Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)
1990-08-09 / 108. szám
2 Képújság w 1990. augusztus 9. „Irakkal szemben a békítő magatartás nem hatékony...” Amerikai csapatokat vezényeltek Szaúd-Arábiába Tanácsok helyett képviselőtestületek (Folytatás az 1. oldalról.) Bush elnök szerint Irak egyre jobban elszigetelődik, az Egyesült Államok, Japán és más nyugati országok mellett a Szovjetunió és Kína is támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsa által meghirdetett büntető intézkedéseket. Bush szerint ezek a szankciók magukban hordozzák annak lehetőségét, hogy Irak ne nyerjen semmit az agresszióval. Erősen csökkentik például Irak képességét különböző termékek importjára, vagy exportjára, beleértve a kőolajat is. Időközben olajipari források szerint a szaúd-arábiai Aramco társaság kénytelen volt lezárni az országon áthaladó, Janbu kikötőjébe tartó iraki olajvezetéket. A lépésre azért kényszerültek, mert a vezeték végállomásán - nyilván a Bagdad elleni szankciók hatására - teljesen megteltek a tárolók. Eddig a Törökországon áthaladók mellett ez a szaúd-arábiai vezeték volt Irak legfontosabb olajszállítási útvonala. Bagdadot tehát mind nagyobb gazdasági károk érik, a külföldre menekült kuvaiti uralkodó mégis elég pesszimistán nyilatkozott a szankciók várható eredményeiről. „Azt hiszem, hogy egy ilyen ügyben a gazdasági korlátozások nem elégségesek, s más lehetőségeket is meg kell fontolni” - mondta az emir az ABC amerikai tv-társaságnak adott keddi interjújában. Az uralkodó ugyanakkor kikerülte a választ arra a kérdésre, hogy az iraki csapatok kiűzése végett szükségesnek tartja-e katonai erő bevetését. A magyar Külügyminisztérium szerdán az alábbiak közlésére kérte az MTI-t: „A Külügyminisztérium a mai nap folyamán hivatalosan felkérte az iraki kormány illetékesét, hogy sürgősen biztosítsák a Ku- vaitban tartózkodó magyar állampolgárok biztonságos távozását az Iraki Köztársaság területének érintésével. Az iraki hivatalos válaszról a Külügyminisztérium soron kívül tájékoztatja a magyar közvéleményt". * Az MTI értesülése szerint egy vagy két vöröskeresztes különrepülőgép szállítaná haza a Kuvaitban tartózkodó közel 200 magyar állampolgár nagy többségét. Az evakuálási terv szerint a távozni kívánó magyar állampolgárok gépkocsival utaznának iraki területre, ahonnan repülőgéppel jönnének haza. Cigarettahiány a Szovjetunióban Még a rovarirtót is elszívják Kérem, ne dobja el a csikket, végigszívom.... - a Komszomolszkaja Pravda munkatársát szólította meg így az utcán egy távolról sem csavargó külsejű, értelmiséginek tűnő egyén. Moszkvában és más szovjet városokban sokan már a földről is felszedegetik a bagómaradványokat, s ezen talán csak a külföldiek csodálkoznak, hiszen a szovjetek tudják: a számtalan hiánycikk hosszú listáját az utóbbi hetekben a füstölnivaló is gyarapította. A szovjet dohányosok 70 milliósra becsült táborát nem az átalakítás politikája sújtja, s arról sincs szó, hogy az egészséges életmód élharcosai valamiféle törvénnyel - akárcsak a „majdnem szesztilalom” néhány évvel ezelőtti bevezetéséhez hasonlóan - hirdettek harcot a nikotinisták ellen. Mindössze arról van szó, hogy a központi tervgazdálkodás, az egyre erősödő valutahiány e téren is megbosszulta magát: egyre kevesebb pénz jut az importra, több gyár csak csökkentett kapacitással működik, alap- anyaghiány miatt. Főként filterből nincs elég, hiszen az egyetlen ilyen gyár éppen a sztrájkok sújtotta Karabah-hegyvidé- ken van. A szenvedélyes és kevésbé szenvedélyes dohányosok már szívnák a filter nélküli, vagy a koporsószeg erősségű kubai cigarettákat, de azok is eltűntek a polcodról. A „mezítlábas” cigiket az élelmesebbek már több mint ezerszázalékos felárral árusítják a moszkvai piacokon, miközben a dohányárus bódék előtt már hajnalban sorban állnak az emberek, hogy - ha lesz szállítás - hozzájussanak a városi tanács által engedélyezett fejadaghoz: öt csomag bármilyen fajtájú ci- gárettához. A szovjet, minisztertanács büféjében sajtójelentések szerint fejenként egy csomag cigarettát lehetett vásárolni, de a készlet állítólag már ott is napokkal ezelőtt kifogyott. Eltűnt a pipadohány és a mahorka is. Permben például a dohányboltokban dohányport árultak (a cigarettagyártás eme melléktermékét korábban a kiskertekben használták rovarirtóként). A permi dohányosoknak ez valószínűleg nem ízlett, mert egyik nap a város főutcáján a villamossínekre feküdve tiltakoztak a dohánymizéria ellen. Más városokban is voltak megmozdulások, mi több, figyelmeztető sztrájkok, Voronyezsben pedig még ezzel sem elégedtek meg: naponta törnek fel dohányárudákat a kényszerű nikotin-elvonókúrára ítélt dohányosok. Kujbisevben a helyi repülőgépgyár dolgozói állandóan „bevetésre készen” tartanak egy repülőgépet, hogy ha a Szovjetunió bármely pontján cigarettát lehet kapni, azonnal felszálljon a gép. A Szovjetunióban a második világháborút követően volt már példa hasonló cigarettahiányra: pontosan tíz esztendővel ezelőtt - 1980-ban -, a „virágzó Brezsnyev-korszakban” az olajdollárok halmai lehetővé tették a hatalmas importot a kialakult vészhelyzetben. Márkás nyugati cigarettákat lehetett kapnieleinte egy rubelért (19 forint), majd egyötvenért. Nyugati cigarettát most is árulnak a boltok, az NSZK-ból importált HB doboza potom 15 rubelért szerezhető be (csaknem 3Q0 forint), így nem véletlen, hogy az átlagkeresetű dohányos keseregve, de egyre inkább felháborodva fordul el az úgynevezett „kereskedelmi árú” dohányárutól, hiszen havi béréből még két kartonra sem futná. A füstölés helyett tehát marad egyelőre a füstölgés, hacsak ettől a hiánytól nem lobban magas lángra az amúgy is mindinkább erőteljesebbé váló társadalmi elégedetlenség a szovjet gazdaság és ellátás áldatlan állapotai miatt. TAMÁSSY SÁNDOR (Moszkva) Párthírek SZDSZ Horgászverseny Az SZDSZ szekszárdi csoportja augusztus 11-én 8 órától családi horgászversenyt rendez Sötétvőlgyben. Mindenki részt vehet! * Pakson új helyen Az SZDSZ paksi csoportja új helyen tartja összejöveteleit. Pakson Tolnai u. 21. sz. alatt hétfőnként 18.30-tól várják a tagokat és az érdeklődőket. Indonézia-Kína----------------------------------r I smét beszélő viszonyban Indonézia és Kína helyreállította diplomáciai kapcsolatait és ezzel hivatalosan is véget vetett 23 éve tartó viszálykodásának. A hírt dzsakartai kormányforrások közölték szerdán. Az erről szóló megállapodást Csien Csi-csen kínai és Ali Alatas indonéz külügyminiszter írta alá. Az aláírási ceremónián részt vett Li Peng kínai miniszterelnök valamint Suharto indonéz elnök is. A kapcsolatok rendezéséről még a múlt év elején kezdődtek meg a tárgyalások a két ország’között. Indonézia 1967-ben fagyasztotta be kapcsolatait Pekinggel, mert a két évvel korábbi dzsakartai kommunista hatalomátvételi kísérlet támogatásával vádolta a kínai vezétéöt. Ma kezdődik az önkormányzati választókerületek kialakítása Kuvaiti gyerekek tüntettek tegnap Londonban, követelve az iraki csapatok kivonását hazájukból (Telefotó) Az öt eltűnt magyar állampolgárról továbbra sincs információja a Külügyminisztériumnak, feltételezhető, hogy valamennyien iraki katonai fogságba estek. A fegyverleadás kudarca A Pravda szerdán beismerte, hogy a szovjet elnöknek a fegyverek leadására és az illegális fegyveres csoportok feloszlatására kiadott rendelete amelynek •határideje csütörtökön jár le, eddig teljesen eredménytelen volt. Egyetlen esetben sem fordult elő a fegyverek önkéntes leadása, illetve a fegyveres csoportosulások feloszlatása. A vezető szovjet pártlap közvetlenül azután ismerte el a központi szovjet kormányzat kudarcát, hogy az örmény parlament kedden felszólította a köztársaságban illegálisan létrejött félkatonai alakulatokat: tegyenek hűségesküt az örmény Legfelsőbb Tanácsnak. A jereváni törvényhozás egyúttal úgy foglalt állást, hogy szükségesnek tartja saját nemzeti haderő létrehozását. Új szakaszához érkezett az önkormányzati választások előkészítése: ma megjelenik a Magyar Közlöny, s ezzel hatályba lép az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény. Ezen a napon - a belügyminiszter rendelete szerint - megkezdődik a választókerületek és szavazókörök kialakításának előkészítése. Az egyéni választókerületek sorszámát és területét augusztus 16-ig, a szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását pedig augusztus 21-ig kell megállapítani. Az önkormányzati képviselők és polgármesterek megválasztásával megszűnik a tanácsrendszer, ezzel együtt a közös tanácsok intézménye is. Minden település alkotmányos joga, hogy önálló képviselőtestületet válasszon, igy a mintegy 1600 tanácsot csaknem 3000 ön- kormányzati képviselőtestület válthatja fel. Az önkormányzati választási törvény olyan választási rendszert tartalmaz, amely az állampolgárok önszerveződő közösségeinek - a pártoknak, az egyesületeknek, a nemzeti és etnikai kisebbségeknek - és az egyes választópolgároknak is lehetőséget ad az érdemi döntésben való részvételre, s emellett a települések eltérő politikai tagoltságához igazodik. Minden nagykorú magyar állampolgár, akinek állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon van, az önkormányzati választásokon választó és választható. A választás joga megilleti a Magyarországon tartósap letelepedett nem magyar állampolgárokat is. Nem választható viszont az önkormányzati képviselőtestület tagjává vagy polgármesterré az a személy, aki nem magyar állampolgár. Nincs választójoga annak, aki cselekvőképességet 'korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll; akit jogerős ítélet tilt el a közügyek gyakorlásától; aki szabadságvesztés büntetését tölti; aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kéhyszergyógykezelés alatt áll. A választópolgárok az önkormányzati választókerületekben, illetve az azokon belül kialakítandó szavazókörökben voksolhatnak majd. A választókerületek száma és területe jelentősen eltér majd az országgyűlési választásokéitól. A tízezer lakosú vagy ennél kisebb települések önmagukban alkotnak egy-egy választó- kerületet. Ezek száma 2926. Ezeken a településeken összesen 20 394 képviselőt választhatnak majd meg. Az országban 141 olyan település van, amelynek lakossága meghaladja a 10 ezret (ezek között Budapest nem szerepel). Ezeken a helyeken 1714 önkormányzati képviselőt egyéni választókerületben, 1573-at pedig listán választanak meg. Budapesten 414 önkormányzati képviselő választható az egyéni választókerületekben, 392 pedig listán. így az egyéni választókerületek száma országosan 5054. A szavazókörök száma nagyságrendileg azonos lesz a tavaszi országgyűlésiképviselő-választáso- kon kialakított szavazókörökével, akkora számuk 10 990 volt. Az önkormányzati választási törvény meghatározza az egyes településeken Választható képviselőtestületek tagjainak számát - az ott élő lakosság száma szerint. Eszerint 300 lakosig 3, hatszáz lakosig 5, ezerháromszáz lakosig 7, háromezer lakosig 9, ötezer lakosig 11, tízezer lakosig pedig 13 tagú képviselő- testületet választhatnak a szavazásra jogosultak. A 10 ezer lélekszám feletti településeken az önkormányzati képviselőket két szavazatos választási rendszerben választják. Ennek megfelelően 25 ezer lakosig 10 egyéni választókerületet alakítanak ki és listán 9 mandátum szerezhető meg, 50 ezer lakosig ez az arány 14/13, 60 ezer lakosig 15/14,70 ezer lakosig és a fővárosi kerületekben legalább 16/15. Minden további 10 ezer lakos után kettővel nő a képviselőtestület létszáma. Az önkormányzati képviselőtestületek össz- létszáma országosan 24 487 tag. A településen belül az egyéni választó- kerületet úgy kell kialakítani, hogy választókerületenként a lakosság száma megközelítően azonos legyen, s figyelemmel kell lenni a nemzetiségi, vallási, történelmi és más helyi sajátosságokra is. A szavazóköröket 600-1000 lakosonként alakítják majd ki. (MTI) Karacsi járőr Tüzelésre kész automatapuskával figyeli az utcát az egyik gépkocsin álló katona Ka- racsiban, egy nappal azután, hogy Gúlám Iszak Han pakisztáni államfő menesztette hivatalából a törvényesen megválasztott Benazir Bhutto miniszterelnököt.- (Telefotó) Perel a Magyar Szó A Magyar Szó című újvidéki lap szerkesztősége és Csorba Zoltán főszerkesztő pert indított a vajdasági legfelsőbb bíróságon, kérve, hogy semmisítsék meg a főszerkesztő leváltására hozott kormányhatározatot. Erről július 18-án hozott döntést a tartományi kormány, amely hosszú parlamenti vita után elfogadtatta, hogy három hónapra a kormány felügyelete alá tartozzon a vajdasági sajtó. Ezt a felhatalmazást kérdőjelezi meg keresetében a Magyar Szó, amely szerint a vajdasági parlament egyik kamarája nem fogadta el a záróhatározatot, s ezért a döntés jogi alapja hiányzik, annál is inkább, mert nem lapalapításról vagy lapkiadásról van szó, hanem egy olyan leváltásról, amely még a főszerkesztő mandátumának lejárta előtt történne meg. A Magyar Szó szabályzata értelmében ezt csak a főszerkesztő súlyos mulasztásai esetén tehetnék meg, ez pedig nem áll fenn - állapítja meg a kereset. A vajdasági főszerkesztő leváltásáról hozott döntést nemcsak a Magyar Szó támadta meg. A kormányhatározatot elítélte a képviselőház küldötteinek egy csoportja is. Július 18-án a Magyar Szó főszerkesztőjén kívül egyébként felmentették tisztségéből az újvidéki rádió és televízió több vezetőjét, az újvidéki szerb, szlovák, román nyel-* vű lapok főszerkesztőit is.
