Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)

1990-08-21 / 117. szám

Nem fröccsért vették a Bongót TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP TOLNAI I. évfolyam, 117. szám ÁRA: 4,30 Ft 1990. augusztus 21., KEDD Szent István-napi megemlékezés Zászlóavatás a kisgazdáknál Van mit kezdeni a hétmillióval Nagykónyiba került a Bongó júliusi fő­nyereménye, a hétmillió. Fröccsért vették a szelvényt és most már mindegyik fel­mondta a munkahelyét, sem a férj, sem a feleség nem dolgozik. Nem tiszta még, hogy az asszony, vagy az ember nyerte ezt a nagy összeget. Ilyen és ehhez ha­sonló hírek jutottak el - ha picit késve is - szerkesztőségünkbe, s nyomban utána eredtünk a híresztelésnek. (Folytatás a 3. oldalon.) Egely: Parajelenségek (I.) (3. oldal.) Emlékműavatás Mucsfán A béke tőlünk is függ Ünnepi nagygyűlésen emlékezett meg tegnap délelőtt a Független Kisgazda­párt Tolna Megyei Szervezete Szent Ist­ván napjáról. A szekszárdi régi várme­gyeháza épületében tartott rendezvény az őcsényi és a pörbölyi népi együttes hangulatteremtő műsorával kezdődött, majd - a Himnusz eléneklése után - egy ismert vendég ünnepi beszédével folyta­tódott. A szónok nem volt más, mint dr. Zsíros Géza országgyűlési képviselő, a Békés megyei kisgazdák elnöke. Beve­zetőjében dr. Zsíros Géza a párt egykori neves személyiségére, Nagyatádi Szabó Istvánra emlékezett, aki „Szent István-i méretekben tudott gondolkodni a ma­gyar parasztság szempontjából”. Elme­sélte azt az anekdotát is, mely szerint Na­gyatádi Szabó István, a parasztság kép­viselője az úri Magyarország parlament­jében egy alkalommal meghallotta, hogy a háta mögött két előkelő személy össze­súgott: - Hát már béresek is bekerülnek (Folytatás a 2. oldalon.) A szalagokkal díszített nemzetiszin zászló Evangélikus istentisztelettel kezdődött vasárnap délután a kis tolnai falu, az 508 lelkes Mucsfa ünnepsége, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy a század húszas éveiben emelt első világháborús emlékműre a második világháborúban elpusztultak neve is fölkerült. 58 név, kö­zülük nyolcán hadifogságban vesztették életüket. Nem kevés ez a ma már koránt­sem statisztikát jelentő adat. Az istentiszteletet követően - melyen Cserháti Sándor lelkész hirdetett igét - katonai tiszteletadással kezdődött a falu apró terén az ünnepség. Erdős László ezredes a második világháború Tolna megyei halottaiért alapítvány, valamint a hadkiegészítő parancsnokság nevében köszöntötte Mucsfa polgárait, s szólt hozzájuk. Beszédében elsősorban törté­nelmünk vállalását említette, azt, hogy a nemzet sorsfordító napjaiban megkésett kegyelettel állunk az emlékmű előtt. Az elárvult nemzet hosszú ideig nyíltan nem, csak szívében sirathatta fiait, pedig min­den ötödik magyar család emlékszik hő­si halottjára. Az emlékmű körül gyertyák gyúltak, koszorúkat helyeztek el Mucsfa polgárai, Emlékmű a falu közepén német és magyar nyelven szóltak az egy­ház képviselői, akik arra figyelmeztettek: a béke tőlünk is függ. -dvm­Fotó: bj A templom a falu szíve Mayer Mihály megyés püspök Pusztahencsén Pusztahencsének már a török idők előtt is volt katolikus temploma, ám az épület a történelem viharai következté­ben teljesen elpusztult. S talán mi sem bi­zonyítja jobban a falu lakosságának helyszeretetét, szorgalmát, tenni akará­sát, mint az, hogy vasárnap óta ismét templomban dicsérhetik Istent. Ezen a (Folytatás a 2. oldalon.) Az érdeklődök és az egyházak képviselői Mayer Mihály szentelte fel a templomot Hozzátartozók és utódok virágai Lenin ment, Szent István Lenin élt... Legalábbis utcane­vekben. Simontornyán is, egészen augusztus 20-ig. Ekkor keresztel­ték át a Lenin utcát az SZDSZ és a helyi polgárok kezdeményezésére Szent István király utcává, s a régi táblákat is újra cserélték. A Lenin nevét viselő utcatáblák iránt igen nagy az érdeklődés, állítólag Hol­landiába is eljut belőlük néhány darab. Fotó: K. M. Két nap húszezer nézővel Lovasünnep Tamásiban Augusztus 20. nemcsak az új ke­nyér ünnepét, a Szent István-napi búcsút hozta el Tamásiba, hanem már hagyományosan a nemzetközi lovasversenyt is, amit - kettesfo- gat-hajtó versennyel „megspékel­ve” - rendeztek meg immár 31. al­kalommal. A lovasok mellé felvo­nultak a maszek és állami vállalko­zók - talán többen is a kelleténél, vagy inkább az emberek pénze volt kevés-, hogy étellel, itallal kí­nálják a versenynézésben meg­éhezett, megszomjazott szépszá­mú érdeklődőt. Szépszámút írunk, ami azt jelenti, augusztus 19-én hétezren, 20-án délután pedig már kb. 15 ezren láttuk az okos, szép paripákat. (Folytatás az 5. oldalon.) András György (jobbról) és Tüzér Gábor az akadály fölött

Next

/
Oldalképek
Tartalom