Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-27 / 200. szám

4 NÉPÚJSÁG 1990. november 27. Pályázati felhívás a szekszárdi zártkerttulajdonosokhoz A szekszárdi történelmi borvidék eró­zióvédelmi rekonstrukciós beruházási munkái az elmúlt években az állami tá­mogatás megvonása következtében szü­neteltek. Az erózióvédelmi, illetve meliorációs állami támogatások felhasználását koor­dináló (felügyelő) Tolna Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági osztálya jelzése szerint 1991-től nagy valószínűséggel is­mét várható beruházási célú állami támo­gatás. Az állami támogatás mértéke - a jelen­leg érvényes támogatási konstrukcióban - a létesítmény bekerülési költségének 60%-a, a fennmaradó 40% a bekerülés saját erős része. A támogatás biztosításának feltétele - saját erős rész vállalásán túl hogy az így megvalósítandó létesítmény a víz­ügyi, műszaki követelményeknek megfe­leljen, s illeszkedjen a térség átfogó víz- rendezési terveihez. A saját erős költségrészt ez ideig teljes egészében a városi tanács biztosította, költségvetéséből, s a megvalósult létesít­mények sorrendiségét, ütemezését a re­konstrukciós bizottság határozta meg. Ha 1991-ben ismét biztosított lesz a beruházási célú állami támogatás, úgy annak a megvalósítandó létesítmények­re történő lebontását a zártkerttulajdono- sok bevonásával kívánjuk végrehajtani. A zártkerttulajdonosok bevonására a pályázati formát tartjuk a legmegfele­lőbbnek. A pályázaton részt vehetnek a főbb víz­gyűjtők, völgyek, szurdokok mellett, illet­ve közelében lévő zártkerti ingatlanok tu­lajdonosai, akik a megvalósítandó vízle­vezető bekerülési költségének saját erős részét részben, vagy egészben átvállal­ják. A benyújtott pályázatokat a rekonst­rukciós bizottság bírálja el a pályázók képviselőinek bevonásával. A bírálati alapszempontokon (vízügyi, műszaki megfelelőség, a térség átfogó vízrende­zéséhez való illeszkedés) túl meghatáro­zó a sorrendiség megállapításánál az anyagi részvállalás nagysága. A beküldött pályázatok elbírálása alapján kialakult sorrend szerint valósul­hatnak meg a pályázat tárgyát képező erózióvédelmi létesítmények, olyan számban amit az állami támogatás mér­téke lehetővé tesz. Az állami támogatás mértéke a tárgyév I. negyedévében válik ismertté. A pályázatokat a Szekszárdi Városi Polgármesteri Hivatal műszaki osztályára kérjük benyújtani, 1991. január 5-i határ­idővel. A témával kapcsolatosan részletes tá­jékoztatást a Szekszárdi Városi Polgár- mesteri Hivatal (műszaki osztálya) ad. SZEKSZÄRD, POLGÁRMESTERI HIVATAL Lopás és lélektan Lapunkban, sajnos, néhányszor már kénytelenek voltunk bizonyítani azt a nem ismeretlen tényt, miszerint a lopás nem ritka. Kezdve a mezei lo­pásnál, folytatva a zsebmetszésen át, a bolti elemeléseken keresztül, végig egy hosszú skálán. Az egyik kis szekszárdi könyvesbolt előtt munkanapokon árukínálatként több­nyire asztalon hever néhány tucat könyv. Az egyik kereskedő éppen hátat fordít, de a másik - bentről, a bolt ablakából - jól látja, hogy három ifjonc pontosan három könyvet dug a dzsekije alá és eltűnik. Legyünk pon­tosak: a Prométheusz park irányába. A könyvkereskedő nem rest, a hát­só ajtón át utánuk iramodik. Fiatal­jainkat mára parki pádon éri utói.- Nincs szerencsétek, ifjak! - mondja. - Alig, hogy meglógtatok a könyvekkel, jött két rendőr vásár­lónk. Pontos személyleírást adtunk rólatok... Előbb zavar, majd elszólás:- És feljelentettek?