Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-22 / 18. szám
4 NÉPÚJSÁG 1991. január 22. Volt selyemhernyó-tenyésztők Szedresen A privatizációról II. Bereczki József né, Kovács Ferencné, id. Varga Ferencné, Horváth Gyu- láné, Szalánczi István (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Emlékezés, a múlt idézése olyan emberek elmondása alapján, akik maguk is részesei voltak a kornak, benne élték hétköznapjaikat. S ha nem kérdezzük őket - elrejtik, magukkal viszik titkaikat. Lassan ilyen titok kerül feledésbe Szedresen! Mert valamikor... a Bezerédj István alapította faluban nagy előszeretettel tenyésztették a selyemhernyót. Erről beszélgettem az idősek klubjában olyan falubeliekkel, akik végezték e munkát: Bereczki Jó- zsefné, Horváth Gyuláné, Kovács Ferencné és Szalánczi István.- Aki foglalkozott a bogarakkal, az tudta, hogy a falualapító gróf hozta először ide a selyemhernyót!- kezdik az emlékezést partnereim.- Pontosabban, először is betelepített minden talpalatnyi helyet szederfákkal, hogy legyen bőséggel eledel, legyen levél. Titokban meg arra is gondolt az úr, hogy a gyermekét, gyermekeit nevelő anyák nem nehéz munkával külön keresethez jussanak. Merthogy a cselédek kommenciója nem sok, így hát kellett is a kiégészités!- Bizonyos előkészülettel járt, hogy megfelelő legyen a hernyók helye. Legtöbbször egy üres szoba, ritkábban a padlás volt ez. Hideg tavaszkor bizony még fűteni is kellett, mert különben fejlődésük megállt. Továbbá szükség volt egy polcokhoz hasonló, kb. egy méter mélységű állványzatra. Ezt hulladék deszkából, lécekből tákolták össze, s ez tartotta a nádszövetet, melyet papírral takartak, s ezen voltak a hernyók.- Hat, hét, esetleg nyolc hétig tartott a gondozási időszak. Kezdetben az apró bogarak az eperfa levelét csak úgy tudták megenni, ha felaprították. Ahogy nőttek, erre már nem volt többé szükség. Naponta háromszor ettek. Rendszerint délután következett a levélszedés, mert akkor az iskolából hazajött gyerekek is segítettek. Különösen akkor volt ez fontos, ha a fára is kellett már mászni! Kezdetben nem voltak mohók, de ahogy nőttek, egyre több levél fogyott. A gubózás előtti héten ettek selymre! Ekkor naponta - a hozott egy doboz bogárnak - 5-6 zsák levelet kellett szedni. Gyakran volt véres az ember tenyere, mert ahogy a marokra fogott ágról próbálta letépni, lehúzni a levelet, bizony gyakran kikapta a bőrt, a húst! Előre is kellett dolgozni, mert eső esetén a nedves, vizes ételektől megbetegedtek, fejlődésük megállt, sőt, el is pusztulhattak.- A megnőtt, kifejlett hernyók gu- bózási helyet kerestek. Ilyenkor a gazda máglyarakásszerűen orgonaágakat állogatott, kötözött ösz- sze, s erre másztak. A bekötés után leszedegették, majd kiválogatták a puha, pöttyös, vagy teljesen megbámult gu bókát.- Három, négy, öttenyésztő ösz- szeállt, fogadtak egy fuvarost, aki a tolnai gubóbeváltóba vitte az árut. Ott a szakemberek újból átválogatták, mérlegelték és azonnal fizették is.- A selyemhernyóval foglalkozó család jövedelme tisztességes volt. Ebből fedezték a nagyobb kiadásokat, a gyerekek őszi-téli felruházását, esetleg az egész évi kenyérnek való búzát is ebből vásárolták meg.- Voltak akik 2-3 évig, de olyanok is, akik 14-15 évig foglalkoztak a tenyésztéssel. Ha akartuk, ha nem, muszáj volt abbahagyni, mert a szövőlepke elterjedésével állandóan permetezték, mérgezték az útmenti szederfákat. Majd következett a módszeres kiirtásuk. Boldog, boldogtalan ásta, vágta, fűrészelte. Szedresben már csak mutatóban lehet itt-ott egy-egy fát látni. Pedig nagyon szép volt a selyem... KONRÁD LÁSZLÓ Az új illetékrendelkezések a bírósági eljárásokban II. 1. Büntetőeljárás illetéke. A kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a feljelentés, vagy a perújítási kérelem illetéke 800,- Ft, a fellebbezés illetéke 1000,- Ft. Nem kell azonban illetéket fizetni az eljárásnak abban a szakaszában, amelyben a vádat az ügyész képviseli. Ugyanannak a sértettnek a sérelmére elkövetett és egymással összefüggő több bűncselekmény esetén, ha részben közvádnak van helye, akkor nem kell külön illetéket leróni. Ha több magánvádló egy beadványban tesz feljelentést, illetve a magánvádlók külön ügyeit egyesítik, mindegyik magánvádló köteles az illetéket megfizetni. Ha ugyanannak a magánvádlónak több ügyét egyesítik, az egyesítéstől kezdve csak egyszer kell az illetéket megfizetni. Viszontvád esetén az illetéket mindkét vádra vonatkozóan külön kell megfizetni. Ha a magánvádló az illetéket felhívás ellenére sem fizette meg, a bíróság leletet készít és ennek alapján az illetékhivatal szabja ki az illetéket. Ha a büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesítenek, csupán az igény bejelentésére és a fellebbezésre kell ezen a címen illetéket fizetni, melynek mértéke a polgári peres eljárásra vonatkozóan alapul, és ezt a büntetőeljárás illetékén felül kell megfizetni. Ha a kérelmet nem nyomban a tárgyalás befejeztével szóban, vagy nem a büntetés, illetve intézkedés végrehajtása alatt terjesztették elő - ide nem értve a bírósági gazdasági hivatal fizetésre szóló felhívását - 500,- Ft illetéket kell fizetni az alábbi kérelmek esetén:- a szabadságvesztés, javítónevelő munka, szigorított javítónevelő munka végrehajtásának megkezdésére irányuló halasztási, illetve félbeszakitási kérelemnél,- pénzbüntetés, vagy pénzmellékbüntetés, államot illető bűnügyi költség, az elkobzás alá eső érték, vagy a vagyoni előny, valamint a nem szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság megfizetésére irányuló halasztás, vagy részletfizetési kérelemnél,- a kegyelmi, valamint a bírósági mentesítés iránti kérelem esetén, ha azt nem az elítélt, vagy a védője nyújtja be. Vagyoni jellegű joghátrány elengedése iránt az igazságügyi-miniszterhez előterjesztett kérelem illetéke a tartozás 1 %-a, de legalább 100,- Ft, legfeljebb 1000,- Ft. 2. Cégbírósági eljárás illetéke. A cég bejegyzésére irányuló eljárás illetéke a létesítő határozatban, vagy társasági szerződésben megállapított induló vagyon értéke után: a) a jogi személy vagy ezek közös név alatt működő társulásai, társaságai esetén 2%, de legalább 5000,- Ft, legfeljebb 90000,- Ft, b) egyéb cég esetén 2%, de legalább 2000,- Ft, legfeljebb 10000,- Ft. Induló vagyonnal nem rendelkező cég bejegyzése esetén 3000,- Ft. Induló vagyon, illetve törzstőke, alaptőke felemelésével kapcsolatos cégeljárásnál a különbözeti tőke összege képezi az illeték alapját. Cégbizonyítvány kiállításáért 1000,- Ft, cégkivonat elkészítéséért 1500,- Ft az illeték. A fenti eljárásokon kívüli egyéb eljárásért - a kijavítást ide nem értve -, a cég adataiban történt változás, módosítás bejegyzéséért 1000,- Ft az illeték, a változás, illetve módosítás száma szerint külön- külön. 3. Közjegyzői eljárás illetéke. Ha az eljárás tárgyának értéke megállapítható, az eljárásért - a terhek figyelembevétele nélkül - megállapított érték után 1%, de legalább 500,- Ft, legfeljebb 20000,-Ft. A házassági vagyonjogi szerződés illetéke - Csjt. 27. § (2)-(3) bekezdés - az értéktől függetlenül 5000,- Ft, illetve ha a szerződés kizárólag a közös lakás használatát rendezi a házasság felbontása esetére - Csjt. 31 /A. § (1) bekezdés - 2000,- Ft. A váltóóvási eljárásért, az értékpapír és okirat megsemmisítéséért az okirat értékének 1°/o-a, de legalább 500,- Ft, legfeljebb 5000,- Ft. Ha az érték nem állapítható meg, illetve a közjegyző közreműködése nem értékelhető ügylettel kapcsolatos, vagy egyéb hivatalos cselekményt végez a közjegyző, akkor a közreműködésnek időtartama: az 1 órát nem haladhatja meg, 500,- Ft, 1 óránál több, de 2 órát nem haladja meg, 800,- Ft, a 2 órát meghaladó időtartam esetén 1000,- Ft. A közjegyzőnél kért előzetes bizonyítás illetéke a nem peres eljárásra vonatkozó résznél található (1/1. alatt). Névaláírás és címpéldány hitelesítés aláírásonként 100,- Ft, fordítások hitelesítése 150,- Ft. Minden egyéb cselekményért 100,- Ft. A közjegyzői okiratmásolásért, ennek hitelesítéséért, továbbá tanúsítvány kiállításáért az előzőleg közölt 100,- Ft-on felül még oldalanként 30,- Ft. Ha a közjegyző az eljárását, vagy cselekményét hivatali helyiségén kívül a fél kérelmében megjelölt helyen végzi, az előzőleg közölt bármelyik illetékfizetése esetén további 300,- Ft illetéket kell fizetni. A közjegyzői eljárási illetékeket a közjegyzőnél maradó iraton (feljegyzésen) vagy ennek hiányában az eljárás során létrejött iraton kell illetékbélyeggel megfizetni. 4. Hagyatéki eljárás illetéke. A közjegyző által a hagyatékátadó végzéssel átadott, terhekkel nem csökkentett hagyatéki vagyon, vagy tulajdoni igény értéke után 2%, de legalább 1000,- Ft, legfeljebb 50000,- Ft. Több hagyaték tárgyalása esetén az illetéket hagyatékonként külön kell megfizetni. Nem lehet a hagyatéki vagyon értékéhez hozzászámítani:- a hagyatékhoz nem tartozó és az eljárásban csak az osztályra bocsátással, vagy betudással kapcsolatban számításba vett vagyontárgyak értékét,- annak a vagyonnak az értékét, amelyre az örökösök az örökhagyóval közösen szerző tulajdonos igényét elismerték,- az osztályos egyezségbe bevont idegen vagyontárgyak értékét. Az öröklési bizonyítvány kiállításáért, illetőleg ha a hagyatéki eljárást a felek kérelmére a hagyaték átadása előtt megszüntetik, 500,- Ft illetéket kell fizetni. A hagyatéki eljárás illetéke magában foglalja az átadott hagyatéki vagyonnak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésével, valamint a hagyatékátadó végzés elleni jogorvoslattal kapcsolatos eljárás illetékét is. A hagyatéki eljárás illetéke az örökösöket (hagyományosokat, hagyatéki hitelezőket) szerzésük arányában terheli. A hagyatéki eljárási illetéket - az öröklési bizonyítvány, stb. 500,- Ft-os illetékének kivételével - az illetékhivatal határozata alapján pénzben kell megfizetni. Szekszárd, 1991. évi január hó 7. napján. DR. NYIRÖ GÉZA megyei bírósági elnökhelyettes, bírósági főtanácsos A TÁÉV Tamási Építőipari Leányvállalata nyilvános árverésen értékesíteni kívánja az alább felsorolt járműveit: 1 db T-174 rakodógép, 2 db IFA W 50 tehergépjármű, 1 db Skoda-706 tehergépjármű, 3 db pótkocsi, 1 db Nysa furgon gépkocsi. Az árverésen licitálhatnak és vásárolhatnak mindazok, akik az árverés megkezdése előtt letétbe helyeznek 10 000 Ft-ot. Aki az árverésen gépet vásárol, annak a vételárba beszámítjuk a letéti díjat. Aki nem vásárol, annak a letéti díját visszafizetjük. Érdeklődni lehet a telephelyen, Tamási, Deák F. u. 