Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-12 / 187. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. november 12. Emlékművet állítottak: Németkéren, Nakon, Simontornyán Legyen béke a nemzet lelkében (Folytatás az 1. oldalról.) lágháborúban elesett áldozatokra, a hadifogságban elhunytakra emlé­kezve a naki emlékművet, melyet dr. Végvári Tibor katolikus plébános szentelt fel. Az avatóbeszédet Erdős László ezredes, az emlékbeszédet Nyirádi Vince, az emlékműszervező bizottság elnöke tartotta vasárnap délelőtt. Simontornyán ugyancsak Erdős László ezredes avatóbeszéde után került sor az emlékmű leleple­zésére, melyet Pál József és Fried Vilmos katolikus plébánosok szen­telték fel, Tarkó András református lelkész áldotta meg a monumentu­mot. A gyertyák a két háború halot- taiért, a zsidó és a polgári áldozato­kért lobogtak, majd a jelenlévők el­helyezték a megemlékezés koszo­rúit és a kegyelet virágait. d. e. - kpm Emlékbeszédet mondott Erdős László ezredes, a II. világháború Tol­na megyei halottaiért alapítvány ku­ratóriumának elnöke, Karl Haus­mann, Németkér testvérvárosának, Büchenbachnak a polgármestere, végül Bakos Batu, Németkér polgár- mestere. Jelen volt Theodor Zens, a pécsi német konzulátus konzulja, számos NSZK-ban élő hajdani né­metkéri lakos, Büchenbach város la­kói. Az ökumenikus istentisztelet előtt a temetőben a húszévesen el­esett hős, Zolnay Sándor sírjára he­lyezett koszorúk, virágok ugyanazt jelképezték, amit az emlékmű lábá­hoz helyezettek: hogy legyen béke a nemzet lelkében. A felemelő ünnep­séghez hasonló rendezvény kereté­ben avatták fel az első és második vi­Emlékezés Zolnay Sándor sírjánál Ökumenikus istentisztelet a németkéri háborús áldozatok emlékére Horn Gyula: szövetség csak a baloldali pártokkal (Folytatás az 1. oldalról.) A kongresszuson egyébként a szociál­demokrata pártok delegációi is jelen vol­tak, közülük az MSZDP képviselőivel tár­gyalt Horn Gyula pártelnök is. Tájékozta­tást kapott az MSZDP nehéz helyzetéről és szó volt az együttműködés lehetősé­geiről, ami elől természetesen nem zár­kóztak el a szocialisták. A kongresszus harmadik napján fo­gadták el az „Álláspontot” című doku­mentumot, amely hét pontba foglalja, hogy a szocialisták szerint melyek ma Magyarországon a legsürgősebb tenni­valók. Gazdasági összeomlás, káosz fenye­geti az országot. Megakadályozása ér­dekében félre kell tenni az önös párt­szempontokat, minden társadalmi erő összefogására van szükség. Gátat kell vetni az infláció elszabadulásának. Fel kell számolni a legfőbb veszteségforrá­sokat, át kell alakítani az elavult gazdasá­gi szerkezetet, meg kell szüntetni az ál­lam túlköltekezését. Az eredményes vál­lalkozást nem korlátozó, de szigorú pénzpolitikára van szükség. A közelmúlt drámai eseményei - mutat rá a továbbiakban az állásfoglalás - arra figyelmeztetnek, hogy a munkavállalók, a munkáltatók és kormány konfliktusait csak folyamatos érdekegyeztetéssel le­het feloldani. Éppen ezért a vállalatoknál, ágazati szinten és országosan egyaránt meg kell teremteni az érdekegyeztetés intézményes rendszerét. Hazánk gazdasági, társadalmi és mo­rális válságban van. A válság még kezel­hető. A lakosság nagy része kiábrándult, de bizalma még visszaszerezhető. Gyor­san és együtt kell cselekednünk. A szo­cialisták készek erre - hangoztatja végül az állásfoglalás. Horn Gyula zárszavában kifejezte meggyőződését, miszerint ezen a kong­resszuson az MSZP nemcsak talpra állt, hanem ki is egyenesedett. Kitért azokra a félreértésekre, amelyek az MSZP és az SZDSZ esetleges szövetségére utaltak. Kijelentette a pártelnök, hogy erről szó sincs, a szocialisták szövetséget csak a baloldali pártokkal tudnak elképzelni, de azokkal is csak olyan kapcsolatot, amelyben megőrzik a párt önálló arcula­tát, szuverenitását. Emellett azonban Horn Gyula minden más pártnak, szerve­zetnek és mozgalomnak érdemi kapcso­latépítést ajánl valamennyi olyan kérdés­ben, amely a nemzet, a társadalom érde­két szolgálja. Végül közvetve utalt Pozsgay kilépésé­re és arra, hogy esetleg érhetik más veszteségek is a pártot. Ennek ellenére meggyőződése, hogy az MSZP mind na­gyobb erőt képvisel és mind teljesebb befolyásra tesz szert az országban - mondotta. Lengyel pártvagyon A Lengyel Szociáldemokrata Párt nyi­latkozatban tiltakozott az ellen, hogy a szejm megszavazta a Lengyel Egyesült Munkáspárttól örökölt vagyonának el­kobzását. A nyilatkozat szerint ezzel a jogot felál­dozták a politikai harc oltárán. Politikai bosszú ez, amely kollektív felelősséggel sújtja a baloldali embereket a múltért. Ve­szélyes precendenst teremtettek ezzel az aktussal, amely a politikai pluralizmus szelektív alkalmazásával próbál kiszorí­tani a politikai életből egy ellenzéki pár­tot. A párt leszögezte, hogy e kísérlet nem fog sikerülni. Felhívta tagjait és szimpati­zánsait, hogy a nehezebb körülmények között is folytassák munkájukat a de­mokrácia, a reform és a dolgozók érde­keinek védelmében. Szekszárdi Néptáncfesztivál Ördöngös füzesi, gyimesi, mezőföldi táncok - és verbunk Nívódíj - a legjobbaknak A barcsi Boróka Néptáncegyüttes dél-alföldi táncokat adott elő Bányaipari független érdekvédelmi tömörülés alakult Érdemben foglalkozzanak a bányászokkal is! (Folytatás az 1. oldalról.) A tizenkét benevezett együttes közül kettőnek nem felelt meg az időpont, igy nem jöttek el a pécsiek és a mosonma­gyaróváriak. De gyönyörködhettünk néptánckincsünk válogatott szépségei­ben a barcsi Boróka Táncegyüttes, a bu­dapesti Bihari János Táncegyüttes, a Ba­dacsony Táncegyüttes, a székesfehér­vári Alba Regia Táncegyüttes, a dunaúj­városi Vasas és tatabányai Bányász Táncegyüttes, az Ajka és a hazai színpa­don föllépő szekszárdi Bartina, valamint a Szlovákiából érkezett nagyidai llosvai Selymes Péter Táncegyüttes előadásá­ban. Az ünnepélyes megnyitót délelőtt és délután versenyműsor követte szomba­ton a Babits művelődési központban, majd este gálaelőadás, melyen a bada­csonyiak somogyi és székelyföldi, a tata­bányaiak ördöngös füzesi, gyimesi tán­cot, verbunkot, a szekszárdiak mezőföldi és kutasföldi táncokat, a pestiek a Galgai dalok és Kőműves Kelemenné mellett magyarszováti táncokat mutattak be, a csehszlovákiai vendégegyüttes pedig Kötődés című táncával lépett a közön­ség elé. Vasárnap szakmai tanácskozás előz­te meg a díjkiosztó ünnepséget, melyen a Bihari János Táncegyüttes 8000, a nagyidai llosvai Selymes Péter Tánc- együttes 6000, a székesfehérvári Álba Regia Táncegyüttes 6000, a szekszárdi Bartina 6000, illetve az Alba Regia Tánc- ' együttes zenekara 4000 forint értékű ní­vódéban részesült. A szerzői, koreográ­fiái díjak: Foltin Zoltán (Bihari János Táncegyüttes) a Galgai dalokért, Farkas Zoltán (Bartina) a mezőföldi táncokért, Péter Zsolt az llosvai Selymes Péter Nép­tánccsoport művészeti vezetője pedig a Kötődések című táncért 4000 forint érté­kű nivódíjat kapott. Dr. Kardos László, a zsűri elnöke ké­résünkre így összegezte a rangos talál­kozó tanulságait:- Mindenképpen azzal kell kezdenem, hogy kellemes élményekkel, számos kiugró szakmai teljesítménnyel találkoz­tunk, ami a néptáncmozgalom vitalitását bizonyítja kétségtelenül, noha ismertek az igen nehéz és egyre romló körülmé­nyek, melyek közt az együttesek igye­keznek fenntartani magukat. Látván a lelkes, jól felkészült fiatal közösséget, fölmerül a kérdés: szabad-e ezeket tár­sadalmunknak, akár a jelenlegi körülmé­nyek között is, mostohagyerekként ke­zelni, esetleg elengedni, hiszen vannak ilyen példák... Itt nem hobbiról van szó, hanem emberformálásról, az identitástu­dat erősítéséről, s minden, ami a fiatalsá­got illeti a jövő záloga is. Az együttesek példás fegyelemmel tettek eleget a fesz­tivál kiírásának, ami önmagában véve kü­lön is öröm, felsorakoztak a verseny­programban a nyugati dialektus, ezen belül a Dunántúl értékes, szép tánpha- gyományai. Természetesen adódtak színvonalbeli különbségek az együtte- ^ sek között, ami véleményem szerint első­sorban arra vezethető vissza, hogy mennyi ideje működnek, hol mentek vég­be jelentős generációváltások. No és természetesen a szakmai vezetők vezetői gyakorlata is tükröződött a produkciók­ban. Ami pedig a közönséget illeti, egy bizonyos: valamennyien gazdagabbak lettünk. d.e.-kpm (Folytatás az 1. oldalról.) A bányaipari független érdekvédelmi tömörülés létrehozására - mint Kiss Ist­ván az alakuló ülés levezető elnöke meg­nyitóbeszédében kiemelte - azért került sor, mert a bányászok úgy érzik, a „hiva­talos” szakszervezet nem képviseli meg­felelően érdekeiket. Annál inkább sem, mert szerintük a munkahelyeken még nem történt meg a rendszerváltás, helyén van a régi pártállamot kiszolgáló gazda­sági és szakszervezeti vezetés, érdekeik egybefonódnak. A tömörülés létrehozá­sától nemcsak a munkahelyi érdekvé­delmi kérdések jobb megoldását várják Terméskiesés esetén (Folytatás az 1. oldalról.) A kezdeményezés hátterében az áll, hogy az új csődjogi szabályozás meg­szünteti az állami szanálás intézményét, s ezzel megszűnik az elemi károk, vagy kedvezőtlen időjárás, például aszály miatt bekövetkező terméskiesés állami pénzügyi rendezésének lehetősége is. A MOSZ az illetékes pénzügyi és föld­művelésügyi szerveknél már tiltakozott az állami szanálás megszüntetése miatt és az ellen is szót emelt, hogy az elemi károk biztosítása profitérdekeltségű és a szövetkezetektől idegen biztosítótársa­ságokhoz kerüljön. A termelői közössé­gek védekezési módozatainak taglalása során jutottak el az érdekvédelmi szerve1 zetek szakemberei arra a felismerésre, hogy a szövetkezetek kölcsönös támo­gatási alapjának keretében külön Jöve­az alapítók, hanem azt is: más érdekvé­delmi szervezetekkel közösen fellépve érjék el, hogy a kormány érdemben fog­lalkozzon a bányászat gondjaival. Az ágazat szerkezetátalakítási programja ugyan már elkészült, de még mindig nincs a gazdaság egészét átfogó ener­giapolitikai koncepció, amely nélkül a bányászat jövőjét sem lehet meghatároz­ni. A tömörülés alakuló ülésén lezajlott vi­tában a résztvevők úgy foglaltak állást, hogy az ágazat egészét érintő nagy hor­derejű kérdésekben természetesen együtt kívánnak majd működni a Bánya­ipari Dolgozók Szakszervezetével. delemkockázati Alapot kellene létrehoz­ni és szükség lenne saját biztosítótársa­ság alapítására is. A kockázati alapot a termelők adnák össze a nem adózott eredményből és ezeket az összegeket költségként számolhatnák el. Ily módon átmenetileg adómentes lenne ez a pén­zalap - ami kétségkívül az állam számára bevételkiesést jelentene - ám akkor, amikor az alapból az érintettek kiveszik majd a szükséges összegeket, támoga­tásra vagy hitelként, az adó befizetése időszerűvé válna. A MOSZ véleménye szerint ez a meg­oldás zökkenőmentesen léphetne az ál­lami szanálási rendszer intézményének a helyére. A pótlása alapvetően fontos, hi­szen hazánk aszályra hajlamos klimati­kus viszonyai közepette a mezőgazdasá­gi termelés az átlagosnál nagyobb koc­kázattal jár. Az AustriaLotto nyerőszámai A Lottó Unió Kft. tájékoztatása szerint a 45. heti játékhét eredményei a kővetkezők: leadott szelvény összesen 3 436 879 darab, ez 142 489 727 shilling AustriaLotto fogadási díjat jelent. A teljes AustriaLotto nyereményösszeg 93073 870 shilling, ebből a hatosra 43202465 shilling jut. Az eheti nyerőszámok a következők: 2, 6,17,21,30,43, a pótszám: 45. A teljes joker fogadási díj: 27 576 820 shilling; ez az első nyerőosztály a joker 4136 523 shillinggel való dotá­cióját jelenti. Az eheti jokerszám a következő: 367 438. / Aszály, elemi kár - saját biztosító

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom