Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)
1990-10-25 / 172. szám
4 NÉPÚJSÁG 1990. október 25. Ünnepi koncert a Zeneakadémián Dr. Kiss Kálmán átadja a Ciffra György- díjat ebben az épületben megteremti a Liszt Ferenc zeneiskolát és a Liszt Múzeumot. A parkban Liszt-emlékszobrot állíttat (Borsos Miklós alkotása), megszervezi a Tolna megyei zeneiskolai hálózatot. A Budai Várban az Augusz-család kúriájának falára Liszt-emléktáblát készíttet. Kétévenként országos Liszt-zongoraversenyt rendez a magyar zongoratanárok részére. Alapító tagja társaságunknak, a szekszárdi csoportunkat megalapítása óta 18 éven át vezeti. Köszöntjük a pár hét múlva 70 esztendős Husek Rezsőt”. Ezekkel a szavakkal adta át Husek Rezső zongoraművésznek, a Szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola nyugalmazott igazgatójának Ciffra György-díjat. Az est következő perceiben az 1975- ben alapított Liszt Ferenc Nemzetközi Hanglemez Nagydíjat a társaság elnöke, dr. Kiss Kálmán és a zsűri elnöke Kroó György adta át. A hanglemez nagydíjra évente 8-10 országból közel félszáz Liszt-felvétel érkezik Budapestre. Idén az angliai Peter Donohoe, a svájci Boris Bloch, a japán Mitsuko Shirai kapott nagydíjat. Az ünnepi koncerten Verebics Ibolya Liszt-dalokat énekelt, Komlós Katalin kísérte zongorán. Jandó Jenő saját átiratában Liszt-dalokat zongorázott. DECSI KISS JÁNOS Fotó: GOTTVALD KÁROLY Husek Rezső Ciffra György-díjat kapott Hazánkban 1893-ban létesült az első Liszt Ferenc Társaság. Azt a célt jelölte meg, hogy művelője, terjesztője legyen a magyar zenének és emelje annak színvonalát. Ebben a szellemben tevékenykedik az újjáalakult társaság is 1973 óta. Idén Liszt Ferenc születésének 179. évfordulóján, október 22-én este fél 8 órai kezdettel ünnepi koncertet rendeztek Budapesten a Zeneakadémia nagytermében. Itt hangzott el Sinkovits Imre előadásában Keresztury Dezső erre az alkalomra írt költeménye: az Angyalok zenéje. Ezt követően dr. Kiss Kálmán a Liszt Ferenc Társaság elnöke emelkedett szólásra: „Ciffra György, a Liszt Ferenc Társaság díszelnöke 1982-ben budapesti hangversenyének teljes tiszteletdijával alapítványt tett. Az alapítvány kamatait a Liszttel kapcsolatos kiemelkedő teljesítmények jutalmazására használjuk fel, a Liszt Ferenc Társaság elnökségének döntése alapján. Ebben az évben negyedik alkalommal kerül sor a díj átadására. Kapja az az elismert zongoraművész-tanár, aki teljes életét Lisztnek szenteli. Szekszárdon egyik megmentője a lebontásra ítélt patinás Augusz-háznak, majd Az Angyalok zenéje című Keresztury-verset Sinkovits Imre mondja el A művészetek pedagógiája Waldorf »jellegű óvoda Tamásiban Nem véletlenül fokozódik társadalmunkban az oktatás és nevelés megújításának igénye, hiszen akad bőven tennivaló, pótolnivaló. Az újítás egyik formája az óvodában a Waldorf-pedagógia bevezetése, amit Rudolf Steiner alapított meg a század elején munkásgyerekek részére, a Waldorf-Astoria Cigarettagyár igazgatójának megbízására. Németországból (volt NSZK-ból) terjedt át Kelet- Európába, s Magyarországon két évvel ezelőtt nyílt lehetőség a bevezetésére, Solymáron, egy német óvónő jóvoltából. A magyar óvodapedagógusok tavaly ismerkedhettek meg először vele, s most már Solymár mellett Gödöllőn, Debrecenben és Győrben van kimondottan Waldorf-óvoda, Tamásiban a 2. Számú Óvodában pedig ma még „csak” Wal- dorf-jellegü. Egy vegyes csoport működik Füredi Mária és Bordács Jánosné vezetésével. Az ő segítségükkel ismerkedtünk meg az ott folyó munkával. Ha a lényegét kell megfogni, akkor az a két óvónő szerint az emberközpontúságban, az érzelmekre hatásban van. Másként: a művészetek - mozgás, képző, irodalom, ének, zene stb. - pedagógiája ez, s bemutatja, végigköveti a folyamatokat úgy, hogy a természet egészét ragadja meg. Kivárja a nevelésben azt a pillanatot, amikor a gyerek maga ráérez a dolgok összefüggésére. Egész napi tevékenységével fejleszti a készségeket. Ajá- ték, a sütés, az étkezés, később a fúrás, a faragás, a kalapálás, a szövés, a fonás és egyéb tevékenységek ugyanúgy zajlanak, minta családban: a kisebbek játszanak, a nagyobbak besegítenek az óvónő munkájába. Úgy is foglalmazhatunk: a gyerek részt vesz saját játékainak előkészítésében, megalkotásában. Ez a pedagógia elsősorban az utánzásra épül - mondják az óvónők -, s nekik csak olyat szabad tenni, ami utánzásra méltó. Természetes, nagyon oda kell figyelniük mindenre. Hogyan néz ki az óvodai tanév? - kérdezhetnénk. A hagyományos óvodákhoz hasonlóan szeptembertől júniusig tart. Minden egyes hónap tevékenysége egy- egy ünnep, népi, keresztény hagyományokból vett jeles nap köré szerveződik, ezekhez kapcsolódnak a játékok, a dalok, a mesék és a versek. Fontosak a szigorúan visszatérő ritmusok, ciklusok, és az, hogy a különböző tevékenységi formákkal minél több érzékszervet tudjanak működtetni. Erre jó alkalom például a sütés, amikor formáz, mintáz, a nyers tésztát ehető magvakkal díszíti, érzi a sütőből jövő illatokat.. De hasonló a gyurmázás is, ahol méhviaszt használnak meleg anyaga miatt A gyermekek az óvodában kimondottan természetes anyagokból - fa, textil, termények - az óvónők és a szülők által készített játékokkal - vpnat, baba stb. - játszanak. Ezek stilizáltak, egyszerű formából készülnek, hogy a gyermek a világról alkotott képének megfelelően saját képzetével egészítse ki. A Waldorf-pedagógia ezért kilencéves korig - ekkor alakul véglegesen a gyermek én tudata - kimondottan károsnak ítéli a tévénézést, mivel az információkat készen kapja, passzivitásra szoktatja. Ha addig nem mozgatják a fantáziáját, akkor beszűkül az, s egy torz világ alakul ki benne. A felnőtt meséje viszont aktivizálja a képzeletét. Az óvónő egy héten keresztül egy mesét mond, semmilyen eszközt nem haszál, csak a személyiségét - hangsúly, mimika, intonáció, artikuláció - viszi be, könyv nélkül eljátssza és mindig ugyanúgy mondja. Kár lenne tagadni - nem is teszik az óvónők -, sok nehézséggel kell megbirkózniuk. A Waldorf-pedagógia szerint négy-öt óra az, amit idegi kárásodás nélkül tud elviselni a gyerek a közösségben. Kifejezetten arra kell(ene) építeniük, hogy az édesanya vagy a nagymama otthon van és csak délig veszik igénybe az óvodát. Nálunk, a négymillió koldus országában ez nem nagyon képzelhető el, így Tamásiban is kevés az olyan gyerek, akit délután egy órakor hazavisznek. Nem az elképzelések szerint alakul a heti munkaritmus sem - nem csak egyszer festenek, vagy gyurmáznak, hanem többször - mivel nagyon kevés a játék. (Itt jegyezzük meg: az óvónők és a gyerekek szívesen veszik, vennék azokat a játékokat, amelyekkel ügyes kezű olvasóink megajándékoznák őket...) Érdemes bepillantani a csoport egy napjába. Reggel 7 és 8 óra között érkeznek a gyerekek. Az egyik óvónő a játékfolyamatokra ügyel, a másik - néhány olyan gyerekkel, akik nem kapcsolódtak be a játékba - átmegy az óvoda konyhájára a tízórai nyersanyagáért, aztán elkészítik az élelmet: megkenik a kenyereket, tálcára teszik, megtöltik az üvegkancsó- kat.. Megjegyezzük: az „igazi” Waldorf- ban a boltban vásárolnak be, és elmondjuk azt is, eddig nem.történt még baleset. Ezután behúzzák a függönyöket, gyertyát gyújtanak az évszak asztalnál - évszaknak megfelelő növényekkel, terményekkel díszítik, kiránduláskor gyűjtötték - s közösen mondják a kővetkező szöveget: „Fejemtől a lábamig Isten képe vagyok. Szívemtől a kezemig érzem leheletét Ha szóra nyitom a számat, Isten akaratát követem, Ha megpillantom Istent mindenben, anyámban, apámban, Minden kedves emberben, állatban, virágban, fában és kőben, Nem félek semmitől, szeretem ami körülvesz.” A versike után nagy kört alakítanak, mozgásos játékot játszanak, kézmosás következik, majd körbeülik az asztalt. Étkezéskor megfogják egymás kezét és együtt mondják: „Föld, aki termetted ezt, Nap, aki éltetted ezt, Kedves Nap és kedves Föld Nem felejtünk titeket.” Tízórai után kézmosás és a kezek olajozása következik. Ez utóbbi jó alkalom arra, hogy a gyermek kettesben maradjon az óvónővel, utána részt vehetnek - önkéntes alapon - a takarításban, a mosogatásban, a rendteremtésben. Ebédig mese vagy játék van. A játékot az óvónő vezeti - esőben is kimennek az udvarra, esőköpenye, gumicsizmája ugyanis minden gyereknek van -, míg az úgynevezett erőpróbáknál a gyerek vállalja a szerepet. A többi már isméit: ebéd, pihenés, hazamenetel. A tamási kezdeményezésnél nemcsak a két Waldorf-óvónői képzésben részt vevő pedagógust kell megemlíteni, hanem - javaslatukra - mindazokat, akik segítették, illetve segítik munkájukat. Csurgó Sándorné vezető óvónő, Bőszéné Koller Mária a „csoportban élő” dajka, dr. Benkő András tanácselnök-helyettes, Vida Lajos művelődési osztályvezető, Steiner Györgyné élelmezésvezető és a gyerekek szülei érdemelnek elismerést, munkájukért, segítségükért. A Koppány menti városban valami új elindult, ahhoz azonban, hogy a Waldorf-jellegüből teljesen Waldorf-óvoda legyen, kell még néhány lépést tenni. Reméljük, lesznek támogatóik... (ékes) Pályázati felhívás: Attala Község Képviselő-testüIete pályázatot hirdet jegyzői munkakör betöltésére. Pályázati feltételek:-állam- és jogtudományi egyetemi végzettség, vagy államigazgatási főiskolai végzettség + 2 év szakmai gyakorlat,-tanácsakadémiai végzettség. A pályázat tartalmazza munkahelyeinek felsorolását, beosztását, részletes'önéletrajzot, oklevélmásolatot. Bérezés: megegyezés szerint a vonatkozó szabályok alapján. A pályázat benyújtásának határideje: 1990. november 30. Az állás 1990. december 15. napjával tölthető be. Pályázat benyújtandó: Attala község polgármesterénél, Attala, KossüTh u. 15. (218) Györköny Község Önkormányzata pályázatot hirdet A polgármesteri hivatal jegyzői állására. Pályázati feltételek: — az előírt végzettség, — 2 év szakmai gyakorlat. A pályázatnak tartalmaznia kell: — részletes önéletrajzot, — eddigi szakmai tevékenységet, a végzettséget tanúsító okiratot. Bérezés a közszolgálati törvény szerint. Szolgálati lakás megoldható. A pályázat benyújtható írásban a megjelenéstől számított 30 napon belül a polgármesternél. Cím: Polgármesteri hivatal, Györköny, Fő utca 53. Telefon: 75/33-122. Az Izmény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére. Feltételek:- államigazgatási főiskolai végzettség,- 2 év államigazgatási gyakorlat A pályázatot 1990. november 30-ig lehet - Izmény, Fő út 27., polgármester - címére benyújtani.- (57/18) Pályázati felhívás! Nagyszékely Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére. Alkalmazási feltételek:- állam- és jogtudományi egyetemi végzettség,- államigazgatási főiskolai végzettség,- tanácsakadémiai végzettség. Jogtudományi egyetemi és államigazgatási főiskolai végzettség esetében 3 éves államigazgatási gyakorlat, míg a tanácsakadémiai végzettség esetében 5 éves államigazgatási gyakorlat szükséges. , Bérezés megegyezés szerint. Szolgálati lakást biztosítani nem tudunk. A pályázatot írásban, részletes önéletrajzzal és a szakmai végzettséget bizonyító okmányokkal 1990. november 15-ig lehet benyújtani. A pályázatot a Nagyszékely polgármesteri hivatal, Nagyszékely, Táncsics u. 11. sz. címre kérem. , Pályázati felhívás! Báta Község Önkormányzati Testületé pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére. Pályázati feltételek: állam-és jogtudományi egyetem, vagy államigazgatási főiskola, szakirányú végzettség, 3 év szakmai gyakorlat. A pályázatnak tartalmazni kell: részletes szakmai önéletrajzot, végzettséget igazoló okiratot. Fizetés megegyezés szerint. Benyújtási határidő: a megjelenést követő 30 nap. A pályázatot a bátai polgármesteri hivatalhoz kell benyújtani. Cím: 7140 Báta, Fő utca 147. (256) Diósberény és Szakádét Önkormányzati Testületé pályázatot hirdet körjegyzői állás betöltésére. A munkakör betöltésének feltétele: legalább tanácsakadémiai végzettség és két év szakmai gyakorlat. A pályázatot a hirdetés megjelenésétől számított 15 napon belül polgármesteri hivatal Diósberény címre kérjük benyújtani. (253)
