Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)
1990-08-27 / 122. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. augusztus 27, A földkérdés kormányválságot okoz? Az MDF enged a Kisgazdapárt nyomásának (Folytatás az 1. oldalról.)- A kormány által kért száznapos türelmi időszak napokon belül lejár. Hogyan vonható meg az Antall-kormány tevékenységének mérlege?- A kormány két ígéretet tett: egyrészt, hogy bizonyos dolgokat meg fog csinálni, másik része úgy hangzott, hogy a száz nap végére letesz egy részletes programot. Már csak néhány nap van hátra a száz napból, de nem tudok róla, hogy ilyen részletes program készült volna. Az ígéretek másik részéről: nem számoltatták el az MSZP-t vagyonáról, a kiemelt nyugdijakat és a pártérdemekre tekintettel levő kedvezményes nyugdijak rendszerét nem szüntették meg. Azt állították, hogy megtámadják az infláció fő fészkeit, ezzel szemben felemelték a benzin árát, ami gerjeszti az inflációt, pedig elhalaszthatták volna novemberig. Egyetlen olyan szociálpolitikai elgondolás sem látható jelenleg, amely az elbocsátások rendjével, a munkanélküliek átképzésével, a munkanélküli-segély rendszer átformálásával kapcsolatos. Ezeket tovább sorolhatnám, de nem ez az első száz nap fő kérdése, hanem az, hogy a diktatúrából egy demokratikus intézményrendszer irányába haladtunk. A kormánykoalíció alapvetően biztosította az ellenzék jogait.- Hogyan fog változni a Fidesz parlamenti magatartása a türelmi időszak lejárta után?- Stílusában nagy változást nem lehet várni, mert azt gondolom, hogy az köz- megelégedésre talált a közvélemény körében. Ami a tartalmi kérdést illeti: a törvénykezésben eddig is részt vettünk, önálló indítványaink voltak. A kormányzati munka ellenőrzését szigorúbban fogjuk venni. A miniszterek hibáival szemben fel fogunk lépni. A száz nap alatt mondtuk: nehéz a kormány sorsa, nehéz örökséget vett át, belefér, hogy csetlenek-botlanak a miniszterek. A száz nap után nem leszünk elnézők, és élni fogunk az interpellálás jogával.- A törvényalkotás új szakaszhoz érkezett. Az embereket közvetlenül érintő gazdasági intézményrendszer kialakítására kerül sor. Milyen álláspontot képvisel a Fidesz a privatizációs és a földtörvény kérdésében.- A privatizációs törvényben az MDF álláspontja már lényegesen más, mint korábban volt, és igy nem kibékíthetetlen a Fidesz nézeteivel. Ezért ez nem is olyan súlyos kérdés. Súlyos gondokat okoz viszont a föld ügye, amelyben a kormánykoalíció pártjai között megállapodás történt, amit nem tudunk elfogadni. Először is, mertösz- szekapcsolja a kártalanítás kérdését a privatizációval. A károkat el kell ismerni, nemcsak a mezőgazdaságban, hanem mindenhol. Erre jogi és politikai megoldást kell találni. Az pedig egy külön kérdés, hogy miképp kell a mezőgazdaságot magántulajdoni alapra helyezni. A Kisgazdapárt ezt a két dolgot összecsúsztatja. A törvénytervezet elveiben és tartalmában is elfogadhatatlan számunkra. Kártalanítani nemcsak a parasztokat, hanem az iparosokat, háztulajdonosokat, gyárosokat is kell. Erre megfelelő módszereket lehet találni. A törvény- tervezet tartalmilag sem elfogadható, mert nem lehet rendszerváltás idején embereket ilyen helyzetbe belekényszeríteni, aminek eredményeként lesznek szegény- és gazdag parasztok. Ennek semmi köze a versenyhez. A tehetség, szorgalom és szerencse kialakíthat ilyen helyzetet de ne a törvény állítson elő ilyen állapotot. Kérdés az; hogy elfogadható, vagy nem, elfogadható módon alakul ki a falusi társadalom rétegződése. Ahogy a Kisgazdapárt képzeli, az nem elfogadható.- Nézeted szerint tehát a parlament elé kerülő földtörvénytervezet majdnem azonos a Kisgazdapárt eredeti elképzelésével, amelyet a többi párt elutasított. Hogyan érvényesülhet mégis ez a tervezet?- Éppen a száz nap egyjk nagy dilemmája az, hogy milyen kormányzati erő az, amely 164 képviselővel rendelkezik a parlamentben és a Kisgazdapárt mégis ré- kényszeriti saját programját, pedig csak 44 képviselőjük van. Márpedig az MDF választási programjában más földprogramot Ígért, mint amit most a parlament elé akarnak vinni.- Az MDF a Kisgazdapárt nyomásának a kormánykoalíció fennmaradása miatt enged. Ha a parlament elutasítja - amihez elengedhetetlen az MDF hozzájárulása - a jelenleg „forgalomban” lévő földtörvénytervezetet, akkor az okoz-e kormányválságot?- Okozhat, de egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy okoz, mert a kisgazdák szeretnek kormányozni. Másrészt a Kisgazdapárt nem egységes, vannak részei, amelyekkel lehet tárgyalni. Nem állítanám, hogy a kormány feltétlenül belebukna és elkerülhetetlenül válság lenne, ha a parlament nem fogadná el a Kisgazdapárt programját. Az MDF-nek meg kellene próbálnia. És azt sem tartanám tragédiának, ha a Kisgazdapárt egy része vagy egésze elhagyná a kormányt, mert nem látok értelmes érvet az ellen, hogyha a Kisgazdapárt megy, akkor a szabad demokraták miért ne kerülhetnének a kormányba.- Mi történik akkor, ha a parlament nem fogadja el a földtörvénytervezetet?- Nem fogadhatja el, az gyalázat lenne. Ha az országgyűlésen nem megy keresztül a tervezet, akkor kinyílik a lehetőség, hogy a mezőgazdaság legfontosabb kérdéseiről beszéljünk, mert nem az a legfontosabb, hogy visszaállítsuk a 47-es tulajdoni állapotokat. Más kérdésekre kell választ találnunk: az állami szubvenció megváltozására, vagy hogyan épül be a mezőgazdaság a nemzetgazdaság egészébe, tudunk-e csatlakozni az ’92-től egységes európai szabványokhoz az élelmiszeriparban is. Boldog lennék ha már ezekről a kérdésekről vitatkoznánk. PUSKÁS IMRE Fotó: GOTTVALD KÁROLY Kereszténydemokrata Néppárt Szélsőségesekkel nem tárgyalunk! Indul a választási kampány A Kereszténydemokrata Néppárt „főhadiszállásán” dr. Birkás János ügyvezető társelnök irányítja a párt választási kampányát. Arról kérdeztük: milyen szempontok szerint állítanak jelölteket?- Őszintén kijelenthetem, nem tartjuk mindenek felettinek a szorosan vett pártérdekeket. Csakis hiteles embereket, a nemzetnek elkötelezett politikusokat, szakembereket ajánlunk, ennek pedig nem lehet feltétele, hogy tagjai legyenek a Kereszténydemokrata Néppártnak.- Ha mindezt komolyan gondolják, akkor helyi szervezeteiknek aligha van szükségük központi irányításra, felülről történő közbeavatkozásra a választási kampány idején.- Helyi szervezeteink valóban teljes önállósággal dolgoznak, s nemcsak szervezeti kérdésekben, hanem az alapelvekben is teljesen egységesek. Az országban négy kiemelt helyen indítunk jelöltfelkészítő programot. A megyék székhelyein pedig az adott megye jelöltjeit, kampányfőnökeit kívánjuk felvértezni a kampányt érintő ismeretekkel. Később, a már megválasztott polgármestereknek alkalmuk lesz arra, hogy majdani feladatuk elvégzéséhez külföldről szerezzenek tapasztalatokat. Elsősorban az NSZK- ból és Hollandiából kaptunk ajánlatokat többhetes tanulmányutakra. Érdekességként elmondom: több helyről jelezték, hogy azokkal a magyar városokkal, ahol kereszténydemokrata polgármester lesz, szívesen lépnének testvérvárosi kapcsolatra.- Erről még korai beszélni. Hallhatnánk arról, hogy mely pártokkal hajlandóak választási szövetséget kötni?- Mint a kormánykoalíció tagja, a KDNP természetesen mindenütt támogatja a kormánypártok jelöltjeit, ott ahol őket tartjuk a leghitelesebbeknek. Szóba jöhet azonban más pártok jelöltjének támogatása is, egyetlen megkötéssel: szélsőséges nézeteket valló párttal nem tárgyalunk szövetségről! Egyébként - ha a helyi érdekek azt indokolják - messzemenően nyitottak vagyunk.- Milyen anyagi háttérrel indult a párt választási kampánya?- Azt hiszem, valamennyi párt panaszkodhatna, ha ezt a kérdést fölteszi nekik. Mi sem dúskálunk a forintokban, de mindenhová tudunk szerény, ám elégséges támogatást adni, ahol jelöltet állítottunk. Természetesen a szórólapokat, plakátokat nem helyi szervezeteinknek kell elkészíteni, azokat központilag adjuk a kampányhoz.- Mi a kampánymenetrend?- Szeptember 27-én, a csepeli Munkásotthonban tartunk nagyszabású - akár kampánynyitányként is felfogható - gyűlést. A későbbiekben szinte minden napra jut országos rendezvényünk, gyűlések lesznek. A zárónap túlmutat a kampány aktualitásán: a budai Villányi úti gimnázium dísztermében nagyválasztmányunk egy évvel ezelőtti megalakulását ünnepeljük meg, szeptember 28-án.- Elégedettek lennének-e a tavaszi választási eredményükkel?- A KNDP-ben még óvatos esélylatolgatással mérsékelt várakozással is 10 százalékot látok! Véleményemet arra alapozom, hogy tapasztaljuk: folyamatosan és jelentősen gyarapodik a taglétszámunk. Nem változtatjuk hét- ről-hétre a nézeteinket, ma is azt a stabil alapelvekre, alapvető emberi értékekre épített nemzeti programot kínáljuk, amit megalakulásunkkor meghirdettünk. Tehát - úgy érzem - joggal számítunk jobb eredményre. S. J. Szaddám kardcsörtető sajtóértekezlete Az enyhülés és Latin-Amerika A chilei kormány kezdeményezte, hogy a hidegháború lezárulásának szellemében vizsgálják felül az Amerika-közi katonai együttműködési rendszert is, nevezetesen az Egyesült Államok és Latin- Amerika „kommunistaellenes hadviselésre” épülő koncepcióját. Patricio Aylwin elnök chilei demokratikus kormánya többek között azt reméli a katonai doktrína korszerűsitésétől, hogy a katonai kiadások csökkentésével erőforrásokat szabadíthat fel hazai gazdaságfejlesztési és szociális célokra, s mérsékelheti annak a porosz militarista szemléletnek a befolyását amely mindmáig a hadsereg élén tartja Augusto Pinochet tábornokot a legnagyobb terhet a chilei demokrácia vállán. Az amerikai hadseregek - tudomást sem véve az Európában végbemenő nagy horderejű katonapolitikai változásokról - még mindig a „nemzetközi kommunizmusban” látják a fő ellenséget és az ellene, illetve a vele párhuzamosan feltételezett „kommunista gerillaharc”, azaz a „belső felforgatás” elleni küzdelemre rendezkednek be. A nemzeti határok biztosítása csak ezután következik. A történelem fintora, hogy miközben mindenki a kommunista veszély elleni közös fellépésre rendezkedett be, az ellenséges támadás a NATO- tag Anglia részéről érte Argentínát a Falk- land-háborúban - fűzte hozzá. Az Aylwin-kormány szerint a hírhedt „nemzetbiztonsági doktrína” atavisztikus továbbélése nemcsak a hazai demokratikus fejlődést hátráltatja, hanem a történelem logikájával is szemben áll. Chilében és Dél-Amerika más országaiban változatlanul alapvető befolyást gyakorolnak a hatalomra azok a katonai körök, amelyek az európai katonapolitikai változásokkal együtt sem tágítanak a szembenállás logikájától, nem bíznak a Szovjetunió átalakulásában, s túl engedékenynek tartják a Bush-kormányt Gorba- csowal szemben. — Egyesek közülük többé-kevésbé nyíltan ki is mondják, hogy inkább élni kellene a Szovjetunió meggyengülése kínálta alkalommal, s egyszer s mindenkorra leszámolni a kommunizmussal,, mintsem feladniok ideológiájukat és felülvizsgálni eddigi doktrínájukat. Idő kérdése persze, vajon ki tudják-e alakítani a tényleges védelmi szükségleteknek megfelelő arányokat az egyes latin-amerikai országokban a nyilvánvalóan túlméretezett hadseregekkel szemben. Hiszen Dél-Amerika fiatal demokratikus kormányzatainak egészséges törekvéseik közepette is számolniok kell a hatalomra még mindig igen nagy befolyást gyakorló katonákkal, s egyfajta pozícióharcban kell megerősíteniük a demokráciát velük szemben. A nyílt szem- behelyezkedést azért is elutasítják, mert a katonasággal mint belső hatalmi biztosítékkal is számolnak a népi elégedetlenség féken tartására. Ezért a latin-amerikai országok fegyveres erőinek többsége - ha ellentmondásosan is - magáévá tette a „narkóter- rorizmus” elleni harc amerikai jelszavát, vagyis azt, hogy a kábítószer-kereskedelem és általában a belső felforgatás elleni harc jegyében akár saját állampolgáraikkal szemben is fellépjenek - összhangban az ezzel kapcsolatos északamerikai felfogással. SIMÓ ENDRE (Buenos Aires) (Folytatás az 1. oldalról.) „Az ENSZ BT bármely határozata akármilyen formát is ölt, amerikai határozat” - mondta. Politikai megoldást szorgalmazott ugyan, amelyről, mint mondta, kész bárkivel tárgyalni, de Kuvait annektálását lezárt ügyként kezelte. A szomszédos ország szerinte „a brit hírszerző szervek müve”, amellyel az volt a cél, hogy Irakot megfosszák a tengerhez való kijutástól. Az Irak által csatolt Kuvaitban lévő nagykövetségek körül szombat estig nem történt drámai cselekmény, noha bezárásukra vonatkozó bagdadi ultimátum csaknem egy napja lejárt. A 68 külföldi képviseletből több mint húsznak a gazdája jelezte, hogy önként nem hajlandó bezárni a követséget. A helyszínről érkezett hírek szerint számos képviseletet változatlanul gyűrűbe fogtak szombaton a katonák - se ki, se be nem lehetett menni - és több nagykövetségi épületet Albán-amerikai tárgyalások Albánia, Európa legutolsó ortodox kommunista állama egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy több mint 50 évi szünet után felvegye a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal. Az albán ATA hivatalos hírügynökség Bécsben vett adásában szombaton arról tájékoztatott: Washingtonban csütörtökön albán és amerikai tisztségviselők találkoztak, hogy megvitassák a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok közeli felvételéhez szükséges lépéseket. A küldöttségek megállapodtak abban, hogy rövidesen ismét találkoznak, és megfogalmazzák a dokumentumokat. Az Egyesült Állmok 1939-ben szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Albániával, mikor Olaszország megszállta az országot. Washington 1945-ben kísérletet tett a kapcsolatok felújítására, de nem járt sikerrel. megfosztottak a víz-, illetve az áramszolgáltatástól. Úgy tudni, hogy a katonák elkezdték a francia nagykövetséget körülvevő fal szétverését, de az első hírek szerint „csak” azért, hogy hozzáférjenek a vízvezetékhez. Az amerikai nagykövetség saját áramfejlesztője jóvoltából jutott villanyenergiához, míg más képviseletek, amelyeket megfosztottak az áramtól, később visszakapták azt. Több helyütt lehetetlenné tették a külvilággal való kommunikációt - elvágták a telex- és telefon- vonalakat, általában a nap folyamán váltakozó volt a követségek körüli légkör. Az odavezényelt katonák olykor távoztak, majd visszajöttek, a korábban odaküldött harckocsikat eltávolították. Az iraki tájékoztatási minisztérium szóvivője kijelentette, hogy a nagykövetségek evakuálásához nem fognak erőszakot alkalmazni. Az ENSZ BT határozatának napján az Irakkal szembeni embargó libanoni megsértéséről röppentek fel értesülések. Állítólag teherautón - Szírián és Jordánián keresztül, papírok meghamisításával - élelmiszert szállítanak az embargó sújtotta országba. Változatlanul működik a kuvaiti magyar nagykövetség. Miként Herman János, a Külügyminisztérium szóvivője az MTI munkatársának érdeklődésére vasárnap délben elmondta: kapcsolatban vannak a nagykövetséggel, új fejlemények azonban nincsenek. A követségen tartózkodó ideiglenes ügyvivő, valamint felesége és adminisztratív munkatársa a körülményekhez képest jól van. Munka- és életfeltételeik viszont szombat óta is jelentősen romlottak az iraki korlátozó intézkedések miatt Legutóbbi értesülések szerint is a misszió épületét körülvevő katonai kordon megakadályozza, hogy a nagykövetségről bárki eltávozzék, illetve oda bemenjen. (MTI) Szovjet-német viszony Az egyesült Németország és a Szovjetunió viszonya több lesz, mint az eddigi szovjet-NSZK és szovjet-NDK viszony ösz- szevonása. A Szovjetunióban is győzött az a felfogás, hogy a Németországhoz való szoros kötődés Moszkva számára nagy előnyökkel jár. Lehetőséget nyújt számára ahhoz, hogy az európai jövő alakításában az együttműködés és ne a hatalmi politika révén vegyen részt. A mi felfogásunk mindig az volt, hogy az egységes Európát a Szovjetunió nélkül nem lehet létrehozni, s különösen nem ellenében, jelentette ki Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter a müncheni Süddeutsche Zeitung hétvégi számában megjelent interjújában. A miniszter leszögezte azt is, hogy Közép- és Kelet-Európa gazdasági fejlesztése nem olyan dolog, ami egyedül a németek vállát nyomhatná csak, „nincs is ilyen becsvágyunk. Remélem, partnereink felismerik, hogy a közép- és kelet-európai gazdasági fejlesztésben való közreműködéssel kell hozzájárulnunk az egységes Európa megteremtéséhez. Nem akarunk újabb kettészakadást Ebben mindenkinek nagy a felelőssége. Egy évvel ezelőtt arról volt szó, hogy a rövid hatótávolságú nukleáris rakéták telepítése révén ne jöjjön létre rakétafal. Most a gazdasági fel felhúzását kell megakadályozni” - mondta Genscher.
