Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)
1990-10-29 / 175. szám
2 KÉPÚJSÁG 1990. október 29. Hét vége az utakon: a várakozás két napja Megegyezés az Érdekegyeztető Tanács ülésén A szekszárdi taxisok főhadiszállásán üzemben a CB-rádió Fellélegeztünk? Mintha változatlanul nem arra figyelnénk, mit mond a másik, miként érvel, hanem az számít, ki mondja, milyen stílusban adja elő. Mintha az ellenvélemény mögött mindenáron a sandaságot akarnánk felfedezni. Mintha a makacs gazdasági tények mögött politikai ellenfeleinket keresnénk. Mintha nem tudnánk beismerni, kapkodva, rosszul döntöttünk. Nem tettük fel azokat a kérdéseket a döntés előtt, amelyet pedig oly sok állampolgár megkérdez. Kinek vagy minek akarunk használni? Kinek jó és kinek nem? Elviselhető ez vagy sem ? Mert az állampolgár tudni szeretné, mit, miért, minek részeként kell elfogadnia vagy elviselnie. Látni akarja előre, mi az a rossz és netán jó, ami vár rá, és nem szereti ha mindez - különösen a rossz - sokkszerűen éri. Nem szereti a deklarációkat sem. Ideges és ingerült lesz, és kimegy az utcára. Pedig ő is nyugodt, normális életet akar, és dolgozni. Azért is ment az utcára, no és előtte nem volt rá kíváncsi senki, mi is a véleménye. Nem egyeztetünk érdekeket, nem számoltunk a következményekkel. Vagy ha igen, még rosszabb a döntés. A döntés az utcára került, így már nem lehetett elkerülni a párbeszédet. Azt a párbeszédet, amit előtte kellett volna megtenni. Ettől kezdve már úgy tűnt presztízsháború is folyik, kezdetben halvány, aztán a budapesti ellentüntetők megjelenésétől erősen politikai színezettel. Pattanásig feszült a helyzet az utcán is és a tárgyalóteremben is. Sűrűsödött a kiszámíthatatlan indulatoktól való félelem. Este fél nyolckor végre egy ország lélegezhetett fel. Csak ne maradt volna keserűség bennem a deklarációt előterjesztő felsőbbrendű, lekezelő magatartása miatt. Pedig egy demokráciában - még ha kezdő is - egyenrangú partnerekkel kell tárgyalni. A döntés előtt. A nyilvánosság előtt. Ha ez így lesz, akkor fellélegezhetünk. KAMARÁS KATALIN Nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról.) A részletek kidolgozásánál azonban jelentős nézeteltérés alakult ki a kormány, valamint a munkavállalók és a munkaadók álláspontja között. Később, az egyre élesedő vitában a múnkáltatók részéről elhangzott a továbbiakban, hogy egy korrekten liberalizált üzemanyagár is megfelel az adótöbblet nélküli árnak. A munkaadók és a munka- vállalók, mint képviselőik hangoztatták, lényegében kockázatot vállalnak ennek elfogadásával, mert hiszen a világpiaci árakhoz igazódó benzin és olajárak lehetnek túl magasak is. A munkaadói oldal képviseletében Palotás János, a VOSZ elnöke azt hangsúlyozta, s ezzel a munkavállalók is egyetértettek: szerintük a liberalizálás is lényegében egy átlagosan a jelenleginél 12 forinttal olcsóbb üzemanyagár kialakulására vezetne. A kormány képviselői a tanácskozás közben tartott szünet után a liberalizáció bevezetését elfogadhatónak tartották, de mint Bőd Péter Ákos és Rabár Ferenc hangsúlyozták, a módosítást a parlament elé kell vinni. Az ÉT-nek ugyanis, mint mondták nincs illetékessége az eldöntendő adókérdésben. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a parlament néhány nap vagy hét alatt meghozza a döntését. Addig viszont szerintük a jelenlegi árakat kell fenntartani, ez lehetővé teszi a fogyasztás korlátozását, a készletek feltöltését. A néhány napos, hetes forgal- miadó-többletet a kormány kész visszajuttatni szociális vagy foglalkoztatási alapba, vagy adókedvezményként. A munkáltatók és a munkavállalók szerint, ha a jelenlegi benzinárakat minimálisan 12 forinttal csökkentik, akkor ezzel érvényesítik a világpiaci áremelkedést, de nem raknak a fogyasztók vállára indokolatlan többlet adóterhet. A kormány viszont, bár hajlandó az üzemanyag-árrendszert viszonylag rövid idő alatt liberalizálni, de addig a jelenlegi árak érvényben tartásához ragaszkodik. A jelenlegi benzináraknál 12 forinttal olcsóbban árusítják az üzemanyagot jövő szombat éjfélig, s ezalatt az idő alatt a parlament elé terjesztik elfogadásra az üzemanyagárak liberalizálására vonatkozó törvénytervezetet - jelentette be az Érdekegyeztető Tanács szünetében tartott rendkívüli kormányülésen elfogadott nyilatkozatot ismertetve Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter. Fia azonban szombat éjtélig az Országgyűlés nem hoz döntést - folytatta -, akkor automatikusan visszaáll a jelenlegi árszínvonal. Flozzátette azt is, hogy e megoldásra csak akkor van lehetőség, ha a fogyasztók szigorúan korlátozzák üzemanyagvásárlásaikat és az országban haladéktalanul helyreáll a rend, a működőképesség. Amennyiben az önkorlátozás nem vezet eredményre, a készletek szűkössége esetén e hat nap alatt is mennyiségi korlátozó intézkedést vezethet be a kormány. /^kormány deklarációját követően lényegesen közeledtek az álláspontok a tárgyalófelek között. A kormány azt javasolta, hogyajelenlegi benzinárakat 12 forinttal csökkentsék addig, amíg a parlament nem dönt az üzemanyagárak teljes felszabadításáról. Amennyiben a parlamenti döntés késne, a kormány azt javasolta, hogy állítsák vissza a jelenlegi benzinárakat. Ez a pont nagy vitát váltott ki, végül is Rabár Ferenc pénzügyminiszter a kormány képviseletében elállt attól, hogy bármilyen határidőt állapítsanak AustriaLottó A Lottó Unió Kft. közlése szerint az osztrák lottó 43. játékhét eredményei a következők: Leadott szelvény összesen 1 905 956 darab, ez 67 518484 schilling AustriaLottó fogadási díjat jelent. Á teljes AustriaLottó nyereményösz- szeg 33 759 242 schilling. Ebből a hatosra 10127 772 schilling jut. Az e heti nyerőszámok a következők: 4, 6, 26, 35, 42, 45, pótszám: 21. A teljes joker fogadási díj 15133214 schilling. Ez az első nyerőosztály, a joker 2 269 982 schillinggel való dotációját jelenti. Az e heti jokerszám a következő: 484979. meg. Egyetértettek abban, hogy hétfő éjféltől - átmeneti időszakra az Országgyűlés döntéséig a libralizált üzem- anyagárakról - vezessék be az új, 12 forinttal olcsóbb benzinárakat. Vitát váltott ki az is, hogy mekkora legyen a felszabadított benzinár adótartalma. A kormány javaslata szerint a nyugat-európai szintet kellene e téren elérni. Ezzel a tárgyalófelek nem értettek egyet, ám végül is abban maradtak, hogy a kérdésben a parlament hozza meg a végső döntést. (A megállapodás megszövegezése lapzártakor még tartott.) Szekszárdon nem kértek szállást Szekszárdon is folyamatos ügyeletet tartanak a polgármesteri hivatalban a demonstráció miatt. Kocsis Imre Antal polgármester vezetésével bizottság alakult, amely igyekszik a lakosság folyamatos közellátását biztosítani. A koordinációs testület, amelyben a polgári védelem is képviselteti magát, megpróbált megegyezni a taxisok képviselőivel abban, hogy szombat éjjel nyissák meg a blokádot, de ez csak vasárnap reggel öt órakor történt meg. Azt követően az utak mindkét sávja folyamatosan járható volt. Ennek és a blokád előző napi részleges megnyitásainak köszönhetően az üzemek működésében és a közellátásban nem volt fennakadás. Vasárnap reggel az érintett osztályvezetők tartottak megbeszélést a polgármesteri hivatalban és megállapították, hogy a közellátás zavartalan. A polgári védelem városi parancsnoksága vállalta, hogy a városban rekedtek számára étkezést és szállást biztosít az 505-ös szakmunkásképző kollégiumában. Erre a „szolgáltatásra” azonban egyetlen jelentkező sem volt. A szekszárdi önkormányzati testület felhívást adott ki, amely többek között az alábbiakat tartalmazza: 1. A blokád fenntartása előre be nem látható méretű gazdasági és közérzeti károkat okozhat. A szekszárdi üzemekben a péntek délutáni műszak kiesése után nem vállalható a hétfői munkakezMoszkvából újabb rendőri alakulatokat vezényeltek a hét végén Moldava déli részébe, hogy elejét vegyék az ott élő ga- gauzok, valamint az ellenük felvonult moldován önkéntesek összecsapásának. A szovjet belügyminisztérium vasárnapi közleménye szerint továbbra sem szűnik a feszültség Moldavában, az elmúlt 24 órában azonban nem került sor ösz- szetűzésekre. A nyilatkozatból kitűnik, hogy Mircea Snegur moldavai parlamenti elnök kérte a moszkvai vezetéstől az újabb rendőri egységek kiküldését a köztársaság déli területeire. <?■ Anatolij Lukjanov, a szovjet parlament dés és a heti munkarend megzavarása. A kialakult helyzet mielőbbi tárgyalásos és kompromisszumos rendezése minden állampolgár-érdeke. 2. Szekszárd város lakossága a saját lehetőségein belül törekedjék a válság negatív hatásainak mérséklésére, és személyes kapcsolatainak felhasználásával igyekezzék a kisebb közösségekben esetlegesen tapasztalható feszültségterhes, indulatoktól telített légkör enyhítésére. A szűkebb közösség, a város érdeke nem lehet párhuzamos leképezése az országos, nagypolitikai érdekek összecsapásának. 3. Elismerve a szekszárdi demonstráció szombaton tapasztalt felelős szervezését kérjük az abban közvetlenül érintetteket, tegyenek meg mindent a közrend fenntartása, a válság humanitárius szempontokat is figyelembe vevő kezelése érdekében. Útlezárás félreértés miatt Vasárnap délután azt a tájékoztatást kaptuk a megyei rendőr-főkapitányság ügyeletétől, hogy valamennyi út szabad, csak Regszemcsén zárták le a 65-ös utat 16 órakor ismeretlen ok miatt. Nem kis nehézségek árán sikerült az ottani blokád szervezőinek egy képviselőjével telefonon beszélnünk, aki sajnos a nevét nem árulta el. Azt viszont elmondta, hogy Regszemcsén mindössze egy taxis vesz részt a demonstrációban, itt inkább teherfuvarozók és kistermelők gyülekeztek. Ez utóbbiak traktorokkal jöttek, mert amiatt aggódnak, hogy a drága gázolaj miatt nekik is jelentősen csökken a jövedelmük. Mint kiderült, a vasárnap délutáni útlezárás tulajdonképpen félreértés, illetve tájékozódási problémák miatt következett be. Ök azon voltak, hogy kövessék az ország más részein zajló eseményeket, rádióból ellentmondásos hírek érkeztek,' CB-összeköttetésük pedig nincs. Úgy tudták, hogy máshol is újra lezárják délután az utakat, ezért határoztak ők is így. Vasárnap estére azonban itt is megszűnt a blokád. elnöke szombaton késő este adott nyilatkozatában közölte, hogy a szovjet parlament és a szovjet kormány ellenőrzése alatt tartja a moldavai helyzetet. A térségben tartózkodik a Szovjet Legfelsőbb Tanács képviselője, Leonyid Gorskov, valamint Ivan Silov, a szovjet belügyminiszter első helyettese. Lukjanov megerősítette, hogy a ga- gauz választásokat Moszkva nem fogadja el. Ezzel a lépéssel a Kreml nyilván a moldavai vezetés helyzetét próbálja megszilárdítani. Flangoztatta ugyanakkor, hogy a központ nem kíván erőt alkalmazni, s minden lehetséges módon szeretné elkerülni a vérontást. • Az energiaár-emelés miatt Szekszárd határaiban megszervezett blokád résztvevői örömmel nyugtázzák, hogy a demonstráció nem idézett elő olyan helyzetet, amely az újonnan megválasztott ön- kormányzatot szükségintézkedések megtételére kényszerítette volna. A tiltakozók igyekeztek mindent megtenni annak érdekében, hogy a lakosság csak a legszükségesebb korlátozásokat szenvedje el, sem a humanitárius, sem az ellátással kapcsolatos érdekeket nem veszélyeztették. A lakosság, a város vezetése és a rendőrség között a blokád ideje alatt megfelelő együttműködés alakult ki, mégis szükségesnek tartjuk az alábbiak közreadását: 1. A kormány minden józan megfontolást mellőlzö áremelése be nem látható méretű gazdasági és közérzeti károkat okozott, s még súlyosabb következményekkel járt volna, ha mi és a bennünket Most utólag megállapítja az ember, hogy már Érden, a benzinkútnál, érzékelhettem volna a háború előszelét. Helyette egészséges kacagással vettem tudomásul, hogy az előttem tankoló polgártársam otthagyja a pótkereket, mert pénteken reggel nyolc órakor „túltankolta” magát. A tény óvatossá tesz, rögvest meg is kérdezem a kutast, hogy „húsz liter benzin, ugye 1200 forint”. Az megnézi a kezében lévő cetlit és bólint. Keményed figyelem, hogy a húsz liter az húsz liter legyen. Diósd felé haladva elégedetten mosolygok még mindig az autóson, aki valahogy nem szerzett tudomást a benzináremelésről. A mosoly abban a pillanatban lehervad az arcomról, amikor meglátom a jókora autósort. Egyetlen pillanat alatt valóssá vált a rádió minden híre. Addig úgy gondoltam, hogy a Déli-pályaudvarig autózom, onnét pedig metróval átmegyek a Parlamentbe, később pedig az Ipari Minisztériumba. Egyszóval ekkor döbbenek rá, hogy a benzinháború létezik. Úttalan utakon - a mezőn Abban bizakodva, hogy bejutok Budapestre az M7-es feljárónál mutatom újságíró igazolványomat, Dolgom van. A válasz: „Pesten ezrével vannak újságírók, te már nem hiányzol”. A tegezés kölcsönös és indulatmentes. A taxisok teszik a dolgukat, én meg tenném, de ellenükben nem tehetem és nem is teszem. Érteni vélem őket. Ez az őrületes és kényszerű tett, a 60 forintos benzinár létükben veszélyezteti őket. Úgy érzik: ez a támogatók nem kényszerítjük józan megállapodásra. 2. Bennünket nem indulatok, politikai érdekek, hanem az élni és dolgozni akarás vezényel. Elhatároljuk magunkat mindazoktól, akik békés demonstrációnkat a polgárok nyugalmának megzavarására kívánják felhasználni. Ugyanakkor felhívjuk a rendőrség figyelmét arra, hogy a közrendet sértő cselekményekkel szemben a törvényes keretek között járjon el. Ehhez minden segítséget megadunk. Reméljük, hogy a képviselőink által tanúsított kompromisszumkészség a kormánnyal történő megegyezéshez vezet. Ha mégsem, úgy az elkövetkezendő órák történéseiért - ugyanúgy, mint az eddigiekért - a kormány a felelős. Szekszárd, 1990. október 28. 18 óra. A szekszárdi blokád szervezői és résztvevői nevében: Euro Fuvarszervező Bt. Gábriel Taxi Werner Jenő Búzás István kormány is arcul csapta őket. Hiszen a taxisok és a fuvarosok voltak az első vállalkozók, akik hittek az átalakulásban. Odahagyták védett munkahelyeiket, most pedig ismét beruháztak: nyugati kocsikat hoztak. S minderre jön az arcul csapás. Az átgondolatlan áremelés. Valószínű, hogy mások is hasonlóan gondolkodnak, mert nem hangzik el egyetlen zokszó sem. Idős házaspár hajt a kordonhoz viharvert Trabantjával, kérik, hogy engedjék át őket, kórházba mennek: az asszony vesebeteg. A kordon szétnyílik a házaspár előtt. A 6-os út is zárva. Érd foglya vagyok. A város számomra idegen. Próbálok telefonálni haza. Az ötödik fülkéből sikerül. Kérem szépen, Magyarországon gyalázatos a telefonhelyzet. Ezt később másoktól is hallom. Egyetlen óra alatt összeomlott a hálózat, túlterheltek a vonalak. Még mindig azt hiszem, hogy a „háború” nem tart hosszú ideig. Kedélyesen végigsétálok a nemzetközi piacon. Veszek egy pohár szotyolát, ha kényszerűségből mégis kordonok előtt kell várakoznom, jobban teljen az idő. Újból visszamegyek a 6-os útra. A kordon még erősebb. A várost műúton képtelenség elhagyni. Nekem pedig mennem kell. A Szekszárd felé tartó úttal párhuzamosan elindulok. Három kilométer után elfogy alólam az út. Elhagyott téglagyárhoz érek. Szemben velem düledező, omló, rothadó falak. Balra a Duna, jobbra pedig ötven méter magasnak látszó agyagfal. Zsákutca. Az ember nem hübelebalázs módjára cselekszik: várakozik és gondolkodik. Feszültség Moldavában A benzinháború foglya voltam %
