Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)

1990-08-27 / 122. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. augusztus 27, A földkérdés kormányválságot okoz? Az MDF enged a Kisgazdapárt nyomásának (Folytatás az 1. oldalról.)- A kormány által kért száznapos türel­mi időszak napokon belül lejár. Hogyan vonható meg az Antall-kormány tevé­kenységének mérlege?- A kormány két ígéretet tett: egyrészt, hogy bizonyos dolgokat meg fog csinál­ni, másik része úgy hangzott, hogy a száz nap végére letesz egy részletes progra­mot. Már csak néhány nap van hátra a száz napból, de nem tudok róla, hogy ilyen részletes program készült volna. Az ígéretek másik részéről: nem számoltat­ták el az MSZP-t vagyonáról, a kiemelt nyugdijakat és a pártérdemekre tekintet­tel levő kedvezményes nyugdijak rend­szerét nem szüntették meg. Azt állították, hogy megtámadják az infláció fő fészkeit, ezzel szemben felemelték a benzin árát, ami gerjeszti az inflációt, pedig elhalaszt­hatták volna novemberig. Egyetlen olyan szociálpolitikai elgondolás sem látható jelenleg, amely az elbocsátások rendjé­vel, a munkanélküliek átképzésével, a munkanélküli-segély rendszer átformá­lásával kapcsolatos. Ezeket tovább sorolhatnám, de nem ez az első száz nap fő kérdése, hanem az, hogy a diktatúrá­ból egy demokratikus intézményrend­szer irányába haladtunk. A kormánykoa­líció alapvetően biztosította az ellenzék jogait.- Hogyan fog változni a Fidesz parla­menti magatartása a türelmi időszak le­járta után?- Stílusában nagy változást nem lehet várni, mert azt gondolom, hogy az köz- megelégedésre talált a közvélemény kö­rében. Ami a tartalmi kérdést illeti: a tör­vénykezésben eddig is részt vettünk, önálló indítványaink voltak. A kormány­zati munka ellenőrzését szigorúbban fogjuk venni. A miniszterek hibáival szemben fel fogunk lépni. A száz nap alatt mondtuk: nehéz a kormány sorsa, nehéz örökséget vett át, belefér, hogy csetlenek-botlanak a miniszterek. A száz nap után nem leszünk elnézők, és élni fo­gunk az interpellálás jogával.- A törvényalkotás új szakaszhoz ér­kezett. Az embereket közvetlenül érintő gazdasági intézményrendszer kialakítá­sára kerül sor. Milyen álláspontot képvi­sel a Fidesz a privatizációs és a földtör­vény kérdésében.- A privatizációs törvényben az MDF álláspontja már lényegesen más, mint korábban volt, és igy nem kibékíthetetlen a Fidesz nézeteivel. Ezért ez nem is olyan sú­lyos kérdés. Súlyos gondokat okoz viszont a föld ügye, amelyben a kormánykoalíció pártjai között megállapodás történt, amit nem tudunk elfogadni. Először is, mertösz- szekapcsolja a kártalanítás kérdését a pri­vatizációval. A károkat el kell ismerni, nem­csak a mezőgazdaságban, hanem min­denhol. Erre jogi és politikai megoldást kell találni. Az pedig egy külön kérdés, hogy mi­képp kell a mezőgazdaságot magántulaj­doni alapra helyezni. A Kisgazdapárt ezt a két dolgot összecsúsztatja. A törvényterve­zet elveiben és tartalmában is elfogadha­tatlan számunkra. Kártalanítani nemcsak a parasztokat, hanem az iparosokat, háztu­lajdonosokat, gyárosokat is kell. Erre meg­felelő módszereket lehet találni. A törvény- tervezet tartalmilag sem elfogadható, mert nem lehet rendszerváltás idején embere­ket ilyen helyzetbe belekényszeríteni, ami­nek eredményeként lesznek szegény- és gazdag parasztok. Ennek semmi köze a versenyhez. A tehetség, szorgalom és sze­rencse kialakíthat ilyen helyzetet de ne a törvény állítson elő ilyen állapotot. Kérdés az; hogy elfogadható, vagy nem, elfogad­ható módon alakul ki a falusi társadalom rétegződése. Ahogy a Kisgazdapárt kép­zeli, az nem elfogadható.- Nézeted szerint tehát a parlament elé kerülő földtörvénytervezet majdnem azo­nos a Kisgazdapárt eredeti elképzelésével, amelyet a többi párt elutasított. Hogyan ér­vényesülhet mégis ez a tervezet?- Éppen a száz nap egyjk nagy dilemmá­ja az, hogy milyen kormányzati erő az, amely 164 képviselővel rendelkezik a par­lamentben és a Kisgazdapárt mégis ré- kényszeriti saját programját, pedig csak 44 képviselőjük van. Márpedig az MDF válasz­tási programjában más földprogramot Ígért, mint amit most a parlament elé akar­nak vinni.- Az MDF a Kisgazdapárt nyomásának a kormánykoalíció fennmaradása miatt en­ged. Ha a parlament elutasítja - amihez elengedhetetlen az MDF hozzájárulása - a jelenleg „forgalomban” lévő földtörvényter­vezetet, akkor az okoz-e kormányválsá­got?- Okozhat, de egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy okoz, mert a kisgazdák szeretnek kormányozni. Másrészt a Kis­gazdapárt nem egységes, vannak részei, amelyekkel lehet tárgyalni. Nem állítanám, hogy a kormány feltétlenül belebukna és elkerülhetetlenül válság lenne, ha a parla­ment nem fogadná el a Kisgazdapárt prog­ramját. Az MDF-nek meg kellene próbálnia. És azt sem tartanám tragédiának, ha a Kis­gazdapárt egy része vagy egésze elhagy­ná a kormányt, mert nem látok értelmes ér­vet az ellen, hogyha a Kisgazdapárt megy, akkor a szabad demokraták miért ne kerül­hetnének a kormányba.- Mi történik akkor, ha a parlament nem fogadja el a földtörvénytervezetet?- Nem fogadhatja el, az gyalázat lenne. Ha az országgyűlésen nem megy keresztül a tervezet, akkor kinyílik a lehetőség, hogy a mezőgazdaság legfontosabb kérdéseiről beszéljünk, mert nem az a legfontosabb, hogy visszaállítsuk a 47-es tulajdoni álla­potokat. Más kérdésekre kell választ talál­nunk: az állami szubvenció megváltozásá­ra, vagy hogyan épül be a mezőgazdaság a nemzetgazdaság egészébe, tudunk-e csatlakozni az ’92-től egységes európai szabványokhoz az élelmiszeriparban is. Boldog lennék ha már ezekről a kérdések­ről vitatkoznánk. PUSKÁS IMRE Fotó: GOTTVALD KÁROLY Kereszténydemokrata Néppárt Szélsőségesekkel nem tárgyalunk! Indul a választási kampány A Kereszténydemokrata Néppárt „főhadiszállásán” dr. Birkás János ügyvezető társelnök irányítja a párt vá­lasztási kampányát. Arról kérdeztük: milyen szempontok szerint állítanak je­lölteket?- Őszintén kijelenthetem, nem tart­juk mindenek felettinek a szorosan vett pártérdekeket. Csakis hiteles em­bereket, a nemzetnek elkötelezett poli­tikusokat, szakembereket ajánlunk, ennek pedig nem lehet feltétele, hogy tagjai legyenek a Kereszténydemokra­ta Néppártnak.- Ha mindezt komolyan gondolják, akkor helyi szervezeteiknek aligha van szükségük központi irányításra, felül­ről történő közbeavatkozásra a válasz­tási kampány idején.- Helyi szervezeteink valóban teljes önállósággal dolgoznak, s nemcsak szervezeti kérdésekben, hanem az alapelvekben is teljesen egységesek. Az országban négy kiemelt helyen in­dítunk jelöltfelkészítő programot. A megyék székhelyein pedig az adott megye jelöltjeit, kampányfőnökeit kí­vánjuk felvértezni a kampányt érintő ismeretekkel. Később, a már megvá­lasztott polgármestereknek alkalmuk lesz arra, hogy majdani feladatuk el­végzéséhez külföldről szerezzenek ta­pasztalatokat. Elsősorban az NSZK- ból és Hollandiából kaptunk ajánlato­kat többhetes tanulmányutakra. Érde­kességként elmondom: több helyről jelezték, hogy azokkal a magyar váro­sokkal, ahol kereszténydemokrata polgármester lesz, szívesen lépnének testvérvárosi kapcsolatra.- Erről még korai beszélni. Hallhat­nánk arról, hogy mely pártokkal hajlandóak választási szövetséget köt­ni?- Mint a kormánykoalíció tagja, a KDNP természetesen mindenütt támo­gatja a kormánypártok jelöltjeit, ott ahol őket tartjuk a leghitelesebbeknek. Szóba jöhet azonban más pártok je­löltjének támogatása is, egyetlen meg­kötéssel: szélsőséges nézeteket valló párttal nem tárgyalunk szövetségről! Egyébként - ha a helyi érdekek azt in­dokolják - messzemenően nyitottak vagyunk.- Milyen anyagi háttérrel indult a párt választási kampánya?- Azt hiszem, valamennyi párt pa­naszkodhatna, ha ezt a kérdést fölteszi nekik. Mi sem dúskálunk a forintok­ban, de mindenhová tudunk szerény, ám elégséges támogatást adni, ahol jelöltet állítottunk. Természetesen a szórólapokat, plakátokat nem helyi szervezeteinknek kell elkészíteni, azokat központilag adjuk a kampány­hoz.- Mi a kampánymenetrend?- Szeptember 27-én, a csepeli Mun­kásotthonban tartunk nagyszabású - akár kampánynyitányként is felfogha­tó - gyűlést. A későbbiekben szinte minden napra jut országos rendezvé­nyünk, gyűlések lesznek. A zárónap túlmutat a kampány aktualitásán: a budai Villányi úti gimnázium díszter­mében nagyválasztmányunk egy évvel ezelőtti megalakulását ünnepeljük meg, szeptember 28-án.- Elégedettek lennének-e a tavaszi választási eredményükkel?- A KNDP-ben még óvatos esélyla­tolgatással mérsékelt várakozással is 10 százalékot látok! Véleményemet ar­ra alapozom, hogy tapasztaljuk: folya­matosan és jelentősen gyarapodik a taglétszámunk. Nem változtatjuk hét- ről-hétre a nézeteinket, ma is azt a sta­bil alapelvekre, alapvető emberi érté­kekre épített nemzeti programot kí­náljuk, amit megalakulásunkkor meghirdettünk. Tehát - úgy érzem - joggal számítunk jobb eredményre. S. J. Szaddám kardcsörtető sajtóértekezlete Az enyhülés és Latin-Amerika A chilei kormány kezdeményezte, hogy a hidegháború lezárulásának szel­lemében vizsgálják felül az Amerika-közi katonai együttműködési rendszert is, ne­vezetesen az Egyesült Államok és Latin- Amerika „kommunistaellenes hadvise­lésre” épülő koncepcióját. Patricio Aylwin elnök chilei demokrati­kus kormánya többek között azt reméli a katonai doktrína korszerűsitésétől, hogy a katonai kiadások csökkentésével erő­forrásokat szabadíthat fel hazai gazda­ságfejlesztési és szociális célokra, s mérsékelheti annak a porosz militarista szemléletnek a befolyását amely mind­máig a hadsereg élén tartja Augusto Pi­nochet tábornokot a legnagyobb terhet a chilei demokrácia vállán. Az amerikai hadseregek - tudomást sem véve az Európában végbemenő nagy horderejű katonapolitikai változá­sokról - még mindig a „nemzetközi kom­munizmusban” látják a fő ellenséget és az ellene, illetve a vele párhuzamosan feltételezett „kommunista gerillaharc”, azaz a „belső felforgatás” elleni küzde­lemre rendezkednek be. A nemzeti határok biztosítása csak ezután következik. A történelem fintora, hogy miközben mindenki a kommunista veszély elleni közös fellépésre rendezke­dett be, az ellenséges támadás a NATO- tag Anglia részéről érte Argentínát a Falk- land-háborúban - fűzte hozzá. Az Aylwin-kormány szerint a hírhedt „nemzetbiztonsági doktrína” atavisztikus továbbélése nemcsak a hazai demokra­tikus fejlődést hátráltatja, hanem a törté­nelem logikájával is szemben áll. Chilé­ben és Dél-Amerika más országaiban változatlanul alapvető befolyást gyako­rolnak a hatalomra azok a katonai körök, amelyek az európai katonapolitikai válto­zásokkal együtt sem tágítanak a szem­benállás logikájától, nem bíznak a Szov­jetunió átalakulásában, s túl engedé­kenynek tartják a Bush-kormányt Gorba- csowal szemben. — Egyesek közülük többé-kevésbé nyíl­tan ki is mondják, hogy inkább élni kelle­ne a Szovjetunió meggyengülése kínálta alkalommal, s egyszer s mindenkorra le­számolni a kommunizmussal,, mintsem feladniok ideológiájukat és felülvizsgálni eddigi doktrínájukat. Idő kérdése persze, vajon ki tudják-e alakítani a tényleges védelmi szükségle­teknek megfelelő arányokat az egyes la­tin-amerikai országokban a nyilvánva­lóan túlméretezett hadseregekkel szem­ben. Hiszen Dél-Amerika fiatal demokrati­kus kormányzatainak egészséges törek­véseik közepette is számolniok kell a hatalomra még mindig igen nagy befo­lyást gyakorló katonákkal, s egyfajta po­zícióharcban kell megerősíteniük a de­mokráciát velük szemben. A nyílt szem- behelyezkedést azért is elutasítják, mert a katonasággal mint belső hatalmi bizto­sítékkal is számolnak a népi elégedetlen­ség féken tartására. Ezért a latin-amerikai országok fegy­veres erőinek többsége - ha ellentmon­dásosan is - magáévá tette a „narkóter- rorizmus” elleni harc amerikai jelszavát, vagyis azt, hogy a kábítószer-kereske­delem és általában a belső felforgatás el­leni harc jegyében akár saját állampol­gáraikkal szemben is fellépjenek - össz­hangban az ezzel kapcsolatos észak­amerikai felfogással. SIMÓ ENDRE (Buenos Aires) (Folytatás az 1. oldalról.) „Az ENSZ BT bármely határozata akár­milyen formát is ölt, amerikai határozat” - mondta. Politikai megoldást szorgalma­zott ugyan, amelyről, mint mondta, kész bárkivel tárgyalni, de Kuvait annektálását lezárt ügyként kezelte. A szomszédos or­szág szerinte „a brit hírszerző szervek müve”, amellyel az volt a cél, hogy Irakot megfosszák a tengerhez való kijutástól. Az Irak által csatolt Kuvaitban lévő nagykövetségek körül szombat estig nem történt drámai cselekmény, noha bezárásukra vonatkozó bagdadi ultimá­tum csaknem egy napja lejárt. A 68 kül­földi képviseletből több mint húsznak a gazdája jelezte, hogy önként nem hajlan­dó bezárni a követséget. A helyszínről ér­kezett hírek szerint számos képviseletet változatlanul gyűrűbe fogtak szombaton a katonák - se ki, se be nem lehetett menni - és több nagykövetségi épületet Albán-amerikai tárgyalások Albánia, Európa legutolsó ortodox kommunista állama egy lépéssel köze­lebb került ahhoz, hogy több mint 50 évi szünet után felvegye a diplomáciai kap­csolatokat az Egyesült Államokkal. Az albán ATA hivatalos hírügynökség Bécsben vett adásában szombaton arról tájékoztatott: Washingtonban csütörtö­kön albán és amerikai tisztségviselők ta­lálkoztak, hogy megvitassák a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok közeli felvételéhez szükséges lépéseket. A kül­döttségek megállapodtak abban, hogy rövidesen ismét találkoznak, és megfo­galmazzák a dokumentumokat. Az Egyesült Állmok 1939-ben szakítot­ta meg a diplomáciai kapcsolatokat Al­bániával, mikor Olaszország megszállta az országot. Washington 1945-ben kí­sérletet tett a kapcsolatok felújítására, de nem járt sikerrel. megfosztottak a víz-, illetve az áramszol­gáltatástól. Úgy tudni, hogy a katonák elkezdték a francia nagykövetséget kö­rülvevő fal szétverését, de az első hírek szerint „csak” azért, hogy hozzáférjenek a vízvezetékhez. Az amerikai nagykövet­ség saját áramfejlesztője jóvoltából jutott villanyenergiához, míg más képviseletek, amelyeket megfosztottak az áramtól, ké­sőbb visszakapták azt. Több helyütt le­hetetlenné tették a külvilággal való kom­munikációt - elvágták a telex- és telefon- vonalakat, általában a nap folyamán vál­takozó volt a követségek körüli légkör. Az odavezényelt katonák olykor távoztak, majd visszajöttek, a korábban odaküldött harckocsikat eltávolították. Az iraki tájé­koztatási minisztérium szóvivője kijelen­tette, hogy a nagykövetségek evakuálá­sához nem fognak erőszakot alkalmazni. Az ENSZ BT határozatának napján az Irakkal szembeni embargó libanoni meg­sértéséről röppentek fel értesülések. Állí­tólag teherautón - Szírián és Jordánián keresztül, papírok meghamisításával - élelmiszert szállítanak az embargó súj­totta országba. Változatlanul működik a kuvaiti ma­gyar nagykövetség. Miként Herman János, a Külügymi­nisztérium szóvivője az MTI munkatársá­nak érdeklődésére vasárnap délben el­mondta: kapcsolatban vannak a nagykö­vetséggel, új fejlemények azonban nincse­nek. A követségen tartózkodó ideiglenes ügyvivő, valamint felesége és adminisztra­tív munkatársa a körülményekhez képest jól van. Munka- és életfeltételeik viszont szombat óta is jelentősen romlottak az iraki korlátozó intézkedések miatt Legutóbbi értesülések szerint is a misszió épületét kö­rülvevő katonai kordon megakadályozza, hogy a nagykövetségről bárki eltávozzék, illetve oda bemenjen. (MTI) Szovjet-német viszony Az egyesült Németország és a Szovjet­unió viszonya több lesz, mint az eddigi szovjet-NSZK és szovjet-NDK viszony ösz- szevonása. A Szovjetunióban is győzött az a felfogás, hogy a Németországhoz való szoros kötődés Moszkva számára nagy előnyökkel jár. Lehetőséget nyújt számára ahhoz, hogy az európai jövő alakításában az együttműködés és ne a hatalmi politika révén vegyen részt. A mi felfogásunk min­dig az volt, hogy az egységes Európát a Szovjetunió nélkül nem lehet létrehozni, s különösen nem ellenében, jelentette ki Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter a müncheni Süddeutsche Zeitung hétvégi számában megjelent inter­jújában. A miniszter leszögezte azt is, hogy Közép- és Kelet-Európa gazdasági fejlesz­tése nem olyan dolog, ami egyedül a né­metek vállát nyomhatná csak, „nincs is ilyen becsvágyunk. Remélem, partnereink felismerik, hogy a közép- és kelet-európai gazdasági fejlesztésben való közreműkö­déssel kell hozzájárulnunk az egységes Európa megteremtéséhez. Nem akarunk újabb kettészakadást Ebben mindenkinek nagy a felelőssége. Egy évvel ezelőtt arról volt szó, hogy a rövid hatótávolságú nuk­leáris rakéták telepítése révén ne jöjjön lét­re rakétafal. Most a gazdasági fel felhúzá­sát kell megakadályozni” - mondta Genscher.

Next

/
Oldalképek
Tartalom