Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)
1990-08-30 / 125. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. augusztus 30. Épül a Duna-híd Szekszárdon? Bővítették és korszerűsítették a bajai hidat Az első átkelők (Folytatás az 1. oldalról.) Szólt arról a munkafolyamatról, amely során a körülbelül 1100 tonnányi acél- szerkezetet a forgalom minimális korlátozásával kellett beépíteni. Ehhez a terveket az Út-, és Vasúttervező Vállalat 1988-ban készítette. Fövállalkozású kivitelezője a Hídépítő Vállalat volt. Az acél- szerkezetet a Közúti Gépellátó Vállalat gyártotta. Az útépítési munkákat a pécsi Közúti Építő Vállalat végezte. A MÁV, hírközlő- és biztosítóberendezéseket szállított. Természetesen a felsoroltakon kívül még számtalan alvállalkozónak volt fontos szerepe, hogy ez a munka két év alatt elkészülhetett. A hídszerkezet építése csupán egy- harmadába került egy hasonló nagyság- rendű hidénak, így a teljes beruházást 370 millió forintból sikerült megvalósítani. Ezzel megszűnt a személygépkocsik kényszerű várakozása és elmarad az évi öt- ven-hatvanmillió forint veszteség ami ebből a várakozásból adódott. DKJ - GK Szekszárd? Dunaújváros? Tegnap délután a Du- na-híd átadása után a közlekedési tárca vezetői sajtótájékoztatót tartottak, ahol lapunk munkatársának módjában állt megkérdezni Kálnoki Kiss Sándor, helyettes államtitkárt, hogy épülhet-e még Szekszárdon Duna-híd? A kérdés azért is volt aktuális, mert a miniszter avatóbeszédében említette, hogy kevés a déli országrésznek a 80 kilométerenkénti Duna-hidak száma.- Szóba került Szekszárdon és Dunaújvárosban egy-egy Duna- híd építése. A szekszárdiról már régen tervek is készültek. A tárca szeretné, hogy ezt a nagy könnyebbséget jelentő átkelőhelyet mihamarabb építeni lehessen. Jelenleg vizsgáljuk a forgalmi helyzetet, azt, hogy hol van nagyobb forgalmi igény a hídra. Lehet, hogy csak egyről lesz szó, de szeretnénk mindkettőt megépíteni, - mondta Kálnoki Kiss Sándor, majd Siklós Csaba miniszter vette át a szót:- Gazdasági haszon kérdése. Megépíthető a két Duna-híd az említett térségben, de a költségvetést nem terhelheti. így aztán nem marad más, mint a külföldi tőke, vagyis beruházó jelentkezése. Úgy gondoljuk, hogy a kormány állami garanciát adna és a beruházó pedig hídpénzt szedne, ami biztosítaná, hogy 20-25 év alatt kellő haszon mellett megtérülne a beruházás.- Mikor lehet erről szó?- A mikor kérdése bennünket is izgat. Szeretnénk, ha a munkát - ami a tervezéssel kezdődik - 1991-92-ben elkezdhetnénk. H. J. Az ötméteres konzolokon a személygépkocsik sávjának két és fél méteres felfestett szakasz ad utat A második bécsi döntés Román-magyar vetélkedés Erdélyért Tegnap nem sikerült dönteni Hétfőn folytatódik a parlament ülése (Folytatás az 1. oldalról.) A kormánypárt és ellenzék közötti „kötélhúzást” tovább bonyolította az önkormányzati bizottság jövő hétre tervezett franciaországi utazása, amely veszélyeztette volna a módosító indítványok feletti bizottsági állásfoglalást. A felszólalók azon a véleményen voltak: a bizottság mondja le vagy halassza el utazását, hogy mielőbb és zökkenőmentesen sikerüljön megalkotni az önkormányzati választásokat alapvetően befolyásoló törvényt. A több órás vita után e kompromisszumos megállapodással - anélkül, hogy bármelyik törvény ügyében is döntöttek volna a képviselők - véget ért a szerdai ülésnap. Az Országgyűlés hétfőn folytatja a munkát. Lőfegyverstop A bevonás határidőre megtörtént A belügyminiszter rendeletét követően Tolna megyében is megkezdték az önvédelmi lőfegyverek begyűjtését.- Korábban is volt egy ilyen „begyűjtési akció”. Akkor csak a pártvezetők fegyvereit vonták be? - kérdeztem dr. Józsa Csaba rendőr alezredest, aki a megyei igazgatásrendészeti osztályt vezeti.- A kör tágabb volt. Nemcsak párt - hanem gazdasági és tanácsi vezetők valamint nyugdíjas katonatisztek is beletartoztak. Egyébként a fegyvertartási engedélyeket - már korábban is, és azóta is - folyamatosan felülvizsgáljuk, és ha megszűnik az ok, amiért az illető kapta, visz- szavonjuk. Ez a tavaszi esemény azért tűnt ilyen dömpingszerűnek, mert „sokaknál szűnt meg az ok”.- A most hatalomra került új politikai vezetők kapnak lőfegyvert?- Ha kértek, és megfeleltek a jogszabályi feltételeknek, kaptak. De május 15-éveleza gyakorlat további rendelkezésig megszűnt. Azóta az újonnan igénylők közül magán- személyeknek nem, csak jogi személyeknek engedélyeztük az önvédelmi lőfegyvertartást (például pénzőrzéshez).- A mostani rendelkezés kiket érint Tolna megyében?- Itt jelenleg 160 engedély van kiadva. Ezek tulajdonosai közül 49-en belügyi dolgozók. (Őket nem érinti a dolog, mivel a rendelkezés nem vonatkozik a tényleges szolgálatban álló rendőrökre és kormányőrökre.) További 43 személy a honvédségnél szolgál, náluk különbséget kell tenni tisztek és tiszthelyettesek között. A rendőrökön és katonákon kívül álló 68 főtől pedig be kell vonni az engedélyeket. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az engedély is, a tulajdonjog is megmarad az illetőnél, a fegyverek pedig letétbe kerülnek az új jogszabály megjelenéséig.- Hol tart a munka?- A megye öt rendőrkapitánysága közül négyen már befejeződött korábban, Szekszárdon pedig - ahol a legtöbb volt a feladat - tegnap. A 30-i határidőt betartottuk. - Wy A vb határozott, de... A Panteon Kft. nem veszi tudomásul a döntést (Folytatás az 1. oldalról.) Az ezzel kapcsolatos romániai történéseket figyelemmel kísérve a hazai tömegtájékoztatás is gyakorta emlékeztet az ötven évvel ezelőtti eseményre. Ám, hogy valójában mit is jelentett a második bécsi döntés, arról kevés sző esik. A dolgok eredője, mint már annyiszor, ebben az esetben is Trianon. Az 1920 nyarán hozott békediktátum a mai Magyarországnál is nagyobb területrészt ítélt Romániának, a 103 ezer négyzetkilométer kiterjedésű Erdély elcsatolásával. Itt élt a legtöbb magyar nemzetiségű lakos is, számuk meghaladta a kétmilliót. Húsz évnek kellett ahhoz eltelnie, hogy 1940. augusztus 16-án a békés területvisszacsatolások reményében tárgyalások kezdődjenek az érintett két fél, tehát Románia és Magyarország között az al- dunai kikötővárosban, Turnu-Severin- ben. „A tárgyalások azonban semmi eredményre sem vezettek, mert a románok kitartottak a lakosságcsere mellett, a magyarok pedig területi revíziót követeltek, s augusztus 26-án a magyar delegáció visszahajózott Pestre” - jellemzi a történteket a már a bevezetőben idézett Mi- kó Imre a Huszonkét év című müvében. A magyar kormány ezután a fegyveres fellépést latolgatta, Bukarest pedig felvetette Berlinben a döntőbíráskodás gondolatát, amire Hitler amúgy is készült. Az akkor már a náci Németország által bekebelezett osztrák főváros, Bécs adott otthon 1940. augusztus 30-án az ítéletet hozó konferenciának, melyen Ribbent- rop német, illetve Ciano olasz külügyminiszter mellett magyar részről Teleki Pál, a később öngyilkos miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter, valamint román részről Mihai Manoilescu külügyminiszter és Valeriu Pop volt miniszterelnök vett közvetlenül részt. Hory András, az ugyancsak Bécsben tartózkodó magyar diplomata Bukaresttől Varsóig című visszaemlékezéseiben így idézte fel a kihirdetett határozat pillanatait: „Másnap, augusztus 30-án a Belvedere kastélyban gyülekeztünk (...) Az órák izgalmas várakozásban teltek. Délután 15 óra 15 perckor Ujpétery Elemér, Csáky személyes titkára lépett be a részünkre kijelölt váróterembe és boldogan újságolta: - Nagyvárad, Kolozsvár, Szatmárnémeti és az egész Székelyföld a miénk!” A második bécsi döntés az elcsatolt 103 ezer négyzetkilométer nagyságú erdélyi területből Magyarországnak juttatott 43 ezer 492 négyzetkilométert 2 millió 500 ezer lakossal. Ebből 1 millió 300 ezer volt a magyar, 1 millió 100 ezer a román, s közel 100 ezer volt a német nemzetiségű. Az Erdély története című kiadvány harmadik kötetének idevágó része így jellemzi a kialakult helyzetet: „A szeszélyesen kanyargó határral gazdaságilag szoros egységeket vágtak ketté, városokat fosztottak meg hagyományos hátterüktől, elképesztő közlekedési nehézségeket teremtettek. Politikailag a döntés azt eredményezte, hogy Magyar- ország és Románia Hitler játékszere lett, a német politika a szovjetellenes háborúban való részvételünktől tette függővé Erdély további sorsát." Ezt persze akkor csak kevesen látták, az ország döntő többsége örvendezve fogadta az Erdély északi részét nekünk juttató határmódositást. Ismét Mikó Imre könyve jelzi ezt a hangulatot: „Leírhatatlan örömujjongás fogadta a bécsi döntést az egyik oldalon. Huszonkét éves idegen uralom után megtörtént a nagy csoda és vér nélkül visszakerülhetett az anyaországhoz Erdély egy része, ahol most már minden gáncs és félelem nélkül lehetünk ismét magyarok. Végtelen elkeseredés fogadta a döntést a Romániának maradt erdélyi részeken, főként ott, ahol biztosan számított a magyarság a visszacsatolásra.” Az örömujjongás azonban nem tartott sokáig. Románia - amely Magyarországgal együtt vett részt a Szovjetunió elleni rablóháborúban - 1944 augusztus végén szembefordult német szövetségesével, és szeptember 12-én fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval. Az egyezmény kimondta, hogy „a szövetséges kormányok a bécsi döntésnek Erdélyre vonatkozó határozatát semmisnek tekintik, s egyetértenek azzal, hogy (...) Erdély, vagy annak legnagyobb része adassák vissza Romániának.” 1944 októberében pedig, egy Dél-Erdély elleni értelmetlen német-magyar támadás visszaverése után a román csapatok a szovjet hadsereg oldalán bevonultak Észak-Erdélybe. Összeállította: SZERI ÁRPÁD Megfelelő mennyiségűnek tűnik az a pénzösszeg, ami a Szekszárdi Városi Tanács rendelkezésére áll az év befejezéséhez - derült ki abból a beszámolóból, melyet tegnap délután tartott Szekszárd Város Tanácsának végrehajtó bizottsági ülésén Takács József pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályvezető. Az örvendetes tény után egy újabb elismerés hangzott el, ez már viszont a Babits Mihály művelődési központra vonatkozott, mely intézmény sokat tett a város kulturális életének fellendítése érdekében. A vb úgy döntött, hogy Szekszárd anyagilag és erkölcsileg egyaránt hozzájárul a hamarosan megrendezendő néptáncfesztivál siSZDSZ Nyilvános taggyűlés Az SZDSZ Tolna városi csoportja augusztus 30-án, 18 órakor nyilvános taggyűlést tart. A gyűlésen bemutatják az SZDSZ által támogatott képviselő-jelölteket. Munkás-nagygyűlés 1990. augusztus 31-én, 17 órakor munkás-nagygyűlést hívunk össze a bonyhádi művelődési központba, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk. Előadóknak a Munkástanácsok Országos Szövetségének prominens szekeres lebonyolításához. A bejelentések között szerepelt a Temetkezési Vállalatot és a Panteon Kft-t érintő ügy, mellyel már foglalkoztunk lapunk hasábjain is. A vb úgy határozott, hogy a Panteon Kft. által a temetőüzemeltetésre vonatkozó, már létrejött szerződéskötés ellentétes a tanácsrendelettel, így az érvénytelen. Ennek megfelelően december 31-ig továbbra is a Temetkezési Vállalatnak kell vállalnia ezt a szolgáltatást. A kft. jogi képviselője a vb-ülés után lapunknak adott nyilatkozatában jelezte, hogy a döntésről nem vesznek tudomást, s az eddigieknek megfelelően folytatják tevékenységüket a lakosság szolgálatában. mélyeit hívtuk meg, akik minden kérdésben és problémában felvilágosítással szolgálnak. Nagygyűlésünket Barcza Imre országgyűlési képviselőnk patronálja. FKgP Előkészítő taggyűlés A Független Kisgazdapárt két szekszárdi alapszervezete ma 17 órai kezdettel választási előkészítő taggyűlést tart a megyeszékhelyen, a Hunyadi utca 5. szám alatti épületben. A gyűlésen Csirke Ernő, a párt országos ügyvezetője is részt vesz. A vonalkázott Észak-Erdély, a II. bécsi döntés által visszajuttatott terület Párthírek
