Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-05 / 4. szám

1991. január 5. Az Épfu-tól jelentkezünk Meddig ötös az ötös? A „lányok” felnőttek és kirepültek A Ruházati Szövetkezet mégsem akar „legatyásodni” Halmai Jánossal, az Épfu 5. szekszárdi főnökség vezetőjével az üzemegység megkülönböztető számáról, az ötösről beszélünk, hogy vajon ebben a gyorsan válto­zó világunkban meddig marad az Építőipari Szállítási Vállalat a meg­felelően gazdálkodók között tal­pon.- Mi egyelőre országos nagyvál­lalati szervezetben dolgozunk - kezdi válaszát Halmai János - Bu­dapesten lévő vezérigazgatóság­gal. Az országban valamikor öt üzemegység volt, Budapesten ket­tő, Miskolcon a 3-as, Győrben a 4- es és Pécsen az 5-ös. A 2-es meg­szűnt, a számok nem módosultak. Mi a pécsi üzemegységhez tarto­zunk.- Milyen évet zárt az Épfu?- Azzal az eredménnyel kezdem, amit 1989-ben értünk el a dél-du­nántúli részen, a pécsi körzetben, ez 90 millió forint realizált bevétel volt. Az 1990-es évre ez korántsem mondható el a más vállalatok tarto­zása miatt. A tavalyi év zárása még nincs meg, de számításaink szerint a pécsi üzemegység 64 millió fo­rintos veszteséggel zár, a szek­szárdi főnökség az elmúlt évet po­zitív, 4,5 millió forintos eredmény­nyel. Ez kedvező, de amint a nagy építőipari vállalatok sorra szűnnek meg, úgy a mi szállítási vállalatunk, ami ezekre alapult, szintén bizony­talan helyzetben van.- Mit tesznek a fennmaradásuk érdekében?- Kénytelenek vagyunk egyéb tevékenységet is vállalni, amiben nem vagyunk profik, bár megfelelő szakmai felkészültséggel rendel­kezünk. Létszámcsökkenést kel­lett végezni, ami majdnem 30 szá­zalékos volt itt nálunk, de még vár­ható egy kisebb számú csökkenés. Próbáljuk kutatni azokat a lehető­ségeket, ahol plusz bevételhez jut­hatunk. A műszaki bázisunk, a sze­relők szakképzettsége jó, ezért vál­laljuk elsősorban tehergépkocsik szervizelését, karambolosok javí­tását idegenek részére is. Megálla­podást kötöttünk a Ramovill-al, így a kis- és nagy motorkerékpárok, valamint a mezőgazdasági kisgé­pek garanciális szervizellátását is végezzük.- Fő tevékenységük korábban csak a fuvarozás volt?- Igen. Szeretnénk, ha ez marad­hatna, hiszen szinte minden kocsi­fajta megtalálható nálunk, a fix és billenő platósoktól kezdve a mixer­kocsikig. Nemzetközi fuvarozás­ban résztveszünk. A mohácsi áfész- szal együttműködve építőanyag értékesítésével is foglalkozunk. Szekszárdon, a Domus Áruházban van egy irodabérleményünk, ahol a megrendeléseket felvesszük.- Érzik-e, hogy csökkent a la­kosság építési kedve, lehetősé­ge?- Megint az 1989-es év élmé­nyét mondom előbb, ami 42 millió forint volt. A tavalyi évben alig értük el a 20 millió forintot. A mostani év­ben sem számítunk nagy forga­lomra. Aki építkezik ma még, az már a korábbi években megvásá­rolta az építőanyagot. Arra is rá­kényszerültünk, hogy idegen te­hergépkocsiknak adunk telephe­lyet, megfelelő bérleti díjért, mivel a városban nem parkolhatnak. Ugyanakkor itt elvégezhetik a kü­lönböző szervizmunkákat is. Hang­súlyozom, mindent meg kell pró­bálnunk, hogy az ötös egység ötös maradjon! dkj (Folytatás az 1. oldalról.) A történet előzményeként annyit, hogy két esztendővel ezelőtt a Bonyhádi Ruházati Szövetkezet mint anyavállalat két leányvállala­tot alapított, egy cipőipari, illetve egy bőrdíszmű részleggel. Nos, az elmúlt két esztendő alatt a „lányok felnőttek”, és önállósági kívánsá­gukat be is jelentették az anyavál­lalatnak. Az elmúlt esztendő utolsó mun­kanapjainak egyikén aztán a köz­gyűlés úgy határozott, hogy enged a kívánságnak, és hagyja önálló­sulni a két leányvállalatot. Ezek után az új esztendő első munka­napjait a tényleges vagyonmeg­osztás teendőivel kezdték a veze­tők. Ezúttal akár a nóta is igazzá válhat esetükben, hiszen szépen, csendben bonyolódott le a válás, minden villongás, veszekedés és vita nélkül. A két megalakult kisszövetkezet a Bőrdíszmű Kisszövetkezet, illetve a Fókusz Cipőipari Kisszövetkezet már az új felállásban kezdhette az évet. Berlinger Ferencné, a Bonyhádi Ruházati Szövetkezet főkönyvelője szerint amikor a leányvállalatokat megalapították, akkor is a törvény szülte kényszer vitte rá erre őket, s most, hogy a lehetőségek és a kí­vánságok ekképp találkoztak, az anyavállalat nem gördített akadályt a szétválás elé.- A két évvel ezelőtti forma és fel­állás végül is ugyanez volt, mint a mai, csakhogy most jogilag is ren- dezhetővé vált a helyzet, és a va­gyonmegosztást is megejtettük minden gond nélkül. És ez a mai nehéz gazdasági helyzetben, úgy érezzük, szintén pozitívumként ér­tékelendő. A Fókusz Kisszövetkezet elnöke, Dittrich Győző elmondta, hogy a névválasztásuk célzatos volt, a sok konkurens ellenére is fókuszban kívánnak maradni. Eddig ő mint a leányvállalat igazgatója tényke­dett, mostantól elnök lett, ám sze­rinte a munka nem változott.- Ha mint leányvállalat érettnek bizonyultunk a gazdasági élet hét­köznapjaiban való eligazodásra, akkor reméljük, önállósodásunk a jövőnk segítője is lesz egyben. Ösz- szesen 140 embernek tudunk munkát biztosítani, a régi partne­reinkkel élő a kapcsolatunk. Senkit sem küldünk el, de aki menni akar tőlünk, azt hagyjuk elmenni. Atava- lyi évünket 63-65 milliós árbevé­tellel, és közel hárommilliós nyere­séggel fogjuk zárni. Minden, a gaz­dasági racionalitás irányába való elmozdulás így ebben a formában - az anyavállalattól külön - köny- nyebbé vált. A helyzetünk ma sta­bilnak tűnik, német exportmegren­delésre dolgozunk és a tavasz, re­méljük, további lehetőségeket tar­togat számunkra egy olasz cég ké­pében. Szabó S. Kinevezték a szakályi jegyzőt Szakály képviselő-testű lete ja­nuár 3-án tartotta ülését, kinevezte a falu jegyzőjét. Január 15-töl dr. Mózesné Kincs Adrienn látja el a jegyzői feladatokat Szakályban. NÉPÚJSÁG 3 MDF­közgyűlés Az MDF Szekszárdi Szerve­zete közgyűlést tart január 7- én, hétfőn este hat órakor Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési központ próba­termében. A közgyűlésen az MDF országos gyűléséről szá­molnak be a küldöttek. Évadzáró a dunaföldvári kertbarátoknál A dunaföldvári kertbarátok klub­ja január 11 -én, pénteken, este hat órakor tartja a helyi művelődési ház nagytermében 15. évzáróját. Az évzáró ünnepségen Bircsár Já­nos, a kertbarát klub elnöke beszá­molót tart a tizenöt év tevékenysé­géről, diaképekkel illusztrálva. A beszámolót követően oklevelek és könyvjutalmak átadására kerül sor. Apor Vilmos Emlékbizottság Apor Vilmos Emlékbizottság ala­kult Győrött. Létrehozását a máso­dik világháború utolsó napjaiban szovjet pisztolylövedéktől mártír­halált halt győri püspök Bécsben élő rokona, Bolza Ilona grófnő in­dítványozta. Az emlékbizottság céljául tűzte ki a vértanú püspök életművének kutatását, emlékének ápolását. Másfél milliárd forint ' ■ ■ a Befektetés Ösztönzési Alapra Valószínűleg már februárban kaphatnak támoga­tást a Magyarországon működő vegyes vállalatok a Befektetés Ösztönzési Alapból - mondta az MTI mun­katársának Bándi Kund, a Befektetési és Kereskede­lem Fejlesztési Ügynökség befektetéspolitikai főosz­tályának osztályvezetője. Az alap felhasználását sza­bályozó kormányrendeleten a szakemberek most végzik az utolsó simításokat és öntik végleges formá­ba a jogszabályt. Ám az már ismeretes, hogy a támo­gatásra mintegy másfél milliárd forint áll rendelkezés­re, ugyanis a nemrégiben lezajlott költségvetési vitá­ban ennyit hagyott jóvá az Országgyűlés. A tervek szerint a támogatásból az alapvető infrastrukturális fejlesztéseket lehet finanszírozni. Vagyis a külföldi tő­kerészesedéssel működő vállalatok beruházási költ­ségeihez az állam a kommunikációs- és közmű-, vala­mint az úthálózat kiépítésével kíván hozzájárulni. Bár a lehetőségek igen szerények mégis a szakemberek úgy ítélik meg, hogy e másfél milliárd forint is segítheti a külföldi tőke Magyarországra csalogatását azáltal, hogy elsősorban a vidéki székhelyű cégeket kívánja támogatni. A támogatás mértéke - amelyet az elkép­zelések szerint nem kell majd visszafizetnie a felhasz­nálónak - nem haladhatja meg az összberuházás 10 százalékát, s feltétel továbbá az is, hogy az alaptőke összege nagyobb legyen 200 millió forintnál. Emellett a Befektetés Ösztönzési Alapból igényelhető segítség a betanulási költségek finanszírozásához is. Ám ezt a támogatást a cégeknek vissza kell téríteniük egy-két év türelmi idő közbeiktatásával. Ne a múltban keressük a megoldást! A farmergazdaságoké a jövő Fényözönben dolgoznak (Folytatás az 1. oldalról.) Nekem két élmény adott életre szóló útravalót: a földreform és 1956. Soha nem felejtem el azt a sokszor könnyekre fakadó örömöt, amikor a falvak népe végre földhöz juthatott. Hiába volt a kapott föld a parasztok 80 százaléka számára abnormálisán kevés, és még az sem számított, hogy nem volt meg­felelő felszerelésük, pár év alatt így is fellendült a termelés. Bebizonyo­sodott, hogy az agrártechnokraták minden érve halomra dől, ha az emberek tele vannak lelkesedés­sel, ha a maguk sorsát építhetik. Én még arra is emlékszem, hogy a földreform ellen annak idején a grófok, a püspökök és gazdatiszt­jeik ugyanazokat az érveket han­goztatták, amit ma a nagyüzemi lobby. Szorgalom = jó életszínvonal Hazánkban a sztálinista, minden céljában parasztgyűlölő és nyo- morgató politikát a hetvenes évek­ben régen felváltotta az agrár­lobby, és ennek a változásnak sok tekintetben mindmáig haszonélve­zője maga a falusi lakosság is. De mégis, elsősorban páratlan szor­galmának köszönhetően tudta megőrizni életszínvonalát a falvak népe. A sok szép, az én szívemet is melengető falusi ház felépítése nemcsak a mezőgazdasági nagy­üzemekből szerzett jövedelem eredménye, sokkal inkább' más bérforrásokból és a másodgazda­ságokból származott. A falvak né­pe nem a nagyüzemeknek köszön­hetően, hanem azok ellenére érte el eredményeit. A tőkés mezőgaz­daságban a bérmunkásokkal dol­gozó nagyüzemeket legyőzték a farmergazdaságok. Nem azért, mert a politika őket megkülönböz­tető kedvezményekkel támogatta, hanem azért, mert hatékonyabbak, mert nincs szükségük felső irányí­tókra, mert csak annyi irodai mun­kára van szükségük, amit a mező- gazdasági munkák szüneteiben maguk is elvégezhetnek, mert csak maga a tulajdonos tud vigyázni a drága gépekre, mert ők nem a bruttó termelést fokozzák öncé­lúan, hanem nagyobb jövedelme­zőségre törekszenek. Márpedig, ha a sztálinista rend­szerben kialakultak a sok száz, esetleg több ezer bérmunkással dolgozó mezőgazdasági nagyüze­mek - másutt ezeket már kiszorí­tották a farmergazdaságok -, ne akarjuk mi ezt az utat csak azért to­vább járni, mert így kellemes lenne az irányítóknak. Nem látok tehát más agrárpoliti­kai célt, mint a farmergazdaságok kialakulásának lehetővé tételét. Ennek kell megteremteni a feltéte­leit. A farmergazdaságok mellett az eddiginél is nagyobb teret kell adni a kisegítő mezőgazdaságnak, és csak a terület legfeljebb 3-5 szá­zalékán maradnának meg a kincs­tári mezőgazdasági nagyüzemek és tangazdaságok. Ebből fakad az én agrárreform-elképzelésem: Földet minden igénylőnek Minden igénylő családnak adni kell ingyenes használatra egy hek­tár másodgazdasági céllal hasz­nosítandó földet. Ez lenne a leg­jobb földhasznosítás. Hiszen jelen­leg a termőterület tizedén annyi nettó értéket hoznak létre a hivata­los munkaidő után, illetve a nyugdí­jasok, mint a terület 90 százalékán a szocialista nagyüzemek, amelye­ket bőven elláttak tőkével és szak­emberekkel. Azok a termelőszövetkezeti ta­gok, akiknek mindmáig a nevükön van a föld, ezt kivehessék. Az ezen túlmenő földosztással nem értek egyet, mert jóvátehetetlenül felap­rózzuk a birtokokat, és életképte­len törpeüzemeket hozunk létre. Egyébként a földek elkobzását nem tekintem más károsításának, mint az egyéb, tehát nem mezőgaz­dasági vagyontárgyakét és nem másnak, mint az egyéb megkárosí­tásokat, a lehetetlenné tett ügyvédi gyakorlatot, az orvosi magánpraxis elvételét, az írók közlési lehetősé­gektől való megfosztását. Minden­kit minden anyagi károsodás te­kintetében egyformán kezeljünk, ne tegyünk különbséget sem a kü­lönböző vagyonfajták, sem a fizikai és szellemi vagyon között! Az eredeti méretű kincstári üze­meket tartsuk meg, és néhány tan­gazdaságot. A kísérleti gazdaságok közül csak kivételesen és azokat is csak kisebb méretekben. Ezen a téren is a nyugati tapasztalatokat tartsuk mérvadóaknak. Minden további terület és felsze­relés a helyi önkormányzat tulajdo­nába menne át. Azok annak adnák bérbe, aki a legkedvezőbb feltéte­leket ajánlja. Ezzel tehát nem zár­nánk el a versenyeztetés feltételeit a nagyüzemek elől. Pár év alatt úgyis ki fogják szorítani őket a far­mergazdálkodásra vállalkozók. Bérleti díjból: infrastruktúra Ez az önkormányzati tulajdonlás azért is kedvező megoldás, mert je­lenleg a mezőgazdaság hatékony­sága és a falusi lakosság viszo­nyainak javítása elsősorban az infrastruktúra fejlesztését követeli meg. Ehhez az önkormányzatok­nak saját bevételekre lenne szük­ségük. A bérleti díjak ilyen célokat szolgálhatnának. Nőne a tanácsok évszázadok óta elsorvasztott te­kintélye is, hiszen vagyon nélkül még sehol nem alakult ki tekinté­lyes helyi önkormányzat. Adjuk tehát a mezőgazdasági vagyon nagyobb részét a falvak la­kosságának mint közösségnek, ők majd kialakítják, hogy mi jelenti az érdekeiknek megfelelő hasznosí­tását. A községi önkormányzatok megerősítésében nem is lehetne annál nagyobbat lépni, mintha ne­kik adjuk a nem magántulajdonba kerülő földet, erdőt, vadászati jo­got. Tisztában vagyok azzal, hogy nincs tökéletes megoldás, de van legkevesebb veszteséggel járó. Sem a nagyüzemek megtartása, sem az abnormálisán kisgazdasá­gok százezreinek pártpolitikai okokból való létrehozása nem elfo­gadhatóak. Jó volna, ha a ma már anakro­nisztikus múltbeli viszonyok hely­reállítását, és a sztálinista defor­máció megőrzését egyaránt leven­nénk a napirendről. KOPÁTSY SÁNDOR A rendszeres éjszakai műszak­ban dolgozók előbb-utóbb szinte valamennyien kisebb-nagyobb testi vagy lelki betegségekre kez­denek panaszkodni. A legtöbbjük biológiai órája még hosszú idő után is képtelen alkalmazkodni a természetellenes időbeosztáshoz. Ezen próbál segíteni egy amerikai kutatócsoport kísérlete. Ehhez két alapfeltétel szükséges. Az egyik, hogy a munkások nagyon erős, az átlagos műhelyvilágításnál akár öt- venszer erősebb fényben dolgoz­zanak. A másik követelmény, hogy nap­közben 7-8 órát teljes sötétségben tudjanak pihenni. Kontrollcsopor­tok vizsgálata nyomán megállapí­tották, hogy az erős fényben dolgo­zó, nappal sötétben pihenő mun­kások biológiai ritmusa, életfunk­ciói rövid időn belül szinte tökélete­sen alkalmazkodtak az éjszakai munkához. Elmélet tehát már van, volna ta­lán még elegendő fény is, csak hát hány éjszakás dolgozó tud nap­közben teljes sötétségben, ráadá­sul nyugodtan pihenni? PAKS VÁROS KÉPVISELÖ-TESTÜLETE PÁLYÁZATOT HIRDET A „PAKSI HÍRNÖK” helyi lap főszerkesztői állására. A pályázat tartalmazza a pályázó önéletrajzát, legmagasabb iskolai végzettségét tanúsító okirat másolatát, néhány, eddig nyomtatásban megjelent írását, szakmai elképzeléseinek vázlatát. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezési határidő 1991. január 15. FELVILÁGOSÍTÁS ÉS JELENTKEZÉS: Polgármesteri Hivatal, polgármester, 7030 Paks, Dózsa Gy. u. 55-61. Telefon: 75-10-287 ,?81

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom