Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)
1990-10-27 / 174. szám
1990. október 27. TOLNATAJ - 5 Gabriella, a farmernő No mi van kicsi Acatina? Jól vagy? - kérdezi az óriási koktélcsigától Gabriella, mire a csiga kidugja a szarvait. Az asz- szonyt, aki a tenyerén tartja és meleg hangon becézi az óriás csigát, négy évvel ezelőtt még a világból is ki lehetett volna kergetni az efféle csúszó-mászóval. Csirkét addig csak tányéron látott, most meg tyúkfarmja van, birkákat ellet, és viszi a malacot eladni a vásárba. Juhász Gabriella testnevelő tanár és a férje, Adorján László tengerésztiszt ma kastélytulajdonos, továbbá farmer, akiknek a gerjeni Istvánmajori birtokuk mintatelep, oktatóbázis, valamint idegenforgalmi centrum lesz nemsokára. De kezdjük a történetet az elején. Adorján László a Műszaki Egyetem hajózási főiskolai karán végzett, s fedélzetmesterként tíz esztendeig dolgozott a MAHART-nál. Bejárta az európai, északafrikai, szovjetunióbeli kikötőket, navigált, irányította a legénységet, felügyelt a rakományra. Egy-egy útra elvitte a feleségét is, aztán mindenki végezte a maga dolgát. Gabi Budapesten, Hűvösvölgyből járt a XVI. kerületbe tanítani, Lacit pedig hol egyik, hol másik hajó kapitánya kérte, hogy dolgozzék mellette. így folydogált az életük, mígnem gondoltak egyet, maszekok lesznek mindketten. Gabi egy ruházati kft. munkáit koordinálta, Laci pedig kiváltotta a teherfuvarozó kisipart. A hűvösvölgyi ikerházat önálló családi házra szerették volna cserélni, és Gabi testvére is, aki magyar szakos tanárnő, menekülni akart a panellakásból. Bújták az újságokat, bújták a hirdetési oldalakat, így bukkantak 1986 elején a Magyar Nemzetben a hirdetésre, ahol olvasták, hogy a gerjeni Rákóczi téesz Istvánma- jorban, hatalmas őspark közepén eladásra kínál egy 16 szobás kastélyt. Kellemes vasárnap délutáni családi kirándulásra indult a két nővér, meglátták a kastélyt és - beleszerettek. Pedig az ősparkból csak néhány örökzöld maradt, gaz burjánzott mindenütt, korhadtak az ablakkeretek, mállott a vakolat, rozsda marta a diszrácsokat, az ételliftben fecskék tanyáztak, a télikertnek csupán a nyoma látszott. A versenytárgyaláson hatan voltak, s egyedül ők tudták kifizetni a kikiáltási árat, a 3,6 millió forintot úgy, ha eladják a pesti ikerházat, a panellakást, s a két nyaralót. Hatan költöztek Ist- vánmajorba, négy felnőtt és két gyerek. Elhatározták, hogy gazdálkodni fognak, ezért az első beruházásuk egy-egy pár gumicsizma volt, s kialakítottak sebtében két lakrészt. Az egyikbe fürdőszoba került, a másikban, ahol Gabrielláék laknak, még most is lavórban mosakszanak, és vájdlingban mosogatnak. A házaspár, aki négy esztendeje kezdett állattartással foglalkozni, most boldog, vidám, kiegyensúlyozott, optimista és bizakodó.- Talán ha bármely mezőgazdasági ág a tanult szakmánk, nem vágunk bele ilyen merészen. Mi csak annyit tudtunk, hogy az állatoknak enni és inni kell adni - mondja a férj.- Honnan tanulták meg azt, hogyan kpll bánni az állatokkal? - kérdem, de már látom, hogy fölösleges volt, hisz a válasz pofon egyszerűen hangzik: könyvekből és szaklapokból, és megnéztek minden, az országban fellelhető jelentősebb tojótelepet, sértéshizlaldát. A magtár emeleti részébe tojótyúkokat telepítettek, az istállóban sertéseket tartanak, a birkanyáj pedig a Duna-tölté- sen legelészik.- Pillanatnyilag milyen állatok vannak a gazdasági épületekben?- Ezeregyszáz tojótyúk, 25 malac, 2 anyadisznó, hatvan ascaniai merinó birka, és 2500-3000 csiga. A sertéstartással le kell állnunk, mégpedig azért, mert itt a kastély körül a téesz hétvégi házakhoz parcellázott, s hát a sertésnek ugye szaga van. Szeretnénk a gazdálkodást a csigákra építeni, hisz ez a fajta csak nálunk található Magyarországon. Évente hatszor-nyolcszor tojik, míg más fajta csupán kétszer. Az állatok mellett, amikor nagyon unatkozunk, paprikát kapálunk, a termés mellé még vettünk is, úgyhogy a kastély emeletén minden szobában paprika szárad. A fólia alatt aszparáguszt termelünk, a virágkereskedők viszik el tőlünk. A kétmillió giliszta nekünk termeli a humuszt. Tervezzük, hogy ha a sertések kifogynak az istállóból, veszünk két hátaslovat - legyen min lovagolni a gyerekeknek.- Milyen buktatók, elviselhetetlen körülmények keserítették el önöket?- Húsvétkor egyszer leégett a hidrofor, nem volt vizünk. Kétezer állatnak hurcoltuk a faluból Aróval a vizet. A sógorom itthagyott bennünket, disszidált, a nővérem Gerjenben tanít, úgyhogy minden munka, s az időközben fölvett kölcsönök fizetése ránk maradt. Nekem is volt egy balesetem, elütöttem egy biciklis nénit, úgyhogy tizenegy hónapra kivontak a forgalomból. Tavaly nyáron lendültünk bele a munkába. Eladtuk a dízel Arót, most terepjárónk van, ezzel intézzük az ügyeinket. A major öt kilométerre van a falutól, de igen rendesek a téeszben: télen elkotorják a havat, s ha szólunk, hozzák a tápot is.- Mikor kezdtek egyenesbe jönni?- Tavaly nyáron, mikor már tudtuk, hogy melyik állatnál mit és hogyan kell csinálni. Nem kínlódva dolgozunk ma már, hanem megszereztük a rutint, s nagyon megszerettük az állatokat. Most már el nem tudjuk képzelni, hogy időre járjunk be a munkahelyünkre dolgozni, főleg Pesten, ahol minden sok: az ember, az autó, s a levegőben a szennyező- anyag. Pedig mi 16 órát dolgozunk naponta, de olyan hamar eltelik az idő, hogy észre sem vesszük.- - Milyen megélhetést biztosít a gazdaság?- Meg lehet belőle élni. Mindig az egyik állat kitermelte a pénzt úgy, hogy a másik állománnyal továbblépjünk. Az újrakezdési kölcsönből vettük a birkákat, a csigák helyét 250 ezer forintból alakítottuk ki, ezt a pénzt a disznók és a tyúRok hozták. És persze meg kell élni, és lassacskán rendbe tenni a kastélyt. De most még az építkezés a huszadrangú, mert a főispán, Mádi Kovács István eklektikus kastélyát az eredeti állapotban szeretnénk helyreállítani - márpedig például az ablakkereteket csináltatni kell, ami nem négy-, hanem tizennégyezer forintba kerül darabonként.- Tehát maradnak, és továbbra is állatokkal foglalkoznak?- Igen, de ehhez rá kell jönnie a kormánynak is arra, hogy Magyarország- agrárország, s csak ez jelentheti a perspektívát. De egyelőre nincs földtörvény, s emiatt rengetegen vacillálnak, hogy most mihez is fogjanak. Reméljük, hogy ez mihamar megszületik. Ekkor várható, hogy szaporodik a magángazdaságok száma, viszont kellenek olyan bemutató gazdaságok, ahol nagyon alaposan megnézhetik, melyik növénnyel, vagy állattal hogyan kell bánni. Ilyen oktatókabinetet szeretnénk a kastélyban létrehozni: hosszabb, rövidebb ideig ittlaknának azok a kezdő farmerek, akik például a csigatenyésztésre kíváncsiak. Ez tetszene nekünk a legjobban, főleg azért, mert tudjuk, hogy nekünk mennyit kellett kuncsorognunk azért, hogy megmutassanak egy-egy telepet. Szeretnénk segíteni a kezdőknek, hogy megalapozottan tudjanak dönteni.- Holland farmokat látott most szeptemberben - a Földművelődésügyi Minisztérium szervezésében indult ez a magyar csoport külföldre.- A kistermelők lapjában írták ki a pályázatot azoknak, akik mintagazdaságot szeretnének létrehozni és többek között én is megnyertem - mondja Gabriella. Hollandiát össze sem lehet hasonlítani Magyarországgal, hisz ott minden gépesített a farmereknél, mert a gép árát leírhatják az adóból, a kézi munkaerő pedig rendkívül drága. Az alkalmazottat nemigen tudják megfizetni, a gépsort, amely úgy dolgozik, hogy hozzá nem nyúlnak a napi terméshez - igen. A hitelt 18-25 éves ütemidőre kapják, és nyolcszázalékos kamattal. El nem tudják képzelni, hogyan kúszhatott fel Magyarországon a kamat 35 százalékra... Meg is kérdezték: ilyen hitelt miért vesznek föl ezek a lüké magyarok? Mert nincs más választásuk - mondtuk nekik. Ebben szerintem olyan magánbank segítene, amely megpróbálná a Világbank hitelpályázatát elnyerni, s tíz százalék fölé nem menne a kamattal. De nem valószínű, hogy bármi mozdulna a mezőgazdaságban addig, amíg nincs földtörvényl amíg nincs normális hitellehetőség.- Hogyan hozták ezt a rendkívül ritka csigát Magyarországra?- Nem szabadna elmondani... Elmentünk Angliába, és nem dicsekedtünk el azzal, hogy mi van a csomagtartóban. Egyik ismerősünk a repülőgépen a zsebében hozta a csigát. Miért, hisz a selyemhernyó gubóját annak idején sétapálcába rejtve hozták Kínából az országba.- Létezik érdekképviselete a magán- termelőknek?- Egyelőre nem, mert azzal a Somogy megyei kollégával, aki ezt szervezné, senki sem áll szóba a Földművelésügyi Minisztériumban. Nincs ott egyetlen ember sem, aki fogadná. De parasztbank is van is, meg nincs is, éppúgy, mint a parasztszövetség. Mindenki csak vár, vár, vár és vár, és sehol semmi. * A tengerésztiszt és a testnevelő tanárnő.az okulásomra szakmai kiselőadást tart: Gabriella a juhok keresztezéséről, Laci pedig a csigatenyésztés rejtelmeiről, arról, hogy milyen keresett a csigakaviár, s hogy elképzelhető az is, hogy csigakonzervüzem létesül itt a kastély mellett. A kastélyra milliókat kell költeni még, addig is dolgoznak, s emellett nyelvet tanulnak: angolt és németet. Nézzük a háló alatt a kisebb-nagyobb csigákat, a tojásfürtöket, a műszaki berendezéseket. A „csigaházban” meleg van és pára, ömlik rólunk a víz, odabenn a kastélyban a csodaszép, eredeti stílbútorokkal berendezett szobában pedig megvesz az Isten hidege... Most még fordított a rend Istvánma- jorban. A meghívást viszont köszönjük: elfogadjuk, s nemsokára ismét eljövünk. D. VARGA MÁRTA Fotó: BAKÓ JENŐ A kastély, ahol oktatókabinet lesz Zoli bácsi, az életművész Életművész. Rosszul cseng a fülünkben ez a szó. Hallatán olyan emberre gondolunk, aki különösebb szellemi és fizikai befektetés nélkül könnyen arat babérokat Egyáltalán, könnyű életre törekszik. Ilyen értelemben tévedés és sértés lenne ezt a kifejezést használni dr. Kovács Zoltán, 78 éves nyugdíjas jogászra. Csakhogy amikor azt halljuk: életmű kiállítás, legtöbbünk előtt műalkotások jelennek meg. Dr. Kovács Zoltán azonban nem művész, mégis életműve (vagy inkább rekvizítumai) kiállításon megtekinthetők szülővárosa, Bony- hád könyvtárában. Ha tehát nevezhetjük nyolc évtizedes tevékenységének bizonyságait életműnek, akkor nem ' sértő az életművész titulus sem. Márpedig abban az értelemben, hogy adottságait és lehetőségeit minden helyzetben és mindenhol a lehető legjobban igyekszik kihasználni. Ez any- nyira így van, hogy a múlt idő használata indokolatlan, hiszen ma is oly nyughatatlan, mint ifjú korában volt. Terveket sző a holnapra és a megvalósítással sem marad el. Beszélgetésünk napján érkezett haza a kórházból, ahol kisebb műtéten esett át Ez az ágyhoz kötöttség sem altatta el nyughatatlan szellemét, inkább kellő időt biztosított számára újabb, önként magára rótt kötelessége teljesítéséhez. Egykori gimnáziumi diáktársával, az Amerikában élő atomfizikussal fog interjút készíteni. Nem áll távol tőle a riportereskedés. Amikor megalakította a bonyhádi öregdiákok klubját összeállította a szülővárosából elszármazott ismert személyiségek névsorát, legtöbbjüket fel is kereste, és életük alakulásának történetét magnószalagra vette. Hatvan egyéni sorsot őriznek felvételei, amelyekből hajszál híján könyv készült. E kötet megjelenésének - amelynek már kiadója és lektora is volt - megtorpedózása még ma is fájdalmas, az egyébként örökké bizakodó öregdiák számára. Lélekjelenléte, rátermettsége a legpokolibb körülmények között, a háború éveiben sem hagyta el. Nem titkolja, hogy minden eszközt megragadott a katonai szolgálat elkerülése érdekében. Ha kellett vakbélgyulladást szimulált, még ha operáció is lett az ára. Az orosz fronton az első vonalban eltöltött 140 napos szenvedés után (amiről cikksorozatban emlékezett meg) ez apró megpróbáltatást jelentett. A hadifogságot így sem tudta elkerülni, de ez már nem Keleten, hanem Nyugat-Európában történt. Az amerikaiak vendégszeretetét élvezte, 1946- ban térhetett vissza Bonyhádra. Ha a körülmények azt követelték, a fogolytáborban vöröskeresztes karszalagot készített magának, ezzel járt-kelt, így könnyített helyzetén. A háború megpróbáltatásainak átvészelésében az is segítette, hogy a sporttal már ifjú korában elkötelezte magát Diákként labdarúgócsapatot szervezett, pécsi joghallgatóként egyetemi birkózóbajnokságokon dobogós helyezéseket szerzett. Hetvennégy éves koráig aktívan sportolt, sőt edzősködött A tenisz meghonosítása Tolna megyében az ő nevéhez fűződik. Korcsolyapályát készített Bonyhádon, ahol 50-100 gyereket tanított korcsolyázni olyan módszerekkel, ahogy Budapesten a műjégpályán elleste. Jogászi munkája mellett nemcsak a sortra szakított időt. Azokra az ellentmondásokra, melyeket munkája során tapasztalt nem várta másoktól a megoldást. így fűződik két törvény megalkotásának kezdeményezése az ő nevéhez. Az egykori rossz diák, akinek érettségijét és ezzel távozását a gimnáziumból a tanári kar a tűzoltózenekar szerenádjával ünnepelte meg, igyekezett a fiatalok számára példát és példaképet állítani. Ezért foglalkozott Bony- hád, a gimnáziuma történetével, ezért szervezett találkozókat kimagasló személyiségekkel, készített velük interjúkat Életével egy újabb példaképet teremtett: Kovács Zoltánnak hívják.- puskás - Fotó: Ótós A tengerésztiszt és a testnevelő tanárnő, a mintagazdaság alapítói „Szimuláltam vakbélgyulladást, meg is operáltak”
