Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)
1990-08-30 / 125. szám
Tegnap nem sikerült dönteni Hétfőn folytatódik a parlament ülése Az illetékes parlamenti bizottságok a nagy számú módosító javaslatok megvitatásával nem végeztek szerdára, ezért az eredetileg tervezettnél kevesebb törvényjavaslatot tűzhetett napirendjére Dörnbach Alajos elnökletével az Országgyűlés rendkívüli ülése szerdai munkanapján. A képviselők elsőként a kormányzati munkamegosztásról szóló törvényjavaslat hétfőn félbeszakított általános vitáját zárták le. Az illetékes bizottságok előadói több módosító javaslatot ismertettek, a legtöbbet elvetették. Ráday Mihály (SZDSZ) például azt javasolta, hogy a vízháztartás, a vízminőség és a felszín alatti vizek védelmével összefüggő feladatok ellátását a környezetvédelmi miniszter irányítsa. Indítványát a Gazdasági Bizottság - szigorúan gazdálkodási szempontból - elvetette, az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi, valamint a Környezetvédelmi Bizottság viszont támogatta elképzeléseit. Mivel az általános vitában több képviselő nem kért szót a plénum részletes - később sorra kerülő - vitára bocsátotta a tervezetet A képviselők ezután a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslatról tárgyaltak. Nem sikerült azonban dönteni az Országgyűlésnek a szerdai ülésnap befejeztével a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseit taglaló törvénytervezetről. A kormánypárti frakciók ugyanis azt szorgalmazták, hogy zárják le a törvénytervezet általános vitáját, az ellenzéki pártok képviselői viszont ezzel nem értettek egyet, mondván: ez esetben nem lenne lehetőség újabb módosító indítványok beterjesztésére. (Folytatás a 2. oldalon.) ítéletet hirdettek a templomfosztogatók ügyében (írásunk a 8. oldalon olvasható.) I. évfolyam, 125. szám ÁRA: 4,30 Ft 1990. augusztus 30., CSÜTÖRTÖK Épül Duna-híd Szekszárdon? Bővítették és korszerűsítették a bajai hidat Siklós Csaba miniszter mondott avatóbeszédet A mérnöki létesítmények között műszaki és gyakorlati jelentőségét tekintve kiemelkedő helyet foglalnak el a hidak. Tegnap ünnepélyes keretek között helyezték forgalomba a Baja térségében található Duna-hidat, melyet az elmúlt hónapokban konzolos szélesítéssel megújítottak, így lehetővé téve a kétirányú személygépkocsi-forgalmat. Baja a XIX. század közepéig a környék fontos gabonatermelő és árutovábbító központja volt. Fejlődését elősegítette az 1907-1909-ben, Szikszai Jenő tervei alapján megépült Duna-híd. Ismeretes, hogy a hidat 1944-ben felrobbantották, újjáépítésére 1949-1950-ben került sor. A megnövekedett forgalom napi 5000 gépjármű áthaladását jelentette, ami gyakran félórás várakozási idővel párosult. „A közlekedéspolitikának is az embert kell szolgálni” mondta hídavató beszédében Siklós Csaba, a közlekedési és hírközlési tárca vezetője. A bajai híd bővítése olyan megoldás - folytatta a miniszter - amellyel a Szekszárd térségében tervezett híd megépítése előtt, viszonylag kis költséggel lehetett a forgalom körül ményeit javítani. (Folytatás a 2. oldalon.) Siklós Csaba miniszter (középen) átvágja a nemzeti színű szalagot, megnyitva az utat a forgalomnak Tankönyv, tanterv és pénz kellene Igazgatók a tanévkezdésről Pár nap múlva tanévnyitó. Aggódik a szülő, izgul a gyerek. És az iskola? Ott minden készen áll már a becsengetéshez? Megkérdeztem a bonyhádi iskolák igazgatóit, mi a legnagyobb gondjuk az idén. (Folytatás a 3. oldalon.) A második bécsi döntés „Ezerkilencszáznegyven nyarán az erdélyi magyarság olyan világpolitikai események középpontjába került, amelyek közel kétmillió magyar sorsát is magukkal ragadták s júniustól kezdve a magyarság vezetői már csak passzív szemlélői voltak annak a viharnak, ami Európának ezen a részén támadt.” Mikó Imre, a két világháború között működő Romániai Országos Magyar Párt titkára vetette ezeket a szavakat papírra: az akkori értékelésnek mostanság áz ismert romániai helyzetkép adja aktualitását. Mint ismeretes, ma van ötvenedik évfordulója a második bécsi döntésnek, melyet szélsőséges romániai szervezetek saját politikai céljaikra kívánnak felhasználni. (Folytatás a 2. oldalon.) Bélyegsorozat a magyar borvidékről A Magyar Posta Vállalat pénteken új bélyegsorozatot hoz forgalomba, amelynek hat címletén egy-egy nevezetes magyar borvidék, és annak jellemző szőlőfajtája látható: Hajós-Vaskút és a cabernet franc; Villány—Siklós és a cabernet sauvignon; Badacsony és az olaszriz- ling; Szekszárd és a kadarka; Eger és a leányka; Tokaj-hegyalja és a furmint. A sorozat az Állami Nyomdában készült- többszínű ofszetnyomással, Varga Pál grafikusművész terve alapján, összesen 263 ezer fogazott és 3 ezer fogazatlan példányban. A gyűjtők kívánságára az első napi bélyegzőt használó postahivatalok a megjelenés napján lepecsételik a sorozatot. Rendhagyó bevonulás Baján a Mészáros Lázár honvéd laktanyában a hétköznapi rendet civil ruhás férfiak és nők, fiúk és lányok törték meg. Augusztus 29-én közel ötszáz sorköteles katona vonult be ide. A rendhagyó és újszerű az volt a tegnapi bevonulásban, hogy követték a központi területi elvet ami szerint, a katonák ne legyenek 150 kilométernél távolabb a lakóhelyüktől. Az is új volt ez alkalommal, hogy közvetlenül az alakulatokhoz, a laktanyába vonultak be az ifjak, nem a korábbi bevonulási központokba. Ez részben költségminimalizálást jelent, és részben megszűnt az áttétel a bevonultató, a kiegészítő parancsnokság és a fogadó alakulatok között. Az is eltérés a tavalyi bevonulástól, hogy idén lehetőség volt a hozzátartozó szülők, barátok, rokonok „bevonulására” is, elkísérhették egészen a laktanyaudvarra a fiút. Itta parancsnok, Ronkovics József ezredes adott tájékoztatót az elkövetkező napok rendjéről, a foglalkozások menetéről, a kiképzés fontosságáról. Ronkovics József ezredes bevezető gondolataiban szólt a laktanya névadójáról, Mészáros Lázárról, Baja város szülöttéről, aki az 1848-as szabadságharc hadügyminisztere, Baja város ország- gyűlési képviselője vqIL Maga a laktanya gépesített lövészdandáré, ahol 1000-1200 fiatal katona szolgál. A bajai dandár egy olyan összfegyvernemi csapat, ahol szinte minden megtalálható, ami a honvédség egészében: a légvédelmi rakétától a géppisztolyig bezáróan. A laktanya azonban nem tekinthető korszerűnek, az 1950-es években épült, összkomfortérzetet nem ad. Meleg víz csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, mert helyi, egyedi kazánokkal oldják meg ezt a szolgáltatást. A körletekben 20-24 katona szálláshelye van. Viszont a szabadidő eltöltésére videostúdió, kondicionáló terem, sportkombinát, büfé áll a rendelkezésre. A szolgálati idő most egy esztendő. Ez alatt kell elsajátítani mindazt a tudást, amire egy lövésznek harci helyzetben szüksége lehet. A bajai laktanyába Bács-Kiskun, Baranya, Tolna és Csongrád megyékből vonultak be, hogy tisztességgel teljesítsék, amire a fogadalmuk, esküjük kötelezi majd őket, megértve a katonai szolgálat szükségességét. dkj-gk Sorban a sorkötelesek Család a laktanya udvarán Ronkovics József ezredes köszönti a megjelenteket Szekszárdróf érkezett a csoport
