Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)

1990-12-11 / 212. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. december 11. A kisgazdák elutasítják a kormány kárpótlási törvényjavaslatát (Folytatás az 1. oldalról.) A továbbiakban kifejtette: a beterjesz­tett kárpótlási törvénytervezete nemcsak erkölcsileg, jogilag és politikailag elfo­gadhatatlan, hanem szembenáll az FKgP és az MDF között létrejött megállapodá­sokkal, nevezetesen a választási szövet­séggel, a koalíciós megállapodással és a hárompárti megállapodással is. A tör­vénytervezet szakmailag is elfogadhatat­lan, mert a privatizációtól várható gazda­sági eredményt nem fogja biztosítani, sőt inflációgerjesztő hatású lenne. A magyar földeket többnyire olyan emberek tulaj­donába adná, akiknek nem a föld műve­lése és életfenntartó erejének biztosítá­sa, hanem az azzal való üzletelés, meg­engedhetetlen haszonszerzés és mások munkaerejének jogtalan kizsákmányolá­sa a célja. Torgyán József nyilatkozatára az MDF nevében reagált Kónya Imre frakcióveze­tő. Kifejtette: az MDF nem kevésbé elkö­telezett a 40 év igazságtalanságainak fel­számolása mellett, mint az FKgP. A kor­mányzó pártok mindent megtettek annak érdekében, hogy az ország jövőjét egye­dül biztosító privatizációt összhangba hozzák az igazságtétel igényeivel, s en­nek szerves része a tulajdonjogban elkö­vetett jogtalanságok orvoslása. A kor­mány előterjesztett javaslata lehet, hogy nem a legmegfelelőbb megoldás, de frakciómegállapodások és egyeztető tárgyalások után, az Alkotmánybíróság döntésének ismeretében, a realitások és az ország érdekeit figyelembe véve, megfelelő kiindulópontnak tekinthető. A javaslat nemcsak a földre, hanem min­den vonatkozásban, minden vagyon­tárgyra vonatkozóan az igazságtalansá­gok részleges orvoslásának lehetőségét nyújtja, ugyanakkor szabad teret enged a privatizációnak is. Az MDF reméli: az FKgP továbbra is együttműködést tanúsít abban a közös törekvésben, amelynek célja az ország érdekeinek összeegyez­tetése azzal a lehetetlennek látszó - de megoldható - feladattal, hogy a milliónyi igazságtalanságra is orvoslást találja­nak. Az SZDSZ-frakció részéről szót kérő Soós Károly Attila - reflektálva az el­hangzottakra - visszautasította, hogy a kormányzó pártok a törvényjavaslatok kapcsán elmulasztott egyeztetéssel ra­bolják a plénum idejét, éppen akkor, ami­kor rendkívül fontos törvénytervezetek várnak vitára és elfogadásra. Mindössze két felszólalást követően lezárult a külföldiek magyarországi be­fektetéséről szóló törvényjavaslat általá­nos vitája. A képviselők döntése értelmé­ben a törvénytervezet részletes vitája a jövő héten folytatódik. Ezek után az illetékekről szóló határo­zathozatallal folytatódott a plénum mun­kája. Az illetékekről szóló törvényjavaslat el­fogadása után a tárgysorozatnak megfe­lelően a családi pótlékra vonatkozó tör­vény módosítására vonatkozó törvényja­vaslat, illetve más témakörök kerültek napirendre. (A törvénymódosítás szerint 100 forint­tal nő a családi pótlék.) Az AustriaLotto nyereményjegyzéke A Lottó Unió Kft tájékoztatása szerint a 49. heti játékhét nyereményei a következők: 6 találatos szelvény egy da­rab, nyereménye 11 984121 ATS, 5 plusz 1 találatos 6 db, nyereményük egyenként 665 784 ATS, az 5 találatosokra egyenként 18 268 schillinget, a 4 találatosokra egyenként 456 schillinget, a 3 találatosokra egyenként 32 schillinget fizetnek. A telitalálatos jokerszámra fizetett nyeremény: 2 614130 schilling. Kovács Anna grafikái a Sajtóházban Az ART ’999 képzőművészeti csoport tagjai közül másodikként mutatkozik be Szekszárdon a Sajtóház Galériájában Kovács Anna. A szekszárdi Garay János Gimnáziumban érettségizett. A beszél- getéseibőlhamar kiderült, hogy szívesen tölti idejét gyermekekkel. Tanítani szeret­ne és teljes, tiszta szívvel élni. Mindehhez természetesen párosul a békevágya. Fekete-fehér grafikáinak dekorativitá- sa mögött létfontosságú kérdésekre ke­res választ. Miként önmaga megismeré­se elsődleges célja, úgy keresi útját, iga­zát művészeti eszközeinek, technikáinak. Tartalmat igazít formai játékaihoz? For­máit tölti játékos tartalommal? Válaszokat talál, aki meg-megáll egy alkotása előtt most első önálló bemutat­kozása alkalmával. A Sajtóházban ren­dezett kiállítását Nagy Janka Teodóra nyitotta meg. Az érdeklődők január 10-ig tekinthetik meg a tárlatot. Nagy Janka Teodóra (balra) megnyitja a kiállítást Külügyi szóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról.) Az átfogó magyar-szovjet egyezmény tartalmáról - a még most is folyó tárgya­lásokra való tekintettel - egyelőre nem közölt részleteket. A szóvivő bejelentette, hogy december 11 -én, kedden kétnapos látogatásra Bu­dapestre érkezik Krzysztof Skubiszews- ki. A lengyel külügyminisztert - a ven­déglátó Jeszenszky Géza külügyminisz­terrel folytatott megbeszélések mellett - fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József kormányfő. A lengyel külügyminiszter látogatásának jelentő­ségét méltatva a szóvivő hangsúlyozta: Lengyelország és Magyarország kulcs­szerepet töltött be a térség demokratizá­lódási folyamataiban, ami indokoljapz ál­landó párbeszédet, egyeztetést. Skubi- szewski útja ennélfogva illeszkedik a ma­gyar és a lengyel vezetők kölcsönös láto­gatásainak sorába; a budapesti megbe­szélések elsődleges célja, hogy a két or­szág összehangolja az Európához való visszatéréssel kapcsolatos lépéseit. A megbeszéléseken szóba kerül az is, hogy szükségessé vált az eddigi barát­sági és együttműködési szerződés fel­váltása egy új magyar-lengyel alapszer­ződéssel. (Magyarország egyébként ha­sonló szerződések megkötésére készül valamennyi volt szocialista partnerével.) A szóvivői tájékoztatók történetében elsőként ismertette Flerman János a Kül­ügyminisztérium szokásos pénteki mi­niszteri értekezletén elhangzottakat. Ez alkalommal Magyarország és az Európai Közösség kapcsolatait vitatták meg. Le­szögezték: a magyar külpolitika straté­giai törekvése, hogy minél szorosabb kontaktusokat hozzanak létre az EK-val. A végcél a teljes jogú magyar tagság elnyerése az európai integrációs szerve­zetben. Ugyanakkor a magyar külügyi vezetés tisztában van azzal, hogy ennek valóraváltása hosszabb átmeneti, előké­szítő szakaszt igényel. Első lépésként Magyarország a társult viszonyt rögzítő megállapodást szeretné mihamarabb te­tő alá hozni. Ezért még az idén, decem­ber 20-án megkezdődnek a tárgyalások Brüsszelben a társulási viszonyról. A ma­gyar remények szerint 1991 közepére megszületik a dokumentumtervezet, s aláírása után, már 1992. január 1-jétől érvénybe léphet a társulási szerződés. Leszállt a Szojuz űrhajó Hétfőn reggel - moszkvai idő sze­rint 9 óra 5 perckor - sikeresen föl­det ért a Szojuz TM-10 űrhajó, amellyel visszatért Akijama Tojehiro újságíró, a világ első japán űrhajósa is. Walesa Lengyelország elnöke Lech Walesa a Lengyel Köztársaság új államfője. Az első nem hivatalos eredmé­nyek szerint a vasárnapi második válasz­tási fordulóban a Szolidaritás vezetője szerezte meg a szavazatok 77 százalé­kát, míg az ellenjelölt Stanislaw Tymins- kire 23 százalék szavazott. A választásra jogosultak 53 százaléka jelent meg az ur­náknál. Ez 7 százalékkal volt kevesebb, mint az első fordulóban voksolók aránya. Miközben Gdanskban ünneplő ezrek gyűltek, össze Walesa választási köz­pontja előtt, a Szolidaritás vezetője első sajtóértekezletén közölte, hogy kedden vagy szerdán nyilvánosságra hozza, kit kíván a miniszterelnöki posztra jelölni. Lech Walesa 1943. szeptember 29-én született. A szakiskola elvégzése után autó­villamossági szerelőként dolgozott, majd 1967-ben a gdanski hajógyárban lett vil­lanyszerelő. 1970 decemberében az üze­Hangsúlyozta, hogy tisztában van a reá váró feladatok súlyával, az ország előtt álló munka nehézségeivel, de bízik ben­ne: ahogy sikerült egy csepp vér nélkül legyőzni a régi rendszert, ugyanúgy sike­rülni fog az új rendszerfelépítése is. Első, vasárnap éjszakai televíziós nyilatkoza­tában aláhúzta: mindenkire számit a len­gyel reformok sikerre vitelének nagy munkájában. Wojciech Jaruzelski, a távozó államfő - a szavazás hivatalos végeredményé­nek csak hétfőn délutánra várható nyil­vánosságra hozatalát be sem várva - táv­iratban gratulált Lech Walesának győzel­méhez. mi tiltakozó mozgalom egyik vezetője volt, ezért letartóztatták, de hamarosan szabad­lábra helyezték. 1976-ban a kommunista szakszervezet bírálásáért elbocsátották. 1978-ban több társával együtt szabad szakszervezetet kezdett szervezni és részt vett a tengermeliéken számos ellenzéki ak­cióban. 1980 augusztusában a gdanski hajó­gyárban létrehozott üzemközi sztrájkbizott­ság vezetőjévé választották. Ö irta alá Gdanskban a kormánnyal az általános sztrájknak véget vető megállapodást, amely új szakaszt nyitott Kelet-Európa tör­ténetében. 1981 szeptemberében a Szoli­daritás vezetőjévé választották. A hadiálla­pot bevezetésekor internálták, szabadon bocsátása után visszament dolgozni a gdanski hajógyárba és tovább vezette az il­legalitásba kényszerített Szolidaritást. 1983 októberében Nobel Békedíjjal tüntet­ték ki. 1988 decemberében létrehozta a személye mellett működő állampolgári bi­zottságot, amely a lengyel ellenzék vezető egyéniségeit- tömörítette, majd társelnök­ségével a nevezetes kerékasztal-tárgyalá­sok eredményeként lehetővé vált a Szoli­daritás legális működése, és 1989. június 4-én sor kerülhetett az első, részben sza­bad választásokra Lengyelországban, amelyek nyomán korábbi tanácsadóiból alakulhatott kormány Lengyelországban. Felesége, Danuta a háztartást vezeti, négy fia és négy leánya van. Életrajz Parlamenti jegyzet hfelyett Asszony csípőre tett kézzel Szikrázó füllel hallgattuk egy héttel ezelőtt pénzügyi államtitkár asszo­nyunk vitahangoiónak szánt tirádáját, aminek hangerejétől azok is figyelemrg riadtak a T. Házban, akik eddig a legjob­ban elsajátították az ülve szunyókálás tudományát. Eleven emlékezetünkben a kép: az arcokon döbbenet inkább, mint egyetértés, diszkrét somolygás és leplezni sem próbált nevetés a szó­kimondó ellenzék soraiban. Minek fölidézni múltával az egy hete megelőlegezett expozét? Mert élhet bennünk a gyanú, hogy a folytatás kö­vetkezik. Esetleg ugyanabban a hang­nemben, amilyen miatt nem szeretnék mondjuk lakószomszédi vitába keve­redni Katalin asszonnyal. Ettől azonban még lehet minden tiszteletünk az övé, hiszen a hét végén szerető férje azt nyi­latkozta róla (az a Botos József, aki a Társadalombiztosítási Intézet főigazga­tója), hogy oldalbordájánál kevés jobb pénzügyi szakértője van az országnak... És ezután jöttek - talán rokonlátoga­tóba - azok a fővárosi verebek, melyek azzal csiripelték tele a magyar vidéket, hogy Rabár Ferenc miniszteri bársony­székét Katalin asszonynak kínálgatják. Márpedig, ha ez így igaz, akkor ismét a színfalak mögött, kemény kormányon belüli csata dőlt el. Ejtve a Matolcsy- Palotás duó liberációs szándékú költ­ségvetéstervezete, asztalon viszont Rabár úr restrikciós tervezete. Megszo­rítások jönnek megszorításokra és az sem vigasz, hogy kormánykoalíció par­lamenti többségének igenjeivel. Hogy társadalmi támogatás nélkül? Kormá­nyunk sajnos a változtatás küszöbén se túlságosan tiszteli legalább minimális polgárjogunkat a biztonságra. Nem kö­vetkezhet pedig abból semmi jó, hogy például az 1991. évi költségvetés 130 milliárdos adótömegének 90 százalé­kát a máris félpucérra vetkőztetett la­kosság zsebe-sincsen, nem hogy pén­ze tömegétől tervezik bezsebelni. Ha pedig nem hagynánk magunkat? „Infláció, anarchia következik” - mon­dotta volt Katalin asszony vészjóslóan, lélekben csípőre tett kezekkel, s nem zavarta őt, hogy a restrikciós politika gazdasági perspektíváiról árva szót se ejtett. Bizony nem akármi elé nézünk, mert Isten - íme a bizonyság - nem bottal ver, hanem esetleg Botossal, ám még­se biztos, hogy ettől lesz működő­képes a válságkezelésre mindmáig föl­készületlen kormány.-Li­Élelem és indulatok (Folytatás az 1. oldalról.)-Tény az is, hogy elsősorban ezek azok a városok, amelyekben a hirtelen megcsap­pant élelemkészlet igazságosabb elosztá­sa érdekében részleges vagy teljes jegy­rendszert vezettek, vezetnek be. Egyes vá­rosokban, így például Moszkvában, a veze­tők azért ódzkodnak jegyrendszer teljes körű bevezetésétől, mert félő, hogy egyes termékekből még a jegy által garantáltnak vélt minimális mennyiséget sem tudják minden jogosultnak biztosítani. Moszkva polgármesterének első helyet­tese, Szergej Sztankievics az elmúlt tíz nap alatt két alkalommal is nyomatékosan rá­mutatott, hogy szerinte a gondok hátteré­ben nemcsak gazdasági, hanem politikai elemek is meghúzódnak. Kereken ki is mondta, hogy érzései szerint gazdasági 'blokád van Moszkva és néhány más nagy­város körül. A blokáddal megvádolt mezőgazdasági körzetek vezetői reagáltak Sztankievics szavaira. A Pravda, a reformok iránt mérsé­kelt rokonszenvet tanúsító Szelszkaja Zsizny, továbbá a konzervatív nézeteknek leginkább teret adó Szovjetszkaja Rosszija a héten többször, is tényekkel, számada­tokkal igyekezett a moszkvai vezető blo­kádvádját visszaverni. A vasárnapi Pravdában megszólalt a vasutak egyik vezető tisztviselője, aki a moszkvai városi vezetésen veri el a port azért, mert a munka szervezetlensége miatt kirakatlanul vesztegelnek romlandó élelmi­szerek a vasúti teherpályaudvarokon. E nyilatkozó szerint csupán a beérkezett áru- mennyiség egyötödét szállítják ek Szom­bati helyzetkép szerint Moszkva vasútjain 20 ezer konténer és 300 vagon vár áruval megrakottan az elszállításra. A mezőgazdasági területek vezetői - akik közül kilenc, mint Sztankievics mond­ta, gyanúsan egyidejűleg közölte, hogy részlegesen vagy teljesen leállítják a tej- és tejtermékszállítást Moszkvának - az elmúlt hónapok szállítási adataival próbálták megcáfolni Sztankievicset. Szavaikból le­sújtó kép rajzolódik ki. Van olyan terület, ahol a megtermelt ab­raktakarmányt 200 ezer haktárról nem tud­ták betakarítani, s emiatt tízezrével kellett kényszervágásban leölni az állatokat. Atej- szállító kolhozok, szovhozok adatai egyfe­lől mutatják, hogy tényleg szállítottak tejet a fővárosnak, másfelől viszont majdnem mindenütt legalább 5-10 százalékkal el­maradtak a tervektől. Az adatok legfeljebb a blokádról szóló vádat cáfolhatják, kivilág­lik azonban belőlük, hogy a mennyiség jó­val kevesebb, mint amire Moszkva vezeté­se számíthatott. A Szovjetszkaja Rosszija Moszkva veze­tőit vádolja a főváros és a környező mező- gazdasági vidékek évszázados hagyomá­nyokra visszatekintő jószomszédi viszo­nyának felrúgásával. E jó viszony akkor romlott meg, amikor ez év nyarán a moszk­vai tanács személyi igazolványok felmuta­tását tette kötelezővé az üzletekben, ahol csak moszkvai állandó lakosok juthattak hozzá a szigorúan korlátozott mennyiség­hez. A konzervatív napilap egyik írásának vé­gén aztán kikandikál a lóláb: - A parasztok­nak elegük van abból, hogy inukszakadtáig táplálják a peresztrojka hangzatosán szó­nokló „bajnokait”. Tudomásul kell venni ezt a realitást, s nem kell mindenféle kitalált rej­télyekkel „etetni” a választókat - írja a Szovjetszkaja Rosszija. Indulat, rosszindulat, gyanakvás van te­hát bőven. A vásárlók eközben mind gyak­rabban hallják az üzletekben a „nincs” szót, s emiatt - ha venni akarnak valamit - kény­telenek az államinál hétszer-tizszer maga­sabb feketepiaci árakat is megfizetni. A nyi­latkozatháborútól nem lesz több áru az üz­letekben, s egyelőre a lapok írásai, az egy­mással homlokegyenest ellenkező tartal­mú interjúk, nyilatkozatok nem segítenek megtalálni a helyzet igazi felelőseit. Függet­lenül attól, hogy azért nincs-e áru, mert nincs, vagy azért, mert valakik bűnös ha­nyagságból, sőt haszonlesésből nem oda viszik, ahová kellene, mindenki rosszul jár, kivéve azokat, akik a hiány konjunktúráját akarják meglovagolni - nemcsak gazdasá­gilag, hanem politikailag. SZÁNTÓ ANDRÁS (Moszkva) LENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELÖ-TESTÜLETEv pályázatot hirdet körzeti csecsemő-védőnői állásra. A körzet székhelye Lengyel, melyhez Kisvejke és Závod községek tartoznak. A pályázat feltétele: - szakirányú főiskolai végzettség. A pályázathoz csatolni kell: önéletrajzot, végzettséget tanúsító oklevél másolatát. Az állást 1991. január 1-jei hatállyal kell elfoglalni. Szolgálati lakás megoldható. Bérezés: hatályos jogszabály szerint. A pályázatot Polgármesteri Hivatal Lengyel, 7184 címre kell beküldeni, a megjelenéstől számított 15 napon belül. (107>

Next

/
Oldalképek
Tartalom