Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-22 / 18. szám

1991. január 22. NÉPÚJSÁG 3 Tőzsdemérleg, 1990 A kisgazda főtitkár nem azonosul az önkényes foglalásokkal Nem hozott minőségi változást Májusi megnyitása óta mintegy 130 napon kötöttek üzletet a Buda­pesti Értéktőzsdén. E fél év tapaszta­latait foglalja össze az alábbiakban a hazai pénzügyi élettel foglalkozó szaklap, a Tőzsde Kurír szerzője. E nagyon várt intézmény meg­nyitása - mint azt a szakemberek előre jelezték - egyelőre nem ho­zott minőségi változást a hazai tő­ke- és értékpapírpiaci folyamatok­ban. Bár mind többen kacérkod­nak a részvényvásárlás gondolatá­val, az emberek zöme továbbra is a jóval kisebb kockázattal járó ha­gyományos befektetési formák mellett marad. Kivárás jellemzi a ki­bocsátókat, illetve a nyilvános for­galomba hozatalra alkalmas, papí­rokkal rendelkező cégeket is. Emlékezetes, hogy a nyár végén felelős kormányzati politikusok még úgy vélték, az év végéig akár húsz cég papírjait is jegyezhetik vagy forgalmazhatják a tőzsdén. Ezzel szemben december közepén mindössze két jegyzett részvény - az IBUSZ és a Konzum -, a forgal­mazott kategóriában pedig négy cég papírja szerepelt. Ez utóbbiak; a Martfűi Szövetkezeti Sörgyár, a Fotex, a Dunaholding és a MÜSZI. Tőzsdei megjelenésre termé­szetesen senkit nem lehet kény­szeríteni. A kibocsátók nyilván sa­ját érdekeiknek megfelelően időzí­tik papírjaik bevezetését. Néhány jó nevű, a befektetők által nagy ér­deklődéssel várt cég nem vállalko­zott erre 1990-ben. Márpedig de­cember 31. után csak bevezetett részvények adásvételére lesz mód a tőzsdén. Elképzelhető tehát, hogy az idén - legalábbis az év ele­jén - a választék szűkössége miatt még az eddiginél is alacsonyabb lesz a forgalom. Ha egyetlen szóval kellene jelle­mezni a tőzsde elmúlt évi üzletme­netét, a legmegfelelőbb kifejezés alighanem a „lanyha” volna. Noha voltak forró pillanatok, nagy kiug­rások, a legtöbb nap „langyos” volt. Emlékezetes események ugyan akadtak, bár ezeket jobb lenne fe­ledni. Elsőként az IBUSZ-részvé- nyek körül forrongtak a kedélyek, majd Trade-Coop részvényeinek felfüggesztése következett. Az év nagy csalódása sokak számára a Fotex-részvény volt. Noha a kibo­csátásával kapcsolatos problé­mák felszínre hoztak számos olyan kérdést, amelyet amúgy is tisztázni kell(ett), talán jobb lett volna, ha nem ilyen látványosan, a befekte­tők érdekeit kevéssé figyelembe véve történt volna mindez. De hát a tanulópénzt meg kell fizetni. A tőzsde az év végére teljesen „száműzte” a kötvényeket. Ezekre az értékpapírokra a korábbiakban is nagyon kevés kötés történt, a piacvezető bankok pedig fokoza­tosan felmondták a velük kapcso­latos kötelezettségeiket. Nagy kér­dés, hogy a kötvények mikor és mi­lyen formában kerülnek vissza a tőzsdére, ha egyáltalán visszake­rülnek. A szakemberek egy része ugyanis azok a véleményen van, hogy a kötvénykereskedelem ma­radjon „kapun kívül”. A nagyközönség számára a leg­nagyobb gondot továbbra is az in­formációhiány okozza. Itt nem el­sősorban a bevezetések körüli hír­verésre gondolok - az néha több is a kelleténél, pontosabban inkább szenzációhajhász, mint valóban orientáló - hanem az alapfokú is­meretek elterjesztésére. Rendsze­resen vagy szórványosan a leg­több újság foglalkozik ugyan a tőzsdével, számos kiadvány is megjelent e tárgyban, de hiányzik a minden alapvető kérdésre kiterje­dő ismeretterjesztés. Hogy ez ki­nek a feladata lenne, azon nyilván lehet meditálni, de hogy mielőbb szükség volna valamilyen átfogó kampányra, az vitathatatlan. Ami viszont érint minden, a tőzs­dével foglalkozó médiát, az az in­formációbeszerzés nehézkessé­ge. Nekünk újságíróknak, sajnos nagyon gyakran támadt az a rossz érzésünk, hogy az olvasók tájékoz­tatása szempontjából érdekes, ér­tékes hírek csak akkor hozhatók napvilágra, ha megjelenésük már nem ütközik a kibocsátók érdekei­be. Meg kell tehát barátkoznunk az üzleti életben szokásos távolság- tartással. Idén nagyon sok terüle­ten kell(ene) előbbre lépni a tőzs­dén. Halaszthatatlan a befektetési alapok létrehozása, az adózási kérdések megoldása, a nemzetkö­zi értékpapírpiacokon való rész­vényadásvétel feltételeinek libera­lizálása. S akkor talán az idei esz­tendő úgy vonulhat be a történe­lembe, mint amelyik meghozta a Budapesti Értéktőzsde nagy „boomját”. M. Ha szüretre nem lesz föld, nem lesz Antall-kormány sem? Interjú Oláh Sándorral (Folytatás az 1. oldalról.) Oláh Sándor mondandójára oda kell figyelni. Nemcsak azért, mert személyében a Független Kisgaz­da Párt főtitkárát tisztelhetjük, ha­nem azért is, mert parlamenti fel­szólalásait a szabatos, világos fo­galmazásmód jellemzi.- Tudja, az irodalom szeretete gyermekkorom óta meghatározó számomra - adta meg a magyará­zatot Oláh Sándor abban az inter­júban, amelyet a szekszárdi KSZE- nél tartott agrárfórum után készí­tettünk vele. - Különben szakmám szerint közgazdász lennék, az utóbbi évtizedekben a faipari ága­zatban irányítás- és információ- szervezéssel foglalkoztam. Tehát olyan hivatali munkát végeztem, amelyik racionális gondolkodást, elemző helyzetmegállapítást igé­nyelt. így hozzászoktam ahhoz, ami a politikában is elengedhetetlen: a folyamatok, események analizálá­sára, majd a megoldási variációk felvázolására, illetve a következ­mények számbavételére gondo­lok. I- Miként analizálná azt az eseményt, amely a napokban történt meg. Néhány települé­sen több kisgazda önkényes földfoglalást hajtott végre...- Érzelmileg meg tudom érteni azokat, akik ilyen módon csele­kednek, mégpedig azért, mert sok emberben nagyon erősen munkál a múlt sérelmének minden keserű­„Jó lenne türelemmel várni” sége. A közelmúltban bekövetkező változások után megcsillant a re­mény, hogy a földjüktől megfosz­tott személyek visszakaphatják tu­lajdonukat. A mi programunk is táplálta ezt a reményt. Í- Viszont közben múltak a hónapok...- Pontosan, és semmi sem telje­sült. Amikor a belső erők társadal­mi méretekben így feszülnek, ak­kor törvényszerűen bekövetkez­nek ilyen kirobbanások. Ezt tehát megértem. De sem pártvezetőként, sem országgyűlési képviselőként nem tudok azonosulni a történtek­kel. Hiszen nem többről, mint egy­másfél hónap türelmi időről van már csak szó. Ekkorra tisztá­zódnak a tulajdonrendezés tör­vényes feltételei, ezt az időszakot jó lenne mindenkinek türelemmel kivárni. I- Már eddig is nagyon sokan és nagyon sokat vártak.- Tíz- és százezrekről van szó. A földfoglalásokban tíz, húsz, száz ember vesz részt. Az általuk végre­hajtott akciók nem fogják helyette­síteni százezrek várakozását, nem hoznak megoldást. Nem tartom ki­zártnak, hogy a földfoglalások egy­fajta nyomást gyakorolnak a tör­vényalkotás menetére, de nem va­gyok meggyőződve az ilyen mód­szerek helyes voltáról.- Gyakorta felteszik mosta­nában azt a kérdést, amelyre már tavaly óta nem lehet hatá­rozott választ kapni: mikor vet­het a magyar kisgazda saját földjébe?- Ez a kérdés már a televízióban is elhangzott, méghozzá olyan formában, hogy szüretre a pa­rasztember rendelkezik-e földtu­lajdonnal. Erre csak azt mondha­tom: ha nem rendelkezik erre az időpontra földdel, akkor itt nem lesz Antall-kormány, a kisgazda- párt nem lesz tagja a koalíciónak, de ami a legszomorúbb, ez a de­mokratikus parlament sem lesz a helyén. Szeri Árpád Fotó: Gottvald Károly Véleményünk szerint Hitelüket vesztett adatok Szó sincs arról, hogy ma Magyaror­szágon a statisztikai adatgyűjtés elavult­sága a legnagyobb probléma. De problé­ma. Mindenekelőtt azért, mert a gazdaság viharos átalakulásban van, és az adat­gyűjtés ezt egyre kevésbé képes követni. Egyre több olyan folyamat, jelenség van a gazdaság ban, amely egyszerűen nem lé­tezik a döntéshozók számára, mivel meg­bízható számok legfeljebb becslésekre vannak utalva. Márpedig így hiányában a kockázatos dolog jelentős hatású intéz­kedéseket hozni. Itt van például a lakosság fogyasztását tükröző kiskereskedelmi statisztika. Erről ma már tulajdonképpen csakmúlt időben beszélhetünk, hiszen ha vannak is ada­tok, ezek csak igen nagy hibahatárral al­kalmasak arra, hogy a valóságos folya­matokat jelezzék. A hivatalos - KSH - adatok szerint pél­dául az elmúlt év első kilenc hónapjában a kiskereskedelmi forgalom - az infláció hatását kiszűrve - 12 százalékkal visszaesett. Csakhogy például a ruházko­dásunkban mind nagyobb szerepet ját­szó butikforgalom és a KGST-piacok for­galma szinte teljesen kimarad a számba­vételből. Márpedig ez utóbbi egyes becs­lések szerint, hazai árakon számítva ta­valy már 40-50 milliárd forintot tett ki. A legutóbbi adatok szerint a lakosság egymilliárd dollárt tart devizaszámlán. Ám azt csak sejteni lehet, hogy ezenkívül mennyi dollár, márka rejtőzik még az ál­lampolgárok otthonaiban. Egyes becslé­sek szerint 3-4 milliárd dollárnak megfe­lelő konvertibilis fizetőeszközről van szó. A magyar gazdaságnak mind jelentő­sebb része magánvállalkozásként műkö­dik. De mennyi ez a rész? És milyenek a magánvállalkozáson belül a legális és az árnyékgazdaság arányai? Mennyi az itt valójában kiáramló jövedelem? Vánnak olyan becslések, hogy ma mára családok jövedelmének fele a másodgazdaságból származik. Ha ez az adat helytálló, akkor igencsak komolytalannak kell minősíteni azt a kormányzati adatot, amely úgy szól, hogy 28 százalékkal emelkednek idén a bérek. Hiszen p gazdaság másik felére nem hogy hatása nincs a kormánynak, még információja sincs erről a hatalmas „ágazatról”. A mind több láthatatlan folyamat nem kis részben a magyar gazdaság átalaku­lásának jele. Nem kell és nem is lehet ezek ellen adminisztratív úton fellépni. De az elengedhetetlen egy valamelyest is szak­szerű gazdasági kormányzásban, hogy az ilyen horderejű folyamatokat ne 20-40 százalékos hibahatárral becsüljék az ille­tékesek. A magyar társadalomtudomány kiválóan felkészült művelői megfelelő kormányzati megbízatás esetén nyilván a mainál sokkal pontosabb adatszolgálta­tást is ki tudnának alakítani. P. É. SZIVÉRA klub A bonyhádi SZIVÉRA klub soron következő foglalkozását január 31 - én - csütörtökön - 15 órakor tartja a művelődési házban. Először dr. Bajusz Viktor kardiológiai gondozó főorvos tart előadást a szívre és vérkeringésre ható gyógyszerek­ről, majd dr. Kovács Zoltán a gyó­gyító humorról. A klubfoglalkozást január 24-re meghirdető meghívó tévesen jelent meg. Tanulmányi verseny Az általános iskolai tanulók nemzetiségi német tanulmányi ver­senyének megyei fordulóját 1991. február 14-én - csütörtökön - 9 órai kezdettel rendezik meg Szek- szárdon, a Tolna Megyei Pedagó­giai Intézetben. Százezer forint Bonyhádvarasdnak Tevel község önkormányzati képviselő-testülete - kisebb mó­dosításokkal, illetve kiegészítések­kel - elfogadta szervezeti és műkö­dési szabályzatát. Ezen az ülésen vitatták meg munkaprogramjukat és munkatervüket, melyek kialakí­tásához figyelembe veszik a lakos­ság, a gazdálkodó szervezetek és intézmények javaslatait is. Döntöt­tek az Aero Caritas szervezet anya­gi támogatásáról és vállalják ma­gánszemélyek megnyerését az ügynek. A sportegyesület támoga­tására harmincezer forintot adnak azonnal, a további finanszírozást időszakonként végzik. Volt társ­községüknek - Bonyhádvarasd­nak - az elszámolás és békés elvá­lásjegyében százezer forint átadá­sát határozták el. Végezetül a köz­ség jegyzője adott tájékoztatást a település életét érintő jogszabá­lyokról, így a helyi adókról. Testületi ülés Bogyiszlói! Pénteken (25-én) este hét óra­kor kezdődik Bogyiszlón az új ön- kormányzat soros testületi ülése. Mindenekelőtt a falu ez évi költség- vetését szeretnék megvitatni és el­fogadtatni. Vajay István (középen) tartott tájékoztatót Hadirokkantak Sürgős cselekvésre van szükség (Folytatás az 1. oldalról.) Az MSZMP-székházban tegnap délelőtt kezdődő rendezvényen Horváth Sándor levezető elnök kö­szöntötte a megjelenteket, a külön­böző településekről érkezett má­sodik világháborús hadirokkanta­kat, hadiözvegyeket és árvákat. A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövet­ségének megyei szervezete nevé­ben Huba János üdvözölte a részt­vevőket, aláhúzva, hogy sürgős cselekvésre van szükség a hadi­rokkantakat megillető jogok érvé­nyesítése érdekében. Vajay István beszédének beve­zető részében a hadirokkantakról való gondoskodás történelmi előz­ményeit vázolta, rámutatva arra, hogy ez a gondoskodás 1949 után a minimumra csökkent, sőt, nem egy esetben teljesen meg is szűnt. - Olyan szervezetet akarunk, mint amilyen korábban, még a betiltás előtt működött - adta meg a célki­tűzést Vajay István. - Az államnak járadék formájában kellene meg­oldania a kárpótlást, a nyugdíjtól függetlenül, ahogyan az mindenütt a világon elfogadott gyakorlat - mutatott rá a megoldásra az MHOSZ elnöke. Gondot okoz, hogy Vajay István vélekedése szerint a vezetők tájé­kozatlanok a hadirokkantak ügyei­ben, ugyanakkor sokan mások is benyújtják mostanság a számlát, a nehéz gazdasági helyzet elle­nére. Bár mindez nem lehet kifogás, hiszen a húszas években Magyar- ország összehasonlíthatatlanul gyengébb lábakon állt, mint most, mégis, akkoriban természetes volt a hadisebesültekröl való gondos­kodás. Végezetül a résztvevők megvá­lasztották az MHOSZ megyei szer­vezetének hétfős elnökségét, s megállapodtak abban, hogy a kö­vetkező összejövetelt március 11­Gondolatokba merülve én, hétfőn délelőtt 10 órai kezdettel tartják.-szá- Fotó: ÓTÓS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom