Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-29 / 202. szám

t 2 NÉPÚJSÁG 1990. november 29. Újra az Egzisztencia Alapról A hivatal nyilatkozik - pénz még nincs Baja térségében már van lista Statisztikai adatok az 56-os áldozatokról (Folytatás az 1. oldalról.) gyontárgyat apportként beviszik a gaz­dasági társulásba. Magyar állampolgá­rok mellett szóba jöhetnek külföldiek is, ha megfelelnek mindazoknak a követel­ményeknek, amelyeket az egyéni vállal­kozók számára előír a törvény.- A hitelképesség elbírálása szükség­szerűen mindig egy kicsit szubjektív. Lesz-e módja a jelentkezőnek, hogy több pénzintézetet is megkeressen, s végül annál kössön ki, amelyik a legtöbb hitelt adja?- Természetesen, hiszen a tervek sze­rint több, országos hálózattal rendelkező pénzintézet kap megbízást az E-alappal kapcsolatos munkákra. Miért ne választ­hatna közöttük az ügyfél? A bankok a pri­vatizációs hitelkérelem esetében egyéb­ként döntően a vállalkozás értékéből in­dulnak ki, s aszerint adják a hitelt, hogy véleményük szerint mi hozható ki a meg­vásárolt egység üzemeltetéséből. A sze­mélyes vagyonnal alátámasztott hitelké­pességet akkor vizsgálják tüzetesebben, ha további, másfajta kölcsönt is igényel a befektető.- Mi a helyzet akkor, ha a bank nem fo­lyósít annyi hitelt a jelentkezőnek, mint amennyiért a versenytárgyaláson várha­tóan megvehetné a kiszemelt vagyontár­gyat?- Erre az esetre alkalmazható egy mó­dosító kormányhatározat. Az OKFI ke­zességet vállalhat a jelentkezőért, ha szakértőink véleménye szerint a vevő eredményesen gazdálkodik majd az ál­tala megvásárolandó egységgel. Csak azt ne kérdezze, hogy erre mennyi ideje lesz a potenciális vevőnek és a mi embe­reinknek - úgy sem tudnék rá válaszolni. Hat-tíz évre - akár 50 millió- Összesen mennyi pénzt és milyen feltételeket igényelhet egy-egy pályázó az E-alapból?- A felső határ: ötvenmillió forint. A ko­Az Agrárkamara állásfoglalása: Nevesíteni a szövetkezetek tulajdonát Fontos kérdéseket tárgyalt a héten Bu­dapesten a magyar Agrárkamara. Az ott felmerülő témákról és állásfoglalásokról Szentes Nándor, a Tolna Megyei Agrár­kamara elnöke tájékoztatott bennünket. A kamara legfontosabb kérdésként tárgyalta a mezőgazdasági szövetkeze­tek átalakításának lehetséges módját. A testület állásfoglalásában megfogalmaz­ta: a jövőben a mezőgazdasági szövetke­zeteket át kell alakítani magántulajdonon alapuló szövetkezetté. A szövetkezetei pedig a tagok magántulajdonán alapuló egyéni és közös érdekeik előmozdítása céljából létrejött közösségnek definiál­ták. Ehhez azonban a téeszek vagyonát az eddig törvényben engedélyezett 50 helyett 100 százalékban kell nevesíteni. Szükségszerű a vagyonrészek korlátlan forgalmazásának biztosítása is. A földtulajdon ügyét rövid időn belül rendezni szükséges, mégpedig úgy, hogy a szövetkezeti tulajdonban lévő föl­det privatizálják. A törvényalkotás te­remtsen esélyegyenlőséget azok számá­ra, akik a földből akarnak megélni, de ne keverjék össze a reprivatizációt és a pri­vatizációt. A kárpótlást kárpótlási jeggyel lehetne megoldani, aminek anyagi követ­kezményeit az állam vállalná. Az Agrárkamara arra az álláspontra helyezkedett, hogy szükségtelen új szö­vetkezeti jogszabályt alkotni. A meglévő társasági törvényben lehet rendelkezni erről a kérdésről. Szintén nem értenek egyet az eddig működő megyei szak- igazgatási szerv helyett felállítandó föld­művelésügyi hivatal létrehozásával. A ka­mara szerint azokat a hatósági feladato­kat, amit az állam nem maga akar gyako­rolni az önkormányzatokra, valamint az Agrárkamarára ruházhatná. A testület közbenjárására azok a kis­termelők, akik igazolni tudják, hogy aszálykárt szenvedtek, célhitelt vehetnek fel az OTP-nél. A jogosultak 17 százalé­kos kamatra 10 ezer forintos alapössze­get és hektáronként további 7000-et ve­hetnek fel. - pi ­rábbi elképzelésekhez képest változás, hogy ezt az összeget akár egyszerre, akár több részletben is igénybe lehet venni, tehát a meglévő vagyontárgyhoz újabb egységeket is lehet vásárolni az E- alap segítségével. A feltételek egyébként nem változnak. Ötmillió forint hitelkére­lemig a kért összeg két százalékát kell saját erőből előteremteni. Ez esetben a hiteltörlesztés felső időhatára hat év, amelyet egy év türelmi idő után számíta­nak. Öt- és tízmillió forint között már 15 százaléknyi saját pénzforrás szükséges, nyolc évi törlesztéssel, ugyancsak egy év türelmi idővel lehet számolni. E fölött - egészen ötvenmillió forintig - a pénz egynegyedét kell letenni, a visszafizetés megkezdésére viszont már két év a türel­mi idő, s aztán tíz év alatt kell a pénzt tör­leszteni. A kamat a mindenkori jegybanki alapkamatlábak 75 százaléka. Ez most évi húsz százalék körüli összeg.- Van-e az E-alap igénybe vételekor más kiadása a jelentkezőnek?- A versenytárgyaláson - ahol a priva­tizálandó vagyontárgyat megveheti - bá­natpénzt kell letennie, amelyet elveszít, ha saját hibájából visszalép a megkötött üzlettől.- Az elmondottakból kiderül, hogy az alap - neve ellenére - nem egzisztencia­teremtő, hanem inkább erősítő. Hiszen akinek nincs pénze - ötmillió forint hitel­hez például százezer forintja - az ne szá­mítson az E-alapra.- Egy működőképes vállalkozáshoz kell némi alaptőke és komoly szakérte­lem is. Még így is bizonytalan, hogy a kis tőkéjű vállalkozók állni tudják-e majd a versenyt. Bár, a tervek szerint a jövőben befektetett pénzük felét leírhatják szemé­lyi jövedelemadó-alapjukból, a törlesztés és a hitelkamatok fizetése biztos nehéz helyzet elé állíthatja őket.- Aki mégis bele akar vágni, az hogyan kérheti e hitelt?- Az Állami Vagyonügynökség meghir­deti a privatizálásra kijelölt vagyontár­gyakat. A jegyzék alapján a befektető el­Sokan azt hitték, tréfál, amikor az ausztráliai Új Dél-Wales energiaügyi mi­nisztere bejelentette: felkérte a tárca árambizottságát, vizsgálja meg, miként lehetne az elkobzott marihuánából ára­mot fejleszteni. Neil Pickard azonban a legkomolyab­ban fejtette ki államának parlamentje előtt, hogy már régóta foglalkoztatja a ká­bítószer hasznosításának gondolata, s mivel a marihuánának rendkívül magas a dönti, hogy mit akar megvenni. Utána el­megy a kijelölt pénzintézetek egyikébe, s „hitelígérvényt” kér. Ha kevesli a neki fo­lyósítható összeget, megpróbálkozhat másik banknál, de csak egy helyről igé­nyelhet pénzt az E-alapból. Le kell tennie a szükséges saját pénzt, majd el kell mennie a versenytárgyalásra és ott lici­tálhat a vagyontárgyra. Ha megnyerte a versenytárgyalást, az E-alap „hitelígér­vényével” a zsebében visszamegy a pénzintézetbe, ahol megköti a hitelszer­ződést. Itt hangsúlyoznom kell: a törlesz­tési idők a felső határt jelentik, amelytől a bank - ha szükségesnek látja - eltérhet. Ez persze a befektető helyzetét nehezíti. Majd ha meghirdetik- A kormányrendelet megjelenését követően azonnal működik ez a rend­szer?- Sajnos, erről szó sincs! Nyomatéko­san kérek minden érdeklődőt, hogy amíg a lapokban az OKFI tájékoztatóját nem olvassa arról, hogy hol és miként igé­nyelhető az E-alapból folyósítható hitel, addig ne is próbálkozzon sem a pénzin­tézeteknél, sem pedig nálunk. Minden napilapban feltűnő helyen közzétesszük a tudnivalókat, amikor eljön az ideje. De ezt a napot most még körülbelül sem tud­nám meghatározni, mert a már felsorolt feltételek teljesítése - országos privati­zációs lista meghirdetése, bankok kijelö­lése - nem a mi feladatunk.