38. Telefon: 714-11-45 Az árverés időpontja: 1991. január 28-án 10 óra. TÁÉV Tamási Építőipari (21/20) Leányvállalat A kiskereskedelmi, a vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról szóló törvény az állami kiskereskedelem, vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltatások területén az állami tulajdonban álló, vagy az állami vállalat által bérelt kisebb üzletek, műhelyek magánvállalkozások tulajdonába, illetőleg használatába kerülését célozza. Ennek megfelelően a törvény a privatizálás körébe tartozó egységeket egyrészt az üzemeltetési forma (szerződéses, bérleti stb.), másrészt az egységek nagyságrendje, jellemzően a foglalkoztatottak létszáma alapján határozza meg. Az üzletekkel egyidejűleg az abban használt - állami tulajdonban álló - vagyontárgyak (berendezési és felszerelési tárgyak, egyéb ingóságok) privatizációs célú elvonásáról is rendelkezik a jogszabály. Ezek szerint privatizálás alá esik a vállalat azon kiskereskedelmi, vendéglátóipari, fogyasztási szolgáltató tevékenységet folytató üzlete (műhelye, telephelye, kereskedelmi szálláshelye stb.), továbbá az ezekben hasznosított, az állami tulajdonból a vállalatra bízott vagyon, ideértve a vagyonértékű jogokat is:- amely 1988. december 31 - én, vagy azt követően szerződéses, bérleti, szabadkasszás, egyszerűsített jövedelemérdekeltségű rendszerben működött vagy működik, illetve amelynek üzemeltetésére a vállalat a polgári jog szabályai szerint szerződést kötött, vagy- amelyben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlaglétszáma 1988. december 31- én vagy azt követően a törvény hatálybalépéséig (1990. szeptember 25-ig) a kiskereskedelemben a 10 főt, a vendéglátásban, kereskedelmi szálláshelyen, valamint a fogyasztási szolgáltatásban a 15 főt nem haladta meg,- amelyben propánbutángázkeveréket (gázpalack-cseretelep), háztartási tüzelő olajat, illeve évi 1,25 millió litert meg nem haladó mennyiségben motorbenzint és gázolajat forgalmaznak. A privatizálás lehetősége azonban nem korlátozódik a most említett üzletekre, a jogszabály rendelkezései ugyanis akkor is alkalmazhatók, ha a vállalat egyéb üzletét kívánja értékesíteni, azaz az üzletet privatizálásra kijelöli, továbbá ha a vállalkozó az üzlet megvásárlására vonatkozó szándékát az Állami Vagyonügynökségnek bejelenti. A privatizálás alá eső üzletek részben állami, részben nem állami tulajdonban álló ingatlanokban találhatók. Ez utóbbi körülmény az üzlet hasznosításának nem akadálya (a vállalkozó a bérleti jogviszonyban a vállalat jogutódjává válik), de a üzlet értékesítésére csak a tulajdonos hozzájárulásával kerülhet sor. A terjedelem korlátáira figyelemmel a kötelező privatizálás alá nem eső üzletek köréről és a privatizálást érintő néhány egyéb kérdésről a következő alkalommal adunk tájékoztatást. DR. DEÁK KONRÁD American Express iroda nyílt Budapesten Az American Express pénzforgalmi és utazási szolgáltatásokkal megrakodva érkezett Budapestre. A Deák Ferenc utcában január 14-én, a hivatalos megnyitót megtisztelte Jürgen Aumüller, az American Express európai, közel-keleti és afrikai elnöke is. A belváros tetszetős küllemű irodájában foglalkoznak repülőjegyek árusításával, közvetítőszerepet vállalnak városnéző túrák és más szórakoztató programok szervezésében, beváltanak utazási csekket és kezelési költség nélkül váltanak valutát forintra. Az American Express kártya tulajdonosainak nyújtják mindazon szolgáltatásokat, amelyeket bárhol a világon megtesznek.
