Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)
1990-09-18 / 141. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. szeptember 18. Befejeződtek megyénkben a jelöltállítások A helyi politikában várhatóan kisebb tesz a pártok szerepe Megszűnik a Kiosz, jön az Iposz Ipartestület alakult Szekszárdon is Minőség kapcsolódjon az önkéntességhez A kitűzött határidő lejárt, a közelgő helyhatósági választásokra történő ajánlás, jelöltállítás befejeződött Tolna megyében, sőt a listasorsolások is megtörténtek. Dr. Farkas László, a megyei tanács vb-titkára elmondta, hogy - bár egy-két jogorvoslatra benyújtott ügy még folyamatban van - már készültek az egész megyére vonatkozó összesítések, ezekből adunk most közre néhány jellemző számadatot. A megye 108 településén tartanak választásokat szeptember 30-án, ebben a számban szerepelnek az eddig nem önálló társközségek is. A 108 település közül mindössze hatnak a lélekszáma haladja meg a 10 ezer főt, ezekben a vá(Folytatás az 1. oldalról.) tárgyalja a témakört. Amennyiben a következő kormányülésen dönt a testület, várhatóan jövő év januárjától szűnnek meg a kiemelt járandóságok. Csaknem 14 ezren különféle kitüntetések, néhány ezren egyedi elbírálás alapján vagy párttisztségük miatt, s tízen magas állami beosztás révén kapnak az általánostól eltérően megállapított nyugdíjat. A társadalombiztosításnak nincsenek meg a teljes körű adatai, ezért az MSZP- től kapnak információkat. A főigazgató megjegyezte: a kitüntetésekkel együtt járó nyugdíjkiegészítések megvonásánál művészek, sportolók esetében - így igen alacsony lenne a nyugdíjuk - a kártérítési alapból adható kiegészítés. A sajtótájékoztatón szó volt még több, a nyugdíjakkal kapcsolatos más tervről rosokban lesz kétszavazatos választási rendszer (egyéni és pártlistás), a többi 102 településen - Dunaföldvár is ide tartozik - kislistás módszerrel szavazhatnak a választópolgárok. A hat városban 389 egyéni jelöltet, a többi településen összesen 1845 képviselőjelöltet állítottak, ami összesen 2234 jelölt. Ez a szám nem tartalmazza a városokban, pártlistán induló mintegy 800 jelöltet. A102 kislistás településen a lakosság közvetlenül választhatja a polgár- mestert, erre a posztra összesen 313 jelöltet állítottak. Érdekes megoszlást mutat a pártjelöltek és a független jelöltek aránya. A hat, 10 ezernél magasabb lélekszámú városis. így például arról, hogy félreérthetően jelent meg a napokban a sajtóban: az idén valamennyi nyugdíjas 25 százalékos nyugdíjemelést kap. 1990-ben az össznyugdíjak összege lesz 25 százalékkal több, mint múlt évben - hangsúlyozta Botos József. A 25 százalék tehát átlag. A terveik között szerepel az is, hogy - az egyik javaslat szerint húszezer forintban - maximálják a nyugdíjakat. Azok, akik önként visszalépnek ebbe a kategóriába, ilyen magas összegnél is igénybe vehetik az infláció bizonyos mértékű ellentételezését. Az így meghatározott maximális nyugdíjnál magasabb, korábbi nyugdíjukat megtartók viszont erre nem tarthatnak igényt. A társadalombiztosítás olyan megoldást szorgalmaz egyébként, hogy ne egyedi döntésekkel, hanem korszerűbb követési módon rendezzék a nyugdijak viszonylagos értékállóságát. ban egyéni választókerületben induló 389 jelöltből 259-en indulnak valamely párt színeiben (66,6 százalék), míg 106 független jelölt van (27,2 százalék). Ezenkívül a városokban 20 nemzetiségi és 4 etnikai jelölt is indul. A 102 kislistás településen az 1845 jelölt közül 520-an tartoznak valamely párthoz (28,2 százalék), míg a függetlenek száma 1296 (70,2 százalék). Itt 15 nemzetiségi és 14 etnikai jelölt indul. A számok azt mutatják, hogy a helyi önkormányzatokban - különösen a kistelepüléseken - sokkal nagyobb szerepet kapnak a pártoktól független képviselők, mint az országos politikában. (bankjegy és csekk) árfolyamok Érvényben: 1990. szeptember 18-tól 24-ig Pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban angol font 11 450,06 12158,32 ausztrál dollár 4987,21 5295,69 belga frank 188,13 199,77 dán korona 1013,49 1076,19 finn márka 1641,04 1742,54 francia frank 1154,68 1226,10 görög drachma a/b 40,77 43,29 holland forint 3432,99 3645,35 ír font 10382,55 11 024,77 japán yen (1000) 440,07 467,29 kanadai dollár 5173,85 5493,89 norvég korona 998,61 1060,37 NSZK márka 3868,50 4107,78 olasz Ura (1000) 51,73 54,93 osztrák schilling 549,94 583,96 portugál escudo 43,61 46,31 spanyol peseta 61,39 65,19 svájci frank 4685,29 4975,11 svéd korona 1052,33 1117,43 USA dollár 6013,57 6385,55 ECU (közös piac) 8014,89 8510,65 Alig egy hete, hogy Szekszárdon megalakult az ipartestület, ugyanakkor országos szinten is folyik az Ipartestületek Or- * szágos Szövetségének (Iposz) szerveződése, amely az iparosok érdekvédelme területén felváltja a Kisiparosok Országos Szervezetét (Kiosz). Miért volt szükség erre a formai átalakulásra? Ezt kérdeztük Módos István autószerelő kisiparostól, a Szekszárd és Környéke Általános Ipartestület néven bejegyzett szervezet elnökétől.- Itt nem a cégtábla egyszerű átfestéséről van szó. Az a folyamai hogy sorra alakulnak az egész országban az ipartestületek és a Kiosz megszűnik, csak követi a már régóta megkezdődött lényegi, tartalmi változásokat Mi, szekszárdi iparosok is - több mint hatszázan - a régi ipartestületi hagyományokra alapozva, de a mai kornak megfelelő szellemben, alulról szerveződő, önkéntes alapon, demokratikus módon hoztuk létre szervezetünket de nemcsak mi, hiszen a megyében már nyolc ipartestület alakult Az önkéntességhez a minőséget szeretnénk kapcsolni, vagyis elérni azt - ami régen magától értetődő volt -, hogy az ipartestületi tagság rangot és garanciát jelentsen, vagyis ez a szervezet a szakmailag felkészült becsületes iparosembereké legyen. Úgy gondoljuk, hogy a saját magunk alakította és vezette ipartestület alkalmasabb lesz az érdekeink védelmére, mint a felülről ránk erőltetett és irányított Kiosz volt Ez utóbbi egyébként szeptember 23- án tartja utolsó kongresszusát amelyen kimondják a feloszlatást Jogutódja az Iposz lesz, amelyet 209 helyi ipartestület alakított meg.- Az új szervezet legfőbb célja nyilvánvalóan a gazdasági érdekvédelem, nemcsak országos szinten, hanem a helyi közigazgatással szemben is. Milyen kapcsolatot szeretnének kialakítani a szekszárdi önkormányzattal?- Semmiképpen sem a szembenállás a célunk, inkább közös munkára és közös előnyökre számítunk. Úgy gondoljuk, hogy érdekeink sok ponton találkoznak. Az ön- kormányzatnak is célja lesz, hogy javuljon a lakosság közérzete, a szolgáltatások bővítésével hozzájárulhatnak ehhez az iparosok. Az is elképzelhető, hogy a közszolgáltatások egy részét szervezetünk tagjai végzik majd és a hatékonyság növekedésével a város pénzt takaríthat meg. Akár közös vállalkozásokat is el tudok képzelni az iparosok vagy az ipartestület és a helyi önkormányzat között A munkanélküliség enyhítésében, a foglalkoztatási lehetőségek bővítésében is sokat tehet az ipartestület az új vállalkozások segítésével, fejlesztésével, szakmai átképzések, tanfolyamok szervezésével. Érdekeink érvényesítésében az igazi garancia persze az lenne, ha magunk is részt vennénk a város döntéshozó testületének munkájában. Éppen ezért az a célunk, hogy a közelgő választásokon minél több iparos induljon és kerüljön be a képviselőtestületbe.- A Kiosznak volt megyei szervezete is. Az Iposznak nem lesz?- Ha az ipartestületek igénylik, akkor létrehozhatunk megyei szinten területi szövetséget. Mérlegelni kell, hogy milyen előnyök származhatnak ebből, és érdemes-e ezért fenntartani - eltartani - egy új, közbenső szervezetet. Egyelőre úgy fest hogy nincs ilyen igény, jobb a közvetlen kapcsolat az Iposz-szal. Persze, vannak megyei szintű koordinációs feladatok, külföldi kapcsolatok ápolása, léteznek megyei szakosztályok is, ezek ellátását működtetését célszerűen a szekszárdi ipartestület végezhetné.- Mi lesz a Kiosz vagyonával?- Ezt a vagyont az ipartestületeknek kell örökölniük. A kormánynak van ugyan olyan elképzelése, hogy minden kötelező tagságú szervezet vagyonára igényt tart és valamilyen szociálpolitikai alapba helyezi, az iparosok azonban tiltakoznak ez ellen. A Kiosz soha nem kapott állami támogatást, vagyonának minden fillérje az iparosok keze munkájából származik. Ezt elvenni tőlük és államosítani messzemenően igazságtalan lenne. Az lposz-on belül alakult egy bizottság, amely az 5-10 milliárd forintra becsült vagyon felosztásának módszereit kidolgozza. A cél az, hogy a helyi ipartestületek kapják meg a területükön levő vagyont például a székházakat és részjegyek formájában kerüljön felosztásra minden, naturálisán nem osztható ingatlan, az üdülők, oktatási központok stb. Ez utóbbiakat az Iposz működtetné, saját vagyonnal azonban lényegében nem rendelkezne.- áa A kiemelt nyugdíjak megvonása Valuta Bulgária se cukor, se kormány A biztosító elnézést kér az ügyfelektől Egy ellenzéki publicista írta a Demokratikus Erők Szövetségének (DESZ) lapjában, a Demokráciában, hogy neki egy jósnő már rég megmondta: Petar Mlade- novot, mint államfőt meg fogják buktatni; felégetik a pártházat és vérontásig jut el az egyre fokozódó politikai feszültség. Zselev köztársasági elnök a nagy nemzetgyűléshez intézett felhívásában Bulgáriát „nem normális országnak” nevezte, mert még nincs jól kiépített többpártrendszere, súlyos válsággal küzd a gazdasága. És eközben három hónappal az első „szabad és demokratikus” választások után az országnak még mindig nincs kormánya. Miért nem normális ország ez? Gazdaságilag: a termelés gyorsuló mértékben csökken; az egész gazdaság - egy ellenzéki politikus találó kifejezésével - nem a szakadék szélén, hanem a szabadesés állapotában van. Az ellátás kritikán aluli: az üzletek polcai teljesen üresek, már Szófiában is jegyre adják a cukrot, az étolajat, a sajtot és több más élelmiszer- cikket, a mosóport. Az eddig mesterségesen alacsonyan tartott kiskereskedelmi árak meglódultak: június óta az élet mintegy 20 százalékkal drágult. (300-400 százalékkal nőttek a zöldséggyümölcsárak, megkétszereződött a benzin, a csokoládétermékek, a hal, az édességek, a szeszesitalok stb. ára). A szovjet olajszállítások visszafogása és az arab öböl menti válság miatt az ország teljes valutabevételét - mintegy 2,5-3 milliárd dollárt - olajexportra kell költeni, ám a lakosságot ez sem menti meg attól, hogy hideg és sötét lakásban töltse a közelgő telet, s az sem biztosított, hogy mindennap jóllakik. Ebben a helyzetben, az azóta Bolgár Szocialista Párttá lett BKP valószínűleg rákényszerül az egypárti szocialista kormány alakítására, noha ennek elkerülésére mindent megtett. Belement, hogy ellenzéki személyiség - Zseljo Zselev - kerüljön az államfő székébe. Ajánlott politikai koalíciót, melyben - bár abszolút parlamenti többséggel rendelkezik - megelégedne a miniszteri posztok 40-45 százalékával. Belement volna úgynevezett szakértői kormány létrehozásába, amikor különböző pártállású, de csak önmagukat képviselő szakértők kormányoznának, természetesen a nagy nemzetgyűlés támogatásával. Legutóbb már egyetértettek azzal is a szocialisták - ezt Zselev elnök javasolta említett beszédében -, hogy amolyan „programkormány” alakuljon, ahol nem a személyiségek kiléte a fontos, hanem hogy maga a nagy nemzetgyűlés dolgozza ki rövid távú programját. Az ellenzék mindent elutasít. Illetve az államfő legutóbbi javaslata kapcsán ellentmondásosan foglal állást. A DESZ egyes személyiségei egyetértenek - Petar Beron, a Demokratikus Erők Szövetségének elnöke értesülések szerint maga is hajlandó lenne posztot vállalni a kormányban -, mások nem. Petko Szi- meonov alelnök úgy véli, hogy a „programkormány” csak a koalíció „álcája” lenne, tehát elfogadhatatlan, viszont - szerinte - nem igaz az a zselevi tétel, hogy a nagy nemzetgyűlés feloszlatása káoszhoz, rendzavaráshoz, polgárháborúhoz, végső soron pedig katonai diktatúrához vezetne. S az sem igaz - mondotta -, hogy a Demokratikus Erők Szövetsége parlamenti kisebbségként alkalmatlan lenne az irányításra. Szerinte még ez is jobb lenne, mint az egypárti szocialista kormány vagy a leplezett koalíció. A DESZ belső ellentmondásai csak most, az ellentmondó megnyilatkozások által válnak láthatóvá a szélesebb közvélemény számára is. Petar Beron e sorok írójának csak néhány napja állította, hogy az ellenzék nem akarja a nagy nemzetgyűlés feloszlatását, nem akar új parlamenti választásokat. Petar Dertliev, a DESZ legtöbb képviselői mandátummal rendelkező pártjának vezetője még azt is mondta, ők még az egypárti szocialista kormánynak is támogatnák azokat az intézkedéseit, amelyek a reformok, a totalitarizmus teljes lebontása, a piacgazdaság felé vezetik az országot. Miért vetődik egyáltalán fel a parlament esetleges feloszlatásának kérdése? Mert két hónap ülésezés után még mindig nem jutott semmire. Nyomorúságos mérlege: három törvénymódosítás, két felhívás és hét nyilatkozat. Az ellenzék obstrukciója állandó és teljes. Ezt államfőként Zseljo Zselevnek is észre kellett vennie, noha - a DESZ egykori vezetőjeként - e parlamenti taktika kialakításában még maga is részt vett. Csakhogy most az ország érdekeire kénytelen figyelni, s azt látja, hogy még a nyugati segítségre sem számíthat Bulgária, amelynek három hónappal a választások után nincs új kormánya, a parlament pedig sokkal inkább „politikai színház”, mint normálisan működő törvényhozás. Miközben a változásokhoz szükséges közeg megteremtése sürgősen új törvényeket követel. Ehelyett demagógiában dús politikai nyilatkozatokat kell hallania-lát- nia a lakosságnak. Mert mindezt egyenesben közvetítette a rádió és a tévé - segítve végletesen két táborra osztani a közvéleményt. Az uralmon levő szocialista párt sokat változott az utóbbi hónapokban, de még nem változott meg. A radikális reformerek tábora növekvőben van, és többek szerinra szeptember végi pártkongresszuson átveszik a párton belüli hatalmat. Mert tény: sokak szemében mai - a ténylegés változást elindító - vezetői nem annyira a változást, mint inkább a múltat, a totalitarizmust jelképezik. Mladenov, Dzsurov - évtizedeken át volt Zsivkov munkatársa, s ennek általuktörtént megbuktatása semmit sem változtat ezen. Tulajdonképpen Lilov pártelnök sem a legideálisabb személyiség pártvezetőnek... A BSZP-t és a vele szembenálló DESZ-t valójában az egymás iránti totális gyűlöletük tartja egyben. Ezt mindenki tudja, de mindegyik tömörülés a másiktól várja, hogy előbb szétessen. NAGY KÁROLY Szófia Az Állami Biztosító az utóbbi hetekben, hónapokban igen sok bosz- szúságot okozott ügyfeleinek, hiszen jogtalanul szólitgatta fel őket, mi több „fenyegetőzött”, hogy lakás- biztosításuk lejárt, s mivel nem kötöttek újat, ingóságaik biztosítási védelem nélkül maradtak. Az Állami Biztosító képviselői a félreértések eloszlatására hétfőn sajtótájékoztatót tartottak, ahol elmondták: már 1988-ban elhatározták és közhírré tették, hogy a régi lakásbiztosításokat - kiterjedtebb szolgáltatásokkal és magasabb dijakkal - átdolgozzák, s terveik szerint minden ügyfelet személyesen felkeresve adnak tájékoztatást az ügynökeik. Ez utóbbi elképzelés azonban nem vált valóra, mert a rendelkezésre álló idő alatt nem tudtak mind a hárommillió ügyfélhez eljutni, így történhetett, hogy a felmondó levelet a biztosítottak megkapták, viszont új biztosítást nem kötöttek velük, s emiatt a panaszos levelek áradata érkezett a biztosítóhoz. A panaszokat a biztosító is jogosnak tartja, hiszen nagyon sok esetben valóban nem járt az ügyfeleknél képviselőjük, aki az új biztosítást felajánlotta volna. Az azonban tény, hogy ez év végéig megszüntetik a régi típusú lakásbiztosításokat. Pontosabban október 31-ig kell az új módozatot megkötniük azoknak, akik a lakás- építési, -vásárlási hitellel egyidejűleg kötöttek biztosítást, s január 31- ig azoknak, akik bérlakásban laknak. Amennyiben új biztosítást nem kötnek - ennek a dija esetenként 3-6-szorosa a réginek - valóban megszűnik a biztosításuk. Az ÁB arra hivatkozik, hogy a Polgári Törvény- könyv idevonatkozó jogszabályé értelmében a határozatlan időre szóló szerződést bármelyik fél felmondhatja és a biztosító élt ezzel a lehetőséggel, hiszen immár hosszú évek óta ráfizetéses volt a lakásbiztosítás. A kimutatás szerint ez év első felében a díjbevétel és a kárkifizetések közötti különbség csaknem 500 millió forint volt. A tájékoztatón egy másik, szintén nem éppen szívderítő hírt is közöltek, mégpedig azt, hogy a KSH átal kiszámolt inflációs rátát ezentúl érvényesítik a biztosítási díjakban, azaz jövőre 12,2 százalékkal növekszik a lakásbiztosítások díja. Csak így lehetséges, hogy a károkat helyreállítási, azaz új értéken téríthessék. Felhívták a figyelmet arra, hogy akik a bérlakásukat megvásárolják, azoknak a lakásbiztosítása csak addig érvényes, amíg saját tulajdonukba nem kerül az ingatlan. Ekkor új biztosítást kell kötniük, amely nemcsak a lakásra és az abban lévő ingóságokra, hanem magára az épületre is fedezetet nyújt. Mivel a biztosító nem tudja nyomon kísérni, hány bérlakást vásárolnak meg az országban, az ügyfeleket arra kérik, hogy keressék fel irodáikat ez ügyben. P á r t h ír KDNP Dombóvári nagygyűlés A KDNP Dombóvári Szervezete szeretettel értesíti a választópolgárokat, hogy 1990. szeptember 19-én, 19 órai kezdettel választási nagygyűlést tart a művelődési központ nagytermében. Vendég: dr. Pálos Miklós miniszterelnöki államtitkár.
