Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)

1990-12-03 / 205. szám

1990. december 3. NÉPÚJSÁG 3 Az év lakóháza ’90 Gazdaságos, takarékos, barátságos A zárt udvarra nyíló lakás Foto: Gottvald Karoly az ingatlan. A fiatalasszony szerint az építkezés mindössze egymillió forintba került, mert sok volt a családi szakipari segítség. A földszint egyterű, az L alakú nappali egyik sarkában az amerikai jelle­gű nyitott konyha-étkező, a hatalmas üvegfal a zárt udvarra tekint. A felső szint­re csigalépcső vezet, az emeleten egy tá­gas fürdőszoba és három hálószoba ka­pott helyet. Nincs felesleges holttér, mégis minden tágas, kényelmes.- Nagyon szeretek itt lakni, könnyű a lakást takarítani, ráadásul gazdaságos, tavaly a gázfűtésre alig hatezer forintot fi­zettünk - mondja Bálint Józsefné, aki a tervezővel B. Keresztes Évával közösen alakította mintaszerűvé a kisméretű csa­ládi házat. Erről a házról igazán elmondható, hogy tökéletesen kielégíti a bentlakók igényeit és hogy belülről többet mutat, mint a manapság oly gyakori, kifelé épít­kező családi házak többsége. F. KOVÁTS ÉVA Kis alapterületen miként lehet barát­ságos otthont kialakítani, arra jó példa „Az év lakóháza” pályázaton dicséretben részesített Szekszárd, Kiss János utca 20. szám alatti lakóház, mely egy 44 négyszögöles telken épült. Az utca felé teljesen zárt kétszintes ház az átriumsze­rű udvar felé nyitott. A 77 négyzetmé­teres, tetötér-beépítéses lakás kitűnő példa arra, hogy családi házaknál sem kell minden esetben 100-200 négyzet- méteres nagyságrendben gondolkodni, kevesebb alapterületen is lehet korszerű, kényelmes, minden igényt kielégítő ott­hont kialakítani. Az építtető, Bálint József és felesége szülőknél lakva kezdte közös életét. Mi­vel mindenképpen építkezni akartak, de a Szekszárdon Csigalépcső vezet a padlástérbe megvételre kínált telkek igen borsos árúak voltak, rá­adásul a város ha­tárában, úgy dön­töttek, hogy ezt az Újvárosban lévő kis telket veszik meg, és azon épít­keznek. 1987 tava­szán ütötték nyél­be az üzletet, két­százezer forintért vették meg a telket, őszre tető alatt volt Mindennapjaink Babazsúr , K-n úgy döntött az önkormányzat, mivel egy héten kétszer volt zsíroskenyér az általános iskolában, hogy megvizsgálja a gyermekélelmezés helyzetét. El is küld­ték megbízottjukat, az állatorvost, hogy tekintse át a heti étlapot, mert bizonyára túlsúlyban van a zsír és a szén­hidrát az étrendben. A dolog rendben is lenne, ám az esetnek két szép­séghibája akad. Az egyik: az igazgatónak is van némi köze a dologhoz, de mégis nélküle zajlik, zajlott a vizs­gálat. Ki tudja, miért? A másik: a tanácselnök-polgár­mester elmondhatta volna a képviselő-testületnek, hogy a háromszori étkezés nyersanyagnormája 35 fo­rint, ebből tízóraira, uzsonnára 6-6 forint jut, ebédre 23 úgy, hogy január.óta 40 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, ám az új Pénzügyminisztérium mégis elegendőnek tartja a régi normát. Az említett 40 száza­lék több mint 10 forint emelést igényel(ne), nem beszél­ve arról, hogy januártól - az áremelés miatt - újabb emelés szükségeltetne. Márpedig élelmezésvezető és főszakács, de inkább bűvész legyen a talpán, aki ebből nagyot, eleget tud produkálni. A jelenlegi összeg ugyanis csak egy szegényes babazsúrra futja, nem pe­dig normális gyermekétkeztetésre. Hogy mi lesz jövőre? Vagy kenyér - ez a jobbik eset -, vagy zsír. De lesz-e mindkettő? Talán az étrend mellett az iskola felelős vezetőivel együtt (!) ezt is meg kellene néznie a képviselő-testület­nek, mert különben sok gyereknek elmarad a baba­zsúr- (ékes) kirakva, s a család összes bútora egy kis asztal, egy hokedli, egy dívány és egy szalmazsákos faágy volt. Ebben a félhomályos, másfél rubeles szobában szülte meg három gyermekét Jekatyerina 1875 és 1878 között. Mind a három meghalt nem sokkal a születése után. Jekatyerina még alig volt húszéves, amikor 187$. december 21-én egy ne­gyedik gyermeket is szült. A szerencse szeszélye folytán ez a gyerek egészsé­ges, szívós, akaratos fiúvá cseperedett. A keresztségben a Joszif nevet kapta, így aztán az anyakönyvet vezető helyi görög­keleti lelkész bejegyezhette, hogy megje­lent ezen a földön Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, aki később Joszif Sztálin né­ven válik majd híressé. Korai gyermekéveiről nagyon kévéét tudunk. Hat- vagy hétéves lehetett, ami­kor átesett a himlőn, amelynek nyomait egész életében viselte az arcán. Aztán új­ra megbetegedett, vérmérgezést kapott a bal kezén lévő fekélytől. Később erre úgy emlékezett vissza, hogy közel volt a ha­lálhoz. „Nem tudom, mi mentett még - mondja majd sógornőjének, A. Sz. Allilu- jevának -, a saját erős szervezetem vagy egy falusi kuruzsló kenőcse.” Felgyó­gyult, de bal kezét alig tudta könyökben behajlítani. Emiatt az enyhe fogyatékos­sága miatt a leendő generalisszimuszt 1916-ban katonai szolgálatra alkalmat­lannak nyilvánították. A fiú abban a szennyben és szegény­ségben nőtt fel, amelyben született. Visz- szarion Dzsugasvili sikertelenül próbált fölemelkedni az alsó középosztály szint­jére. A suszterműhely még a megélheté­sét sem biztosította, s így feleségének „éjt nappallá téve kellett gürcölnie, hogy valahogy kijöjjenek... kénytelen volt mo­sónőnek állni”. Még a másfél rubeles lak­bért is az ő keresetéből fizették ki. Ebből következtetett Sztálin néhány életrajzíró­ja arra, hogy Visszarion Dzsugasvili nyil­ván azt a kis pénzt is elvodkázta, amit megkeresett, no és Sztálin iskolatársai­nak visszaemlékezései is adnak némi alapot erre. Az alkoholizmus a cipészek között valóban foglalkozási betegségnek számított - a legtöbb kelet-európai nyelvben megtaláható a „részeg, mint a suszter” kifejezés. Azt is sokan állítják, hogy Visszarion kegyetlenül bánt a fele­ségével és a fiával. „Az ok nélküli iszonyú verések - Írja Iremasvili, Sztálin gyerek­kori barátja - ugyanolyan komorrá és ke­gyetlenné tették, amilyen az apja volt.” Sztálin, hogy valahogy védekezzen apjá­nak kegyetlensége ellen, bizalmatlan és óvatos lett, palástolta érzelmeit, igyeke­zett elkerülni öt, s ha mást már nem tehe­tett, hát tűrt. Az élettől korán kapott olyan leckéket - köztük harci fortélyokat -, amelyek később nagy hasznára vál­tak. A részeges, verekedés apa és férj ké­pe talán nem teljesen igazságos. Vissza­rion Dzsugasvilinek biztosan voltak jó tu­lajdonságai is: a vállalkozó szellem és a kíváncsiság a világ dolgai iránt. Külön­ben jobbágyok fiaként aligha cserélte volna fel lomha szülőfaluját a városi élet bizonytalanságára. Kelet-Európábán a „bölcs csizmadia” ugyanolyan közmon­dásos figura, mint a „részeg suszter”. És a két jelző gyakran egymás mellett is megfér. Sztálin valószínűleg éppen apjá­tól örökölte éles eszét, ami pedig azt a belső konfliktust illeti, amely apját mo­gorva, megkeseredett, a családjával ke- gyetlenkedő emberré tette, arra Sztálin akaratlanul is saját maga adott magyará­zatot. Miután szabad kézművesként ku­darcot vallott, Visszarion elhagyta Gori városát és családját. Tifliszbe ment, beállt munkásnak Adeljhanov cipőgyá­rába. Az új helyzet nyilvánvalóan megalá­zó volt számára: mindenáron a saját ura akart lenni... Joszef Dzsugasvili, azaz Koba a két forradalom közti időszakban vált Sztálin­ná, s nőtt viszonylag ismeretlen grúz föld­alatti pártmunkásból a bolsevikok egyik országos veztőjévé. Fölemelkedése an­nál is rejtélyesebb, mert az 1907 és 1917 közötti tíz évből csaknem hetet vagy bör­tönben, vagy úton Szibériába, vagy szi­bériai száműzetésben, vagy onnan me­nekülve töltött. E korszakból származó, ondosan összegyűjtött politikai írásai sszes Műveinek még egy vékonyka kö­tetét sem teszik ki. S ebben a kötetben a legnagyobb jóakarattal sem találni bár­miféle tanújelét kiemelkedő szellemi vagy politikai képességeknek. Felemele- kedését inkább tetteinek köszönhette, mintsem bármiféle írói vagy újságírói te­hetségének. Sztálin magánéletéről nagyon keveset lehet mondani, pedig már harmincas éveinek derekán járt. 0 maga később kö­vetkezetesen elkerülte ezt a témát. Kü­lönben is, a hivatásos forradalmár szá­mára a „magánélet” a legszűkebb perifé­riára szorult. Fiatalkorában feleségül vette Jekatye­rina Szvanidzét, akinek a bátyja szocia­lista volt és Sztálin iskolatársa a Tifliszi Szemináriumban. Jekatyerina az első forradalom alatt meghalt, maga után hagyva egy fiút, akit a nagyszülei nevel­tek fel a Kaukázusban. Egészen 1918-ig Sztálin nem nősült meg újból. De már kö­zeli barátságban volt leendő apósa, Szergo Allilujev családjával, s az Alliluje- vek gyakorta gondoskodtak is róla. Élel­miszert, ruhát, könyveket küldtek neki száműzetése alatt. Érezhetett valami keserűséget Jenyi­szej menti magányában. Úgy tűnt, meg­hiúsult az ügy, amelynek az életét szen­telte. S ha visszatekintett illegális mun­kálkodásának sok-sok esztendejére, nem találhatott bennük sok megnyugta­tót. Csalódást érezhetett sivár magánéle­te miatt is. Kifejezett valamit ebből a ma­gányosságból az egyik levelében, ame­lyet Olga Jevgenyijevna Allilujevának írt. Ez az egyetlen általunk ismert nem politi­kai, hanem magánjellegű levele. (Folytatjuk) Tévétükrünk Galambfélék a sámlin A térségünkben sajnos nem fogható Nap TV szabadalmazta adásaiban a Kinn-padot, mely érdemelten vált igen népszerűvé azzal, hogy aki ezt a padot politikai, gazdasági, társadalmi életünk prominensei közül elfogadja, választ kell adjon a hozzá intézett legkínosabb kér­désekre is. És most, íme itt van a kiválóan működő Kinn-pad kisöccse a - nevez­zük így - Kinn-sámli, ami a televízió pá­lyázati munkadarabjaként a Ma című po­litikai háttérműsor terméke lett, lesz, ha engedik. Nekünk tetszésünkre lenne, de félő, hogy a néző beavatottságát, tájéko­zottságát a döntnökök nem tartják majd olyan fontosnak, mint a közvélemény szolgálatára ezzel is készen álló tévések. Csütörtökön este, a Ma adásában a Kinn-sámlin eleddig legexkluzivabb ven­dége kormányunknak az a galamblelkű minisztere volt, akivel.kapcsolatban mind többen nyilatkoznak úgy, hogy ha olya­nok a jó emberek, mint ő, akkor inkább nem akarnak jó emberek lenni. Népjóléti miniszterünk a hitem szerint nem önként és dalolva - a „kiszivárogtató” neki nem egészen testhezálló szerepére vállalko­zott, midőn dátumokra ugyan nem emlé­kezve (vagy nagyon is emlékezve?) arról beszélt, hogy a kormány már jóval a ben­zinválság kirobbanása előtt fölajánlotta lemondását Antall József, miniszterel­nöknek. Úgymond azért, hogy a kormány fejének módja legyen a jókat még job­bakra cserélni, nem beszélve a szakmai­lag semmilyenekről... Kiturbékolt azon­ban a galamblelkű miniszter egyebet is, azt például, hogy senki se tekintse szenzációértékűnek Rabár Ferenc pénz­ügyminiszter most kipattant lemondási szándékát, mert pénzügyeink főembere már október elején levélbe foglalta ezt a szándékát és a kormányfőnek címzett levelének másolatát azóta is szíve fölött, a bríftasnijában hordja. Kínos. Jaj, de kínos, hogy Antall József már jóval a nevezetessé vált pizsamás in­terjú előtt tudni volt kénytelen a közelítő krachot, azt, hogy gyorsvonati sebes­séggel kell(ene) változtatni az összehan­golt, együttható cselekvésre képtelen kormány összetételén, mert másként nem akadályozható meg se a gazdasági összeomlás, se a szociális robbanás. Kérdés, hogy a friss értesülések birto­kában miért a miniszterelnökről van most alkotmányba foglalt jogomnál fogva a le- sújtónál is lesújtóbb véleményem? Szeretném tudni - gondolom nem egyedül -, hogy a HATALOM igézetét a megújított kormány munkájában föl tudja-e váltani a FELELŐSSÉG igézete.- li ­Harmadik születésnap Garancia a Garancia Biztosító Rt. Ök a kezesek... Három éve alakult meg a Garancia Biztosító Rt. Ezen időszak alatt a harmadik legna­gyobb biztosítási intézménnyé nőttek. Ebből az alkalomból beszélgettünk Molnár Já­nossal, az rt. Tolna megyei vezérképviseletének vezetőjével.- Kik az ügyfeleik és milyen szolgáltatásokat nyújtanak részükre?- Szolgáltatásainkkal az állami vállalatok és az állampolgárok rendelkezésére ál­lunk. Lakossági tevékenységünk a lakásbiztosítás és az egyéb biztosítási formákon túl a kezesi biztosítást is magában foglalja. Ezzel hozzásegítjük a kölcsönigénylőket a fel­vett összeg titokban tartásához is, úgy, hogy ezekre kezességet vállalunk. A lakásbiztosításoknál nagyon fontos kiemelni - mivel az állampolgárok egy része ezt nem ismeri -, hogy ezek nem meghatározott időre szólnak, hanem mindaddig érvé­nyesek, amíg azt az ügyfelek fenntartják. Tehát ez azt is jelenti, hogy az esetleges fenn­álló OTP-hitel megszűnése után is folyamatos.- Mekkora ügyfélkörrel rendelkeznek és milyen az anyagi helyzetük, hátterük?- A teljes ügyfélkörünk pilláhatnyilag 35-40 ezer között van. Folyamatos növekedés tapasztalható. Úgy érezzük, egyre növekszik a bizalom irántunk. Ami anyagi hátterün­ket illeti, olyan helyzetet teremtettünk, amelyben ügyfeleink a legnagyobb biztonság­ban érezhetik magukat kár esetén. géjé Pályázati felhívás igazgatói munkakörre A Földművelésügyi Minisztérium pályázatot hirdet az államigazgatási irányítású Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság- nyugdíjazás miatt megüresedő ­igazgatói munkakörére. A vállalat címe: 6501 Baja, Ságvári tér 2. A vállalat eredményesen gazdálkodik, éves nettó árbevétele meghaladja a 800 millió Ft-ot, a foglalkoztatottak száma 1700 fő. Az igazgató feladata a vállalat általános irányítása, a gazdálkodás színvonalában elért eredmények megőrzése. A munkakör a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető. A kinevezés határozatlan időre szól. A munka díjazása megegyezés szerint. A követelményeket a kinevezéssel egy időben, írásban határozzuk meg. Pályázhatnak azok, akik:- erdőmérnöki oklevéllel, legalább 10 éves szakmai, ezen belül 5 éves vezetői gyakorlattal rendelkeznek;- idegennyelv-tudással rendelkezők előnyben részesülnek. A pályázat tartalmazza: a pályázónak a munkakörre vonatkozó terveit, célkitűzéseit és a munkakör betöltésével kapcsolatos feltételeit. A pályázathoz csatolni kell:- részletes szakmai önéletrajzot,- kitöltött személyi adatlapot,- az iskolai végzettséget igazoló okirat hiteles másolatát.- három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,- orvosi igazolást arról, hogy a munkakör ellátására egészségileg alkalmas,- a munka díjazására vonatkozó igényét. A pályázat beküldésének határideje: a közzétételt követően 15 napon belül. A pályázat elbírálásának határideje: a beküldést követő 15 napon belül. A pályázatot a következő címre kell beküldeni: Magyar József osztályvezető-helyettes, Földművelésügyi Minisztérium, személyzeti önálló osztály Budapest, Ff. 1.1860. A borítékra kérjük ráírni: „PÁLYÁZAT” A pályázattal kapcsolatban szakmai felvilágosítást ad: Holdampf Gyula erdőmérnök, Földművelésügyi Minisztérium erdészeti és faipari főosztály. Telefon: 111-9604 vagy 153-3000 Általános felvilágosítást ad: Magyar József osztályvezető-helyettes, Földművelésügyi Minisztérium, személyzeti önálló osztály Telefon: 111-9696 vagy 153-3000 (431/40)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom