Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)

1990-10-02 / 153. szám

4 KÉPÚJSÁG 1990. október 2. Tv-napló A manilai csoda A riport ugyan kicsit kilóg a Stúdió művészeti kérdésekről szóló hagyományai kö­zül, de végre kimondta az igazat: a manilai csodadoktorok közönséges szemfény­vesztők, s ha gyógyításként művelik azt, ami egyébként hatásos cirkuszi produkció, egyszerűen szélhámosok. Sajnos, eddig rádióban, tévében is, jobbára az ellenke­zőjét hallottuk, fokozva az ámulat felkiáltásával, sőt, csodálatos gyógyulásokról is hírt adtak, a tudománytalan ismeretterjesztés veszedelmes példájaként. Kiábrándult korok mindig a csodában hisznek. Aki elolvassa Livius római történe­tét, sűrűn találkozik csodajelekkel, amelyek váratlan események bekövetkeztét jel­zik, s bármilyenek voltak is ezek a jelek, valami mindig történt, ha nem az, amit jö­vendöltek, hát az ellenkezője, de a csoda így sem maradt el. Napjainkban kevés ok van a derűlátásra, a politikusok is arra figyelmeztetnek, hogy az ínség hosszabb időszakára kell berendezkednünk, s ahogy szívesen mondogatjuk: akkor csak a csoda segít. Csoda, de miben? Például abban, hogy sanyarú életünkben is kéznél van, feledve Babits mindig érvényes intelmét: ki méltó látni a csodát I az a csodát magában hordja. A manilai csodadoktorokról az a hír röppent fel, hogy puszta kézzel fájdalom- mentesen kiemelik a testből a beteg szervet, az egész percekig tart, a filmtelvétele­ken lehet látni a vért, a csöpögő beteg részt, utána a beteg épen mehet haza, testén nyoma sincs a brutális beavatkozásnak. A látvány hatására a mindennapi tapasztalat is meghátrált. Ha valaki megvágja az ujját, észleli a sebet, azt is tudja, mit kell tennie, tehát fertőtleníti, bekötözi, ebben az esetben viszont józan orvosoknak sem hitték el, hogy a művelet képtelenség, nem lehet csak úgy valakinek a belsejében vájkálni. Hinni természetesen sok mindenben lehet, de ebben az esetben a propaganda hiszékeny áldozatai nemegyszer házukat, lakásukat adták el, hogy Manilába me­hessenek, gyógyulást remélve. A szerencsétlen rászedettek csak növelték bajukat, s itt felesleges azzal érvelni, hogy a betegektől nem szabad elvenni a remény jogát. De ha a remény alapja egy hatásos cirkuszi produkció, akkor legalábbis könnyel­műség, ha ugyan nem bűn ilyen reményt táplálni. Most némileg szokatlan környe­zetben végre kimondatott, hogy az egész közönséges csalás, semmivel nem ér többet, mint falusi öregasszonyok ráolvasása, de az legalább olcsóbb. Tiszteletadás a magyar nyelvnek T. S. Eliot, a kiváló költő, azt írja valahol, bár nem tud norvégül, de ha egy nap azt hallaná, hogy többé nem írnak norvég veseket, megrettenne. Természetesen más egy nyelvi nagyhatalom bástyái mögül nézni a világot s egészen más egy olyan kö­zegben élni, mely egy közösség anyanyelvét fenyegeti. Nemcsak a verset, ami a nyelv ünnepe, hanem magát a nyelvet is. Sütő András tévéfilmjét az aggodalom diktálta: megtarthatja-e nyelvét Erdély magyarsága ? Mert ahová te mégy, oda megyek... a címe, s az önéletrajzi elemeket átszövi a megidézett Mikes Kelemen, majd Sütő András munkásságának nagy ihle- tője, Kemény Zsigmond. A film egyetlen hőse a fenyegetett magyar nyelv, ami nem csupán a közlés eszköze, hanem az összetartozás biztosítéka, ebben az emelke­dett megfogalmazásban már-már misztikus jelenség, jelképe pedig a kedélyessé­gében is titokzatos „édes néném”, akit Mikes Kelemen a Márvány-tenger partján szólított, miközben az eget kémlelte, azt keresve, melyik csillag mutat Zágon felé. Szürrealista látomás bomlik ki a keserű tényekből, ékes szavak, zengő mondatok bizonyítják, mit vesztene a világ, ha Erdélyben nem szólnának magyarul, ha nem ír­nának többé magyar verseket. Megdöbbenünk a látszólagos ellentmondáson: nagy baj, ha már nem működik a temető, mert azt jelzi, hogy valami véget ért, jóvá­tehetetlenül. S felcsillan a remény világossága is, az unoka végül megérkezik, talán nincs veszve minden. Ezúttal mintha több lenne a homály, a jelképes utalás, mintamit megszoktunk Sü­tő Andrástól, a rendező Cseiényi László is az irracionális elemeket emelte ki, de megmaradt a nyelv Iránt érzett aggodalom és bizakodás, mögötte egy reményét soha nem vesztett nép hitével. CS. L. Erdélyi diákok a tanítóképzőn I Először arra kértek, ne írjunk ró­luk, hisz mint mondták, már a csap­ból is Erdély folyik. Mégsem zárjuk el azt a csapot, nem árt ha csordogál még egy darabig... Szekszárdon a 13 éves múltra vissza­tekintő pedagógiai főiskolán még nem volt arra példa, hogy külföldi diákok kezdjenek ismerkedni a hivatással. A két ifjú erdélyi hölgynek nincs szüksége elő­készítő nyelvtanfolyamra, de hivatalos okmányaik szerint mindketten román ál­lampolgárok. Csedő Enikő a tanítóképző rajzszakos hallgatója, húga, Éva az óvó­nőképzőbe jár. Hogyan került végül is a tolnai megyeszékhelyre?- Gyermekéveinket Csíkszeredán töl­töttük, Sepsiszentgyörgyön jártunk gim­náziumba - kezdi a bemutatkozást a 22 éves Enikő. - Édesapánk Csedő István volt a helyi katolikus egyházközség kán­tora. Mindaddig viszonylag békében él­tünk, míg a szekusok fel nem kínálták számára a szokásos érvényesülési lehe­tőséget: hangyaszorgalommal gyűjtö­gesse körzetében az információt, vagyis „növessze meg a füleit”. Nem állt kötél­nek, így számított a börtönre. Végül egy harmadik utat választott, az első lehető­séget kihasználva Magyarországra jött és Tolnán a helyi katolikus egyházköz­ség kántora lett, kapott egy szolgálati la­kást is. Szétszakadt a családunk és így éltük meg az emlékezetes decemberi eseményeket. Érettségi után egy számí­tástechnikai vállalatnál dolgoztam admi­nisztrátorként, nagyszerű volt a munka­helyi légkör. Mindaddig, míg a forrada­lom után egy listát nem tettek elém: a besúgók névsora, természetesen olya­nok, kikről a legkevésbé sem feltételez­tük.- A körülményekhez képest nem él­tünk rosszul - fűzi hozzá a 21 éves Éva. Én egy takarékpénztárban dolgoztam, de a nővéremmel nagyon szerettünk volna továbbtanulni. Behatároltak voltak a le­hetőségeink, mivel magyarokat csák né­hány százalékban vettek fel az egyetem­re, korlátozottak az iskolai férőhelyek. Az oktatás állandó összeütközések színte­re, itt csapódnak le a nemzetiségi ellen­tétek. Hoznak egy tanügyi rendeletet, amit legtöbbször napokon belül vissza­vonnak. Még nyáron is bizonytalan volt, hogy újra indul-e Szentgyörgyön a lí­ceum, a szekszárdi főiskola pedig biztos­nak látszott, ezért jöttünk ide. A felvételin figyelembe vették a más jellegű előkép­zettségünket, talán kicsit elnézőbbek is voltak velünk - végül sikerült.- Gondolom, ilyen körülmények között nem könnyű a beilleszkedés.- Már csak azért sem, mert Tolnáról naponta ingázunk, míg társaink nagy ré­sze kollégista. Egyedül érezzük magun­kat, de kezdetben ez még érthető. Taná­raink segítőkészek, pályáztunk a Ke­mény Zsigmond-alapítványra is, amit az erdélyi diákok vehetnek igénybe. Csábí­tó kulturális programokat kínál az intéz­mény, említhetném például a jazzklubot vagy a táncházat.- Bizonyára később is nehézséget je­lent majd, hogy Romániában egész más képzést kaptatok.- A magyar történelemben igen nagy a lemaradásunk, van pótolnivalónk bőven. A filozófiatörténet, neveléstörténet tanu­lása például elképzelhetetlen az alapok nélkül.- Milyennek látjátok a magyar fiatalo­kat?- Rövid ideje vagyunk itt ahhoz, hogy véleményt alkossunk. Romániában a sa­nyarú körülményeknek jótékony hatása is volt: elég nagy összetartás alakult ki az ifjúság körében. Az eddigi tapasztala­taink szerint nehéz a magyar fiatalokkal közös hullámhosszra kerülni, de lehet, hogy bennünk van a hiba. Túl lezserek, sztereotip szövegek uralják a társalgást, néha úgy tűnik, hogy szégyen komoly dolgokról beszélni. Nemegyszer az a be­nyomásom, hogy a társaságba való beil­leszkedéshez meg kell alkudni önma­gunkkal. Óriási dolog, hogy itt lehetnek, úgy ér­zik, ez már egy újabb lépcsőfok. Átérzik a szintkülönbséget, számukra olyan ez, mintha a magyar diák Párizsban tanul­hatna. Enikő nem felejti el az egykori fő­nökétől kapott útravalót: ígérje meg, hogy visszajön. S ha már visszatérnek, valami pluszt is szeretnének magukkal vinni. Addig is talán ők is nyújthatnak valami pluszt társaiknak: érzelemgaz­dag, sokszínű kapcsolatteremtő képes­séget.- kesjár ­Sophia Loren hajót szentel NEW YORK: Sophia Loren 56 évesen is derűsen állja a fotóriporterek rohamát. Az olasz filmsztár a Crown Princess (Ko­ronahercegnő) nevű luxushajó fel- szentelési ünnepségén vett részt. (Tele- fotó, MTI Külföldi Képszerkesztőség) Az öreg hölgy első száz esztendeje Agatha Mary Clarissa Miller 1890. szeptember 15-én született. Az első versei 11 éves korában jelentek meg, egy helyi újságban. 1912-ben megis- merkel 916-ban hozzáment feleségül. Az első könyvét - egy regényt -1920- ban adták ki, fogadásból irta, s a 25 fontot meg is nyerte nővérével szem­ben. Híres „eltűnése” 1926 decembe­rében történt és kilenc napig tartott. Az oka: az édesanyja halálát követő fáj­dalom és nem utolsó sorban férjének hűtlensége. A válást 1928-ban mond­ják ki. 1930 márciusában a mezopotá­miai Urn a következő fontos helyszín: megismerkedik a nála 14 évvel fiata­labb Max Mallowan régésszel. Szep­tember 11-én összeházasodnak. Az ötvenes évek a könyvek során kívül a különféle díjakat is meghozták a szá­mára. 1971-ben a Brit Birodalom Dá­mája, vagyis Lady Agatha. Madame Tussaud emberei - és ez már a halha­tatlanság kétségtelen jele - elkészítik életnagyságú viaszmását. Utolsó könyvét 1973-ban irta. Három évvel később végleg befejezi; 85 éves korá­ban, 1976. december 12-én meghalt. Férje két évvel élte túl. Agatha Christie élete során 78 re­gényt, 150 elbeszélést és 20 színdara­bot írt Mister Poirot, Miss Marple Hercule Poirot már elmúlt 60 éves, amikor 1920-ban feltűnik a 33. Agatha Christie-regényben, megoldva a leg­bonyolultabb rejtélyeket is. Körülbelül 80 esztendős, amikor 1975-ben bele­hal utolsó kalandjába. A történetet egyébként a háború alatt írta Agatha asszony, arra gondolva, ha netán tör­ténne vele valami, a hőn szeretett de- tektívje ne maradon illő temetés nélkül. Az idő, úgy látszik összeszűkült a 115 év még a csodálatos nyomozói képes­ségekkel megáldott kisember számá­ra is soknak bizonyult. Hiszen az írónő már az 1923-ban kiadott könyvével kapcsolatban is panaszkodik: „Már az elején észrevettem, mekkora baklö­vést követtem el, amikor Poirot-t ilyen öregnek képzeltem. Jobb lett volna, ha már az első négy-öt könyv után elbú­csúzom tőle és egy sokkal fiatalabb szereplővel folytatom.” Egyébként Agathát ekkor még Mil­lernek hívták; 26 évesen irta első köny­vét. Agatha Christie a világ egyik legol­vasottabb írója, aki még ma is gazda­gítja örököseit. Egyetlen lánya, Rosa­lind 1919-ben született. Ki tudja miért, fiatal nyomozók nem szerepeltek a műveiben. A Poirot melletti nagy talál­mánya szintén egy hatvan fölött járó hölgy, mi több, törékeny vénkisasz- szony: Jane Marple. 1930-at írunk, amikor megjelenik az első regénye, melynek ez a jó házból való vénkisasz- szony a főszereplője. Miss Marple szü­letését így írja le: „Oly csendesen lopa­kodott az életembe, hogy szinte alig vettem észre. írtam egy sor elbeszélést egy újságnak, és elképzeltem, hogy egy faluban hetente összeül hat em­ber, hogy megtárgyaljon egy nehezen megoldható esetet. Miss Jane Marple köztük az a hölgytípus volt, akit sok­szor láttam a nagynénim házában. Miss Marple sokkal idősebb volt a nagynénimnél, egy dologban azon­ban megegyeztek: udvariassága elle­nére mindenkitől a legrosszabbat vár­ta és meglátásai mindig helyénvaló­nak bizonyultak.” Miss Marple és Poirot sohasem ta­lálkoztak, közös vonásuk, hogy mind­ketten nevetségesek voltak. „Poirot rendkívüli alkatú emberke volt. Magas­sága nem érte el az 1 méter hatvanat, testtartása egyenes volt és büszke. Fe­je tojásdad alakú és állandóan egy irányba dőlt. Ajka fölött merev, katonás bajusz díszelgett. Ruhája kifogástalan volt, egy porszem jobban zavarta vol­na, mint egy seb...” Ezzel szemben Miss Marple magas, vékony, hófehér hajú, kék szemű, rózsás ráncokkal ba­rázdált arcú, ártatlan lény, aki kötöge- téssel, süteménykészítéssel, a barát­nőivel való beszélgetéssel tölti a nap­jait és kertjéből figyeli mindazt, ami a faluban történik. Kitalálója annyira szerette, hogy nem volt bátorsága vé­gezni vele, mint Poirot-val. Sőt, Miss Marple túléli, hiszen az utolsó kalandja - Isten Önnel Miss Marple -1976 ok­tóberében jelent meg, kilenc hónappal Agatha Christie halála után. RÁDIÓ-TV KOSSUTH RÁDIÓ Óránként: Hírek. Időjárás. Útközben. 4.30: Reggeli Krónika. 8.05: Hangszemle. 8.20: Válogatott perceink. 8.50: Külpolitikai figyelő. 9.05: Napközben. 11.10: Nemzetiségeink zenéjéből. 11.35: Cári tisztek az 1848-as magyar forradalomról. 12.00: Déli Krónika. 12.30: Ki nyer ma?12.45: Intermikrofon. 13.05: Klasz- szikusok délidőben. 14.05: Előjegyzések 14.33: A fagottól a xi­lofonig. 15.05: Kupleráj. 15.44: Filmzene. 16.00: Délutáni Króni­ka. 16.15: Muzsikáló természet. 16.20: A mi utcánk.. 16.40: Test-őrségen. 17.05: Bioritmus. 17.25: A Szabó család. 18.00: Esti Krónika. 18.30: Ráadás. 19.05: Sportvilág. 19.15: Láttuk hallottuk, olvastuk 18.30: URH-n: Közvetítés az FTC-Antwer- pen UEFA-kupa labdarúgó mérkőzésről. 19.30: Hol volt, hol nem volt... 19.40: Lovász Irán népdalokat énekel. 19.50: Haj­szálgyökerek 20.05: Régi hires énekesek müsoráből. 21.04: A Rádiószínház bemutatója. 21.04: URH-n: Közvetítés a Lu- zem-MTK-VM UEFA-kupa labdarugó-mérkőzésről. 22.00: Késő esti Krónika. 22.30: Körmendi Klára zongorázik. 23.45: A Gáchingi Kamarakórus Brahms népdalaiból énekel. 24.00: Hí­rek. Időjárás. PETŐFI RÁDIÓ 4.30: Reggeli zenés műsor. 6.03: Reggeli csúcs. 7.37: Sportreggel. 8.00: Hírek Időjárás. 8.05: Rivaldafényben. 9.00: Hírek Időjárás. 9.03: Társalgó. 10.00: A Párizsi Raphaele Hang­verseny-zenekar Offenbach műveiből játszik 10.50: Tükörké­pek. 11.00: Hirek Időjárás. 11.03: Helykereső. 11.20: Apró- cseprő. 11.40: Óvodások műsora. 12.00: Asztalizene. 13.00: Hí­rek. Időjárás. 13.03: Popzene sztereóban. 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.00: Iránytű. 15.00: Hírek Időjárás. 15.05: Csúcsforgalom. 17.00-19.00: RádióMa. 17.00: Hírek Időjárás. 17.30: Helykereső. 19.00: Hirek. Időjárás. 19.03: Táncházi mu­zsika. 19.30: Pop-regiszter. 20.00: Könnyűzene. 21.00: Hírek Időjárás. 21.03: Ragtime. 21.10: Nótakedvelőknek 22.20: Za­rándokútok 23.00: Hirek. Időjárás. 23.03: Sporthíradó. 23.10: A dzsessz története. 23.50: Toronyzene. BARTÓK RÁDIÓ 6.00: Muzsikáló reggel. 9.10: Hajdók Judit hangversenye. 10.09: A magyar nyelv századai. 10.24: Hajnóczy Péter: Free­dom. 10.38: A Régi Zene Együttes lemezei. 11.46: Bach-muzsi- ka. 12.00: Hirek Időjárás. 12.05: Operarészletek. 13.00: Szép Ernő - voltam. 13.57: Törzsi zene Guineából. 14.12: IX. Nemzet­közi Esztergomi Gitárfesztivál. 15.10: Éneklő ifjúság. 15.21: La­birintus. 15.36: Hittel és akarattal. 16.00: Hírek Időjárás. 16.05: Beethoven műveiből. 17.00: Angol kórusok énekelnek. 17.30: A hét zeneműve. 18.00: V materinskom jazyku. 18.20: lm limba matemá. 18.40: Na materjem jeziku. 19.00: Hírek Időjárás. 19.05: In der Muttersprache, 19.25: Ravel: Tzigane. 19.35: Ko­runk zenéje. 20.20-20.40: Társadalom és iskola. 21.40: Ope­raegyüttesek. 22.25: Felhang. 23.05: Vizkereszttől szilveszte­rig. 24.00: Hirek. Időjárás. 0.10: A Deák Bili Blues Band játszik. 1.00: Zenekari muzsika. 0.15-4.20: Népszerű muzsika, Bacca­ra együttes, popzene, nóták. PÉCSI RÁDIÓ 5.55-8.00: Hajnaltól reggelig Dél-Dunántúlon. (6.15: Dél- dunántúli krónika - Lapszemle - Jelentés az utakról. 8.15: Dél­dunántúli krónika - Időjárás. 7.55: Programajánlat.) Szerkesz­tő: Gungl László. 13.00: Szerbhorvát nyelvű nemzetiségi mű­sor. 14.00: Német nyelvű nemzetiségi műsor. 15.00: Hírek (Pe­tőfi). 15.05: A pécsi stúdió háromnyelvű szolgáltatóés kereske­delmi műsora. (Közben: hirek: 16.00-17.00-18.00 regionális, 16.30 német és szerbhorvát nyelvű.) 18.30: Magyar nyelvű kró­nika. 18.40: Szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsor. 19.00: Ma­gyar nyelvű hirek. 19.05-19.25: Német nyelvű nemzetiségi mű­sor. MAGYAR TELEVÍZIÓ TV1 8.13: Műsorismertetés. 8.15: Tévétoma nyugdíjasoknak 8.20: A legjobb whusu-48.9.10: Neuhauséknál. 9.40: Mozgató. 9.50: Képújság. 9.55: Élőben a 8-as stúdióban. 16.20: Képúj­ság. 16.28: Műsorismertetés. 16.30: Pannon Krónika. 16.40: Nachrichten. 16.45: Nasa obrazovka. 17.15: Az amináció mes­terei. 17.45: Szám-adás. 18.00: .Tudomány a képernyőn”. 19.00: Müsorajánlat. 19.10: Esti mese. 19.25: Közlemények Músorajánlat. 19.30: Híradó. 20.05: Örökségünk 20.15: Üze­net. 20.30: AGuldenburgoköröksége. 21.20: Stúdió '90.22.20: Fiatal Művészek Stúdiója Holdárnyék. 23.10: Híradó 3.23.30: BBC-híradó. TV2 Endrei Judittal és Dömsödi Gáborral 17.00: Képújság. 17.15: TV2.17.45: Kérdezz! Felelek 17.00: Telesport. 18.25: Gyerekeknek. 18.47: TV2.19.00: Vándorma­darak. 20.37: TV2.21.00: Híradó 2.21.20: TV2.21.30: Gondol­kodó. 22.15: TV2.22.50: Napzárta. JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR 10.00: lskolatelevizió.12.00: Elmulasztották- nézzék! 14.15: Iskolatelevizió / Hírek 14.50: Ráadás program. 16.30: Magyar híradó. 17.00: Tévénapló I. / Oktatómüsor. 18.20: Számok és betűk 18.40: Német nyelvű hirek 18.45: Tudományos prog­ram. 19.15: Rajzfilm / Tévénapló II. 20.05: Klim Szangin élete. 21.10: Kapcsolásos magazin. 22.40: Tévénapló IJI. 23.00: Angol nyelvű hirek 23.05; Ráadás program / Hirek. ' 2. MŰSOR 17.40: Műsorismertetés / Hírek 17.50: Tévénaptár. 18.00: Zágrábi panoráma. 19.30: Tévénapló. 20.00: Szórakoztató kedd / Hirek. 21.10: Amikros mérges volt. 22.50: Múlt a jelen­ben. 23.20: A kultúra éjszakai programja. 0.50: Határ nélküli álom. SUPER CHANNEL 7.00: Pirkadat. 8.30: Szovjetunió. 9.00: Nemzetközi hirek 9.10: Egyveleg. 16.00: Forró drót. 17.00: Adásban. 18.30: Kék éj. 19.45: Időlánc. 2.00: Ultra sport. 22.00: Nemzetközi hírek. 22.15: Ultra sport. 0.15: Nemzetközi hirek. 0.30: Kék éj. RTL PLUS 6.05: Gazdag és szép. 6.30: Halló, Európa - jó reggelt, Né­metország! 8.35: Telebutik. 9.10: A Springfield-sztori. 10.00: Egy különleges nap. 11.00: Művészet és küldetés. 11.05: Tele­butik. 11.30: Rizikó. 12.00: Forró nyeremény. 12.30: Klassziku­sok délidőben. 13.00: Gazdag és szép. 13.25: Kalifornia klán. 14.10: A Springfield-sztori. 14.55: Gazdag ember, szegény em- ber. 15.43: Nettó. 15.55: Buck Rogers. 16.40: Rizikó. 17.10: For­ró nyeremény, 17.45: Játssz velünk! 18.00: Kalifornia klán. 18.45: Híradó, időjárás. 19.10: Knight Rider Bandák háborúja. 20.05: Labdarúgás. 22.10: Robbanékony. 23.10: Légifarkas. 24.00: Németország egyesült! 0.30: Nyers erőszak. SAT1 6.00: Jó reggelt a SAT1 -gyei! 8.35: Szomszédok 9.05: Car- son és Carson. 9.50: Teletipp / Horoszkóp. 10.05: Teleüzlet. 10.30: Pétért mindenki szereti. 12.15: Szerencsekerék. 13.00: Telebörze. 14.05: Casimir és tsa. 14.30: Teletipp / Horoszkóp. 14.40: Carson és Carson. 15.30: Kérem a következőt! 16.05: Bonanza. 17.10: Szomszédok 17.35: Teletipp. 17.45: Műsoris­mertetés. 17.50: Matt Houston. 18.45: Híradó, időjrás. 19.05: Szerencsekerék 20.00: Vidáman tovább. 20.30: Justitia kisha­lai. 21.00: Az udvari bolond. 22.55: Az egyesülés éjszakája. 0.30: Látogatók az űrből. 1.20: Műsorismertetés. A • részletes RTV-műsor minden héten a pénteki RN-EXTRA című műsormellékletünkben található.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom