Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-27 / 200. szám

1990. november 27. Képújság 5 ^Minősültek ’90-ben A zsűri hangjaiból A hagyományőrző népi együtte­seink közül néhány most kérte mi­nősítését Erről be is számoltunk, jelezve, hogy külön-külön is szó­lunk egy-egy csoport munkájáról, életéről. Sorozatunkat a szakembe­rek véleményével indítjuk, melyet Decsen mondtak el, a minősítő be­mutató után. Vásárhelyi László, Borbély Jolán, Farkas Zoltán és Lányi Péter érté­kelte a látottakat Gyönk: Ifjúsági Német Nemzetiségi Együttes A táncegyüttesek kategóriájában érté­kelték a tevékenységüket Kiemelték a bírálók a választott út helyességét, tiszta­ságát Külön hangsúlyozták a leányok életteli táncát, színpadi mozgását maga­tartását A fiúk stílusa kevésbé érett, ki­forratlan. Az előadott táncszámok befejezetlen- sége etüdszerúvé tüntette fel a koreográ­fiát ami szerkesztésbeli hiányosságnak is tekinthető. A hangulat például nem in­dokolta a néha-néha történt kurjantást, visítást A fiúk viseletéből hiányzott a ka­lap: amiről kiderült hogy a hosszú haj miat nem használták. Le kell vágatni a vállig érő hajat mert idegen a viselettől, tánctól még akkor is ha rekonstruált viseletről van szó. A leányok egyformára tervezett és varrt ruhája uniformizált lett, ami ugyan­csak nem jellemzője a századfordulót követő első évtizedek divatjának. Kor­osztályok kisajátítottak ugyan maguknak egy-egy színt - annak idején - de más és más volt minden egyén viselete. A zenekar kitűnő muzsikája magneto­fonról szólt hangszórókon keresztül, ami csökkentett az értékéből. A táncegyüttesek kategóriájában az ezüst fokozat legfelső szintjére javasolta a zsűri a gyönkiek előadását Alsónyék: Hagyományőrző Együttes A leányok karikázója tömör énekhang­gal indult ami a későbbiekben kissé ha- miskássá vált A csárdás túlhajtott tem­pója szinte egybeolvadt a friss csárdásé­val. A legények verbunkja lámpaláztól nem lehetett teljessé. Mindaz, amit a bírák elmondtak, java­soltak az együttesnek, azért is megszív­lelendő, mert teljesen új arcokat láthat­tunk a színpadon. Egy éve alakult ez a csoport, de fel lehet fedezni egy-egy olyan táncospárt, akik az évtizedekkel korábban működő együttestől átörökölt mozdulatokkal rutinosabban éltek a színpadon. A különös gondossággal felöltöztetett leányok a lassú csárdásban is hűek ma­radtak az elődök példájához. Vigyázni kell viszont az énekléshez szükséges energiával való gazdálkodásra. A Nyéki táncok elnevezésű produkcióban volta­képpen egy sárközi csokor keresztmet­szetét adták, amire a zsűri ezüst fokozatú minősítést ítélt. Öcsény: Népi Együttes Új kenyértől új borig címmel mutatták be műsorukat. Ezzel tisztelegtek a nem­rég elhunyt Bogár István emléke előtt. A több tételből, jelenetből álló produk­cióban a logikai rend némi hiányosságot mutatott. A férfiak testtartására, színpadi mozgására nagyobb gondot kell fordíta­ni. A tánctörténeti szempontból jelentős hagyatékot híven őrzi az együttes, úgy amiként azt a harminc évvel ezelőtti Gyöngyösbokréta elnevezésű mozga­lomban táncolták, énekelték. Ezen csőr- bit mindenféle modernizálás. A pántlikás kalap szépsége és a csiz­más sarkantyú táncközbeni hasznáiata a férfiakra terelte a figyelmet, amit csak a nők hiteles öltözékének pompája feled­tetett A felhangzott dallamok a bőség zava­rát jelezték. A táncosok és a zenekar kapcsolatában az összeszokottság hiá­nya érezhető volt, ennek ellenére sikerült megvédeni korábbi arany fokozatú mi­nősítésüket Decs: Hagyományőrző Népi Együttes SzőlőÓrzés és hímző. Két, külön-külön is megkomponálható színpadi téma, az egykori hagyományokból, amit a decsiek egyszerre mutattak be. Szerencsésebb lett volna e két játékot elválasztani. Az Tv-napló Norvég est idősebb asszonyok táncából példát ve­hetnek a fiatalok, ám tudni kell, hogy nincs az a magas röptű hangulat, ami megkövetelné és megengedné, hogy a méltóságot sugárzó selyemszoknyák pörgetése során a combok is villogjanak. Nem csupán méltatlan a viselethez, de túl lép a jó Ízlés határán is. A férfiak bátortalan, gyenge ének­hangja a látványt is gyengítette. Semmi nem indokolja éppen a decsi együttesnél, hogy más tájegységek tán­cait adják elő, amikor olyan gazdag a Sárköz felgyújtott, lejegyzett táncanyaga, karikázótól a verbunkig. Dicséretes a több nemzedék színpad­ra állítása egy időben, de kinek-kinek meg kell találni a pontos helyét, szerepét. Ez vonatkozik a felhangzó dalok váloga­tására is. Az együttes ezüst fokozatú mi­nősítést kapott. Aparhant: Székely Hagyományőrző Együttes Nem a szokványos lakodalmast mutat­ták be. Sok-sok új gondolattal, formával jelentek meg. Szertartásos, szép tartá­suk mögött jó tánctudást is fel lehet fe­dezni, különösen a silladri igazolja ezt, némi felhanggal. Az egészen apró gyerekek színpadra állítása nagy kockázatot jelent, mert köny- nyen puszta dekorációkká válnak és el­takarnak fontos hiányosságokat. Az aparhanti együttes éppen a jó példát mondhatja magáénak e vonatkozásban. Kezdő csoportról van szó, de látni le­het, hogy határozott, pontosan jelölt cél felé haladnak, jó példát követve. Ezért kaptak ezüst fokozatú minősítést. Bogyiszló: Népi Együttes Vitára adhat okot, hogy létezett-e Bo- gyiszlón pásztortánc, ennek ellenére az együttes hitelesen, a magáénak vallva, tudva adta elő. Az arany minősítésük megvédéséért léptek színpadra. Ezért a felelősség is nagyobb volt. Talán ez okozott izgalmat, ami miatt például a pásztortáncnál felso­rakoztatott, bemutatott rekvizitumok, kel­lékek funkciót vesztettek. Viszont a ter­mészetes szövegmondás, a túlzásoktól mentes előadásmód ahhoz a sikerhez juttatta az együttest, amellyel korábbi mi­nősítésüket védhették meg. * A minősítő est igazolta, hogy érdemes hosszú estéken keresztül izzadsággal, fáradsággal, sok-sok kellemetlenséggel is járó munkát végezni, mert szépség születik, ami átsugárzott ezekben az ün­nepi percekben. DECSLKISS JÁNOS Norvégiát számunkra elsősorban Ibsen és Grieg neve jelenti, a képzőművészet­ben járatosak természetesen ismerik Ed­vard Munch nevét, akinek munkássága nagy hatással volt az európai művészetre. Figyelmet érdemel a középkori építészet is, a trondhjemi dóm a norvég gótika fő műve, de jelentősek a viking emlékekben gazdag fatemplomai is, melyek közül a borgundit emlegeti a művészettörténet. A norvég irodalom másfél évezredet ível át a ruhakövetőktől napjainkig, s Ibsen mel­lett világirodalmi jelenség Björnson és mindenek előtt Knut Hamsun. Van tehát mit megismerni, kár hogy sok mindennel adós maradt a norvég est, amelynek forgatókönyvírója, szerkesztő­je, műsorvezetője, a végén főszereplője Kudlik Júlia volt. Nagyobb körültekintés, főleg jobb tájékozottság kellett volna, meg riporteri lelemény, mert bizony sok volt az üresjárat, de még az unalom is. Norvégiát illetően nem az érdekes, hogy mennyire hasonlít a világ többi részéhez, azt is tudomásul vesszük, hogy a műsor­vezető fatányérost eszik, de inkább azt szerettük volna látni, miben különbözik ez az ősi, gazdag történelmű föld másoktól. Az est ezt Ibsenre bízta, A tenger asszo­nyának filmváltozatára, aminek főszere­pét a jelentős színésznő, Liv Ullmann játszotta. Ibsennel kapcsolatban általában a Peer Gyntöt szokták idézni, de kérdés, valóban ez-e legjelentősebb drámája. Vele kezdő­dik a modern színház, A vadkacsa, a Hed- da Gabler, a Rosmersholm - s lehet még sorolni - nem kerül le a színpadról, amíg színház lesz. A tenger asszonya is a fő művek közé tartozik, bár szövése lazább, világa líraibb. A Nóra problémája kísért benne, a nőemancipáció gondolata, s Eli- da, a tenger asszonya csak akkor szaba­dul fel igazán, amikor szabadon választ­hat. Boldog befejezés, közben Elidának meg kell küzdenie ifjúsága vibráló emlé­kével, az ismeretlen tengerésszel, aki hosszú évek múltán is jegyesének tartja, de alakja elmosódott, ködszerű, talán csak a képzeletben él. A film csodálatos tájak között idézi fel az Ibsen-dráma világát, de az eredeti hoz­zám közelebb van: a film szükségszerűen kitágítja a szint s ezzel - ebben az esetben erre gondolhattunk - lazítja a szerkezetet, ami Ibsen darabjainak jellemző tulajdon­sága. Csupa jó színészt láttunk s azt is megfi­gyelhettük, hogy szülőföldjén hogyan játsszák Ibsent. Jól, nagyon jól. Egy ide­gen így hallgatja magyar előadásban Bar­tók zenéjét, mert állítólag csak ez lehet autentikus. De azért ez nem biztos. Az erkölcs körül Csak felnőtteknek készült a Nagy ma­gyar pornográfia, következésképp éjfél tájban vetítették, s így kevesen látták, pe­dig volt tanulsága jócskán. Időnként viták­ról olvashatunk, tudós és nem is olyan tu­dós elmék azt firtatják, mi a különbség az erotika és a pornográfia között, de ez az elmélet, gyakorlati jelentősége nincs. Közben virágzik az éjszakai ipar, a jelek szerint ebben már elértük Európát. Az em­ber számoljon a tényekkel, én például azon sem ütköztem meg, amikor Rómá­ban a Szent Péter téren, a pápai lakosztály közelében az újságárusnál egymás mel­lett láttam a hitbuzgalml és a pornólapo­kat: az üzlet üzlet, a vevőt ki kell szolgál­ni. Azon is felesleges borongani, hogy a pesti éjszakában jócskán vannak pénzért kapható lányok, s vannak bizonyos exklu­zív intézmények is, amelyekben a szerel­mi ügyletek „kulturált körülmények” kö­zött lebonyolíthatók, amint mondani szok­ták. Amint a filmben láthattuk, egész csi­nos üzemek, igaz, áruk is borsos, no de aki muzsikáltat, fizessen. Az inkább hu­moros, hogy az egyik bordélytulajdonos „inteligencia vizsgának” veti alá a lányo­kat, a másik pornókiadványok mellett val­lásos lapokat ad ki, az egyik a Glória, a másik, ha jól emlékszem, a Hit és erkölcs. Na ja, az üzlet. Azon sem ütköztem meg, hogy az egyik masszázsszalon tulajdonosa azzal kérke­dett, intézményét kormánytagok is láto­gatják, Istenem, miért ne, ezt ne kérjük számon tőlük. Azon viszont igenis megüt­köztem, hogy a lányok havi fizetése mind­össze 5600 forint, pontosan annyi, ameny- nyita vendég egy órai szórakozásért fizet. Ez bizony olyan fokú kizsákmányolás, amilyenről Dickens regényeiben olvasha­tunk. De sebaj, a vendég borravalót is ad, a lányok bugyijába csúsztatja a bankót, ez a szokás, jobb helyeken mindenképp. S ki tudja mindezt megfizetni? Hajaj, mondta az egyik tulajdonos, van aki 50-60 000 forintot is elver egy éjszaka, mert tetszik tudni, sokan vannak, akik nem tudnak mit csinálni a pénzükkel, meg nem is akarják, hogy lássák, mennyi van nekik, az ilyen helyeken viszont feltűnés nélkül költekezhetnek. Nem firtatom, honnan van nekik, ez má­sok tiszte lenne. De az erkölcs valahol mégiscsak itt kezdődik, s a kívülálló, aki azon töpreng, hogy vegyen-e tíz deka vajat, arra gondol, ugyan már milyen ki­emelkedő munkát végeznek azok, akik ilyen bért kapnak. CSÁNYI LÁSZLÓ Rendhagyó továbbképzés Esős, borongós őszi éjszakán indult szakmai továbbképzésre a Tolna megyei történelemtanárok egy csoportja az EK- HO Utazási Iroda autóbuszával. Takács Istvánná, a megyei szaktanácsadó igen sokat ígérő programot tervezett Utunk célja Bécs volt ahol elsősorban a ma­gyar vonatkozású emlékekkel akartunk megismerkedni. A hosszadalmas határ- átkelés után késve érkeztünk az osztrák fővárosba. Vendéglátóink kitartóan vára­koztak ránk. Az Ausztriai Magyar Egyesületek Köz­ponti Szövetségének főtitkára. Deák Er­nő fogadott bennünket és a Szent István Otthon előadótermébe vezetett, amely a hajdani bécsi magyar testőrség palotájá­nak közelében található. Történész ven­déglátónk arról tartott előadást, hogyan látják Ausztriában a magyar történelem két nevezetes fordulóját: az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot vala­mint a kiegyezést A színvonalas elő­adást vita, majd beszélgetés követte. Az utóbbira már egy másik teremben került sor, ahol fogadást adtak tiszteletünkre. Szendvicsekkel és süteményekkel meg­rakott asztalok mellett folyt a további ta­pasztalatcsere, kisebb csoportokban. Amikor a szíves, magyaros vendéglátást szerettük volna megköszönni, nem talál­tuk az otthon vezetőjét, mert közben sze­rényen, észrevétlenül hivatalába távo­zott. Az ebédnek is beillő étkezés után Ayk- ler Zsigmond idegenvezető kalauzolásá­val tekintettük meg Bécs nevezetessé­geinek egy részét. Ö is reggel óta várt bennünket, meghallgatta az előadást és a vitát is, majd fáradhatatlanul rótta a vá­ros utcáit, hogy minél többet tudjon igen szakszerűen bemutatni. Láthattuk töb­bek között Széchenyi szülőházát, a Mű­vészettörténeti Múzeumot (benne a nagyszentmiklósi kincseket), a Habsbur­gok sírjait a kapucinusok templomának kriptájában, a Burg különböző épület­szárnyait A lelkes vezetés lendületét az sem törte meg, hogy közben egyre sűrűbben esett az eső. A Bécsre leszálló este élményekben gazdag, ismereteinket sok ténnyel, ösz- szefüggéssel bővítő nap befejeztét jelen­tette számunkra. Ezeket az új tapasztala­tokat rendezgettük magunkban hazafelé az autóbuszon, amelynek költségeit a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet fizette. KOVÁCS JÁNOS ILLYÉS GYULA GIMNÁZIUM Az Iparművészeti Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Intézet, Kaposvár az iparművészeti szakközépiskola iránt érdeklődő általános iskolai tanulók részére 1990. november 30. és 1991. február 15. között 10 foglalkozásból álló felvételi előkészítő tanfolyamot indít Helye: Iparművészeti Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Intézet, Kaposvár, Szántó I. u. 11. Tel.: 21-344, 15-949 Időpontok: - péntek du. 15-19 óráig (közelben lakók részére)- szombat de. 9-13 óráig (távolabb lakók részére) A tanfolyam önköltséges, a részvételi díj 1200,- Ft. (7) Pályázati felhívás A KIPSZER Tűzihorganyzó és Vasszerkezetgyártó Vállalat, Dombóvár pályázatot hirdet igazgatói munkakör betöltésére. Az igazgatót a közgyűlés 5 éves időtartamra választja. Alapbérének és juttatásainak megállapítása a hatályos jogszabályok alapján történik. A 120 főt foglalkoztató vállalat fő tevékenysége tüzihorganyzás és acélszerkezet-gyártás. Az igazgató fontosabb feladatai:- a vállalat működőképességének és hatékony gazdálkodásának fejlesztése, a pénzügyi stabilitás biztosítása- a piachoz alkalmazkodó vállalati magatartás erősítése- a vállalat szakmai és technikai színvonalának folyamatos emelése- korszerű szervezeti forma kialakítása A munkakör betöltésének feltételei:- szakirányú egyetemi végzettség- 50 év alatti életkor- 10 éves szakmai, 5 éves vezetői gyakorlat- büntetlen előélet A pályázat tartalmazza:- az iskolai végzettséget igazoló okirat másolatát- részletes, kézzel írt szakmai önéletrajzot- a feladata ellátására vonatkozó vezetői koncepcióját. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent a környezetvédelmi feladatok megoldásában való jártasság. A pályázat benyújtásának határideje: 1990. december 15. A pályázatot kérjük ajánlott levélben postára adni, vagy személyesen benyújtani, és a borítékon jól láthatóan . feltüntetni: „Pályázat” Cím: KIPSZER Tűzihorganyzó és Vasszerkezetgyártó Vállalat 7200 Dombóvár, Köztársaság u. 28. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást nyújt: Puchner Ferencné Tel.: 74/66-633-17 A pályázat eredményéről levélben értesítjük a pályázókat. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom