Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)

1990-09-18 / 141. szám

TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP I. évfolyam, 141. szám 1990. szeptember 18., KEDD Helyhatósági választások ’90 Startkészültség Tolnán és környékén (s. oldal) Szellem a palackban Vita a privatizációs törvényjavaslatról - szavazás (talán) ma Miért kedvetlen a mi már két éve tartó forradalmunk? Nincsenek örömünne­pek, mint Prágában a Vencel téren, köny- nyes összeölelkezések, mint Bukarest­ben, vagy családi programmá szelídült falvésés, ahogy Berlinben. Nálunk is vol­tak csúcspontok: Nagy Imre temetése, a köztársaság kikiáltása, a szabad válasz­tások. Csakhogy egy temetés legkevés­bé örömünnep, a köztársaság kikiáltásá­val semmi sem zárult le igazán, tehát semmi sem kezdődött vele, elég ha csak arra gondolunk, hogy egy valamikori kb- titkár állt a parlament erkélyén, már ez jellemzi az esemény felemásságát, még ha a személyiség ellen semmi kifogás sem merülhet fel. A választásokból pedig legtöbbekben a pártok egymást sárral dobáló propagandája maradt meg. (Folytatás a 3. oldalon.) Elnöki bejelentéssel kezdte meg szünet előtti utolsó ülésszakának hétfői munkanapját az Országgyű­lés. Szabad György házelnök arról tá­jékoztatta a képviselőket, hogy a román törvényhozás vezetője levél­ben fordult hozzá, megküldve a tes­tület augusztus 29-i, történelmi kér­désekkel foglalkozó határozatát. Az üzenetre adott válaszát körvonalaz­va Szabad György kiemelte: a múlt fontos kérdéseit egymástól sokban különbözően ítéljük meg. Ez nem akadályozhat meg bennünket ab­ban, hogy egyet ne értsünk a román parlament vezetőinek azzal a kijelen­tésével: indokolt, hogy mindkét nép megbékéléssel, szabadsággal és to­leranciával váltsa fel a hajdani gyűlö­letet, megvetést. A magyar politikus üdvözölte a ro­mán parlament megállapítását, amely szerint a román nép akarata, hogy pluralista társadalmat építsen, amely a jövőben azonos jogokat, szabadságot és felelősséget kíván biztosítani az ország állampolgárai­nak, mind a románoknak, mind a nemzeti kisebbségeknek. Ugyan­csak elismeréssel szólt a román képviselők azon óhajáról, hogy konstruktív párbeszéd jöjjön létre a két ország parlamentje között a de­mokrácia és a szabadság alapelvei­nek és értékeinek szellemében, se­gítve országaink között a barátság, a megértés és a jószomszédság lég­körének kialakulását. A bejelentést követően a plénum határozott napirendjéről, majd napi­rend előtti felszólalások következtek. Ezután kezdték meg a privatizációs törvényjavaslat vitáját, majd azt fél­beszakítva költségvetési témakör­ben kezdődött vita. A tehén: kölcsön ad - a tej meg házhoz megy Itt a friss tej A nosztalgiák korát éljük, aligha te­lik el nap, hogy ne hallanánk a béke­beli szép idők nyugodt életstílusáról, a sarki szatócsboltról, a suszterról, aki azonnal javította a szakadt lábbe­lit, a pékinasról, aki házhoz vitte a meleg zsemlyét, s a tejesasszonyról, aki a frissen fejt, meleg tejet a kanná­ba merte. A tejesasszony felébredt: Tolnán, a Babits utcában találkoz­tunk Haász Józsefnével, akihez este jönnek a tejért, tejfölért, túróért, reg­gel meg maga hordja ki - házakhoz. (Folytatás a 3. oldalon.) Humor és politika Miért volt okos Rákosi és Kádár? Interjú Verebes Istvánnal Verebes István, a népszerű humo­rista nem szereti, ha gumibottal fejbe vágják. A szekszárdi Narancs Klub vendégeként azt is elmondta, hogy ilyen szempontból gyáva típus, te­hát nem vett részt korábban tünteté­sekben, s a közeljövőben sem áll szándékában elmenni tömegde­monstrációkra. Inkább a partvonalon kívül állva mond véleményt, s közben Horatio- ként kísérgeti Hamletet. Az interjú lapunk 3. oldalán olvas­ható. A társadalmi szervezetek költség- vetési támogatásának elbírálásáról szóló országgyűlési határozati ja­vaslat feletti vitát megszakítva Vörös Vince bejelentette: több képviselő je­lezte felszólalási igényét, ezért az idő előrehaladtára tekintettel berekeszti az ülést. A hétfői ülésnapon tehát nem került sor a tárgysorozatban szereplő napirendi pontok esetében határozathozatalra, ugyanis az álla­mi kiskereskedelem, a vendéglátó- ipar és a fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája any- nyira elhúzódott, hogy a hosszadal­masnak ígérkező szavazási proce­dúrát is keddre halasztották. Az Országgyűlés kedden délelőtt határoz várhatóan ez utóbbi törvény- javaslatról, a délutáni programban interpellációk és kérdések szerepel­nek. Antall József miniszterelnököt hétfőn Castelgandolfóban, a pápák nyári lakhe­lyén magánkihallgatáson fogadta II. Já­nos Pál pápa. A mintegy 40 perces eszmecsere négyszemközt, tolmács nélkül, német nyelven folyt. Antall József személyes, illetve családi emlékeket tartalmazó fényképalbumot nyújtott át ajándékul az egyházfőnek. A fényképek a II. világháború idejéből va­lók, és azt ábrázolják, amint Angelo Rótta pápai nuncius lengyel menekülteket lá­togat. A miniszterelnök emlékeztetett ar­A kiemelt nyugdíjak megvonása A társadalmi igazságosság és a jog- egyenlőség elve alapján mindenki csak az általános szabályok alapján számított nyugdijat vehesse igénybe - mondotta Botos József, az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság vezetője a hét­főn Budapesten megtartott sajtótájékoz­tatón. A kiemelt nyugdijak megvonásánál figyelembe veszik azt is, hogy megszűn­jenek a járulétoefizetés nélküli nyugdijki- egészítések. A kormány múlt héten első olvasatban foglalkozott az előterjesztés­sel, de több tisztázatlan kérdés miatt újra (Folytatás a 2. oldalon.) ra, hogy a Vatikán '45 tavaszán Buda­pesten számos lengyel, francia, olasz és zsidó menekültet segített, együttmű­ködve Antall József édesapjával, aki kor­mánybiztosként végzett hasonló tevé­kenységet. A fényképek családi emléket alkottak. Antall József a találkozó után elmond­ta, hogy a Szentatyával folytatott beszél­getésben szót ejtettek az egyházfő 1991 autusztusára kitűzött magyarországi lá­togatásáról, és II. János Pál teljes támo­gatásáról biztosította a magyarországi átalakulási folyamatot. Készül az új személyi igazolvány Megkezdődött a nyomdai előké­szítése az új személyi igazolványok­nak, amelyek a jelenleginél jóval vé­konyabbak, mindössze 12 oldala­sak lesznek, s természetesen már az új cfmer szerepel a borítójukon - kö­zölte az MTI érdeklődésére Széli András alezredes, az ORFK rendé­szeti osztályvezetője. Az új igazolványokat egy most megjelent belügyminiszteri rendelet értelmében 1991. április 1-jétől ad­ják ki, továbbra is 30 forintos illeték ellenében. Az új személyi igazol­ványban fel kell tüntetni a tulajdonos családi és utónevét, valamint - a nőknél - a házasságkötés után vi­selt nevet. Ezenkívül szerepel majd benne a tulajdonos születési helye, a személyi száma, anyjának leány­kori, családi és utóneve, magyar állampolgársága, illetve az állandó és ideiglenes lakcime. Újdonság lesz azonban, hogy az új személyi igazolványban már nem lesz anyakönyvi rész, szakképzett­ségre vonatkozó bejegyzés, vala­mint a munkahely-változtatások és a katonai bejegyzések sem szerepel­nek benne. A jövő év márciusának végéig még a jelenlegi személyi igazolvá­nyokat adják ki, ám 1991. április 1- jét kővetően nem tekinthetők hite­lesnek az előbb emlitett, az új igazol­ványban már megszűnő rovatokba történt bejegyzések. Egyébként a régi személyi igazolványok továbra is érvényesek maradnak. II. János Pál magánkihallgatáson fogadta Antall Józsefet Német nyelvű könyvkiállítás a főiskolán Hétfőn meghitt hangulatban nyitot­ták meg a szekszárdi Illyés Gyula Főiskolán a Goethe Intézet munka­társai azt a német nyelvű gyermek és ifjúsági könyvkiállítást, melynek kö­zel száz kiállított darabja a klassziku­soktól a legmodernebbekig nyújt ízelítőt az NSZK-beli kínálatból. Jo­sef Proksch szaktanácsadó, a Dél- Magyarországon oktató lektorok szakreferense elmondta, hogy a kiállítást a Tolna megyében tanító ta­nárok segítése céljából rendezték. Beate Detlefs asszony, a Goethe In­tézet könyvtárosa állította össze az anyagot.- Milyen szempontok szerint válo­gatta össze a munkákat? - kérdez­tük tőle.- Az anyag válogatásában három szempont vezérelt - válaszolt. - El­sősorban szerettem volna a Goethe Intézet gyermek és ifjúsági könyvtár- állományának keresztmetszetét be­mutatni a kollégáknak. Másodszor: ötleteket adni a német nyelvet oktató tanároknak, ezzel voltaképpen Proksch úr munkáját is segíteni. Vé­gül: az itt kiállított munkákkal bepil­lantást kívántunk nyújtani az NSZK kiadóinak könyvtermésébe. Az érdeklődésre számottartó könyvkiállítást szeptember 21-ig te­kinthetik meg a látogatók naponta 9 és 15 óra között az Illyés Gyula Főis­kola, Mártírok tere 15-17. szám alatti épületében. d. e. - ór Nagy az érdeklődés A kiállítást Josef Proksch úr és Beate Detlefs asszony nyitotta meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom