Tolnai Népújság, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-19 / 42. szám
1991. február 19. NÉPÚJSÁG 3 Volt egyszer egy begyűjtés A szomszédasszony nem fizette ki a februári lak- kobzással, börtönnel, s mint tudjuk, még az akaszbért. A kamatadót még csak kinyögte, de a felemelt lakbérre azt mondta, nem fizet. Pedig még nem is a lakbért emelték fel, csak a vízdíjat, igaz, hogy a Városgazdálkodási Vállalat ugyancsak buzgólkodott, mert 17 forint 40 fillér helyett csaknem 40 forintot számít, ami nyilván még belefér az egész évre előre- jelzett 30-35 százalékos inflációba. A szomszédasz- szonyt ez sem érdekli, még csak arra sem godnol, hogy merész elhatározásával megbuktathatja a kormánykoalíciót. Méltánytalanság érte, mert ha béka lenne vagy vidra, akkor sem fogyasztana eny- nyi vizet, de ez sem fordul még konok fejében. A szomszédasszonynak egyszerűen nincs pénze, fizetésképtelen, elérkezett a tűréshatárnak ahhoz a pontjához, amiről a politikusok azt mondják, még nem értük el. A szomszédasszony azonban elérte, s miután nem tehet egyebet, üldögél a lakásban, aminek bérét nem fizette ki s issza az ingyen vizet. A szomszédasszonyról természetesen mindenki azt gondol, amit akar, ez azonban a tényeken mit sem változtat. Jobb is, ha a történelemhez fordulunk példázatért, s arra gondolunk, hogy volt egyszer egy begyűjtés. Még 1948-ban kezdődött, amikor bevezették a gyanútlanul hangzó mezőgazdaság-fejlesztési járulékot, amit a köznép rövidesen „kulákadónak” hívott. Ezt „fejlesztette tovább” az Elnöki Tanács 1951- es 10. számú törvényerejű rendelete, ami egyes esetekben aranykoronánként 48 búzakilogramm beadását írta elő, gabonában, terményben, állatban, zsírban, tojásban. Ez sem volt elég, az 1952- es rendelet még tovább ment, megemelte a tojás-és baromfibeadást, azokat is kötelezte borbeszolgáltatásra, kiknek nem volt szőlejük s a tejbeadástól sem mentesült az, akinek nem volt tehene. A szigorodó rendelkezéseknek az ország közellátását kellett volna szolgálniok, s ebből a szempontból lehettek volna tisztességesek is, de mindenki látta a sanda szándékot, a földműveslakosság tönkretételét, ami mindnyájunk kárára meg is történt. Keserű emléke ma is él a szívekben, nem is fog elhalványodni egyhamar. Mert a törvény szigorának mindenképpen érvényt szereztek, vagyoneltófa is az elrettentő eszközök közé tartozott. A gazdaember pedig fizetett, vitte a tojást, a búzát, a baromfit, csuporban a zsírt a begyűjtőhelyre, mert félt s volt is rá oka. Aztán egyszer csak nem vitt semmit. Nem azért, mert meg akarta buktatni a kormányt, hanem mert nem volt mit beszolgáltatnia, odaadta mindenét, eltűrte, hogy az utolsó szem gabonát is lesöpörjék a padlásáról s állt a kapuban, széttárta a kezét, mert tudta, hogy most már csak őt vihetik el. El is vitték, de ettől sem lett több gabona, tyúk, disznózsír, sőt már munkáskéz sem maradt a faluban, a földeket fölverte a gaz, a hentesüzletben almalevet árultak, s pribékek lesték, hogy ki mennyi kenyeret visz haza. Embertelen politika volt, s ráadásul ostoba is, mert saját érdeke ellen dolgozott. A politikai jelszó: legfőbb érték az ember, gyorsan ellentétjébe fordult s mindenki saját bőrén tapasztalhatta, hogy az ember a legkisebb érték, elhanyagolható tényező, az ellenség megsemmisítése, likvidálása, pedig miként hivatalosan is hangoztatták, egyenesen érdem volt. Ehhez nincs közünk, ez tanulságnak is silány lenne. Arra azonban érdemes gondolni, hogy - Babits szavával - mennyit bír el az ember, melyik az a pillanat, amikor ellehetetlenül, s előbb fizetés- majd életképtelenné válik. A letűnt rendszernek nem voltak erkölcsi fenntartásai, érzelgősnek sem lehet nevezni, a beszolgáltatással kapcsolatban azonban egy ponton megtorpant. Nem szánta meg a mindenéből kifosztott parasztot, azt viszont belátta, hogy ahol nincs, onnan párthatározattal sem lehet elvenni többet. Újabb rendeletek következtek, elengedték a behajthatatlan adósság felét, később az egészet, s mot foghatta a fejét, aki az utolsó szem gabonát is beszolgáltatta. Lehet, hogy valami ilyesmiben reménykedik a szomszédasszony is? Nem szól, de nem is fizet. Várja, hogy valami majd történik. A csodát sem lehet kizárni, mert megtörténhet, hogy mérges perzekutorok helyett mosolygó úriemberek csöngetnek be hozzá egy nap, s azt mondják, semmi baj, Vilma néni, félreértés volt az egész. CS. L. A leszállított árak leszállítása Ami a téli vásáron megmaradt A nem mozgó árukészlet nagyon veszteséges. Ez Városi Béla alapelve. A szekszárdi Korzó Áruház igazgatóját a téli vásárról, és az ott megmaradt cikkek további sorsáról kérdeztük. Elmondta, hogy az üzlet szabadon dönt arról, mit adnak olcsóbban, mit dobnak piacra akciós portékaként. A január 28-án indított, és múlt pénteken befejezett téli vásáron természetesen nem kelt el minden termék. De a maradék zömétől mindenképpen meg szeretnének szabadulni, mert tárolni nem gazdaságos. A kisebb pénz, a kisebb érték is jövedelmezőbb, ha mozog, mint a nagyobb, ha áll. Három hónapnál tovább szinte semmit nem tartanak az üzletben - inkább kiárusítják. Ez történik a mostani „maradvánnyal” is A 30-40 százalékkal csökkentett árból még valamennyit elengednek, és cikk- csoportosan kínálják: egyik alkalommal a csizmákat, máskor a kaA legkedvezményesebb részleg bátokat. Minden, az utolsó lyukas gombig még így sem fogyhat el. Városi Béla, aki 35 éves kereskedői múltat mondhat magáénak, úgy véli, hogy a küszöbérték 5 száFotó: - ór zalék. Ha a szezonvégi vásár után a készlet 5 százaléka megmarad, az elfogadható. De amig ennél több a raktározandó cucc, „akciózni” kell. A nagycsaládosokat segítve Alapítvány a tanulóifjúság javára A megyei önkormányzat tagjai havonta kétezer forint költségtérítésben részesülnek, ám az egyik képviselő, a szekszárdi Dombai Gyula úgy vélte: ez a pénz jobb helyen lenne másutt. S máris megszületett az a kezdeményezés, amelynek lényegét maga az érintett részletezte.- Költségtérítésre nincs igazán szükségem, hiszen nem lakom túlságosan messze az önkormányzati hivataltól - mondta Dombai Gyula. - Viszont gyermekeim középiskolába, illetve egyetemre járnak, s jól tudom, hogy milyen megterhelést jelent a nagycsaládosok számára a taníttatási költségek előteremtése. Éppen ezért arra gondoltam, hogy a havi kétezer forintot egy alapítvány céljára utalnám át: ennek az alapítványnak a rendeltetése szerint a megye azon nagycsaládosait kellene segítenie, akiknek gyerekei középiskolákban, illetve felsőoktatási intézményekben tanulnak. Örömömre szolgál, hogy ehhez a kezdeményezéshez már több képviselőtársam is csatlakozott. Viszont ezúton is szeretnék mindazokhoz fordulni, akik rokonszenveznek az alapítvány tervével, hogy jelentkezzenek, keressenek fel a 16-020-as telefonszámon. Bízom abban, hogy számos magánszemély és intézmény ugyancsak átérzi a célkitűzés fontosságát, mely a terhek csökkentése mellett a tehetséges fiatalok javát is szolgálja. Fejlesztési elképzelések Simontornyán Simontornyán február 20-án - szerdán -14 órai kezdettel a polgár- mesteri hivatal tanácstermében koordinációs bizottsági ülést tartanak a település fejlesztési lehetőségeiről. A megbeszélésen a község vezetőin és az önkormányzati képviselő-testület tagjain kívül részt vesz Nádori László professzor ország- gyűlési képviselő. Hol így, hol úgy Olcsóbb lesz a hús Tolnában? Rendszámok és forintok Vizsgaváltozatok (Folytatás az 1. oldalról.) Mint például a szekszárdi Skála \lóvum Áruházban, bár Kurucz Bé- áné, az ABC-üzletág vezetője el- nondta, a vevők megtartása érdedében kénytelenek voltak új partierek után is nézni. Megállapodtak íz őcsényi Husi Kft.-vei, akik 10 száraikkal olcsóbban adják a tőke- lúst. Csütörtöktől már az ő termékeikből is lehet válogatni a Skála ilelmiszerosztályán. A Dombóvár környéki boltok ki- lálatáról Kovács Imrét, az Áfész ke- eskedelmi főosztály vezetőjét kér- leztük. Tájékoztatása szerint ők is új jgyüttmüködési lehetőségek után léztek, így a helybeli Alkotmány Téesz és a mágocsi termelőszövetkezet szállít 10 százalékos kedvezménnyel a Napsugár Áruház ABC- isztályára illetve az újdombóvári 5. számú önkiszolgálóba. A 42-es merőgazdasági szaküzletben ugyanikor a Dalmandi Mezőgazdasági <ombináttól kapott malachús oltóbb, kilónként 10 forinttal. A hús- dészítmények azonban, melyeket Szekszárd szállít, ugyanannyiba ke- ülnek. Jelentős mennyiséget terít megyénkben a Bácskai Húsipari Részvénytársaság is Bajáról. MintHaszur Antal kereskedelmi igazgatótól megtudtuk, ők leszállították az áraikat. A félsertés fej-lábbal, farokkal, szűz- pecsenyével 151,25 forint helyett 136 forint kilónként, fej nélkül, lábbal és farokkal szűzpecsenyével 163,79 forint helyett 126,- forint, ugyanez szűzpecsenye nélkül 160,01 forint helyett 133,- forint náluk. A zsírszalonna kilója 35,71 Ft/kg-ról 25,- Ft/kg-ra csökkent. Összesen 38 Tolna megyei üzletet érint az árváltozás, Alsónyék, Bátaszék, Bonyhád, Várdomb, Szekszárd, Hőgyész, Tamási, Iregszemcse, Bölcske, Dunaföld- vár és Paks térségében. Árengedményes tőkehúst szállítanak még a szekszárdi 107-es számú Zöldért boltba, egy bonyhádi magánkereskedőnek, valamint Tamásiba a Mezőgazdasági termékboltba, a 16-os húsboltba, és egy kiskereskedőnek. A kép természetesen nem teljes, nem is-megnyugtató, de egy dolgot mindenképp jelez: lehet csillagászati áraknál olcsóbban is húst eladni, s valószínűleg érdemes is, hatóbb cég hajlandó erre, hogy eine veszítse vásárlóit. Talán hallottak a piac kijátsz- hatatlan törvényeiről...- esi Megdrágult a rendszámcsere, emelkedtek a gépjárművek vizsgadíjai, s ezzel megszűntek a hosszú sorok a Tolna Megyei Közlekedési Felügyeletnél.- Milyen új feltételekkel vihetjük járműveinket műszaki vizsgára, s mindez mennyibe kerül ma? - kérdeztük Ravasz Nándor igazgatótól.- Erre nehéz röviden válaszolni. Függ attól, hogy első forgalomba helyezésről van-e szó, vagy pedig időszakos vizsgáról. Az első forgalomba helyezésnél - tehát amikor a jármű új, vagy külföldről behozott használt autó - kétféle vizsgadíj létezik, attól függően, hogy rendelkezik-e a kocsi típusbizonyítvánnyal, vagy sem. Típusbizonyítványa van természetesen a Merkur által forgalmazott autóknak, és a Magyarországon elterjedtebb nyugati típusoknak is. Ebben az esetben 620 forint a vizsgadíj személygépkocsira, míg, ha nincs ilyen bizonyítványa, akkor 840 forint. Időszakos vizsgára néhány további példa: motorkerékpár 250 forint, tehergépkocsi és pótkocsik 760 forint, a lassú jármű pedig 370 forint.- Mennyibe kerül a rendszám és mikor kell cserélni?- Az új hárombetűs rendszám ára 1040 forintra változott, ami természetesen egy párra vonatkozik, tehát motorkerékpár vagy pótkocsi esetén ennek csak felébe, 520 forintba kerül. A rendszámhoz legtöbben a műanyag keretet is megveszik, ennek most 350 forint az ára. Minden gépjármű rendszámát kötelező kicserélni 1993 végéig, kivéve a személyautókat. Ez utóbbiaknál 1992. június 30. előtt nem kötelező a műszaki vizsgával együtt a rendszám- csere, viszont a tulajdonos kérheti az új rendszámot. Ekkor azonban - tehát, ha a csere a tulajdonos kezdeményezésére történik - 300 forint illetéket kell fizetni. Első forgalomba helyezés esetén természetesen az új, hárombetűs rendszámot kapja a kocsi és - mivel új forgalmi engedélyt is ki kell állítani - 500 forint illetéket kell fizetni, ezt illetékbélyeg formájában kell a tulajdonosoknak magával hoznia a vizsga helyszínére. Jelentős egyszerűsítés viszont, hogy ezt kivéve valamennyi díjat és költséget helyben, készpénzben lehet kifizetni.- Volt már példa arra, hogy valaki különleges rendszámot kért?- Eddig csak érdeklődő akadt, de úgy tűnik, hogy a feltételek mindenkit elriasztottak ettől. Tízezer forint ellenében külön kérelmet lehet a rendőrségen benyújtani és 30 napos az ügyintézési határidő. Ha megvan az engedély, akkor magának a kérelmezőnek kell a rendszámot gyártó céghez fordulni és elkészíttetni - saját költségére - a kért rendszámot. Hogy ez mennyi idő alatt és milyen összegben történhet meg, azt nem tudom, mert még nem volt rá példa.- Végül még annyit: hová vihetjük autóinkat vizsgára?- Sajnos - talán az országban egyedül - csak bérelt vizsgálóállomásaink vannak, két helyen a megyében: Tolnán, a Wiedemann Rt- nél (volt GÉM) és a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinátnál. Ugyanaz a személyzet látja el ezt a feladatot kedden és csütörtökön Tolnán, hétfőn és szerdán Dalmandon. Péteken a nagy járműveket vizsgáztatják Szekszárdon, a Gemenc Volánnál. Nagyon szeretnénk, ha saját vizsgálóállomást létesíthetnénk - ehhez a telek, a tervek és az építési engedély is régóta megvan - mert számításaink szerint ezzel legalább évi 1,5-2 millió forintot takaríthatna meg a lakosság csak a benzinköltségen. Természetesen itt is a pénz a fő akadály, minthogy 45 millió forint kellene a beruházáshoz...- áa Testületi munkaterv Tolnán Február 21-én - csütörtökön - délután három órai kezdettel kibővített ügyrendi bizottsági ülés lesz Tolnán a városháza üléstermében, melyen a bizottságok megvitatják a féléves testületi munkatervet. Gyünkön: népjóléti bizottság Gyönkön február 14-én tartotta alakuló üléséta népjóléti bizottság. Első ülésükön döntöttek a rendszeres szociális segélyékről: felülvizsgálták a korábbiakat és döntöttek az új kérelmekről. Jegyzőváltás Faddon Faddon a korábban kinevezett jegyző - Ress Ferenc - megvált hivatalától. Az üresen maradt tisztséget február 12 óta Zöld Zoltán tölti be. Gyermekszépségverseny, 1991. Gróf Dániel, Tamási, Szabadság u. 26/A Fritsi Szabolcs, Kakasd, Petőfi u. 407. Straubinger Márk, Bogyiszló, Ady u. 11. Hegedűs Hilda, Szekszárd, Körösi Csorna S. u. 39. Hoós Klára Diána, Tolna, Akácfa sor 56. Úgy lehet szavazni, hogy beküldik annak a kisgyereknek a fotóját, akit a legszebbnek tartanak. Az nyeri meg a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek a fényképe a legnagyobb számban érkezik szerkesztőségünkbe. Címünk: Tolnai Népújság szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Kérjük, a borítékra írják rá: Gyermekszépségverseny. Egy borítékban egyébként több fénykép is beküldhető. Legközelebb, február 21-én, csütörtökön a bonyhádi Ignécz' Tamáska, a szekszárdi Farkas Zsanett, a döbröközi Kovács Szabolcs, a paksi Fodor Csilla és a kakaséi Fritsi Roland fényképét közöljük.