegyhát a Kapos mente peremén, amelyek eddig a hátrányos helyzetükről voltak nevezetesek? A közművelődési