- Még szép? A suliban nem lesz a legkellemesebb, amikor megtudják. A feljelentést azonban még vissza­vonhatjuk...- Hogyan?- Úgy, hogy ha kiolvastátok a könyveket, besétáltok a boltba és megmondjátok, hogy Erzsi néni ké­résére mindhármat visszahoztátok és köszönitek szépen! Nem olvasták ki, nyomban vitték, így a nem akármilyen lélektani ér­zékkel rendelkező könyvkereskedő­nő learathatta kollégái bámulatát. Praxisukban még sosem fordult elő, hogy lopott árut bárki visszaho­zott volna... Sajnos máshol se. (Ordas) A munkaviszony megszűnéséről A munkaszerződés módo­sításáról szóló korábbi tájé- ■ koztatónkban utaltunk azok­ra a körülményekre, amelyek ezt a módosítást szükséges­sé teszik (vállalati átszerve­zések, egyes részlegek felszámolása stb.), nos ugyanezek a körülmények ese­tenként elkerülhetetlenné teszik a dolgo­zó munkaviszonyának megszüntetését is. Kétségtelen, hogy ez a megszüntetés az esetek többségében a munkaviszony felmondása útján történik, a Munka Tör­vénykönyve pedig általános szabályként kimondja, hogy a határozatlan időre léte­sített munkaviszonyt mind a vállalat, mind a dolgozó felmondással bármikor meg­szüntetheti. Meghatározott esetekben aztán a jogszabály megtiltja a felmon­dást, más esetekben felmondási korláto­zásokat ír elő, de mindezt a határozatlan időre létesített munkaviszonyra vonatko­zóan. Tudni kell, hogy munkaviszony határo­zatlan vagy határozott időre létesíthető, a határozott Időre létesített munkaviszony pedig a határozott idő elteltével minden különös intézkedés nélkül megszűnik. (Nem elírás tehát amikor a címben nem a munkaviszony megszüntetését, hanem megszűnését tüntettük fel.) Jó tudni azt is, hogy ha a szerződésben nincs kifejezetten kikötve a határozott ide a munkaviszonyt mindig határo­zatlan időre létesitettnek kell tekinte­ni. A határozott idő tartamát általában naptárszerűen szokás meghatározni, de meghatározható az időtartam annak a munkának a megjelölésével is, ameddig a munkaviszony tart, ebben az esetben meghatározott munkára létesített munka­viszonyról beszélünk, sőt megjelölhető a határozott idő olymódon is, hogy a mun­kaviszony a beteg, vagy más okból bi­zonytalan időre távollevő dolgozó helyet­tesítésének tartamára szól. Ismételten kihangsúlyozzuk, hogy mindezekben az esetekben a meghatá­rozott idő elteltével a munkaviszony meg­szűnik. Ebben az esetben tehát nincsenek fel­mondási tilalmak, sem felmondási korlá­tozások, hiszen felmondás sincs, nincs szükség felmondásra, a határozott idő eltelt, a meghatározott munka véget ért, a helyettesített dolgozó munkába állt a ha­tározott időre létesített munkaviszony te­hát minden külön intézkedés nélkül meg­szűnt Megjegyzendőnek tartjuk azonban, hogy ha a dolgozó a munkaszerződés­ben meghatározott időtartam eltelte után a munkája irányításával megbízott dolgo­zó tudtával egy munkanapot meghala­dóan a vállalatnál tovább dolgozik, mun­kaviszonya határozatlan időre szólóvá alakul át pontosabban a 30 napnál hosz- szabb tartamú határozott időre létesített munkaviszony alakul át határozatlan idő­tartamúvá, a 30 napnál rövidebb időre szóló munkaviszony annyival hosszab­bodik meg, amennyi időre eredetileg megkötötték. Végül utalunk arra, hogy a határozott időre létesített munkaszerződés meg­hosszabbítását a jogszabály nem korlá­tozza, azt a felek közös megegyezéssel: a jogszabályban írt kivételektől eltekintve - akárhányszor meghosszabbíthatják. A joggal való visszaélést természetesen tiltja a törvény. DR. DEÁK KON RÁD Holdtöltekor nem operál a sebész Az orvosi asztrológia ugyanolyan „fon­tos” princípiumokra épült, mint a csillag- jóslás. A Szaturnuszról például azt állítot­ták, hogy az emberben a lépet, a csonto­kat, a fogakat, az ízületeket és a testned­veket tudja befolyásolni, s ez okozza a kopaszságot is. A Jupiterhez tartozott a tüdő, a bordák, a máj, az artériák. A Mar­sé lett az epe, a vese, a vénák és az ivar­szervek. A női szervekre a Vénusz ügyelt, a Merkúré Tett az idegrendszer. A Nap kapta a látóidegeket, míg a Hold uralko­dott a has és a belek felett. A feljegyzések szerint Regiomontanus a csillagok állásából ismerte fel Mátyás makacs betegségét, s azután meg is gyógyította. Regiomontanus ebbéli ma­gyarországi működéséről már egy kor­társ, Jacobus Phillippus Bergomensis is beszámolt az 1485-ben megjelent Supplementum Chronicarum című mun­kájában. Marsilio Ficino, az ismert humanista 1489-ben Mátyásnak hosszú életet-jó­solt, de az uralkodó a jóslat ellenére a következő évben elhunyt. Az 1700-as évek elején a kolozsvári kalendáriumban ez olvasható: „Mint a múlt esztendőben Saturnus és Jupiter jó hármas fényét a gonosz aspectusok igen megzavarták, ez(ért) 1711-ben is a jó aspectusokkal ellenkezni fognak sok­féle betegségeket cousáló gonosz csil­lagzatok.” De hogy e tévtan milyen súlyos babo­naként élt még 1711-ben is, arra példa az az évi pestisjárvány idején készült egyik feljegyzés. íme: „A sebész nem jött el, azt adva okul, hogy ma holdtölte lévén, nem adhat semmi orvosságot, várjon a beteg holnapig.” A beteg akkorra sajnos elhunyt. Igaz, ha nem lett volna holdtölte, s az orvos eljött volna, ugyanez követke­zett volna be. Mária Terézia 1756. január 16-án kö­telezte a nyomdászokat, hogy az általuk kinyomtatott kalendáriumokból törölniük kell azokat a megjegyzéseket, amelyek az érvágás, a köpölyözés, a haj- és a kö­römvágás napjait írják elő. A művelődés­történészek véleménye szerint ezen a napon ért véget Magyarországon az or­vosi asztrológia. (Gazda István: Kuriózumok a magyar művelődés történetéből - Kossuth Ki­adó) Szekszárd Város Képviselő-testülete PÁLYÁZATOT hirdet hetilap indítására. A lap fő céljai:- tájékoztatás a város polgárait érintő ügyekben, a polgármester és hivatala terveiről, döntésekről, rendelkezésekről,- biztosítson fórumot a lakosság javaslatai, észrevételei közzétételére. A pályázatnak tartalmaznia kell:- a lap formátumát, terjedelmét, szerkezetét, várható költségét,- a szerkesztőség szervezetét, a kiadás éa a lapterjesztés módját és éves költségét. A pályázatot 1990. december 15-ig lehet benyújtani Szekszárd város polgármesterénél. Kesztölci habtapéták 20%-os árengedménnyel, kellékek és szerszámok 10%-os árengedménnyel KAPHATÓK. Most olcsón újjávarázsolhatja lakását kesztölci tapétával. A : % "JÓSZEftENCSÉT MTSZ KFSZ1ÖLC Tekintse meg nagy választékunkat, a legközelebbi KESZTA-KER szaküzletünk: Szekszárd, Mészáros L u. 7., Paks, Szabó Erzsébet u. 3. Telefon: 75-11-836. Viszonteladóknak 1 tekercs 230 R + áfa a KESZTA-KER Discont Áruraktárából, Kesztölc Tapétaüzem. Telefon: 33-31-750 (3) (366/40)

Next

/
Oldalképek
Tartalom