Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-19 / 42. szám

1991. február 19. NÉPÚJSÁG 3 Volt egyszer egy begyűjtés A szomszédasszony nem fizette ki a februári lak- kobzással, börtönnel, s mint tudjuk, még az akasz­bért. A kamatadót még csak kinyögte, de a felemelt lakbérre azt mondta, nem fizet. Pedig még nem is a lakbért emelték fel, csak a vízdíjat, igaz, hogy a Vá­rosgazdálkodási Vállalat ugyancsak buzgólkodott, mert 17 forint 40 fillér helyett csaknem 40 forintot számít, ami nyilván még belefér az egész évre előre- jelzett 30-35 százalékos inflációba. A szomszédasz- szonyt ez sem érdekli, még csak arra sem godnol, hogy merész elhatározásával megbuktathatja a kormánykoalíciót. Méltánytalanság érte, mert ha béka lenne vagy vidra, akkor sem fogyasztana eny- nyi vizet, de ez sem fordul még konok fejében. A szomszédasszonynak egyszerűen nincs pénze, fi­zetésképtelen, elérkezett a tűréshatárnak ahhoz a pontjához, amiről a politikusok azt mondják, még nem értük el. A szomszédasszony azonban elérte, s miután nem tehet egyebet, üldögél a lakásban, aminek bérét nem fizette ki s issza az ingyen vizet. A szomszédasszonyról természetesen mindenki azt gondol, amit akar, ez azonban a tényeken mit sem változtat. Jobb is, ha a történelemhez fordulunk példázatért, s arra gondolunk, hogy volt egyszer egy begyűjtés. Még 1948-ban kezdődött, amikor bevezették a gyanútlanul hangzó mezőgazdaság-fejlesztési já­rulékot, amit a köznép rövidesen „kulákadónak” hí­vott. Ezt „fejlesztette tovább” az Elnöki Tanács 1951- es 10. számú törvényerejű rendelete, ami egyes esetekben aranykoronánként 48 búzakilo­gramm beadását írta elő, gabonában, terményben, állatban, zsírban, tojásban. Ez sem volt elég, az 1952- es rendelet még tovább ment, megemelte a tojás-és baromfibeadást, azokat is kötelezte borbe­szolgáltatásra, kiknek nem volt szőlejük s a tejbe­adástól sem mentesült az, akinek nem volt tehene. A szigorodó rendelkezéseknek az ország közellátá­sát kellett volna szolgálniok, s ebből a szempontból lehettek volna tisztességesek is, de mindenki látta a sanda szándékot, a földműveslakosság tönkretéte­lét, ami mindnyájunk kárára meg is történt. Keserű emléke ma is él a szívekben, nem is fog elhalványodni egyhamar. Mert a törvény szigorá­nak mindenképpen érvényt szereztek, vagyonel­tófa is az elrettentő eszközök közé tartozott. A gaz­daember pedig fizetett, vitte a tojást, a búzát, a ba­romfit, csuporban a zsírt a begyűjtőhelyre, mert félt s volt is rá oka. Aztán egyszer csak nem vitt semmit. Nem azért, mert meg akarta buktatni a kormányt, hanem mert nem volt mit beszolgáltatnia, odaadta mindenét, eltűrte, hogy az utolsó szem gabonát is lesöpörjék a padlásáról s állt a kapuban, széttárta a kezét, mert tudta, hogy most már csak őt vihetik el. El is vitték, de ettől sem lett több gabona, tyúk, disz­nózsír, sőt már munkáskéz sem maradt a faluban, a földeket fölverte a gaz, a hentesüzletben almale­vet árultak, s pribékek lesték, hogy ki mennyi ke­nyeret visz haza. Embertelen politika volt, s ráadásul ostoba is, mert saját érdeke ellen dolgozott. A politikai jelszó: legfőbb érték az ember, gyorsan ellentétjébe fordult s mindenki saját bőrén tapasztalhatta, hogy az em­ber a legkisebb érték, elhanyagolható tényező, az ellenség megsemmisítése, likvidálása, pedig mi­ként hivatalosan is hangoztatták, egyenesen érdem volt. Ehhez nincs közünk, ez tanulságnak is silány lenne. Arra azonban érdemes gondolni, hogy - Ba­bits szavával - mennyit bír el az ember, melyik az a pillanat, amikor ellehetetlenül, s előbb fizetés- majd életképtelenné válik. A letűnt rendszernek nem voltak erkölcsi fenntar­tásai, érzelgősnek sem lehet nevezni, a beszolgál­tatással kapcsolatban azonban egy ponton meg­torpant. Nem szánta meg a mindenéből kifosztott parasztot, azt viszont belátta, hogy ahol nincs, on­nan párthatározattal sem lehet elvenni többet. Újabb rendeletek következtek, elengedték a be­hajthatatlan adósság felét, később az egészet, s mot foghatta a fejét, aki az utolsó szem gabonát is beszolgáltatta. Lehet, hogy valami ilyesmiben re­ménykedik a szomszédasszony is? Nem szól, de nem is fizet. Várja, hogy valami majd történik. A csodát sem lehet kizárni, mert megtör­ténhet, hogy mérges perzekutorok helyett mosoly­gó úriemberek csöngetnek be hozzá egy nap, s azt mondják, semmi baj, Vilma néni, félreértés volt az egész. CS. L. A leszállított árak leszállítása Ami a téli vásáron megmaradt A nem mozgó árukészlet nagyon veszteséges. Ez Városi Béla alap­elve. A szekszárdi Korzó Áruház igazgatóját a téli vásárról, és az ott megmaradt cikkek további sor­sáról kérdeztük. Elmondta, hogy az üzlet szaba­don dönt arról, mit adnak olcsób­ban, mit dobnak piacra akciós por­tékaként. A január 28-án indított, és múlt pénteken befejezett téli vá­sáron természetesen nem kelt el minden termék. De a maradék zö­métől mindenképpen meg szeret­nének szabadulni, mert tárolni nem gazdaságos. A kisebb pénz, a ki­sebb érték is jövedelmezőbb, ha mozog, mint a nagyobb, ha áll. Há­rom hónapnál tovább szinte sem­mit nem tartanak az üzletben - in­kább kiárusítják. Ez történik a mos­tani „maradvánnyal” is A 30-40 százalékkal csökkentett árból még valamennyit elengednek, és cikk- csoportosan kínálják: egyik alka­lommal a csizmákat, máskor a ka­A legkedvezményesebb részleg bátokat. Minden, az utolsó lyukas gombig még így sem fogyhat el. Városi Béla, aki 35 éves kereske­dői múltat mondhat magáénak, úgy véli, hogy a küszöbérték 5 szá­Fotó: - ór ­zalék. Ha a szezonvégi vásár után a készlet 5 százaléka megmarad, az elfogadható. De amig ennél több a raktáro­zandó cucc, „akciózni” kell. A nagycsaládosokat segítve Alapítvány a tanulóifjúság javára A megyei önkormányzat tagjai havonta két­ezer forint költségtérítésben részesülnek, ám az egyik képviselő, a szekszárdi Dombai Gyula úgy vélte: ez a pénz jobb helyen lenne másutt. S máris megszületett az a kezdeményezés, amelynek lényegét maga az érintett részle­tezte.- Költségtérítésre nincs igazán szüksé­gem, hiszen nem lakom túlságosan messze az önkormányzati hivataltól - mondta Dombai Gyula. - Viszont gyermekeim középiskolába, illetve egyetemre járnak, s jól tudom, hogy mi­lyen megterhelést jelent a nagycsaládosok számára a taníttatási költségek előteremtése. Éppen ezért arra gondoltam, hogy a havi két­ezer forintot egy alapítvány céljára utalnám át: ennek az alapítványnak a rendeltetése szerint a megye azon nagycsaládosait kellene segíte­nie, akiknek gyerekei középiskolákban, illetve felsőoktatási intézményekben tanulnak. Örö­mömre szolgál, hogy ehhez a kezdeményezés­hez már több képviselőtársam is csatlakozott. Viszont ezúton is szeretnék mindazokhoz for­dulni, akik rokonszenveznek az alapítvány ter­vével, hogy jelentkezzenek, keressenek fel a 16-020-as telefonszámon. Bízom abban, hogy számos magánszemély és intézmény ugyan­csak átérzi a célkitűzés fontosságát, mely a terhek csökkentése mellett a tehetséges fiata­lok javát is szolgálja. Fejlesztési elképzelések Simontornyán Simontornyán február 20-án - szerdán -14 órai kezdettel a polgár- mesteri hivatal tanácstermében koordinációs bizottsági ülést tarta­nak a település fejlesztési lehetősé­geiről. A megbeszélésen a község vezetőin és az önkormányzati képvi­selő-testület tagjain kívül részt vesz Nádori László professzor ország- gyűlési képviselő. Hol így, hol úgy Olcsóbb lesz a hús Tolnában? Rendszámok és forintok Vizsgaváltozatok (Folytatás az 1. oldalról.) Mint például a szekszárdi Skála \lóvum Áruházban, bár Kurucz Bé- áné, az ABC-üzletág vezetője el- nondta, a vevők megtartása érde­dében kénytelenek voltak új part­ierek után is nézni. Megállapodtak íz őcsényi Husi Kft.-vei, akik 10 szá­raikkal olcsóbban adják a tőke- lúst. Csütörtöktől már az ő termé­keikből is lehet válogatni a Skála ilelmiszerosztályán. A Dombóvár környéki boltok ki- lálatáról Kovács Imrét, az Áfész ke- eskedelmi főosztály vezetőjét kér- leztük. Tájékoztatása szerint ők is új jgyüttmüködési lehetőségek után léztek, így a helybeli Alkotmány Téesz és a mágocsi termelőszövet­kezet szállít 10 százalékos kedvez­ménnyel a Napsugár Áruház ABC- isztályára illetve az újdombóvári 5. számú önkiszolgálóba. A 42-es me­rőgazdasági szaküzletben ugyan­ikor a Dalmandi Mezőgazdasági <ombináttól kapott malachús ol­tóbb, kilónként 10 forinttal. A hús- dészítmények azonban, melyeket Szekszárd szállít, ugyanannyiba ke- ülnek. Jelentős mennyiséget terít me­gyénkben a Bácskai Húsipari Rész­vénytársaság is Bajáról. MintHaszur Antal kereskedelmi igazgatótól meg­tudtuk, ők leszállították az áraikat. A félsertés fej-lábbal, farokkal, szűz- pecsenyével 151,25 forint helyett 136 forint kilónként, fej nélkül, lábbal és farokkal szűzpecsenyével 163,79 forint helyett 126,- forint, ugyanez szűzpecsenye nélkül 160,01 forint helyett 133,- forint náluk. A zsírsza­lonna kilója 35,71 Ft/kg-ról 25,- Ft/kg-ra csökkent. Összesen 38 Tol­na megyei üzletet érint az árváltozás, Alsónyék, Bátaszék, Bonyhád, Vár­domb, Szekszárd, Hőgyész, Tamá­si, Iregszemcse, Bölcske, Dunaföld- vár és Paks térségében. Árenged­ményes tőkehúst szállítanak még a szekszárdi 107-es számú Zöldért boltba, egy bonyhádi magánkeres­kedőnek, valamint Tamásiba a Me­zőgazdasági termékboltba, a 16-os húsboltba, és egy kiskereskedőnek. A kép természetesen nem teljes, nem is-megnyugtató, de egy dolgot mindenképp jelez: lehet csillagászati áraknál olcsóbban is húst eladni, s valószínűleg érdemes is, hatóbb cég hajlandó erre, hogy eine veszítse vá­sárlóit. Talán hallottak a piac kijátsz- hatatlan törvényeiről...- esi ­Megdrágult a rendszámcsere, emelkedtek a gépjárművek vizsga­díjai, s ezzel megszűntek a hosszú sorok a Tolna Megyei Közlekedési Felügyeletnél.- Milyen új feltételekkel vihetjük járműveinket műszaki vizsgára, s mindez mennyibe kerül ma? - kérdeztük Ravasz Nándor igazgató­tól.- Erre nehéz röviden válaszolni. Függ attól, hogy első forgalomba he­lyezésről van-e szó, vagy pedig idő­szakos vizsgáról. Az első forgalomba helyezésnél - tehát amikor a jármű új, vagy külföldről behozott használt autó - kétféle vizsgadíj létezik, attól függően, hogy rendelkezik-e a kocsi típusbizonyítvánnyal, vagy sem. Tí­pusbizonyítványa van természete­sen a Merkur által forgalmazott au­tóknak, és a Magyarországon elter­jedtebb nyugati típusoknak is. Eb­ben az esetben 620 forint a vizsgadíj személygépkocsira, míg, ha nincs ilyen bizonyítványa, akkor 840 forint. Időszakos vizsgára néhány további példa: motorkerékpár 250 forint, tehergépkocsi és pótkocsik 760 forint, a lassú jármű pedig 370 forint.- Mennyibe kerül a rendszám és mikor kell cserélni?- Az új hárombetűs rendszám ára 1040 forintra változott, ami termé­szetesen egy párra vonatkozik, tehát motorkerékpár vagy pótkocsi ese­tén ennek csak felébe, 520 forintba kerül. A rendszámhoz legtöbben a műanyag keretet is megveszik, en­nek most 350 forint az ára. Minden gépjármű rendszámát kötelező ki­cserélni 1993 végéig, kivéve a sze­mélyautókat. Ez utóbbiaknál 1992. június 30. előtt nem kötelező a mű­szaki vizsgával együtt a rendszám- csere, viszont a tulajdonos kérheti az új rendszámot. Ekkor azonban - te­hát, ha a csere a tulajdonos kezde­ményezésére történik - 300 forint il­letéket kell fizetni. Első forgalomba helyezés esetén természetesen az új, hárombetűs rendszámot kapja a kocsi és - mivel új forgalmi enge­délyt is ki kell állítani - 500 forint il­letéket kell fizetni, ezt illetékbélyeg formájában kell a tulajdonosoknak magával hoznia a vizsga helyszíné­re. Jelentős egyszerűsítés viszont, hogy ezt kivéve valamennyi díjat és költséget helyben, készpénzben le­het kifizetni.- Volt már példa arra, hogy vala­ki különleges rendszámot kért?- Eddig csak érdeklődő akadt, de úgy tűnik, hogy a feltételek min­denkit elriasztottak ettől. Tízezer fo­rint ellenében külön kérelmet lehet a rendőrségen benyújtani és 30 na­pos az ügyintézési határidő. Ha meg­van az engedély, akkor magának a kérelmezőnek kell a rendszámot gyártó céghez fordulni és elkészíttet­ni - saját költségére - a kért rendszá­mot. Hogy ez mennyi idő alatt és mi­lyen összegben történhet meg, azt nem tudom, mert még nem volt rá példa.- Végül még annyit: hová vihet­jük autóinkat vizsgára?- Sajnos - talán az országban egyedül - csak bérelt vizsgálóállo­másaink vannak, két helyen a me­gyében: Tolnán, a Wiedemann Rt- nél (volt GÉM) és a Dalmandi Mező­gazdasági Kombinátnál. Ugyanaz a személyzet látja el ezt a feladatot kedden és csütörtökön Tolnán, hét­főn és szerdán Dalmandon. Péteken a nagy járműveket vizsgáztatják Szekszárdon, a Gemenc Volánnál. Nagyon szeretnénk, ha saját vizs­gálóállomást létesíthetnénk - ehhez a telek, a tervek és az építési enge­dély is régóta megvan - mert számí­tásaink szerint ezzel legalább évi 1,5-2 millió forintot takaríthatna meg a lakosság csak a benzinköltségen. Természetesen itt is a pénz a fő aka­dály, minthogy 45 millió forint kellene a beruházáshoz...- áa ­Testületi munkaterv Tolnán Február 21-én - csütörtökön - délután három órai kezdettel kibő­vített ügyrendi bizottsági ülés lesz Tolnán a városháza üléstermében, melyen a bizottságok megvitatják a féléves testületi munkatervet. Gyünkön: népjóléti bizottság Gyönkön február 14-én tartotta alakuló üléséta népjóléti bizottság. Első ülésükön döntöttek a rend­szeres szociális segélyékről: felül­vizsgálták a korábbiakat és döntöt­tek az új kérelmekről. Jegyzőváltás Faddon Faddon a korábban kinevezett jegyző - Ress Ferenc - megvált hi­vatalától. Az üresen maradt tisztsé­get február 12 óta Zöld Zoltán tölti be. Gyermekszépségverseny, 1991. Gróf Dániel, Tamási, Szabadság u. 26/A Fritsi Szabolcs, Kakasd, Petőfi u. 407. Straubinger Márk, Bogyiszló, Ady u. 11. Hegedűs Hilda, Szekszárd, Körösi Csorna S. u. 39. Hoós Klára Diána, Tolna, Akácfa sor 56. Úgy lehet szavazni, hogy bekül­dik annak a kisgyereknek a fotóját, akit a legszebbnek tartanak. Az nyeri meg a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek a fényképe a leg­nagyobb számban érkezik szer­kesztőségünkbe. Címünk: Tolnai Népújság szer­kesztősége, Szekszárd, Liszt Fe­renc tér 3. 7100. Kérjük, a borítékra írják rá: Gyer­mekszépségverseny. Egy boríték­ban egyébként több fénykép is be­küldhető. Legközelebb, február 21-én, csütörtökön a bonyhádi Ignécz' Tamáska, a szekszárdi Farkas Zsanett, a döbröközi Kovács Sza­bolcs, a paksi Fodor Csilla és a ka­kaséi Fritsi Roland fényképét kö­zöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom