Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)

1990-08-27 / 122. szám

Püspöki tábori mise a mohácsi csatatéren A mohácsi vészre - a török hódítók ellen 1526. augusztus 29-én vívott csatára - emlékeztek vasárnap a Duna-parti városban. Az évfordulón kiállítás nyílt „A mohácsi csatában esett dolgok emlékezete” címmel Kolbe Mihály festőművész történelmi tárgyú rajzaiból. Sokan ellátogattak a város határában levő emlékhelyre, ahol az eddig megtalált tömegsírok vannak. Az ország különböző részei­ből érkezett emberek mellett Mohács nyugatnémet testvérvárosának, Bensheimnek a polgárai is képvisel­tették magukat az eseményen. A hajdani harcmezőn, ahol művé­szien faragott kopjafák erdeje „Őrkö­dik” a sírhalmok felett, emlékhang­versenyt rendeztek, majd megko­szorúzták az ütközetben elesett ka­tonák nyughelyét. Ezt követően a sí­rokkal szemközt felállított tábori ol­tárnál Mayer Mihály pécsi püspök mondott szentmisét, megemlékez­vén a 464 éve hősi halált halt keresz­tény harcosokról. Az istentiszteleten a Pécs finnországi testvérvárosából - Lahtiból - érkezett férfi kórus éne­kelt. A püspök megszentelte a sírokat és megáldotta a felállított emlékke­resztet. A tíz méter magas keresztet egyetlen, a Duna mentén kivágott öreg tölgyfából ácsolták. A mohácsi polgárok régi kívánsága teljesült a keresztállitással. Már az emlékhely 1976-ban történt avatásakor volt ilyen törekvés, akkor azonban nem engedélyezték az illetékes szervek, hanem - kompromisszumként - egy emlékharangot helyeztek el a park­ban. Most egyházi és világi kezde­ményezésre elkészítették a keresz­tet, amely azt jelzi, hogy az emlékhely egyben temető is: a tömegsírok ezernél több magyar és szövetséges katonák csontjait őrzik. A mohácsi megemlékezések szer­dán - a csata napjának évfordulóján - folytatódnak. A Csele-pataknál álló emlékműnél koszorúzási ünnepsé­get tartanak. Ez az a hely, ahol a vesztett ütközetből menekülő ifjú ki­rály, II. Lajos lebukott a lováról és el­merült a hullámsírban. Ugyancsak tiszteletadás lesz a csatában részt vett lengyel hősök emlékművénél is. Szaddám kardcsörtető sajtóértekezlete Szaddám Húszéin iraki elnök szom­baton „végeláthatatlan hullaoszlopokat” helyezett kilátásba „bárkinek, aki rátá­mad Irakra”. Az államfő társaságában, amikor a saj­tóértekezletet tartotta, ott volt Kurt Wald­heim osztrák elnök, aki az öböl menti vál­ság békés rendezéséről folytatandó tár­gyalásokra utazott Bagdadba, Szaddám Húszéin - aki igen ritkán találkozik a nemzetközi sajtóval, és az öbölbelválság kitörése óta ez volt az első ilyen fellépése- fenyegetése mellett arra szólította fel az amerikaiakat, hogy „politikai megoldást keressenek, ne alkalmazzanak erősza­kot”. A néhány órával korábban született ENSZ biztonsági tanácsi határozatot - amely erőszak alkalmazását is lehetővé teszi az Irakkal szembeni embargódön­tés megszegésének megakadályozásá­ra - Szaddám Húszéin „amerikai határo­zatinak minősítette. (Folytatás a 2. oldalon.) Szétverték a romániai tüntetést Szemtanúk szerint legalább két­ezer rohamrendőr csapott össze szombat este Bukarest központjá­ban az Iliescu elnök lemondását kö­vetelő tüntető tömeggel. A Balcescu sugárúton és az Egyetem téren már negyedik napja tartottak a kormá­nyellenes zavargások; fiatalok tö­megei kövekkel dobálták meg a jár­A földtörvény kormánwálsáaot okoz? Rövid nyári szabadság után új sza­kaszhoz érkezett a parlament törvényal­kotó munkája. Eddig a politikai intéz­ményrendszer kereteit alakították ki, amely törvények elfogadásához a kor- mánykolíció és az ellenzék konszenzu­sára volt szükség. A most induló törvénykezési sza­kaszban a gazdasági intézményrendszer kialakítására kerül sor, a földtörvény és a privatizációs törvény megalkotásával. Ezek befolyásolásához azonban az el­lenzéknek kevés parlamenti eszköze maradt hiszen ezen törvények elfoga­dásához elegendő az egyszerű többség, amivel a kormánykoalíció rendelke­zik. Ez és a kormány által kért száznapos türelmi időszak lejárta olyan következ­ményekkel jár, ami az ellenzéket új parla­menti magatartásra ösztönzi. Ezekről kérdeztük Orbán Viktort, a Fidesz parla­menti frakciójának vezetőjét (Az interjú a 2. oldalon.) Egy képviselő a Contel-központban Tanulmányút Telefoniéban Amerikában - pontosabban az Egye­sült Államokban - köztudottan nem kell éveket, sőt évtizedeket várni egy telefon- készülékre, hiszen annak megszerzé­séig gyakorlatilag a legrosszabb esetben is elegendő néhány nap. Mármint akkor, ha valaki ragaszkodik a régimódi, kábe­les telefonhoz. Egyre gyakoribb azonban egy másfajta megoldás, mely már a jövő századot vetíti elénk. Pólyák Sándor, me­gyénk SZDSZ-es országgyűlési képvise­lője néhány honatya társával együtt a kö­zelmúltban egy amerikai tanulmányút keretében a helyszínen szerezhetett ta­pasztalatokat arról, hogy a leleményes „amik” miként is kommunikálnak egy­mással egy kis szerkentyű segítségével, áthidalva több ezer kilométeres távolsá­gokat. (Folytatás a 3. oldalon.) Vállalati menedzsment A mérce: a szaktudás Az elmúlt időszak egyik legizgalma­sabb kérdése volt, hogy az új kormány megegyezik-e a vállalati menedzsment­tel vagy megütközik velük. A kérdés a gazdaság egyik kulcskérdése. Részint azért, mert kétségkívül még mindig van­nak a vállalatok élén a piacgazdaság kö­vetelményeinek megfelelni nem tudó ve­zetők. Részben azért, mert a vállalati szerkezetből adódóan igen erős vállalati lobby érdekérvényesítési képességéről számos tapasztalatunk van: ezen érdek- csoportok nem egyszer torpedózták meg a progresszív kormányzati szándékot, s tennék ezt nyilvánvalóan a jövőben is. Az emberek igen nagy része ugyanis egye­lőre nem érzi a rendszerváltást s annak lényegét sokan éppen abban keresik, hogy a saját környezetűkben mi lesz a vezetők sorsa. A menedzsment sorsán így az is lemérhető, mire vállalkozik a kor­mány. Enged-e nem egy esetben demagó­giával is terhes nyomásnak, s „levált­ja” a vállalati vezetést vagy a gazdasági racionalitást szem előtt tartva elindul egy olyan úton, amely egy ésszerűbb vál­lalati szerkezetet, s a vállalatok élén a szaktudásuk alapján kiválogatott vezető­ket eredményez, függetlenül azok pártál­lami múltjától. (Folytatás a 3. oldalon.) Waldheim hazaérkezett A BSE negyedszer nyerte a Sió-kupát A hét végén 21. alkalommal rendezték meg Szekszándon a Sió-kupa nemzetközi női kosártabdatomát A háromnapos küz- delemsorozat döntőjébe a BSE és a házi­gazda KSC Szekszárd csapata került A fi­nálét szoros küzdelemben a budapesti együttes nyerte, így nevük immár negyed­szer került fel a kupára (Képünkön Pott második kosarát szerzi.) Vasárnap szintén a megyeszékhelyen bonyolították le az Ambrus Péter-Varga Lajos női kézilabda­emlékversenyt. A tornán négy-négy ifjúsá­gi és felnőtt csapat vett részt A fiataloknál a Simontornya, mig a felnőtteknél a Szek­szárdi Húsipari SE lányai végeztek az élen. Tegnap a labdarúgó NB ll-ben, NB Ill- ban és a megyebajnokságban újabb for­dulót rendeztek. Mindezekről olvasóink részletes tudósí­tást találhatnak lapunk 5-6. oldalán. f M műveket és eltorlaszolták az utakat. A szombati tüntetést kevesebb, mint 200 ember kezdte, de a tömeg gyorsan duzzadt s a helyszíni be­számolók szerint késő estére már lehetetlen volt felbecsülni a tüntetők számát. A pajzsokkal felszerelt rendőrök lezárták a metrókijáratokat s gumibotokkal üldözték a fiatalokat a környező utcákban. A rendfenn­tartó erőknél gázálarc is volt. Később a bukaresti televízióban közölték, hogy az egy nappal koráb­bi éjszakai tüntetésen 32 személyt vettek őrizetbe s ellenük büntetőel­járás indul. A rendőrség a közvélemény tá­mogatását kérte ahhoz, hogy „meg lehessen akadályozni a szélsősé­ges elemeket az ország destabilizá- lásában”.- 95 honfitársával együtt Vasárnap hajnalban hazaérkezett Bécsbe Kurt Waldheim osztrák ál­lamfő 95 honfitársával együtt, akiket a politikus személyes kérésére en­gedett haza Szaddám Húszéin iraki elnök. Waldheim hangoztatta, hogy az osztrákokat feltétel nélkül enged­ték szabadon. Hazaérkeztekor sürgette, hogy a nyugati államok kezdjenek párbe­szédet az iraki államfővel a „kubai ra­kétaválság óta legsúlyosabb nem­zetközi válság megoldásáról”. Szad­dám Húszéin többször is kinyilvání­totta előtte tárgyalási készségét - mondta Waldheim. Elhárította azokat a külföldi vádakat amelyek szerint bagdadi utazásával megszegte vol­na az Irakkal szembeni nemzetközi szolidaritást Misszióját eleinte hazájában is bí­rálták, ám hazaérkezésekor politiku­sok és egyszerű állampolgárok is hősként üdvözölték. A kezdetben fenntartásait hangoz­tató Vranitzky kancellár is személye­sen üdvözölte Waldheimet a repülő­téren és az elnök nagy sikerének ne­vezte az osztrák állampolgárok ha­zahozatalát, leszögezve egyúttal, hogy Ausztria betartja az Irak elleni ENSZ-szankciókat „A gyógyításhoz nemcsak orvos kell” Megalakult a Magyar Ápolási Egyesület Tolna megyei szekciója Az egészségügy, a gyógyító mun­ka eredményességéhez nemcsak az orvosokra van szükség, nélkülözhe­tetlenek az őket segítő assziszten­sek, betegápolók is. Szakmai meg­becsülésük, társadalmi presztízsük azonban nem kellőképp tükrözi mindezt, ezért tavaly májusban, az ápolónők nemzetközi napján létre­hozták a Magyar Ápolási Egyesüle­tet, melybe minden egészségügyi szakképesítéssel rendelkező dolgo­zó kérheti felvételét. Az eddig 2013 tagot tömörítő egyesületnek most szombaton Szekszárdon, a Balassa János kórház kultúrtermében meg­alakult a Tolna megyei szekciója is. Az alakuló összejövetelen részt vett Dombó Istvánné, az országos egyesület alelnöke, dr. Hulin István, a megyei orvosi kamara efnöke, és dr. Kiss Mária a megyei tanács egész­ségügyi osztályának helyettes veze­tője is. Dombó Istvánné, aki ismertet­te az országos szervezet létrejötté­nek körülményeit, eddigi tevékeny­ségét, gondjait, egy kérdésre vála­szolva hangsúlyozta: a nővérek el­sőrendű feladatuknak a betegek mi­nél magasabb szintű ellátását tekin­tik, politizálni nem szándékoznak, ezért nem állítanak jelölteket a vá­lasztásokon. Szorgalmazzák viszont az ápolók szakmai biztonságérzetét elősegítő intézkedéseket. Az elnök asszony tájékoztatója után Kovács Pálné, az országos egyesület eddigi megyei képviselője kért szót. Beszámolt végzett munká­járól, majd egyéb elfoglaltságaira hi­vatkozva lemondott tisztségéről. A megyei szekció ezt követően 9 tagú elnökséget választott. Ügyveze­tő elnöke Kiss Istvánné, az etikai és fegyelmi bizottság elnöke Horváth Béláné lett Az egyelőre 103 tagot jegyző szek­ciót a Vöröskereszt megyei szerve­zete nevében Bán Józsefné köszön­tötte, s a jövőbeli együttműködést szorgalmazta. Végül Kiss Istvánné ismertette rö­viden a Tolna megyei egyesület munkatervét, melyben kiemelt helyet kapott a nyelvtanulási igények fel­mérése illetve kielégítése, valamint a szakmai továbbképzés ösztönzé­se. Ez utóbbi annál is inkább fontos, mert mint elhangzott, a megye közel ezerhétszáz egészségügyi szakdol­gozója .közül mindössze nyolcán rendelkeznek főiskolai végzettség­gel.- esi -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom