Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-10 / 186. szám

1990. november 10. Képújság 3 Okultak a parlament munkájából a ta­mási városatyák. Mivel tudják, a jó mun­kához idő kell, a lassúhoz pedig még több, igy a Koppány menti városban az egészséges, gyors tenni akarás győzött, és ha késlekedik is az országgyűlés az önkormányzatok munkáját segítő törvé­nyek megalkotásával, azért a képviselő- testület tagjai léptek. Léptek, de nem vá­dolhatjuk őket azzal, hogy a gombhoz varrták a kabátot. Mindezt igazolják dr. Deák Gábor polgármester gondolatai. Kevés igazítás a modellen- Úgy érezzük, hogy az öt szakterületre osztott szakigazgatás, az úgynevezett kisvárosi modell - hatósági, műszaki, pénzügyi, művelődési, egészségügyi és sportosztály, valamint a titkárság és a le­íróiroda - egész kevés igazítással ezután is megfelelő - állítja dr. Deák Gábor, az­tán arról beszél, hogy a végleges tör­vényszabályozásig a tanácsi szakigaz­gatás érvényes jogszabályai és a józan mérlegelés alapján dolgoznak. Az önkor­mányzat az egyes szakigazgatási terüle­tek döntési körét túllépő ügyekben több­ségi határozattal dönt. A határozati javas­latokat lehetőleg többvariációs döntési lehetőséget felkínálva viszik a képviselő- testület elé, s a határozatok többségi szavazattal születnek. Az előkészítetlen, vagy döntésre éretlen határozati javasla­tokat a testület a kővetkező ülés elé kéri. Új szóval találkoztunk, hiszen eddig in­kább az „utalja" kifejezést használták a hivatali zsargonban. Lehet, hogy a ta­nácsrendszer megszűnésével eltűnik a magyartalanság a közéletből? Minden­esetre tény: jó lenne, ám ez nagyon hosz- szú időt vesz igénybe. Sokan féltik az önkormányzatokat, amiért jó néhány új, közigazgatási mun­kában kevésbé járatos állampolgár szol­gálja a település ügyét. Tamásiban a képviselők egy része az adott határozatba polgári foglalkozása szakismereteit hasznosítja, az adott terü­leten nem annyira járatosak pedig az em­beri igazságérzetük szerint szavaznak. Egy-egy határozat sorsának meghatáro­zó szereplői a szakavatott képviselők.- Tudod - összegez dr. Deák Gábor -, az öncélú átszervezéseknek nem látjuk értelmét. Egyébként pedig a folytonossá­got nehézségek árán is fenn kell tartani. Türelmesebben, gyorsabban Minden változás, minden átállás ma­gában hordozza a nehézségeket. Nincs ez másként a rendszerváltással sem. Az állampolgárok nagy része azonban nem tudja, hogy Tolna megyében például de­cemberben nagyon sok helyhatóság és intézmény fizetésképtelen lesz. Aki isme­ri a helyzetet, az vagy szidja ezért a volt tanácsi vezetést, vagy elintézi egy ismert közmondással: üres kamrának bolond a gazdája. Mások pedig bíznak a megyei támogatásban.- A lakosság egyelőre csak annyit ér­zékelhet a városházán bekövetkezett vál­tozásokból, hogy türelmesebb ügyinté­zőkkel, gyorsabb ügymenettel találkoz­nak - érvel dr. Deák Gábor. - Látványos változásokra - szépítés, építés - most nincs esélyünk, mivel anyagi lehetősé­geink korlátozottak. A város körülbelül 200 milliós költségvetését 50 milliós hi­telállomány terheli. Ennek éves adósság- szolgálata - tőketörlesztés + kamat - közel 15 millió forint. Ez majdnem olyan, mintha valakinek összekötött lábbal ké­ne úsznia. A polgármester ezután arról beszél, nem valószínű, hogy a fejlesztési keretük a jövőben meghaladja az eddigi 6-8 mil­liót, kölcsönök felvétele pedig öngyilkos­ság lenne. A városháza és intézményei működése, működtetése ebben az év­ben biztosított. A kérdés: mi lesz holnap? Más években a november már a követke- . ző év költségvetési számításainak az idő­szaka volt, jelenleg azonban semmit sem tudnak a jövő év anyagi feltételeiről. Ta­másiban feltételezik azt, pontosabban szólva bíznak benne, hogy a költségveté­sük nem lesz kevesebb az eddiginél, sőt, hozzáadódik az inflációnak a város gaz­dálkodását is sújtó összege.