- Mi az, amiben önök tudják segíteni - a hitel folyósításán túl - a befektetni szándékozókat?- Az egész ország területén az önkor­mányzatokkal közösen vállalkozói ta­nácsadó irodákat működtetünk. Ezeket „vállakozóházakká” szervezzük, és az ér­deklődőket tájékoztatjuk. Mindenki az igé­nyének megfelelő felvilágosításra számít­hat már a közeli hetekben, később pedig - ahogy anyagi és technikai lehetőségeink megengedik - számítógépes, országos hálózattá szervezzük majd ezt a tanácsadó szolgálatot. SCHÖFFER JENŐ hőértéke, és mert amúgy is lánghalálra ítéli a jogrend, miért ne szolgálhatna hő­erőmű fűtőanyagául. Ha zárt rendszer­ben égetik el, kevésbé szennyezi a leve­gőt, olcsóbb a szénnél, s ugyanannyi energia szabadul fel belőle. Pickard - a bejelentésétől kissé kába hallgatóságával - közölte: a bizottság megvizsgálja, mekkora átalakításokra van szükség a széntüzelésű erőművek­ben a marihuána-üzemmódra. Mindeddig szigorúan bizalmas minő­sítésű adatokat tett közzé a KSH a Sta­tisztikai Szemle ez év októberi számá­ban. A szomorú statisztika arról nyújt át­fogó áttekintést, hányán haltak meg, illet­ve hányán szenvedtek súlyosabb vagy enyhébb sérüléseket 1956. október 23-a és december 31 -e között. Az adatgyűjte­mény a dokumentumok erejével tükrözi a forradalom és szabadságharc esemé­nyeit, a forradalom konszolidáció folya­matát, majd a november 4-ét követő idő­szak hősies harcainak a krónikáját. Az ál­Elindultak a Berlinig közlekedő személyvonatok A keletnémet tartományok sztrájkoló vasutasai és a munkáltatók közötti tár­gyalásokon történt közeledés jele, hogy megszüntették a sztrájkot a vasúti sze­mélyforgalomban. így szerdán reggeltől ismét a teljes útvonalat járja végig a Bu­dapesttől Berlinig közlekedő Metropol és Hungária expressz, tehát a német vas­utasok nem fordítják vissza a szerelvényt Drezdánál vagy a csehszlovák-német határállomásnál. Amint Simon László, a MÁV Vezérigaz­gatóság üzemviteli főosztályának helyet­tes vezetője elmondta, a teherforgalom­ban változatlan a helyzet: a keletnémet tartományok vasutasai nem fogadják a tehervonatokat. Ezért szerda reggelig Magyarországon már 1100 németorszá­gi rendeltetésű vagon kényszerült vesz- teglésre. Ezeknek nagyobb része üres, a megrakottak között pedig nincs romlan­dó áru. A torlódás miatt a magyar vasút sem vesz át Németországba irányított teher­vagonokat a szomszédos államok - Ju­goszlávia, Románia és a Szovjetunió - vasútjaitól. A MÁV-nak nincs közvetlen kapcsolata a sztrájkoló vasutasokkal, s közvetve csak arról van tudomása, hogy a teherforgalomban egyelőre nem várha­tó változás. Aram marihuánából Rabár Ferenc lemond Vita a kormányon belül Mennyit bír el a lakosság?- Döntésem végleges, lemondásomat semmiképpen sem fogom visszavonni - mondotta Rabár Ferenc pénzügyminisz­ter az MTI munkatársának. A hír a Világgazdaság című napilap szerdai számában került nyilvánosságra, miszerint Rabár Ferenc pénzügyminisz­ter Matolcsy Györggyel, a Miniszterelnö­ki Hivatal államtitkárával folytatott vitát úgy kívánja lezárni, hogy távozik hivata­lából. Rabár Ferencet és Matolcsy Györ­gyöt szerdán délután, a kormányülés előtt sikerült elérni, a Parlament folyosó­ján rövid nyilatkozatot adtak az ott vára­kozó újságíróknak. Matolcsy György hangsúlyozta: nem személyes ellentétről van szó köztük, a vita szakmai jellegű. Véleménye szerint a kormány hároméves gazdaságpolitikai programjának kimunkálása, az ezt kísérő szakmai viták az ország nyilvánosságára is tartoznak. Korábban belső kormány­ügy volt a gazdasági program és a költ­ségvetés, de mivel mindenképpen a par­lament elé kerül, semmiképpen sem zár­ható ki, hogy az ezzel kapcsolatos szak­mai vita a nagyközönség tudomására jusson. Matolcsy György elmondta: csu­pán arra kíván rámutatni, hogy olyan programra van szükség, amely a piac- gazdaság gyorsabb bevezetését irá­nyozza elő. Ehhez szükség lenne az adó­rendszer összes elemének megváltozta­tására is. Rabár Ferenc az elhangzottakkal kap­csolatban úgy vélekedett: az adórend­szer átalakításához lényegesen több idő szükséges. A pénzügyi kormányzat is tervezi az adórendszer reformját, de ez nem mehet végbe kiterejdt szociálpoliti­kai vizsgálatok nélkül. Éppen ezért ilyen rövid idő alatt gyökeres változtatásra nem kerülhet sor. Arra a kérdésre, lemondása mennyi­ben érinti a jövő évi költségvetés elkészí­tését, Rabár Ferenc á következőket mondta: a helyzeten semmit nem változ­tat az, hogy ő milyen perspektívát lát az elképzelései megvalósítására -, a költ­ségvetés időben a parlament elé kerül. Addig marad hivatalában, amíg szükség lesz rá, legjobb tudása, lelkiismerete sze­rint kíván dolgozni ebben az időszakban is. Matolcsy György ellenvéleményét to­vább részletezve kifejtette, hogy a kor­mány által beterjesztendő költségveté­sen lényeges változtatásokat kell végre­hajtani, különben nem biztosítható, hogy a bevételek a tervezett mértékben fedez­zék a kiadásokat. Ezért lenne szükség az adórendszer lényeges módosítására, mégpedig úgy, hogy a személyi jövede­lemadóban, valamint a vállalkozási nye­reségadóban csökkenjenek a terhek, amit az általános forgalmiadó-emelés el­lensúlyozhatna. így a költségvetési bevételek biztosab­bá, megalapozottabbá válnának. Arról sem Matolcsy György, sem Ra­bár Ferenc nem közölt információt: ki le­het a megüresedő pénzügyminiszteri bársonyszék várományosa. Matolcsy György hangsúlyozta: neki nincsenek ambíciói a pénzügyi tárcával kapcsolat­ban. Végül arról volt szó, hogyan alakult a miniszter és az államtitkár között a mun­kamegosztás. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta: eredetileg volt egy munkamegosztás, miszerint a százna­pos progranj kidolgozása valóban az ő feladata volt" míg a hároméves program összeállítását a pénzügyi tárcának kellett elvégeznie. Ám mindkét témában a gaz­dasági kabinet volt a felelős, a pénzügy- miniszternek csupán elő kellett terjeszte­nie a jövő évre tervezett költségvetést valamint a hároméves programot, de en­nek megvitatása a gazdasági kabinet, illetve a kormány feladata. Olyan kérdés is elhangzott: ha Ma­tolcsy György ennyire nem ért egyet a pénzügyi tárca által beterjesztett és a kormány által elfogadott javaslatok­kal, miért nem mond le. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkára úgy vélekedett: szakmailag hitelesebb, ha a kormány­ban képviseli az általa jónak tartott irányt. Matolcsy György röviden beszámolt a Nemzetközi Valutaalap szakértőivel foly­tatott megbeszélésekről is. Elmondta: az IMF küldöttsége ezekben a napokban te­kinti át másodszor a kormány jövő évi költségvetési tervezetét, valamint az eh­hez kapcsolódó gazdasági programot. A szakértők álláspontja szerint a magyar gazdaságnak kemény alkalmazkodási perióduson kell végigmennie jövőre. Ez­zel a véleménnyel a magyar kormány is egyetért. A nézetkülönbségek ott fedez­hetők fel a tárgyalófelek között, hogy másként ítélik meg a lakosság terhelhe­tőségét, vagyis azt, hogy milyen mértékig tudja elviselni a lakosság az életkörülmé­nyek romlását. dozatok és a sebesültek kor és foglalko­zás szerinti adataival világos választ ad arra, hogy valójában kik is vettek részt a harcokban. Néhány tényadat á táblázatokból: 1956. október 23-ától az év végéig 19226, a harcok közepette megsérült személyt részesített kezelésben az állami egészségügyi szolgálat. Az ellátott sebe­sültek 61 százaléka kórházi ápolásra szorult, s a kórházban ápoltak 8 százalé­ka meghalt. A halottak száma Budapes­ten 1945, a vidéki városokban 557 volt. Az ismeretlenség homályából tűnt elő Aki a hírekben szerepel: John Major Vajon tudta-e Margaret Thatcher 1989. julius végén, amikor az ismeretlenség homályából kül­ügyminiszterré varázsolta elő John Majort, hogy jövendő utódját vezeti fel? Akkoriban sokan igenlő válaszra tippeltek, bár azt senki nem gon­dolta, hogy a sejtelmek ilyen hamar valósággá válnak. 1989. július25-éna46 éves, a tévénézők által szinte soha nem látott, komolynak tetsző po­litikus elismerte: meglepetésként érte Thatcher ajánlata. A dolog akkoriban úgy történt, hogy a Vaslady magához kérette a pénzügyminiszté­rium főtitkárát, s miközben teával kínálta, mellé­kesen megkérdezte, akar-e külügyminiszter len­ni. Akart. Mellesleg ha öt meglepetésként is érte az akkori ajánlat, munkatársai számára előre lát­ható volt pályafutásának felfelé ívelése. Tehetsé­gesnek, szorgalmasnak tartották, s méltányolták komolyságát, ahogyan nem könnyű feladatát vé­gezte. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy John Major pályafutásában, amelynek koronája mos­tani megválasztása a brit konzervatívok élére és ezzel egyúttal Nagy-Britannia kormányfőjévé, aligha fedezhető fel valamiféle előre elrendelt- ség. Major Bristolban nőtt fel, apja cirkuszi artista volt. Tizenhat évesen a középiskolát befejezve tanulmányait nem folytatta, majd életrajzának következő állomása a munkanélküliség tapasz­talatai után hirtelen a bankszakma lett, ahonnan az út a politikába vezetett. 1979-ben a konzerva­tívok választási győzelme hozta meg számára a képviselői megbízatást; 1983 és 1986 között ki­sebb kormányállásokat töltött be. 1987-ben nevezték ki a pénzügyminiszter fő­titkárává, ami nem volttól hálás megbízatás az ín­ségesnek számító időkben. Az ő feladata volt - Nigel Lawson pénzügyminisztersége idején, az ö helyetteseként - lefaragni közköltségeket, meg­akadályozni például a beosztásban felette álló miniszterek pazarlását. Margaret Thatcher cso­dálatát egyebek között az váltotta ki, hogy e feladatot szenvtelen szívóssággal hajtotta végre, s eközben még csak ellenségeket se szerzett. - Az emberekkel meg kell értetni, hogy miközben ma dzsemjük is van, lehet, hogy holnapra már vajra se telik - magyarázta nézeteit. A tavaly júliusi külügyminiszteri megbízatást megelőzően néhány hónapra Thatcher rábízta a pénzügyminisztérium átmeneti irányítását; nyil­ván ez idő alatt döntötte el a miniszterelnök asz- szony, hogy Major alkalmas nagyobb feladatra. A külpolitikai tárca élén nem jutott ideje, hogy a hiányzó nemzetközi tapasztalatokat megszerez­ze, ugyanis alig három hónap után a lemondott Lawson helyébe lépve átvette a pénzügyminisz­térium irányítását. Mostani győzelme már nem olyan nagy meg­lepetés. Major számtalan előnye közé tartozik, hogy már csak a nagypolitikában eltöltött vi­szonylag rövid idő miatt is kevés rossz pontot gyűjthetett eddig. Egyszerű származása miatt alkalmas a nép­vezér titulusra, s az ilyen „vérátömlesztés" ép­penséggel jót tehet pártjának.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom