Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-05 / 4. szám
4 NÉPÚJSÁG 1991. január 5 A HIT VILÁGA „Példa mutalja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen.” Pál I. levele a korinthusbeliekhez, 14,10. Január 6.: Jézus Krisztus meg keresztelése Könyv A szeretet önkéntesei A Fórum Rt. Könyvkiadó gondozásában jelent meg Dobos Marianne könyve, A szeretet önkéntesei, amely a Magyar Máltai Szeretetszolgálat áldozatos tevékenységével foglalkozik. Ök segítettek a Magyarországon keresztül a ma már egységes Németország felé tartó keletnémet, illetve a romániai, Magyarországon biztonságra és hazára találó menekülteknek, ők juttattak elsőként segélyszállítmányokat az 1989. decemberi forradalmát élő Romániába. S bár azóta ritkábban szerepeltek a hírekben, tovább folytatták, folytatják munkájukat: szegényeknek, elesetteknek, üldözötteknek nyújtanak vigaszt, támogatást. A riportkötetben megszólal Kozma Imre atya, a szolgálat vezetője, Csilla von Boesela- ger bárónő, a legfőbb patrónus - és Imre atya „gyermekei”. A keresztyén egyház január 6-án emlékezik meg Jézus Krisztus megkereszteléséről. Ez tulajdonképpen azért számít jelentős eseménynek, mert Jézus a ke- resztség felvétele után kezdte meg nyilvános működését. A gyermek Jézusról keveset tudunk. Az evangélisták csak azt jegyezték föl, hogy nyolcnapos korában körülmetélték, majd Mária tisztulása után bemutattákajeruzsále- mi templomban. Tizenkét éves volt, amikor - zsidó, szokás szerint - szülei felvitték a húsvéti ünnepre a templomba, és ott részt vett az áldozat bemutatásában és az ünnepségen. Későbbi eseményekről nincs hitelt érdemlő ismeretünk. Legközelebb csak a tanítás megkezdésekor tűnik fel Jézus Krisztus alakja. A Judea pusztájában prédikáló Keresztelő János óriási tömegeket vonzott. ítéletet hirdetett a meg nem törőknek. Egyértelműen Jézus Krisztus útjának előkészítését végezte. Amikor Jézus megjelent a Jordánnál, János éppen keresztelt. Jézus megkérte Keresztelőt, hogy őt is részesítse a keresztségben. János először el akarta hárítani ezt a kérést, mert méltatlannak érezte magát erre. De Jézus határozott kérésére végül mégis teljesítette a feladatot. Ennek a keresztségnek a mikéntjéről semmit sem tudunk. Csak sejtéseink vannak. Mivel az akkori keleti valláskultúrákban sok helyen találkozunk a rituális tisztálkodással, a szent mosdásokkal, ezért feltételezhető, hogy Keresztelő János is alámerítette a Jordánban a keresztségre jelentkezőket. De az sem kizárt, hogy a vízbe ereszke- dőket csak meghintette, azaz: tenyeréből csurgatta rájuk a vizet. Ennek az ismerethiánynak tulajdonítható, hogy a mai egyházban a különböző vallásfelekezetek más és más keresztelési gyakorlatot alakítottak ki. A történelmi egyházakban általánosan elterjedt a leöntés gyakorlata, a szabadegyházak többsége pedig inkább a bemerítést részesíti előnyben, de sok helyen a meghintést alkalmazzák. Egyben azonban általában egyetértenek, nevezetesen, hogy nem a forma a lényeg, hanem a ke- resztség ténye, amellyel az egyház tagjaivá leszünk. Jézus Krisztus megkereszteléséről a Biblia azt írja, hogy utána fehér galamb szállt le - a Szentlélek jelképe -, és hang hallatszott az égből: „Ezamazén szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm.” (Máté 3:17.) Ez a mondat az Atya Isten kijelentése volt, mellyel közölte a világgal, hogy Jézus valóban az ő fia, és működéséhez a Szentlélek áldását adja. KOMPÁN ZSOLT Háromkirályok a művészetben A háromkirályok utazása. XV. század első fele. Sasetta művét New Yorkban, a Metropolitan Museumban őrzik. Váli Dezső: Ima a békéért Háromkirályok Itt vagyok előtted, Uram! Taníts engem a békére, Uram! Taníts meg minket a belső békére, Uram, mert ez a világbéke feltétele! Béke belül, és megőrizni mások békéjét is. Békében akarok élni, Uram! Békében - először is önmagámmal. Különben hogyan élhetnék békében másokkal?! Békében, tehát: elfogadva minden tévedésemet sutaságomat ügyetlenségemet tehetetlenségemet, minden csacsiságomat Másodszor - és ez után - békét akarok teremteni a világban. Békében élni, nem haragban. Békében kislányommal, amikor éppen 217-edszer felejti égve a villanyt a fürdőszobában - a legrejtettebb gondolatomban is békében akarok élni avval a Közért-pénztárossal, aki olykor becsap - avval a harmadik emeletivel, aki részegen időnként lehányja a lépcsőházat - Uram, teljes szeretetben akarok élni avval a fekete bőr- nadrágos sráccal is, aki folyton a magnóját bömbölteti add, Uram, hogy mindent megtegyek a szeretetért, vagyis a békéért; amikor zavarnak amikor elkésnek amikor figyelmetlenek amikor kihasználnak amikor elfelejtik, hogy - amikor tönkreteszik, pedig - harmadszor, Uram, a többieknek kérek békét. Különösen azoknak, akiket én zavarok akiknek én vagyok kellemetlen, bántó akiknek én okozok bajt, sérülést és kárt. A béke ellentéte nem a háború. A béke ellentéte a szeretet- lenség. A mauthauseni koncentrációs tábor közepén békében élt az a magyar asszony, aki háromszor is megszökhetett volna, de nem tette mert látta, hogy néhány embernek nagy szüksége van itt az ő szavára, jelenlétére. Uram, ha mi magunkkal és másokkal békében élünk, az a világbéke. Jöjjön el a Te országod. Amen. (A festőművész 1985-ben megrendezett kiállításának megnyitóján elhangzott ima.) Vízkereszt Intézmény vagy élmény? A bölcsek csillagot látnak napkeleten, és ennek a látomásnak igézetében indulnak útnak. Hányán mosolyoghatták meg őket útközben kis horizontú emberek: hogyan lehet egy ilyen élmény után otthagyni a hazájukat és útra kelni távoli messzeségbe, bizonytalanságba? Tiszteletre méltó a bölcsek hűsége, hogy csillagélményük hatására mindent vállalva elindultak. Milyen különös, hogy ezeket a látó lelkeket, amikor a csillag eltűnik a szemük elől, olyan emberek igazítják útra a Gyermek felé, akikben a prófétai látomás már betűvé hamvadt. Az írástudók és a papi vezetők, akik később Jézus legnagyobb ellenségei és félreértéi lettek. Életet nem, de irányt tudnak adni a keresőknek. Mintha már itt érződne Jézus szava: „Tegyetek meg mindent, amit mondanak nektek, de tetteiket ne kövessétek...” (Mt 23,1). A bölcsek történetében jelentkezik számunkra az a minden időben fölmerülő probléma, hogy vallási életünkben melyik a fontosabb: az intézmény vagy az élmény? Sok hívő ember élményközpontú korunkban az intézményes egyház leépítésének szükségességéről beszél, mások a vallásos élmények egyedülisé- géről, ismét mások csak a megszokott, jogszerű vallásos életkeretet tartják megengedhetőnek. Az isteni Bölcsesség mutatja meg, hogy a három bölcs történetében hogyan találkozik a két véglet: egy élményeknek nem hívő intézmény (a farizeusi) ad irányt a csillagát vesztett élmény vezette embereknek, a három királynak. Jeruzsálem után a bölcseknek ismét kigyulladt a „keleten látott csillag”, és a kis Jézushoz vezette őket. Mintha a kinyilatkoztató Isten az események művészi egymásba rendezésével bizonyítaná: az intézmény mutatta eszményeket kell átélni, hogy megtaláljuk az Istent, és öröme betöltse szívünket. PÁPAY JÓZSEF Vízkereszt (jan. 6.), ősi egyházi nevén Epiphania, a Teleki-kódex fordítása szerint Úr kijelentése, görögkatolikusaink ajkán úrjelenés, ismét másként háromkirályok: Gáspár, Menyhért, Boldizsár napja, az egyháznak egyik legrégibb ünnepe. A háromkirályok tiszteletének az Újszövetség, illetőleg a liturgia mellett Köln (Colonia) városa a fő forrása. Természetes tehát, hogy a mi magyarországi kultuszunk is bőségesen merített belőle. Merített pedig az Aachenfahrt, vagyis az Aachenben hétévenként ismétlődő búcsújárás révén, amelyen évszázadokon át egészen II. József tiltó rendelkezéséig magyarországi zarándokközösségek is megfordultak. Útjukban Köln városát sem kerülték el. Helyi mondaszerű kölni hagyomány szerint ínség idején fogadalmat tettek a háromkirályok tiszteletére. Zarándokaink nemzetiség szerint lehettek hazánkba vándorolt vallonok és németek ivadékai, de természetesen magyarok is. Búcsúsaink Kölnben hat hétig tartózkodtak, maga a város látta őket vendégül. Rendesen május második felében érkeztek ide. Később csak június elseje után eresztették be őket a Hahnentor nevezetű kapun, ahol tolmácsok és kórházi emberek ellenőrizték őket van-e útlevelük, és nem hurcolnak-e be valami járványos betegséget. Amikor minden vizsgálat megtörtént a magyarok imádkozva és énekelve bevonultak a székesegyházba. Huszonnégy férfi kivált közülük és elöresietett hogy a nagyharangot ünnepélyesen megkondítsa. (...) Bibliai utazásukból, de a kölni búcsújárásból is érthető, hogy a három napkeleti király; Gáspár, Menyhért Boldizsár egyfelől az utasok, útonjá- rók, vándorok, zarándokok, másfelől pedig a vendégfogadósok patrónu- sa lett A vendégfogadók, szállodák hajdani neve, cégére, cimere is szerte az európai katolikus világban e három, részben szerecsen- nek tartott szent vándorra emlékeztetett: Három Király, Három Szerecsen, Három Korona, majd a képzet fokozódó elhalványulásával Szerecsen, Korona, Magyar Korona, Magyar Király, sőt Angol A jó pásztor Mondsee-ben a Maria-Hilf (Mária, segíts) templom szószékének oromzatát díszíti Meinrad Guggenbichler (1649-1723) szobra Hanglemez Beneventán liturgikus énekek Először jelenik meg a Hungaroton jóvoltából és .a Schola Hungarica előadásában válogatás az ősi beneventán liturgia zenéjéből. Ezt a dél-itáliai lombard hercegségben használták, a műfaj Benevento városa után kapta nevét, ahol született. Első emlékei a 8. századból, legkésőbbiek a 12. századból valók. Ekkor lépett helyére a gregorián dallamvilág. A lemezen a legszebb beneventán dallamok szólalnak meg. Királynő. Szegeden is volt a múlt száazd elején Három Korona nevezetű fogadó. Az utcát is cégéréről nevezték el: Háromkorona utca. Ez az árvíz (1879) után a jellegtelen Korona utcává szürkült. Ugyanekkor volt Szegeden, de másik helyen Három Király vendéglő is. Három Szerecsen kávéház volt még századunk elején is Esztergomban. Napjainkban a mátrai papi üdülő Stella nevének megváltozása is mintha e hagyomány tudatában történt volna. Nevüket az útra indulók valamikor a térdükre kötötték, fáradtság ellen, talizmánul. Akik hosszú útra készültek, a középkorban misét (missa de tribus regibus) végeztettek, ezenkívül érmet viseltek a tiszteletükre. A gyakorlat eleven lehetett, hiszen a hitújító Szkhárosi Horvát András nem megy el korholó szó nélkül mellette: Reggel ha indulunk, messze útra megyünk, Három szent királtul segítséget kérünk, Bölcsős ereklyét nyakunkban függesztünk. (Részlet Bálint Sándor Karácsony, Húsvét Pünkösd című könyvéből; Szent István Társulat kiadása, 1973) Újjáalakul a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa A hazai protestáns és ortodox egyházak képviselőinek részvételével közgyűlést tartott a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 1991. január 3-án a budapesti Evangélikus Gimnáziumban. Az elnökség és a közgyűlés mandátuma ugyan 1992-ben jár le, azonban az egyházakban történő megújulási folyamatok és személyi változások miatta közgyűlés időszerűnek tartotta az újjáalakulást A határozat értelmében az új közgyűlés március 8-án ül össze a tagegyházak jelölése alapján. Az elnökség és a résztvevők annak az óhajuknak adtak kifejezést hogy az egyházak ökumenikus együttműködése a jövőben szélesedjék ki, és ezért javasolták, hogy a Tanács legyen nyitott azon felekezetek számára is, amelyek nem tagjai az ökumenikus közösségnek. Több fontos kérdés szerepelt napirenden, mint a január 20-án kezdődő ökumenikus imahét amelyet a hazai egyházak részvételével rendeznek meg országszerte; a pápa látogatásának előkészületei; az Egyházak Világtanácsa 1991 februárjában Ausztráliában tartandó nagygyűlése munkájának megvitatása.