- Tervszerű fejlesztés helyett valószí­nű, csak hibaelhárító és karbantartó javí­tásokra szorítkozhatunk - igy a polgár- mester -, annyi bizonyos azonban, hogy minden fillérünk sorsáról tájékozódhat a lakosság. A testületi ülések - havonta egyszer tervezzük ezek megtartását - mindig nyilvánosak lesznek. A legköze­lebbi ülést december 3-án délután 5 óra­kor kezdjük... Más jellegű felelősség Aki önként vállalja a köz szolgálatát, az nemcsak jogokat kap, de kötelességei is lesznek. És, mint Exupery kishercege, ő is felelős a „rózsájáért”.- A képviselők felelőssége nagyobb és más jellegű, mint a tanácstagoké-volt - állítja a polgármester. - Régebben a me­gyétől érkezett tervutasítások helyi érvé­nyesítése, lebontása volt a feladat, „igen” vagy „nem” alapon. Mostantól - úgy hisz- szük - a helyi egyéni kezdeményezések válhatnak a testület határozatává és az apparátus munkafeladatává... Dr. Deák Gábort megválasztásának hí­rére sok régi ismerőse kereste fel azzal, hogy szakmai ismereteiket szívesen ad­ják alkalmanként társadalmi munkában a városnak. Ribányi József és Szollár György építészek, Hegedűs Gyula, Mo­hai Tibor és Csepregi Ferenc pénzügyi szakemberek mellett még többen is vár­nak szaktanácsadói feladatra. Az említet­tek és még sokan mások máris tagjai az önkormányzat mellett működő pénzügyi ellenőrző bizottságnak és a városfej­lesztő tanácsadó testületnek. A képviselő-testület első ülésén azon­nal további személyeket „sorozott be” e két bizottságba és a várható újabb ajánl- kozásokkal a képviselő-testület tagjaiból és külsősökből művelődési és oktatási, valamint szociális bizottságot is alakíta­nak...- Az indulás nehézségei nem kedvet­lenek el sem a képviselőket, sem engem - vallja a polgármester. - A „vízbefúlás” ellenszeréül az állampolgári önálló kez­deményezés beindulását kérjük, várjuk városunk polgáraitól. Így legyen. ÉKES LÁSZLÓ Amit én kérdeznék Miért nincs bevásárlóközpont Tolnán? Új sorozatot indít a Tolnai Népújság. Ezután minden szombati számunkban egy-egy olvasónk kérdését továbbítjuk az illetékeseknek és kérünk választ az önöket legjobban érdeklő témákban. Akinek közérdeklődésre számot tartó kérdése van, az telefonáljon, vagy írja meg címünkre. A borítékon kérjük feltün­tetni: „Amit én kérdeznék”.- ! ­E heti kérdésünket egy tolnai háziasz- szonytól kaptuk, akit az érdekelne, hogy miért nincs egy városhoz illő bevásárló- központja Tolnának? A településen kis boltok, régi üzletek vannak, egyik rosz- szabb állapotban, mint a másik, rendsze­resen nagy összegeket kell költeni kar­bantartásukra, felújításukra, ráadásul a város különböző pontjain helyezkednek el. Miért nem építenek a központban egy korszerű bevásárlóközpontot, olyat, ahol mindent egy helyen meg lehet vásárolni? A kérdésre a város vb-titkára válaszolt.- Jogos a felvetés, ez a kérdés évek óta szinte minden fórumon felvetődik, Tolnán - mondta Toronyi István. - A vá­ros, illetve előtte a nagyközség vezetése mindent megpróbált már, hogy egy nagy bevásárlóközpont kerüljön a település központjában kialakításra, de mindhiá­ba, mivel a kérdéstől a gazdasági szer­vek elzárkóztak pénzhiányra, és arra hi­vatkozva, hogy nem gazdaságos a nagy áruházak üzemeltetése. A 70-es évek második felében úgy tűnt, hogy mégis­csak lesz valami az üzletközpontból, mi­vel a népbolt vállalat látott fantáziát a do­logban. Erre a célra hosszú ideig fenntar­tottunk a centrumban egy telket, melyen később, - amikor a népbolt vállalat anya­gi lehetőségek hiányára hivatkozva visz- szalépett, - a helyiek által „lordok há­zának" nevezett lakóháztömb épült fel. Időközben műszaki áruházat sikerült kialakítani a városban az egykori malom épületében, így ez a kérdés megoldódott. Ami még mindig hiányzik jelenleg, az egy ruházati áruház. Ez ügyben jelenleg is folytatunk tárgyalásokat több nyugati ér­dekeltségű céggel és magánszemélyek­kel is. Talán, ha egy kicsit liberalizálódik a helyzet, végre meg tudjuk oldani a kér­dést, eleget tudunk tenni a polgárok ezen jogos igényeinek is. F. KOVÁTS ÉVA Egy kis törvényismertetés Körjegyző - körjegyzőség Mostanában gyakran lehet olvasni olyan pályázati felhívást lapunkban, amelyben a képviselő-testület - állami- és jogtudományi egyetemi, államigazga­tási főiskolai, vagy tanácsakadémiai vég­zettséggel rendelkezők közül - keres jegyzőt. Ezt a módot törvény írja elő, de érdemes megnézni, mihez kellenek az említett képesítési feltételek, mi a képvi­selő-testületek által határozott időre ki­nevezett jegyző feladata. A polgármester irányításával gondos­kodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, vezeti a hivatalt, megszervezi annak munkáját, döntésre előkészíti a polgármester ha­táskörébe tartozó államigazgatási ügye­ket, dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át. Ezenkí­vül tanácskozási joggal vesz részt a kép­viselő-testület, a képviselő-testület bi­zottságának ülésén és dönt a hatásköré­be utalt ügyekben. A jegyző köteles jelez­ni a képviselő-testületnek, a bizottság­nak és a polgármesternek, ha a dönté­süknél jogszabálysértést észlel. A közsé­gi körjegyzőségnél a körjegyző a polgár- mesterek egyetértésével nevezi ki a hiva­tal dolgozóit. Az önkormányzati törvénnyel visszaál­lították a körjegyzőséget. A törvény sze­rint ugyanis az ezernél kevesebb lakosú, a megyén belül egymással határos köz­ségek az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn. Kimondja a jogszabály azt is, hogy az ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község is részt vehet a körjegyző­ségben, a körjegyzőség székhelye két­ezernél több lakosú település is lehet. A fenntartás költségeihez az érdekelt kép­viselő-testületek a települések lakosság­számának arányában járulnak hozzá. Az ezernél kevesebb lakosú község is létre­hozhat önálló hivatalt, ha képesítési kö­vetelményeknek megfelelő jegyzőt ne­vez ki. A körjegyzőség munkájával kap­csolatos kérdésekben szükség szerint a képviselő-testületek együttes ülésen ha­tároznak. Mik lehetnek (lesznek) a fel­adataik? A körjegyző ellátja a képviselő- testületek, a bizottságok és a települések képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását. Köteles - vagy a megbízottja - minden képviselő-testületi ülésen részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni. Évente minden képviselő-testületnek be­számol a munkájáról. Köteles minden községben ügyfélfogadást tartani - he­tente legalább egy napon. Készülődés az ádventi vásárra Transzparensek, tablók születnek a vásárba irányító táblákkal í A karácsonyi várakozás, készülődés, örömszerzés ideje az Advent. Ez minden emberben másként van jelen, mindenki más módon éli meg. Szekszárdon évek­kel ezelőtt újdonságként, sikerrel álltak össze kiskereskedők és megrendezték külön-külön pavilonjaikban, de közös té­ren a karácsonyi vásárt, az Aranykapu­ban. Idén a BRILLART Reklámszervező és Dekorációs Kft. ötlete alapján ádventi vá­sár lesz a szekszárdi piactér vásárcsar­nokában. Erről lapunk olvasói már tájé­kozódhattak. A BRILLART kiállítás-ren­dező szakemberei úgy tervezik, hogy „át­varázsolják” a vásárcsarnok épületét és kivül-belül ünnepi, karácsonyi hangulat­ba öltöztetik. Pontos terv alapján alakítják úgynevezett Syma modulrendszerből a pavilonsorokat, a kereskedők egyéni igénye szerint. Olyan fény- és hangtech­nikát alkalmaznak majd, mely megterem­ti a tél legnagyobb ünnepéhez méltó légkört, atmoszférát. A vásárcsarnok zárt terében elhelye­zett, rendezett ádventi vásár széles körű dekorációs lehetőségeket biztosít, ugya­nakkor a vásárlók válogatókedvéhez is előnyösebb a szabadtéri kínálatnál. Az élelmiszertől, a divatruházaton keresztül, játékokon át, minden olyan megtalálható majd, amit ajándékozni lehet. A BRILLART természetesen számtalan apróbb meglepetést is tartogat az ádven­ti vásár idejére, ami december 4-től 23-ig lesz a szekszárdi piactér vásárcsarnoká­ban. dkj-gk Televíziósok kérése A szekszárdi ÁSZ-okért az Állami Biztosítóval Aki hallja, adja át! A Magyar Televízió fiatal tehetségeket bemutató válogató műsoráról, az ASZ- kutatóról több alkalommal beszámoltunk már. Olyan egyéniségekkel találkozhat­tunk eddig is a képernyőn, akik valami­ben különböztek társaiktól. Olyan foglal­kozást űztek, ami a hétköznapi ember szemében akár különcnek is tűnhet. Az út, amit választottak maguknak, nagyban eltér a sokak által megszokott, bejáratot­tól. Ezért állt az ügy támogatása mellé az Állami Biztosító is, amikor vállalta, hogy egy-egy város leendő ÁSZ-át me­gajándékozza egy 10 ezer forintos élet- útbiztosítással. Ehhez azonban a játékban az egész városnak meg kell mozdulnia. A szek­szárdiak figyelmét, most a november 17-i televíziós adáshoz kéri a szerkesztőség. A város lakosságától várják, olyan írásos dokumentumok, levelek, üzletrészje­gyek, elszámolások, árjegyzékek, boros­címkék, diplomák, oklevelek, vagy iro­dalmi emlékek, fotók bemutatását, ame­lyek a Szekszárdi Pinceszövetkezet mű­ködési idejére esik 1929-1949-ig. Eze­ket az emléktárgyakat, a pinceszövetke­zet egykori ügyvezető igazgatója, Nagy Ferenc várja az adás napjáig a lakásán: Szekszárd, Bezerédj utca 20/B alatt, a délutáni órákban. Telefonja: 13-724. Akinek olyan értékes dokumentum van a birtokában, amelytől nem válik meg egy percre sem és csak saját kezéből hajlandó a televízió nyilvánosságának bemutatni, akkor az megteheti az adás napján, november 17-én, 9 óra 10 perc­től 10 óráig Szekszárdon az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola aulájában. Mindennek a célja, tárgyi emlékekkel bemutatni a város múltjából egy olyan időszakot, ami valamilyen módon jellem­zi is a várost. A szekszárdi bortermelők minden bizonnyal elsőként a saját tevé­kenységükre gondolnak. A televíziós műsor szerkesztői bíznak abban, hogy sikerül felgyűjteni és bemutatni olyan mennyiségű tárgyi bizonyítékot a pince- szövetkezet múltjából, ami elegendő, hogy a város egyik ifjú polgára - ÁSZ-a - elnyerje az Állami Biztosító jutalmát. dkj Még gyűjtik az információkat a szekszárdi képviselők Terítéken a pénzügyek Ha néhol talán még imitt-amott döcög­ve, de azért elindult a megyeszékhely képvise­lő-testületének szekere - talán röviden így le­hetne jellemezni azt az ülésszakot, melyet csütörtök délután nyitott meg Kocsis Imre An­tal szekszárdi polgármester a volt oktatási igazgatóság nagytermében. A résztvevők - nem kis fába vágva fejszéjüket - tizenkilenc napirendi pont megtárgyalására vállalkoztak, pontosabban ennyi javaslat szerepelt a meg­hívón, ám az már kisvártatva kiderült, hogy a témakörök csak egy részének képesek a vé­gére járni a megjelentek. Következett mindez abból, hogy a testület tagjai szinte minden részinformációra kíváncsiak voltak, s aprólé­kos gonddal faggatták a különböző kérdések­ről az éppen soros előterjesztőt - általában a pénzügyi osztályvezetőt. Nem találkozott a képviselők igényeivel az idei év költségveté­sének teljesítéséről, a még hátralévő felada­tokról szóló beszámoló, így az elfogadott hatá­rozat értelmében azt más szempontok szerint meg kell ismételni. Jóval kevesebb gond volt az ez évre vonatkozó felújítási előirányzatok biztosításával, mely előterjesztést némi tana­kodás után elfogadták. Az ülésszak ezt köve­tően - az eljövendő munkát megkönnyítendő - a pénzügyi ellenőrző, illetve az ügyrendi és' jogi bizottságok tagjainak a megválasztásával folytatódott. Szó esett még a továbbiakban a Mártírok tere 5-7. szám alatti ingatlan kezelési költségeiről, több lakásos telkek vevökijelölé- séről, majd az idő előrehaladott volta miatt né­hány röviden megvitatható más napirendi pontról is. Érdeklődésre tarthat számot az az egyebek címszó alatt tárgyalt ügy is, amelyben közvetlenül voltak érintve a képviselők is: mint ismeretes, a Kispipa étteremben tartott össze­jövetel számláját a résztvevők együttes elhatá­rozása alapján saját zsebből, arányosan elosztva fizetik ki. Az ülésszak a jövö héten, csütörtökön, 16 órai kezdettel folytatódik to­vább ugyancsak a volt oktatási igazgatóság nagytermében - s amire az egyik képviselő nyomatékkai felhívta a figyelmet: munkaidő után és társadalmi munkában. - szá ­Úszás, összekötött lábbal

Next

/
Oldalképek
Tartalom