Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-04 / 3. szám
2 NÉPÚJSÁG 1991. január 4. A vállalkozók már lázban égnek... Az Egzisztencia Alap: egyelőre illúzió Palotás János a benzinárról Felrúgták a megállapodást! (Folytatás az 1. oldalról.) A Magyar Nemzeti Bank, az Állami Vagyonügynökség, a Pénzügyminisztérium és az OKI megállapodása alapján a kereskedelmi bankoknak szóló ajánlat elkészült, azokat már el is küldték az érintetteknek. Napokon belül eldől tehát, hogy melyek azok a kereskedelmi bankok, pénzintézetek, amelyek részt vállalnak az akcióból. Mint az iroda helyettes vezetője hangsúlyozta: a kereskedelmi bankok számára nem nagy haszonnal járó hitel kon st ru ke i ó ba va I ó be kapcsolódás iránt vélhetően mégis azért nagy az érdeklődés, mert ily módon a hitelkihelyezéssel egyidejűleg széles körű vállalkozói réteg pénzforgalmát, számlavezetését végzi a bank, s az már jó üzlet. Az első visszajelzések máris megérkeztek: az OTP, a Posta Bank, a KHB jelezte, hogy be kíván kapcsolódni az E-hitel folyósításába. Bankból bankba Korábban gondot okozott, hogy az iroda szűkös létszáma nem elegendő az E-Alap kezelésére. Az eredeti tervek szerint a bankok nem vizsgálták volna a kérelmezők hitelképességét, csupán az iroda ajánlására, automatikusan folyósí(Folytatás az 1. oldalról.) Mivel sok a félreértés a magyar turisták körében a tulajdonukba került rubelelszámolású valuták visszaváltásával kapcsolatban, ezért a Magyar Nemzeti Bank a legfontosabb tudnivalókra ismételten felhívja a lakosság figyelmét. A turisták által múlt év december 31-ig a valutaeladó helyeknél megvásárolt bolgár leva, lengyel zloty, román lej, szovjet rubel fizetőeszközök maradványa idén január 20-ig váltható vissza. A visz- szaváltásnál a december 31 -én érvényben lévő árfolyamokat veszik figyelembe. Csak abban az esetben lehet a pénzt visszaváltani, ha az összeg eredetét a valutakiviteli engedéllyel tották volna a kölcsönt. Ez most oly módon változott meg, hogy a pénzintézetek végzik az elbírálást és az iroda másodfokon dönt, amennyiben a pénzintézet elutasítja a kérelmezőt. Erre azonban várhatóan a gyakorlatban kevés példa lesz, hiszen a hitelt igénylőnek joga van arra, hogy amennyiben az egyik bank elutasítja kérelmét, másikhoz forduljon. Az pedig nem valószínű, hogy több pénzintézet véleményétől eltérően az Országos Kisvállalkozó Fejlesztési Iroda mégis viseli a hitel teljes kockázatát. Az Egzisztencia Alap hónapok óta lázban tartja a vállalkozókat, ám úgy tűnik, egyelőre a felvétele illúzió - mondotta Szabó Tibor, az Ipartestületek Országos Szövetségének alelnöke. Mint hangsúlyozta: a szövetség határozott véleménye szerint az E-Alap nem pótolja a kormány vállalkozásbarát politikáját. Eredetileg az E-Alap széles körű igénybevételi lehetőséget ígért, ezt az iparosság nagy örömmel és várakozással fogadta. Az azonban máris látszik, hogy a szigorú feltételrendszer miatt igen kevesen jutnak majd ily módon újabb forrásokhoz. Szabó Tibor kifejtette azt is, hogy a kisiparosok érdekvédelmi szervezetének jelenlegi ismeretei szerint a bankoknál egyelőre igazolni tudják. Visszaváltásra a hazaérkezéstől, vagy ha az utazás elmaradt, a kiviteli engedély lejártától számított nyolc napon belül van lehetőség. Természetesen a külföldi bankjegyeket csak a kiviteli engedélyben igazolt összegig váltják vissza forintra január 20-ig. A csekkbeváltásból származó bankjegyek pedig csak letétre vehetők át. Amennyiben a valutakiviteli engedély hiányzik, a visszaváltásra nincs lehetőség. * A szlovák siközpontokba autóval induló magyar turisták a budapesti, valamint több vidéki Express irodában vásárolhatnak a szomszédos országban beváltható benzinnem egységes a hitelelbírálási rendszer. Ez pedig ugyancsak akadálya annak, hogy az E-Alap a vállalkozóknak valódi gyors, megnyugtató segítséget adjon. így az E-Alap olyan újabb forrás, amelyhez a kisvállalkozók nem juthatnak hozzá, csupán azoknak a nagyvállalkozóknak kedvez, akik magas készpénzzel rendelkeznek - mondotta az Iposz alelnöke. Az érdeklődés óriási A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány csak közvetve kapcsolódik az E-Alaphoz. Mint azt Varga Zoltán, az alapítványt kezelő iroda munkatársa elmondotta: a vállalkozások támogatását célul kitűző iroda főként a már megvásárolt állami tulajdon felszereléséhez képes hozzájárulni. Az érdeklődés óriási, ám félő, hogy mire az E-hitel gyakorlati folyósítása megkezdődik, kimerül az alapítvány anyagi kerete. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány forrásaiból az utolsó, harmadik részt, 1,7 milliárd forintot, a napokban adták át a hitelt folyósító tizenegy kereskedelmi banknak. E bankok a forrást sajátjukkal kiegészítve, így január 7- étői összesen 3,5 milliárd forintos hitelkerettel állnak a vállalkozók rendelkezésére. jegyet. A fővárosban az IBUSZ Tanács körúti főirodája is foglalkozik üzemanyagjegy-árusítással, bár ott az év végi megnövekedett forgalom miatt elfogytak a jegyek és ezeket január első napjaiban még nem sikerült pótolni. Várhatóan a jövő héten már az IBUSZ-nál is ki tudják elégíteni az igényeket. Akik az említett helyeken mégsem jutnak hozzá a kuponokhoz, azok a két ország határán lévő 11 átkelőhely mindegyikén, a Cedok irodákban tudnak beszerezni annyi benzinjegyet, amennyivel eljuthatnak az ország belsejébe. Csehországban és Szlovákiában pedig az utazási irodák valamint több szálloda is foglalkozik az árusítással. Félő, hogy az E-Alap csak lehetőség marad, gyakorlati haszna kevés - mondta Károlyi Miklós, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára. A VOSZ úgy véli: a pénz- és adóügyi szabályozók megváltoztatása nélkül a magántőke kialakításának ez a módja nem lehet sikeres. Mivel a hitel nem a meglévő vállalkozások „felfűtésére” szolgál, hanem új tevékenységek indítását célozza, a VOSZ tagjait az E-Alap kevéssé érinti. A mostani gazdasági körülmények, a munkanélküliségtől való félelem számos olyan állampolgárt is vállalkozásra kényszerít, aki nem rendelkezik kellő tapasztalattal. Támogatásukra éppen ezért a VOSZ elengedhetetlennek ítéli a különféle kedvezményes hitelkonstrukciók mihamarabbi bevezetését. A kiskereskedők ugyancsak csalódottak amiatt, hogy egyelőre nem élhetnek az E-Alap nyújtotta pénzfelvételi lehetőséggel. A magánkereskedők már nagyon várják, hogy a kisvállalkozói iroda megkösse a szerződést a bankokkal, s így mielőbb hozzájuthassanak a kedvezményes hitelhez. A Kisosz becslése szerint a 45 ezer magánkereskedő mintegy negyede számít az E-Alapra. A 90-es oktánszámú benzinhez szolgáló, 10 litert érő jegyeket a magyar utazási irodák 455, a 96-os oktánszámút pedig 505 forintért árusítják. Ugyanezt északi szomszédainknál 180 illetve 200 koronáért lehet megvásárolni. A Cedok budapesti irodájától szerzett információ szerint a benzinjegyeken ugyan a 10 literes mennyiség szerepel, a kutaknál azonban az autósok - a benzináremelés miatt - ennél kevesebbet, egy átváltási táblázat alapján kiszámított mennyiségű üzemanyagot kapnak. A magyar autósok ugyan korlátlan mennyiségben vásárolhatnak kuponokat, ám a megmaradt meny- nyiséget nem lehet később visszaváltani. (Folytatás az 1. oldalról.) A VOSZ elnöke, aki aktívan részt vett az akkori tárgyalásokban, emlékeztetett arra: a taxisblokádot, vagyis október 28-át megelőzően a benzin adója százalékos volt, és az átlagosan mintegy 20 forintot ért el. Az egyeztető tárgyalásokon a megállapodás része volt, hogy a benzin árának megállapításakor áttérnek a fix adóra. Az világos, hogy a kormánnyal történt megállapodás nem szólhatott hosszú távra, de semmi sem indokolja, hogy alig másfél hónap múlva a kormány egyoldalúan változtasson a megállapodáson, s olyan változatot terjesszen az Országgyűlés elé, ami - Palotás János szerint - félrevezető számításon alapszik. A kormány által elkészített mostani számításban a benzin árának felbontása ugyanis nem korrekt, mert Noha még nem ismeretes, hogy a parlamenti adóemelés következtében mennyivel drágul a motorbenzin fogyasztói ára, az Országos Kőolaja és Gázipari Tröszt kidolgozta üzletpolitikai stratégiáját. Zsengellér István vezérigazgató ennek lényegéről az MTI kérdésére elmondta, hogy a jövőben minden tekintetben a piaci árakat kívánják követni. így figyelemmel kísérik az osztrák, a szlovák és a jugoszláv olajfinomítók árait, hogy az OKGT által felszámított nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árak azokkal összhangban legyenek. Ez azért lényeges, mert ha a magyar finomítók magasabb áron dolgoznának, mint a szomszédos országok feldolgozóüzemei, akkor a liberalizáció adta lehetőséggel élve a magyar olajimportőrök minden bizonnyal külföldön dolgoztatnák fel a kőolajat, s hoznák be a motorbenzint. a megállapodás során született átmeneti, a felemelthez képest 12 forinttal csökkentett árat veszi alapul. Annak alapján állítja a kormányzat, hogy az adótartalom csupán 8 forinttal nőtt. Ez nem így van, hiszen a blokád előtti adótartalom átlagosan 20 forint volt. Vagyis a benzin árában az adó mértéke nem 8, hanem 13 forinttal nő, 33 forintos adómérték esetén - mondta. „Amit igazán veszélyesnek ítélek ezzel kapcsolatban, hogy a kormány a parlamentre hárítja a felelősséget. A társadalmi elégedetlenség e kérdés kezelésével kapcsolatban óriási, ezt jól mutatják a már megélt események. Csakhogy most már nemcsak a kormány, hanem az Országgyűlés is az elégedetlenség célpontja lehet” - ösz- szegezte végül véleményét Palotás János, a VOSZ elnöke. A vezérigazgató azt is elmondta, hogy az Afor-kutak szeretnének versenyben lenni az egyre erősödő konkurenciával, s ezért havonta követik majd a világpiaci árak mozgását. Ez természetesen nemcsak áremelkedést, hanem csökkentést is jelenthet. Még az idén szeretnék a töltőállomásaikon a kútfejek mechanikus számlálószerkezetét korszerű elektronikusra átcserélni, mert így még gyorsabban lehetne az árakat követni. Mint mondta, Olaszországban kéthetente, Németországán pedig még ennél is gyakrabban változnak a benzinárak. Végezetül hangsúlyozta: az OKGT nem szeretné, ha a liberalizáció bevezetését követően sokkoló benzinárak alakulnának ki Magyarországon, de a parlament által jóváhagyott megemelt fogyasztási adót kénytelen a fogyasztókra áthárítani. Új postai díjak A Magyar Posta Vállalat közli, hogy 1991 .január 7-től átlagosan 50 százalékkal emeli a külföldre feladott levélpostai küldemények díjait. Ennek megfelelően a 20 grammos levelekre az eddigi 20 forint helyett 30 forint értékű bélyeget kell ragasztani. A képes levelezőlapok díja 14 forintról 20 forintra emelkedik. A külföldre szóló, ajándékküldeményeket tartalmazó kis csomagok dijai az átlagosnál kisebb mértékben emelkednek, a 2 kilogrammos kis csomag dija 200 forintról 220 forintra változik. Továbbra is belföldi díjazás szerint kell díjazni a szomszédos országokba, valamint a Bulgáriába és Lengyelországba szóló 20 grammos leveleket és levelezőlapokat. Január 7-től emelkednek - a papíripari ter- melőiár-változások miatt - egyes postán árusított értékcikkek, levélpapírok, borítékok, postai egységdobozok árai is. Tudnivalók a Kelet-Európába utazó turistáknak A valuták visszaváltásának feltételei Hogyan alakul ki a benzinár az Áfor-kutaknál? Volkswagen-sztori A Volkswagen nyerte a Skodáért vívott csatát nyugat-európai vetélytársaival szemben, s máris 600 millió márkát kíván befektetni a csehszlovák autógyárba. Az ezredfordulóig a német cég legalább tíz milliárd márkát ruház be a Skodába, ennek köszönhetően már öt év múlva a jelenlegi termelés duplája, 400 ezer új autó gördülhet le a mlada boleslavi gyár szerelőszalagjáról. A kelet-európai piac meghódítása a Volkswagen hosszú távú stratégiájának részét képezi. Nyere m é ny betétkönyvsorsolás Az Országos Takarékpénztár tegnap Budapesten rendezte meg a nyereménybetétkönyvek 1990. IV. negyedévi sorsolását. Mindazok az 1990. december 29-i váltott és a sorsolás napján még forgalomban volt nyereménybetétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1990. IV. negyedévi átlagbetétjüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. Számnyereményvégződés százalék 035 25 043 25 052 25 065 25 076 100 080 25 092 25 095 25 124 25 161 25 179 25 Számnyereményvégződés százalék 180 100 181 50 225 100 269 25 272 25 315 25 394 25 441 25 456 25 506 25 513 50 Számnyereményvégződés százalék 537 50 622 25 632 25 643 50 663 25 673 25 751 50 834 25 850 25 877 25 882 50 893 25 938 250 940 25 958 25 980 25 997 50 A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító takarékpénztári fiók, takarék- szövetkezet, vagy postahivatal január 21-től fizeti ki. Egy riport visszhangja Milyen törvényt rúgott farba a képviselő-testület? Az olvasó hangja egyfajta visz- szajelzés, segíti az újságíró és a szerkesztőség munkáját. Az alábbiakban nagyszokolyi leveleket adunk közre, amelyekből kiderül, hogyan gondolkodik az ottani ön- kormányzat. Nem véletlen a cím - Milyen törvényt rúgott farba a képviselő-testület? -, mert ez a november 12-i riport után az alábbiakból is bizonyára kiderül. * Tisztelt Szerkesztőség! Folyó hó 12-én lapjukban megjelent „Farba rúgott törvények Nagyszokolyban” vegyes érzelmeket kiváltó cikkükre az alábbi észrevételeket tesszük. A helyi önkormányzat képviselőtestülete 1990. november 19-én tartott ülésén felmérte a polgár- mesteri hivatal reális munkarőigé- nyét, és a lehetőségek, valamint a település elvárásának messzemenő figyelembevételével hozta meg döntését, amely alapján 1990. évi bérszinten számolva a béren és annak közterhein 500/M Ft összeget takarít meg. Hangsúlyozzuk nem egy, hanem négy személyről vanszó. A polgármesteri hivatal személyi összetételének meghatározásakor igen éles viták, és nézeteltérések zajlottak le. Ennek hosz- szú távú kialakítása érdekében igen sok körülményt, főleg emberi tényezőket, emberi magatartásokat kellett figyelembe venni. Ennek eldöntésére - határozott és egységes véleményünk szerint - a helyi lakosok, a helyi körülményeket ismerő személyek illetékesek. Nem véletlen, hogy az önkormányzati törvény a település előtt álló feladatokat, azoknak a lakosság igényeinek megfelelő végrehajtását a helyi önkormányzatokra bízza, hiszen az önkormányzatba megválasztott személyek ismerik a feladatok megoldásának lehetőségeit. Ennek a feladatnak a megvalósítása érdekében - a környékbeli önkormányzatoktól eltérően talán korábban - kezdte meg munkájáta testület az újságjukban igen keményen kifogásolt személyi-személy - kérdésben. Sajnos az újságcikk nagyon egyoldalúan - kizárólag az érintett gusztusának megfelelően - irta le a képviselő-testület javaslata alapján hozott polgármesteri döntést, de ezen csodálkozni nem is lehet, hiszen ő is a Tolna Megyei Népújság tudósítója. (Már Tolnai Népújság - A szerk.) Szívesen vettük volna, ha a Tolna Megyei Népújság az önkormányzati testület működését nem kritizálná, hanem a kezdő lépések megtételében segítene. Nézzük sorjában a cikknek azon részeit, amelyek a valóságtól elszakadva, csupán újságírói fantázia szüleményeként kerültek a cikkbe. Szó sem volt arról, hogy az igazgatási előadói munkakört adminisztratívvá minősítette a testület. Tekintettel arra, hogy kis község lévén az igazgatási ügyek intézését a jegyző feladatává tettük. Szóba sem jöhet az érintett Gu- lyásné később is ellássa az anyakönyvvezetői teendőket. Erre senki nem érte fel. A képzetlen szomszédasszony - aki emberileg és szakmailag is megállta helyét -, 1990. augusztus 15. óta van alkalmazásban, tehát egyértelműen nem miatta mondott fel a testület Gulyás Istvánnénak. Nagyon hiányoljuk, hogy az újságcikkben egyetlen utalás sincs arra, hogy milyen törvényt rúgott farba a képviselő-testület. Véleményünk szerint, amennyiben törvényt sértettünk, azt illett volna konkrétan megírni. Végezetül ismételten közöljük, hogy a polgármesteri hivatal személyi összetételének meghatározásakor a képviselő-testület a szakmai felkészültségén felül mész szemenően az emberi magatartást, az emberi viselkedési, erkölcsi normák betartását is figyelembe vette, ezért döntött úgy, hogy aki a községben olyan magatartást tanúsít, mint a cikk érdemi szerzője - amelyet saját boldogulása érdekében nem kívánunk közzétenni - nem alkalmazza. Képviselő-testület tagjai: Tóth Rudolf, Szabó Emil, Mosberger Sándor, Fejes János, Béres Józsefné, Adonics Ferenc, Papp Géza. * Tisztelt Főszerkesztő Asszony! A Tolna Megyei Népújság 1990. december 12-i számában megjelent „Farba rúgott törvények Nagyszokolyban” című tudósításukra a következő reflexiót szeretném tenni: 1. Azok a törvények, melyekre Nagyszokolyban „fittyet hánytak” - ma hatályban vannak. így az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról (Ötv.) 35 § (2) bek. e) pontja szerint a „polgármester kinevezi a hivatal dolgozóit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat. E lehetőség ellenére a döntést Gulyás- né ügyében a testület hozta, melyet szabadon választottak.
