Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)
1990-10-31 / 177. szám
2 NÉPÚJSÁG f. 1990. október 31. így látja az alkotmányjogás; A benzincsatában veszélybe került a jogállam Úgy tűnik, mintha egy régi közjogi hagyomány, az Aranybulla már sokszor - utoljára a kiegyezéskor - hatálytalanított hires ellenállási záradéka kelt volna életre az elmúlt hét végén az eltorlaszolt utakon. Az Aranybulla, ismerte „szerződésszegés” esetén a hatalommal való szembenállás közjogi fogalmát. A 31. cikkely sokat idézett 2. paragrafusa mentességet biztosítva, azért adta meg az akkori „polgároknak” az ellenállás jogát, hogy ők „a királyoknak minden hűtelenség szégyen vallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mindörökké”. A modern alkotmányok általában nem ismernek ilyen, a természetjog által is vallott lehetőségeket, feloldásokat, sőt inkább a jogok határainak kicövekelésé- re törekszenek. A hatalommegosztás elvére, a fékek és egyensúlyok rendszerére épülő modern demokráciákban nincs szükség a zsarnoki hatalom ellen szóló ellenállási záradékokra. Hatályos közjogunk nem ismert ellenállási jogot, bár a politikai karakter-hagyományok minden bizonnyal örökletesek. Márpedig ha ilyen jogi tétel nincs, az alkotmányjog nézőpontjából egy tény van: alkotmány-és törvénysértés történt. Mentesítő jogi rendelkezés hiányában tehát nem a legszerencsésebb „polgári engedetlenségi mozgalomként” értékelni a történteket. Az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok ugyanis a társadalom valamennyi szervezetére, minden állami szervre és állampolgárra egyaránt kötelezőek. (Vö. Alkotmány 77. paragrafus (2) bek.) Hol sérült meg a jogállam? Több síkon! Megsértették a gyülekezési jogot az ellenszegülési mozgalomban részt vevő állampolgárok és érdekképviseleti szervezetek azért, mert közterületen a bejelentési kötelezettség elmulasztásával gyülekeztek, amit egyébként szinte valamennyi európai alkotmány megkíván, illetve szankcionál. A blokád során leginkább az a klasszikus rendezőelv tört darabokra, miszerint a jogok gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Márpedig a blokád mindenekelőtt más állampolgárok mozgásszabadságát sértette. A blokád alatt voltak olyan, a szervezők kezéből kicsúszó pillanatok, amikor reális veszély volt a társadalmi anarchia, amely magával hozhatta volna akár a szükségállapot bevezetését is. Megsértette a jogállamot a közhatalom is, mert - egyébként vitathatatlanul bölcs politikai megfontolásokból - nem tett eleget törvényi kötelezettségének, sőt, nyilatkozataiban lefegyverezte önmagát. A jogállamhoz való zavart viszonyt jelző, szereptévesztő nyilatkozatok hangzottak el. A független rendőrszakszervezet, illetve a fővárosi rendőrfőkapitány nyilatkozata humánus ugyan, de félreteszi a törvényt; az államfői nyilatkozat, amely jó szándékú, részben elvonja a kormány hatáskörét; a kormány nyilatkozata büntetlenséget ígér, holott ez az igazságszolgáltatás hatásköre lenne; a legnagyobb ellenzéki párt nyilatkozata, amely jogosnak tartja a megmozdulást; a kormánypárt tüntetésre hivó, a tömegkommunikációban elhangzó nyilatkozata. Persze, kétségtelen, hogy az ügynek legalább annyi politikai és morális, mint jogi összefüggése van. Ez a meghason- lás lehet a magyarázata a szerepzavarnak is. A mélyebb politikai összefüggések köréből csak egy észrevételt: a civil társadalom hézagairól tudósító első nagy társadalmi visszajelzés, az önkormányzati választások után most derült ki a második nagy hiány, a kialakulatlan érdekképviseleti rendszer, a kiépítetlen érdekegyeztetési mechanizmus. A túlpár- tosodás, s az ezekre épülő kormányzás mindaddig elnyomta, felfalta vagy nem vette komolyan ezeket a fontos, a társadalmat összetartó szerveződési elveket. Ez pedig már az új politikai elit felelőssége is. Ami a moralitást illeti, kinek-kinek pártállása, világnézete döntötte el, hova állt, kinek adott igazat. Sokszorosan kettészakadt az ország, van bizalomhiány és megértő bizalom, ezt tükrözte vissza a válságot értékelő parlamenti vita is. De amíg a politikai és a morális igazság többféle lehet, a jogi igazság egy és oszthatatlan, és ezeket a nézőpontokat nagy hiba lenne összekeverni. A törvényt, amig az hatályban van, tisztelni kell. Ha nincs bizalom a kormány iránt, tőle a bizalmat alkotmányos úton szokás megvonni, s alkotmányos úton lehet azt esetleg szélesebb, koalíciós alapokra helyezni. Ha nem jók az erre szolgáló alkotmányos eszközök, akkor a törvényeken, az alkotmányon kell változtatni. A kormányok persze a láthatatlan alkotmányok alapján, jogállamon kívüli eszközökkel is megbuktathatóak, lemondathatóak, térdre kényszeríthetőek. Ismer a történelem ilyen, a társadalmi energiák kiszabadulását követő példákat is, igaz nemegyszer az ország ment rá. A jogállam társadalmi szerződés és ez a feszült októberi hétvégén felbomlani látszott. A kiváltó okok elemzése, a tanulságok levonása mellett nem szabad humánumból, tapintatból agyonhallgatni a „precedens” jogszerűtlenségét. A jogállamon túli mezőkre lépve olyan precedensjött létre, amelynek következményei beláthatatlanok. A jogállam és a társadalmi béke alapját ugyanis a törvények tisztelete és mások jogainak tiszteletben tartása képezi. Ha jogállamban élünk, ahol a törvényeket politikai megfontolásokból nem teszik félre - márpedig most sokszorosan ez történt -, létrejöhet a társadalmi béke és bizalom. Ellenkező esetben aligha. KUKORELLI ISTVÁN Vandalizmus Sajnos, nem először kell szóvá tenni, hogy fizikailag erős, szellemileg azonban ugyancsak fejletlen vandál(ok) megcsonkították a Sajtóház előtt lévő zenélő kutat. Az ember dühében nem is tudja, minek minősítse az ilyen cselekedetet, jó-e rá egyáltalán a vandalizmus kifejezés, mert ez a tett a szellemi toprongyot is igazolja. Hja, igaza volt Csokonainak: ...„Kanász marad, kinek a nevelője kanász...” Mivel mindezzel még nincs elintézve a dolog, kérdezem: ha elindulunk Európába, akkor ezt (ezeket) a bunkó(ka)t is visszük magunkkal? Kár lenne, mivel hogy Európa nem a Balkán...- él Párthír SZDSZ Ifjúsági szervezet alakult Szekszárdon is megalakult az SZDSZ ifjúsági szervezete, más néven az ide. Már van néhány tagunk és néhány íróasztalfiókunk az SZDSZ-irodában. Alsó korhatár nincs, a tagság a 30. életév betöltésével szűnik meg. Érdeklődni és jelentkezni az SZDSZ- irodában lehet (Beloiaenisz u. 1-3. I. emelet, tel.: 16-236) Mindenkit tárt karokkal várunk! Ügyvivő: Káldi Balázs (hétfőn és csütörtökön 14-15 óráig a fenti címen). SZDSZ ISZ A közlekedési blokádban résztvevők nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) A szakmai követeléseket messze meghaladó méreteket öltő megmozdulás befejeződésében köszönet illeti mindazokat, akik az ország különféle pontjain résztvevőként, szimpatizánsként vagy éppen a megmozdulás ellenzőiként higgadtságról és nyugalomról tettek tanúságot. Köszönet illeti áftokat a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket, kamarákat és szakszervezeteket, amelyek szakmai segítséget nyújtottak törekvéseink képviseletéhez és az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén részesei voltak egy, a mélyebb válságot megelőző közösen képviselhető álláspont kialakításának immár a kormánnyal együtt. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az események hevében néhányan személyükben és becsületükben azokat is kölcsönösen megsértették nyilatkozataikkal, akik erre okot nem adtak. Törekvéseink szakmaiak voltak, azok is maradnak, mentesek minden politikától. Ellenállunk azoknak a kísérleteknek, melyek eszközként használnának föl szakmai csoportokat. Érdekeink további egyeztetésére kizárólag törvényes, alkotmányos keretek között látunk lehetőséget. Ennek érdekében már meglévő és az ezután létrejövő szakmai érdekvédelmi, érdekképviseleti fórumainkat tekintjük hitelesnek. Szeretnénk elkerülni minden további polemizálást és kölcsönös vádaskodást vitát. E nyilatkozatunkkal azt szeretnénk elérni, hogy a megállapodást követő, még feszült és további gazdasági nehézségeket ígérő napokban, hetekben hozzájáruljunk a társadalmi közmegegyezéshez.” Pénzkérdésben nem döntöttek Újra összeül a megyei tanács vb? (Folytatás az 1. oldalról.) A tegnapi vb-ülés napirendjén két téma szerepelt. Először dr. Farkas László megbízott vb-titkár adott tájékoztatót a helyhatósági választások eredményeiről - ezek már ismertek lapunkból -, majd a megyei közgyűlés tagjai választásának előkészítéséről szólt. Elmondta többek között, hogy a lélekszámhoz igazodik a mandátumok száma, a városok csak három küldöttet választhatnak, s megyénkben 5260 főre jut egy megyei küldött. Tolna megye lakossága 262 982 fő. A megyei küldöttek választása kislistás rendszerrel történik. Ezután határozott a testület, hogy a megyei közgyűlés tagjait választó körzetenkénti közgyűléseket a következő helyekre és időpontokra összehívja: Szekszárd, november 8., 14 óra, régi megyeháza nagyterme, Paks, november 14., 14 óra, városháza tanácsterme, Bonyhád, november 9., 14 óra, városháza tanácsterme, Dombóvár november 15., 14 óra, városháza tanácsterme, Tamási, november 16., 14 óra, régi pártszékház nagyterme. A vb a megyei közgyűlést 1990. december 7-én fél 11 órára Szekszárdra, a régi megyeháza nagytermébe javasolta. Az egyebek között 8 millió forint tartalékalap sorsáról döntött volna a testület, ám több vélemény, érv, kiegészítő információ elhangzása után abban állapodtak meg, hogy a pénzügyi és a tervosztály készítsen új előterjesztést, ezt egyeztesse a pártokkal, az ágazati vezetőkkel és tegyenek javaslatot a tartalék 16,5 millióra is. Ez utóbbiról a vb nem dönthet, de láttatni kell a kettő összefüggéseit - hangzott el a határozatban. Ha nincs szakmai konszenzus, akkor december 7-e után mindkét összegről az új önkormányzat dönt - határozott a testület. Ez a napirend volt az, ami kétségessé tette azt, hogy a tegnapi vb-ülés volt az utolsó. Ezután a pártarchívum elhelyezéséről, majd a dél-magyarországi autópályával kapcsolatos jelenlegi ismeretekről kaptak tájékoztatást a jelenlévők. Végül Mátyás Istvánnak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének köszönték meg munkáját, s adták át a testület ajándékát nyugállományba vonulása alkalmából.-élVita az áfész-tulajdonreformról (Folytatás az 1. oldalról.) A tagság, a tulajdonos joga annak eldöntése, hogy vagyonát miképpen működteti, és milyen vállalkozási formákat alkalmaz - e gondolatok jegyében tanácskozott kedden Budapesten az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének Országos Tanácsa a tulajdonreformról és az áfészek vállalkozásairól. Szilvasán Pál, a szövetség elnöke előadásában kiemelte: az áfészek válaszúihoz érkeztek. A tulajdoni kérdések rendezése olyan lépésnek tekinthető, amely hosszú távon meghatározza jövőjüket és szövetkezetként való működésüket. Olyan szövetkezeti pályát kell fölvázolni, amely lehetővé teszi, hogy az áfészek a fogyasztók, mezőgazdasági kistermelők szövetkezeteként működhessenek, rendezve a tagság tulajdonosi helyzetét. Kiemelte azt is, hogy az áfé- szekben utat kell nyitni a vállalkozásoknak. A tanács elé terjesztett állásfoglalástervezet fölött indított vitában többen kifejtették: nem látnak lehetőséget arra, hogy a tulajdonosokat jogaik gyakorlásában bármiben is korlátozza az állam. A tagoknak széles körű felelősséget kell vállalniuk, ily módon döntéseik fölött szabadon kell rendelkezniük. Egyebek között a szövetkezetek átalakításáról is maguknak kell határozniuk. A vitában elhangzott: a szövetkezeti vagyon felét lehet az eddigi rendelkezések alapján „nevesíteni”, és ez nem elégséges; nem egy vélemény szerint a 100 százalékos részarány lenne indokolt. Többen sérelmezték, hogy az állami tulajdon megvásárlásának lehetőségét az előprivatizációs törvény az áfészek számára nem teszi lehetővé. Ez az intézkedés főként a nagykereskedelmi vállalatok privatizációja kapcsán hátrányos az áfészeknek, amelyek gyakran állami bérleményeket használnak. Az országos tanács több tagja is kifejtette, hogy a későbbiekben meghozandó privatizációs törvénynek garanciákat kell tartalmaznia arra, hogy az áfészek az egyéni vállalkozókkal, illetve azok társaságaival, továbbá a külföldi tőkével azonos feltételekkel pályázhassanak állami tulajdon megvásárlására. Ismét szóba került egy „régi” kérdés, ennek kapcsán többen azt hangsúlyozták, hogy a kistelepülések bolthálózatát abban az esetben indokolt - kisebb veszteség árán is - működtetni, ha ehhez tagérdekek fűződnek. A Tolna Megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat az OTP T. M. Igazgatóságának (Szekszárd, Mártírok tere 5-7.) bonyolításában azonnali beköltözéssel összkomfortos lakásokat értékesít garázzsal. A lakások 6 különböző típusban épültek, 33 m2-től 83 m2-es alapterülettel. Már 980 000 Ft-ért lakáshoz juthat. A lakások értékesítése az érvényben lévő lakásvásárlási hitelekkel (szoc.pol. stb.) történik. Érdeklődni az OTP Tolna Megyei Igazgatóságán, az értékesítési csoportnál lehet. Ezzel időt és pénzt takarít meg. (sssmoi ipTlJ: 1 i
