Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-10 / 8. szám

4 NÉPÚJSÁG 1991. január 1( Vissza Dzsehutimeszhez Beszélgetés Kákosy László egyiptológus professzorral „Dzsehutimesz az i. e. 13. század­ban élt, II. Ramszesz uralkodása ide­jén. Felesége, Iszet, nemes vonásé úrnőként, a kor pompázatos öltözé­keiben jelenik meg a képeken. Amon-énekesnő volt, a templomi kó­rusban énekelt, és az óegyiptomiak csörgő hangszerével, szisztrummal kísérte a szertartásokat. Megismer­tük kedvencét, egy kis majmot is, mely széke alatt kuporog, gránátal­mát majszolva, mancsában szőlő- fürttel” - írja Kákosy László, az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem pro­fesszora Dzsehutimesz sírja Thébá- ban című könyvében. A magyar egyiptomi ásatásokban januárban új évad kezdődött. Elutazása előtt kér­deztük terveiről Kákosy Lászlót- Professzor úr, milyen eredmé­nyeket értek el, és milyen tervekkel indulnak útnak az új ásatási évad­ban a magyar egyiptomi expedíció tagjai?-1983 óta folyik az Eötvös Loránd Tudományegyetem ásatása a kö­zép-egyiptomi Théba, az egykori fő­város nyugati partján, a mai Luxor Koporsó múmiával a sír feletti dombról várossal szemben, Gurna falu terü­letén. Zord, sziklás terepen folyik a munka, amelynek eddig két szaka­sza volt Az első években Dzsehuti­mesz hatalmas sziklasírjának a bel­ső termeit tártuk fel, a hegy belsejé­ben lévő helyiségeket, és a sirkam- rához vezető hosszú, spirális folyo­sót Néhány éve a sír előtti térségben dolgozunk, egy hatalmas udvart tá­runk fel. A sír bejárata előtt volt egy terjedelmes sziklaudvar, amelynek a középső része nyitott volt, a szélén pillérsorok álltak. Ezek a folyosók fe­dettek voltak, és egy sziklamennye­zet kötötte össze az udvart határoló sziklafallal. Az utóbbi éyben az udvar bejárati tornyait tártuk fel, ugyanis az udvarnak, hasonlóan a nagy egyip­tomi templomokhoz, pülon bejárata volt, tehát két torony között lehetett bejutni az udvarba. A bejárati rész teljes feltárása az 1991 -es ásatási év egyik feladata. Sajnos, itt komoly akadállyal állunk szemben, ugyanis az ásatási területhez egészen közel áll egy falusi ház, és mivel a talaj itt rendkívül laza kövekből, homokból áll, ezért félő, hogy talajcsuszamlás esetén a ház megkárosodik. A ház tulajdonosa mindeddig teljesíthetet­len feltételeket szabott, és amennyi­ben az utolsó pillanatban nem sike­rül megegyezésre jutni vele, akkor rendkívül óvatosan kell ezen a terü­leten dolgoznunk, a talajt megfele­lően alá kell betonoznunk, hogy a ház fala le ne dőljön, mert ez a feltárt udvarban is károkat okozhaL- Miért esett a választás Dzsehuti­mesz sírjára, és ki is volt ő tulajdon­képpen életében?- Annak idején több más, számí­tásba jöhető objektum megtekintése után választottam ezt a sírt az ásatás színhelyéül. Természetesen erősen közrejátszott az Ehnaton fáraó re­formját követő időszak, a ramesszi­Magyar kutatók egyiptomi régészekkel és ásató munkásokkal da kor iránti érdeklődésem, és Dzse­hutimesz, a sír tulajdonosa ebben a korban élt De a sziklasír sajátos at­moszférája is megragadott: egy erő­teljes, érett művészet emlékei a gyá­szos pusztulás közepette, az ünne­pélyes, nagyvonalú architektúra - és főként a faliképek tematikája. Re­méltem, hogy sokoldalúan mutatja be a kb. 3300 év távlatából a világné­zeti válsággal küzdő - a rövid életű monoteizmus után újra a hagyomá­nyos, istenekben bővelkedő vallás felé forduló - társadalom szellemi­ségét. Dzsehutimesz maga pedig az i. e. 13. században élt, magas rangú főtisztviselő, Amon magtárainak fel­ügyelője volt II. Ramszesz fáraó ural­kodása idején. Rangjához és gaz­dagságához méltó sirt kívánt magá­nak olyan helyen, ahol mások is megcsodálhatták. Ilyen területként kínálkozott az El-khokha domblejtő­je, melynek egyik szakasza még szabad volt.- Elképzelhető, hogy Dzsehuti­mesz sírja felett valaha piramis emel­kedett, amire a sir egy ábrázolása utal? Ezen piramis koronázza a be­járati részt- Talán valaha a sir felett agyagpi­ramis állt, s az erre utaló kép a sír második termében megtalálható. Másik kutatási területünkön, a sír fe­letti dombon már évek óta folytatunk kutatásokat a piramis esetleges ma­radványai után. Valószínű azonban, hogy ezt a piramist már az ókorban elhordták, lebontották. Mindenkép­pen érdekes azonban ennek a sir fe­letti dombnak a kutatása, mivel aránylag gazdag leletanyagot talál­tunk itt, késői betemetkezésekkel. Már három, láda alakú koporsót ta­láltunk, az egyikben múmia is volt, és még nincs teljesen kizárva, hogy a piramisnak az alsó téglasorait meg­találjuk. Ennek a most kezdődő évadban ki kell derülnie. D. J. Ez az énekes is én vagyok Koós János és a magyar nóta Egy kicsit meglepett, amikor Koós János nemrég megjelent új lemezén és kazettáján magyar nó­tákat énekelt.- Csak nem lett hűtlen a táncze­néhez? - kérdeztem tőle.- Szó sincs róla! Én ma is tánc- dalénekes vagyok. De az az igaz­ság, hogy mindig is szívesen nótá- zom. Olykor már a tévében is éne­keltem magyar nótát.- Mégis, miért a lemez, a kazetta?- Régi tervem volt egy magyarnó- ta-lemez. Most adódott a lehetőség. A Média Kiadó keresett meg az ötlet­tel. Kész anyagot tettek elém. Én meg nem tudtam nemet mondani. Igaz, kedvet is éreztem hozzá. így az­tán rekordgyorsasággal, két nap alatt állt össze a felvétel. Tizennyolc nótát énekelt lemez­re ifjú Sánta Ferenc és cigányze­nekara kíséretével. Olyanokat, mint a címadó Nem tudok én meg­javulni, józan ember lenni kezdetűt, aztán betyárdalokat, erdélyi nótá­kat. Beszélgetésünk alatt halkan szólt a zene. Természetesen a ma­gyar nóta kazettáról.- Úgy érzem, szívesen énekelte ezeket a dalokat. És valahogy sajá­tos módon, nem úgy, ahogy a klasszikus magyarnóta-énekesek szólaltatják meg a dalokat.- Jól hallja! Valóban nem a kita­posott utat jártam. Nem hagyomá­nyos módon énekeltem. Nem a szép hangzásra törekedtem, ha­nem a szívből jövő, átélt dalolásra. S igaz, hogy eddig ismeretlen olda­lamról mutatkoztam be, de azért ez az énekes is én vagyok. Megszólal­tattam kedvenc dalaimat - a Szü­lettem a Kiskunságon, a Százados úr levelem van, a Józanságra nagy bennem az akarat kezdetűt. Az a véleményem, magyar nótákat csak az tud jól énekelni, aki átéli, magáé­vá teszi a gondolatot, amelyet e da­lok hordoznak. Ezek a szövegek mind nagy történeteket mondanak el - olykor mély drámákat, sorstra­gédiákat - életről, halálról, szere­lemről, szülőkről, hűtlen kedvesről, katonaságról. Máskor könnye­debb hangot ütnek meg, de mindig az élet apróbb, nagyobb gondjaival foglalkoznak.- A dalok jó része borról, mulato­zásról szól. Nem gondolja, hogy azonosítják majd a mulatós Koós Jánossal?- Nem tagadom, magam is szí­vesen mulatok magyar nóta és per­sze jó bor mellett. Apám is mulatós ember volt. Ma is emlékszem, ami­kor felemelte a poharat, mindig azt mondta. Isten áldja meg, aki kitalál­ta (a bort). Tőle tanultam a magyar nótákat. S ha meghallok valahol hat-hét cigányt játszani, nehezem­re esik, hogy ne énekeljek velük.- És mi lesz a tánczenével, a népszerű Koós-dalokkal?- Természetesen folytatom. Most is sűrűn fellépünk ország­szerte a feleségemmel, Dékány Saroltával. Gyakran kapunk külföl­di meghívást is, legközelebb Auszt­ráliába készülünk. Változik a közel-keleti utazási program Nagy a bizonytalanság a hazai utazási irodáknál a Közel-Keleten kialakult háborús veszély miatt Márszinteminden, januárra és februárra tervezett izraeli utat lemondtak, s ma még semmi bizonyosat nem tudnak mondani a turisták­nak arról sem, hogy mi lesz a következő hónapokban. Az, hogy el tudják-e indí­tani a csoportokat márciusban vagy sem, csak néhány nappal az indulás előtt dől el. A háború lehetősége és a terrorista támadások veszélye sok turistát attól is elriasztott, hogy Egyiptomba és az Egyesült Arab Emirátusokba látogasson; a már korábban lefoglalt körutazások és üdülések jelentős részét is vissza­mondták. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a Malév-járatok indulása is kérdé­ses. A legnagyobb utazási irodában, az IBUSZ-nál a lemondott programok he­lyett mindenkinek felajánlanak egy másik, hasonló színvonalú és áru utat. Amennyiben ez nem felel meg ügyfeleinek, akkor visszaadjk a befizetett pénzt A Pegazus Toursnál az idei év első felében egyáltalán nem indítanak az Öböl térségébe csoportokat. Azt tervezik hogy - ha addigra elmúlik a háborús ve­szély - márciusban, az Utazás ’91 kiállításon teszik közzé közel-keleti kínálatai­kat. Az OTP Penta Toursnál és az Expressnél óvatosak voltak: az év első felére lekötött arab útjaikat már a múlt év végén lemondták. Az Express tavasztól, a Pegazus pedig csak a nyár közepétől tervezi, hogy újra csoportokat indít Közel- Keletre. Tihanyi kilátások Történelmet tarol a szikla Tucatnyi újságcikk, tudományos' publikáció, fotó örökíti meg Tihany egyik nevezetességét, a félsziget északi-északkeleti részén találha­tó remetebarlangokat vagy barát­lakásokat. Szerencsére - mond­hatnánk -, mert Közép-Európa legnagyobb, és aránylag épség­ben megmaradt XI. századi reme­tetelepét a pusztulás veszélye fe­nyegeti. A vulkanikus kőzetbe vájt barlangokat eddig több sziklaom­lás ritkította, legutóbb 1952-ben'a remetetelepből mindössze négy cellacsoport maradt érintetlen a természeti beavatkozástól. ezen a részén hatályát vesztette Pedig dr. Uzsoki András dokumen tálni tudja, hogy lelkes és.hozzáér tő szakemberek várnak ugrásr: készen, kidolgozott „válságtervek kel” a fiókjukban a barátlakásol megmentésére, és a további kút tásokra. Hiszen például a nag: mennyiségű leomlott törmeléke eddig azért nem vizsgálták át, mer a megbolygatással sok tonnány szikla lezuhanását idézhetnék elő S ez beláthatatlan következmé nyekkel járna, nemcsak a barátla kásokra nézve. A múlt században Römer Flóris és Cholnoky Jenő végzett kutatá­sokat a területen, majd 1980-85 között dr. Uzsoki András régész tárt fel addig nem ismert részlete­ket. Ekkor bukkantak rá a barlang­kápolnában egy oltárkép nyomai­ra, megvizsgálták a tufapadozatba vájt sirgödrőket, s III. Béla alatt vert, a XII. század utolsó harmadában forgalomban volt pénzleletet talál­tak. A további munkálatok azonban különböző okok - mindenekelőtt pénzhiány - miatt nem folytatód­tak, így a páratlan történelmi értékű leletet a látogatók elől is el kellett zárni. Mindhiába, mert az utóbbi időben akadtak, akik „besegítet­tek” a természetnek, s az aláduco- lást szolgáló bányafákat kibontot­ták, s ledobálták a hegyoldalon. Még az életveszélyt jelző táblát is eltüntették. Úgy tűnik hát, hogy az 1954-ben természetvédelmi területté nyilvá­nítás, amely magában foglalja a ré­gészeti védettséget is, Tihanynak A szakemberek sürgetésére í Balatoni Intéző Bizottság tanács kozásra hívta mindazokat az intéz ményeket, akik érintettek a reme tetelep és a Tihanyi-félsziget többi ugyancsak vészhelyzetben lév< nevezetességeinek megmentésé ben. A sok hasznos ötlethez azon ban nem akadt igazi mecénás. Pe dig sürgős segítségre szorulnak a időközben elkezdett restaurálá: mellett is az apátsági templom,. barátlakásokhoz közeli bronzkori kora vaskori földvár, az Árpád-kor templomromok is. Felvetődött eg; alapítvány létrehozásának gondo lata, amelyben állami, egyházi, ide genforgalmi szervezetek is rész kérhetnének. A magyar történeten e szinte felbecsülhetetlen jelentő ségű Tekvizítumai azt is megérde melnék, hogy a nyugat-európai or szágokból felkínált támogatásol egy töredékét erre a célra igényel jük. Tihanyban évente 3-4 millió em bér fordul meg. Ki tudja, marad-« még látnivaló a következő milliók nak JUHÁSZ FERENC Az 1860-70-es években megjelent Archeológiái Közleményekben pub likált ábrázolás Kikezdte Svájcot az idő? Január 10-én kezdődik és június közepén tetőzik az az ünnepségso­rozat, amellyel Svájc születésének 700. évfordulójára, s Teli Vilmosra, az ország alapítójára emlékezik. Az ünnepi hangulatba azonban gazda­sági és társadalmi problémák keve­rednek, zavar támadt a nemzeti identitás körül, s félő, hogy az ország elszigetelődik Európán belül. Svájc megalakítása 1291-re nyúlik vissza, amikor három hegyi kanton, Schwyz, Uri és Unterwal­den egyezségre lépett a Habsbur­gok egyre növekvő hatalmi törek­véseivel szemben. Teli Vilmos ak­kor az egyik „ellenálló” volt. Az ün­nepségsorozat hivatalos szervezői szerint a szövetség megkötésével a későbbi svájci politikai kultúra alapjait fektették le a német, a fran­cia, az olasz és a rétoromán nem­zet között. Megjelenhettek az ön- rendelkezés, a közvetlen demok­rácia, az érdekközösség, a rend és az egyéni szabadság csírái. Sokan azonban nem értenek egyet ezzel: elutasítják a középkori legendákat, szerintük a konföderá­ció csak az 1848-as alkotmánnyal jött létre. Svájc - amely nemrég. vesztette el Friedrich Dürrenmattot, a briliáns antikonformista írót - többé már nem számit a gond nél­kül meggazdagodó polgárok para­dicsomának. A nemzet összetartó ereje, a „pol­gári hadsereg" több csapást szen­vedett az elmúlt időszakban. A parla­mentben tavaly novemberben pél­dául az derült ki, hogy a szövetségi védelmi minisztérium titkos katonai szervezeteket tartott fenn: a P-26-os csoportot az ellenállás megszerve­zésére hozták létre egy esetleges in­vázióval szemben, a P-27-es pedig különleges hírszerző szolgálatként működött A két katonai árnyékszer­vezet teljesen kívül esett a politikai ellenőrzésen. A „Hadsereg nélküli Svájcról” 1989 végén tartott népszavazás pedig arra mutatott rá, hogy a la­kosság nem várt arányban, (35,6 százalékban) antimilitarista. Sokan - különösen a kelet-nyugati eny­hülés időszakában - indokolatlan­nak tartják azt, hogy a 6,6 milliós ország 625 ezres hadilétszámú hadsereget tartson fenn. A hatósá­gok egyébként a létszám csökken­tését irányozták elő 1995-ig. A múlt évben az döbbentette meg az országot, hogy le kellett mondania az igazságügyi és rend- őrminiszternönek, mert az a vád ér­te, hogy megakadályozta a férje el­leni vizsgálatot kábítószer-keres­kedelemből származó pénzek tisz- táramosásával kapcsolatban. For­radalmi változást jelent az, hogy a banktitok sem teljes már és, hogy a bankoknak igazolni kell a pénzek eredetét. A nőknek pedig nemrég sikerült a nőgyűlölet utolsó bástyá­ját, Appenzell kantont is meghódí­tani, ahol mindeddig nem szavaz­hattak. Hétszázadik évfordulóján Svájc­nak döntenie kell az Európához fű­ződő kapcsolatairól. Bern „Európai Gazdasági Térség” létrehozását sürgeti az EK-val, amely átmenet­ként szolgálna a'teljes körű tag­sághoz. Brüsszel és Bern egyebek mellett nem ért egyet például a ka­mionok súlyának és nagyságának korlátozását illetően; a kérdés kü­lönösen érzékenyen érinti Svájcot, amely egyrészt tranzitország, más­részt viszont a környezetvédelem­nek kiemelt jelentőséget tulajdonit. A svájci kormány valójában arról sincs meggyőződve, hogy az or­szág polgárai Európáért feladnál helyi partikularizmusukat. Svájc esetében szinte hihetet len: gazdasági és társadalmi prob lémák is léteznek. A gazdasági elő rejelzések svájci mértékkel mérv« lehangolóak, az infláció tavaly meghaladta a 6 százalékoL A sze­génység a lakosság jó részét érinti a szociális védelem és a nyugdíjat szintje alatta marad a szomszédoí országokénak. A bevándorlás - amely szükséges a gazdaság mű­ködéséhez - érzékeny téma égi olyan országban, ahol a lakosot 10 százaléka külföldi. A menedék­jogot kérők száma egyre növek­szik, míg a kérelmek 5 százaléké fogadják csak el. A fajüldöző inci­densek száma is szaporodik. Flavio Cotti - aki 1991 -tői a kon­föderáció elnöke - nemrég arre kérte honfitársait, hogy mondjanat le az elzárkózástól. (Svájc nerr sokkal korábban az ENSZ-be tör ténő belépés ellen szavazott.) Cott utalt a különböző kulturális közös­ségek között a nemzeti identitássá kapcsolatos „repedésekre”. A kor­mány azonban igyekszik nyitni a vi­lág felé: semlegessége ellenére betartotta az Irak ellen hozot szankciókat és csatlakozni kíván e Nemzetközi Valutaalaphoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom